Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-04-14 / 2. szám
Uj folyam. 2-ik szám. Gyula april 14-én 1872. ( "" ^ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. v___v / / VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr. 100 szóig 1 írt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. " A Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési díj: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft V J Előfizetési felhívás „B É K É S“ vegyes tartalmú hetilap uj folyamára. Előfizetési ára: Három hóra april—junius . . 1 frt Hat hóra julius—September . 2 frt Kilencz hóra október—deczember 3 frt. Szives gyűjtőknek 5 előfizető után tisz- teletpóldánynyal szolgálok. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábor könyvárus üzletében, fő- ntcza, a kőhid mellett, a hol előfizetések is elfogadtatnak. Ipartörvényünk életbeléptetése. d —) A „Budapesti Közlöny“ april 5-iki számában a földmivelés, ipar és kereskedelmi minister egy körrendeletét intéz hazánk összes törvényhatóságaihoz az iparügyeknek az uj törvény értelmébeni rendezése tárgyában. E rendelet, midőn a törvény végrehajtását szorgalmazza, szakítva a múlttal, romba dönti a századokon által íenállott czéhrendszert, helyet engedve a korkövetelte uj intézménynek, mely most már törvényeinkben gyökeredzik. Hazai törvényhozásunknak uj aerá- jában kevés fontosabb törvényjavaslat dicsekedhetett azzal, hogy az, az ösz- szes nemzet törvényhozóinak megelégedésével találkozzék, a küzdelem az országházban sokkal kisebb mérvű volt ellene, semhogy bennünket azon remény ne kecsegtetne, hogy netán változott idők és viszonyok bekövetkeztével hosszabb ideig ne foglaljon helyet törvénykönyvünkben. Egyes szakaszait talán az idő megváltoztatni fogja, de maga a törvény szelleme kétségtelenül hosszú évekig fog fenma- radni. A hazánkban századokig dívott czéh- rendszernek alapját az 1859. máj. 1-i, még akkor önkényparancsolta rendelet ingatta meg; az első kő az épület alól kivéve, maga után vonta a többieknek elválását és az egész épületnek romba dőlését. Ez időtől fogva, kedvezőbbre fordult viszonyaink között is, az uj ipartörvény életbeléptéig, csak ama rendeletet tartottuk érvényben, mert meg voltunk győződve, hogy a régi rendszernek életbeléptetése uj viszonyainkkal homlokegyenest ellenkeznék és használtuk mindaddig, mig uj törvényünk igéje testté vált, sőt némelyek használnák még most is, ha a ministerium rendeleté életbeléptetését nem szorgalmazná. Az 1859-ki rendelet nemcsak hogy a czéh nevezetet meg nem tartotta, de kötelezett mindenkit a czéhbe való belépésre, ha üzlete helyén iparának czé- he volt. Törvényünk szerint e kötelezettség megszűnt, megszűnt vele a czéh- nevezet is, de az érintett leirat különösen hangsúlyozza az ipartársulatok alakítását, mert az ipartörvények 83. §-ának értelme szerint, valamennyi fen- álló czéh 3 hó alatt megszűnik. Azért mondja az emlilettem rendelet a következőket: De midőn a törvényhozás, — elhárítani kívánván minden akadályt, mely az egyéni tevékenység kifejtése, a szabad verseny és forgalom ellen általok gördittetett, — a czé- heket eltörölte, nem ismerte félre roppant fontosságát azon ipartársulatoknak, melyekké ugyanazon, vagy külömbözö ipart egy vagy több községben önállóan gyakorló iparosok, mellőzve a czéhszabályoknak az ipar fejlődését és az egyesek szabad tevékenységét lebilincselő részét, közös érdekeik elömozdi- tása végett egyesülhetnek. Azért áz ily társulatok alakítását nemcsak akadályozni nem, de könyiteni és elömozdi- tanni kivánta a törvényhozás; és e téren ismét a törvényhatóságok közreműködésétől fog nagy részben az eredmény függni. Feladata lesz a törvényhatóságnak arról gondoskodni, hogy minden olyan községben, hol jelenleg czéhtársulatok állnak fenn, azok a kijelölt 3 hó alatt közgyűlést tartsanak, melyben az ipartörvény és különösen a feloszlásra és átalakításra vonatkozó szakaszai felolvastatván, tüzetesen fejtessék fel előttük egyfelől, hogy az idézett §§-ok czélja, az eddigi czéhrendszer megszorításainak el- töröltetése által az egyes iparosok teljes cselekvési szabadságot a köztörvények határai közt biztosítani, és másfelöl, hivatkozással azon számos előnyökre, melyek a termelés, hitelnyitás, tőkegyűjtés és segélyezés te- tekintetében az iparos erők egyesüléséből, különösen a kézmüiparosokra múlhatatlanul háramlanak ; valamint hivatkozással az ipartörvény 83-dik §-ára, hogy az eddigi czéh- vagyon iránti haszonélvezeti jog az uj ipartársulattá való átalakításától van föltételezve, jöjjennek megállapodásra az iránt, ha szán- dékozik-e a többség ipartársulattá átalakulni az uj törvény szabályai szerint vagy nem, sőt kivált oly községekben, molyekben több egyes czéhek léteznek, melyek tagjaiknak csekély száma miatt magukban vagy épen nem, vagy csak nehezen felelhetnének meg azon czéloknak, melyekre az újból alakulás esetén hivatva lesznek, — alkalom lenne nyújtandó, illetőleg fel lennének az iparosok hivandók arra, hogy egy-egy járás iparosai, tekintet nélkül az iparágak különféle- ségére, a kiszabott idő alatt együttesen uj ipartársulat alakulására határoznák el magokat. Azon esetben pedig, ha netalán egyik vagy másik czéhtársulat többsége az érintett közgyűlésen azt határozná, hogy nem alakul át, s az ipartörvény 83. §-a értelmében vagyonát közhasznú iparczélokra határozatikig adományozni; vagy ha netalán az újból alakulni nem akaró czéhtestület a kiszabott 3 hó alatt a czéhvagyonról törvény szerint rendelkezni elmulasztaná: feladata lesz a törvényhatóságnak, ily czéhtársulat vagyonát leltározni és annak biztosságba helyeztetéséről gondoskodni addig is, mig vagy a társulat által kijelölt czélra fordittathatik, vagy pedig annak hováforditása iránt az ipartörvény 83. §-a szerint maga s tövényhatoság határozand; mindkét esetben pedig az ipar- törvény 82. §-ának rendeletéi szem előtt tartandók leendvén.“ A fentebbiek szerint úgy a törvény- hozás, mint kormányunk különösen a társulási és egyesülési eszmének óhajt kifejezést adni és életbe is kívánja léptetni ; azért mondja az említett törvény 77. §-a 3-ik bekezdésében: „ha a bemutatott alapszabályok a törvényes szabványoknak megfelelnek, azok ellen kifogás nem tehető.“ — Továbbá a 4-ik bekezdésben: „ha a törvény életbeléptetésétől számított első évben alakuló társulatok alapszabályaira nézve a felterjesztéstől számított 3 hó alatt, — a későbben alakulókéra nézve pedig 30 nap alatt — észrevétel nem tétetik, a társulat alapszabályai értelmében megalakulhat.“ — De midőn ezen óhajának ad kifejezést, a 79-ik §-ban azt is kimondja, hogy: „ipartársulatba való belépésre egy ipaios sem kényszeríthető, valamint a belépés sem tagadható meg oly iparostól, ki az alapszabályok feltételeinek eleget tenni akar és képes.“ íme az elmondottakból láthatjuk, hogy bár mennyire óhajtják is azok, kik iparunk jövő fejlődését és felvirágzását szivükön hordják, a társulás eszméjét életbeléptetni, még sem nyúlnak e tekintetben kényszerhez, hanem csak puszta szóval igyekeznek hatni, hogy ez eszme iparral foglalkozó polgáraink javára megvalósuljon.---------És mindezek után mik teendőink? Az idő, midőn a czéhek ládájában nyugvó egyesek által kiállitott privilégium tekintélyt parancsolt, megszűnt; megszűnt az ifjabb nemzedéknél azon gond is, mely sokszor a legképzettebbet sem segité önállásra, mert a sors sem- jóbarát-, sem pártfogóval nem ál- dá őt meg. — A privilégium helyét a törvény foglalta el, mely mindenkinek önállást engedélyez, ki arra képesítve érzi magát és jóakarattal is bir a munka vastagabb végét megfogni. Tudjuk igen jól, hogy korunkban minden életrevalóbb intézmény a társulás rendszerén alapul és hogy ez különösen iparosainknál szükségesebb, mint valaha volt, de tudjuk azt is, hogy egy társulat mennél számosabb tagból áll, annál inkább fejtheti ki tevékenységét és működhet körében hasznosan. Az egyes eddig létezett czéhek többsége sokkal kisebb, semhogy önmaga képes volna tagjainak számánál fogva ipartársulatot alakítani. Itt helyben ezt legfeljebb a csizmadiák, szabók és asztalosok tehetnék, bár a két utóbbi kisebb számánál fogva korántsem azon mérvben, mely az egyleti életre kívánatos. A többiek legczélszeriibben talán egy, vagy legfeljebb két ipartársulatot képezhetnének, hogy czéljuk- nak könnyebben megfelelhessenek. Ezen ipartársulatok teendője volna saját érdekeiken kivül, a mint a törvény 76. §-a mondja: „az iparosok és segédszemélyzetük közt keletkező súrlódásokat és peres kérdéseket a külön e czélból felállítandó békéltető bizottság utján, melybe egyenlő számmal segédek is felveendők, kiegyenlíteni;“ továbbá, miután a 41. §. szerint ta- nonezok felvétele csak írásbeli szerződés mellett történhetik, ezen ügyre is felügyelni és a netán felmerülő kérdéseket tisztázni. Ezek röviden elősorolva azok, melyek e törvény keresztülvitele alkalmával különös figyelmet érdemelnek; a törvényhatóság teendője leend annak minél hamarább érvényt szerezni; mi bizton hisszük, hogy Gyula városa értelmes iparosai a törvényhatóságnak készséggel nyujtandnak segédkezet a keresztülvitelben, és siettetendik annak életbeléptetését. Megyénk köréből. Békésmegye bizottmányi gyűlése Gyulán april hó 8-án és folytatva tartott napjain. Elnöklő alispán Jancsovics Pál azon előterjesztéssel, miszerint a főispán a jelen közgyűlés vezetésére megnem jelent s így az elnökség kötelmei törvényszerüleg az alispánra haramiának, az egybegyült bizottsági tagokat szívélyesen üdvözölvén, a közgyűlést megnyi- tottnak kijelenti, — s ama szomorú valóság alkalmából, hogy a liazafini erényekben gazdag, tudományokban miveit, munkában er- nyedetlen volt bizottsági tagtársnnk s Békés városa érdemdús képviselője Gonda László nincs többé, — a bizottságra borult gyász s a hazafiul keblekre nehezült sajnálatnak jegyzőkönyvileg kifejezést adni ajánlván, — az egy szívvel lélekkel fogadtatott s mint ilyen teljesedésbe ment. — Következett: a megye állapotáról s az alispánt intézkedésről szóló évnegyedei jelentés: „Megyénk főorvosa az ujonezozás körüli elfoglaltatása miatt a megyét közegészség? szempontból megnem vizsgálhatta, — azonban a járási tisztviselőktől befolyt jelentések alapján, a közegészségi állapotot teljesen megnyugtatónak mondhatjuk. — Hatóságilag megállapított öngyilkossági eset kettő fordult elő, s mindkettő Orosházán. — Ugyanott egy ember lóusztatás közben vízbe fűlt. E balesetek bejelentésekor a járás szol- gabirája felemlíti, bogy a bonczolás körül szükségelt munkálatok teljesítésénél két szakértő kívántatik, a magán orvosok pedig dijaik előlegezése nélkül segédkezet nem nyújtanak ; intézkedni szükséges tehát arra nézve, hogy az ily eseteknél, a magán orvosok dijai mily alapból fedeztessenek. — Felemliti, hogy Csorváson, Bánfalván, Szénáson és a sz.-tornyai pusztán halottvizsgálók nincsenek és a hullák az osztási jelek mutatkozása előtt temettetnek el. — E körülmény annál nagyobb figyelmet érdemel, mert e helyekre a körül fekvő pusztákról igen sok — különösen gyermek hulla hozatik be, melyeken a mutatkozó osztási jelek, még nem igazolják a gyermek miként történt kimúlták A személy és vagyonbiztonság tekintetében megyénk állapota teljesen kielégítőnek mutatkozik; — annál szomoritóbb az, a csapadék vizek által okozott károk miatt. — A szarvasi járás községei mondhatni legkevésbé sujtattak az árvizek által. Legnagyobb a veszély a Sárréten, hol mintegy 22,949 holdnyi területet borit a viz. E csapás nagyságát szerfelett fokozza azon szomorú körülmény, hogy a vízmentes földeke- ni őszi vetés, — ismeretlen ok következtében csaknem egészen kiveszett. — A F.-Gyarmat körüli vizek összetorlódásának jelentékeny oka a Berettyó védpartjának rosszasága, melyen a viz átszivárog; s szomorú dolog hogy e bajon a Berettyó-szabályozási társulat — daczára a többszöri felhívásnak — segitni nem igyekszik. Az orosházi, gyulai, csabai s békési járásokon is súlyosan nehezedik a vadvizek okozta károk terhe. Az egész megye területén majdnem 100,000 hold fekszik viz alatt s az okozott kár könnyű számítással 1.000,000-ra tehető. — Ezen érzékeny s csaknem pótol- hatlan veszteség nem csoda ha felköltve az országos kormány figyelmét; — a polgárok szenvedésein, akár adóelengedés, akár anyagi segély által könnyíteni igyekszik. — A községek rendezéséről szóld 1871. XVJll. t. ez. életbe léptetése tárgyában a jár. tisztviselők, az előmunkálatok megtételével fogla-