Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-06-02 / 9. szám

100 családnak nyújthatunk egészséges jó ol­vasmányt, mely családok maguktól vagy sem­mit, vagy mételyezö ponyvaterméket vettek volna csak. Igen jó alkalom ez, terjeszteni a felvilágo­sodást. S vajha túl hatna e szózat a politikai küzdelmeken s vajha akadna minden község­ben egy lelkes népbarát, ki vagy serkentené az illető köröket, vagy maga karolná fel az ügyet néhány példány megrendelése által. Mily ártatlan örömet okozhatunk a népisko­lák egyszerű növendékeinek, kik egy-két kézikönyvükön kivül más nyomtatványnak szinét sem látják, s következményeiben mily nevezetes lendületet adhatunk a népnevelés­nek, ha a nép közt jó egészséges olvasmányt hintünk el.... A „Hasznos Mulattató“ junius hó közepére okvetlen megjelenik,megrendelések és elöjegy zések tehát mielőbb eszközlendök a kiadóhi­vatalban Pest, Vasutcza 11. sz. A „Kis Újság“ kiadó szerkesztősége. — 1872. május 27-én tartott Gyula vá­rosi országgyűlési-képviselő választását inté­ző központi választmány ülés jegyzőkönyve. 5) Felolvastatott Gyula város közönségé­hez intézett s az országgyűlést egybehivó, legkegyelmesebb királyi leirat, melyszerint az országgyűlés megnyitásának napja i. évi Sz.- Mihály hó 1-ső napjára tűzetik ki. És a meny­nyiben az 1848. évi V. t. ez. 24. §-nak ér­telme szerint, mihelyt az országgyűlés napja kihirdettetett, köteles a központi választmány a követválasztási határnapot akként kitűzni, hogy ennek bekövetkezése előtt az legalább 15 nappal megelőzőleg méghirdettessék, és hogy a választási nap az országgyűlés meg­nyitását legalább négyhéttel megelőzze, mi­nek folytán elnök ur felhívja a választmányt, hogy a választási határnapot a most említett törvény szakaszrai figyelemmel határozza meg. Tekintettel arra, hogy úgy a törvénynek kellően elég tettessék, valamint tekintettel ar­ra is, hogy a választó közönség választási joga gyakorlatában a sürgős mezei munkák végzése miatt akadályozva ne legyen; annál- fogva a választási map, az aratási munkák megkezdése előtt, vagyis f. é. junius hó 24-ik napjára tűzetik ki, mely napon a hivatalos ügyködés, illetőleg a szavazás reggel 7 óra­kor a városháza helyiségekben veendi kez­detét. — Mely jelen határozatnak falragasz, szószé­kekről! meghirdetés, s egyéb módoni szoká­sos hirdetések általi minél terjedelmesebb közzétételével, a választmányi elnök ur vég- zésileg megbizatik. 6) Indítványba hozatik, hogy a választási törvény 26. §. értelmében, az egy választó kerületet képező Gyula városára nézve, a vá­lasztás vezérletére, egy elnök és jegyző vá- lasztassék meg. Elnökül egyhangúlag megválasztatik Nagy Károly, helyettes elnökül Ambrus Lajos urak, — jegyzőül pedig Popovits Jusztin s helyet­tesül Hoffmann Alajos. 7) Olvastatott a nmltsgu m. k. belügymi- nister urnák f. é. május hó 24-én 16,004. sz. a. kelt magas leirata, melyben Party Ferenc megyei főpénztárnok urnák, és érdektársai által közvetlenül hozzá intézett folyamodvány folytán, — meghagyja ezen központi választ­mánynak, hogy abbeli határozatát, melysze­rint „a hivatalnokok és tisztviselők azon ré­sze, kikről az 1848. V. t. ez. 2. §-ának d) pontja alatt említés nem történik, ha csak más alapon nem bírnak szavazat képességgel a szavazók összeírásába fel nem veendők“ — azonnal hatályon kivül helyezvén, s a tiszt­viselők választási képességére 1869. évi febr. 21-én 3715 sz. a. Gyula város akkori köz­ponti választmányához intézett ministeri ren­deletben foglalt elveket irányadóul tekintve intézkedjék az iránt, hogy a kérelmező állam hivatalnokok és megyei tisztviselők, a meny­nyiben az idézett rendelet értelmében meg- kivántató jogosultságot igazolni képesek, a választók összeirásába felvétessenek. Belügyminister ur ő nmtga m. rendelvénye folytán az irányadóul követendő 1869-ik évi 3715. számú Gyula város akkori központi vá­lasztmányához kibocsátott magas ministeri rendelvény értelme szerint: mindazon megyei és városi tisztviselők és államhivatalnokok, kik hitelesen felmutathatják, miként évi ren­des fizetésök fejében 100 pf. jövedelemmel bírnak, a választók névjegyzékébe igtatan­dók : azonban áz évi rendes fizetéssel el nem látott napdijasok, valamint bármely hivatal­nál alkalmazásban lévő hivatal szolgák és cselédek is, mint gazdai hatalom alatt lévők, a választásra jogosítottak lajstromába fel nem veendők. Miről az összeíró küldöttség tudomás és alkalmazkodás végett kiirt cikkben, folyamo­dó Party Ferenc megyei főpénztárnok ur és érdéktársai pedig minister ur ő nmtgához in­tézett folyamodványukra vezetendő hátirat ál­tal értesitendők. 8) Kifolyólag a fentebbi határozatból el­nök ur azon kérdést intézi a központi vá­lasztmányhoz, hogy valljon az oly, akár me­gyei, állami, városi, vagy más bárminemű szol­gálatban levő egyének, kiknek saját birto­kuk van, felveendők-e a választók öszveirási jegyzékébe vagy nem ? — Mely felett támadt hoszasb vita után, szavazat többséggel ha- tároztatott. Tekintve, hogy az 1848. évi V. t. ez. 2. §. szerint a gazdai hatalom alatt állók, vá­lasztási joggal nem bírnak, annál fogva, úgy az állami, megyei és városi hivatal szolgák és cselédek, valamint egyéb magánintézetek avagy egyesek szolgálatában álló egyének és szegődvényesek, habár a törvényben előirt egyéb választási kellékkel bírnának is, mint gazdai hatalom alatt állók, a választók ösz­veirási jegyzékébe fel nem veendők. Miről az öszveiró küldöttség tudomás és alkalmazkodás végett azon hozzáadással ér- tesittetik, hogy az 1848-ik évi V. t. ez. 16. §-ának értelmében, azokról kik bejegyezte­tésük végett magukat előtte jelentették, de attól általa elmozditattak, külön névjegyzé­ket készítsen. Kmf. jegyzetté Popovits Jusztin jegyző. Újdonságok. A A választási jogosultságra május 25-től junius 1. déli 12-ig összesen 690 je­gyeztette be magát; reclamatiora utasittatott eddigelé 8. — A békésmegyei „orvos- és gyógy­szerész“-egylet, szombaton május 22-én tartá közgyűlését, a b.-csabai casinó helyiségében/ Tárgyai voltak: 1) Elnöki üdvözlet, s a múlt évi Békésen tartott gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2) Szülészeti műtétek. Értekező: dr. Hajnal Isván. 3) Szabályok az újszülöttnek ápolása körül az elválasztás idejéig; értekező: dr. Lux Jakab. 4) 1871. évben K.-Ladányban észlelt járvány statisztikája; előadó: dr. Haj­nal Albert. 5) Kizárt lágyék műtét egyszerre; előadó: dr. Hajnal Albert. 6) Folyó ügyek, elnöki zárszó. A gyűlés alatt bemutattatott, a b.-csabai városi kórház és szegény gyámol- dának kimutatása; melyben gyógyitás alatt kezeltetett 114 férfi és 63 nő. “ Összesen 177. Ezekközül gyógyult 146, javult 16, meghalt 15. A közgyűlés után, d. u. 1 órakor a „Fiume“ vendéglőben társas ebéd tartatott. A Múlt pénteken egy 16 éves leány Guora Petra reggel kútba esvén, belefúlt, a háziak csak délfelé vették észre. — Az or­vosi bonczolás után kitűnt, hogy nevezett nehézkórba szenvedett, és ez éppen a kúton érte. A Május 29-én egy helybeli inas halt meg, a ki egy más pajtása pajkosságának esett áldozatul; — ugyanis nehány hét előtt evvel találkozva az nekie egy üveg vitriolt nyújtott pálinka helyett, miután ebből ivott, nagy fájdalmak között azonnal összehanyat- lott és csak a rögtöni segély által vitethetett haza is, de többé képtelen volt enni, mig pénteken iszonyú kinok között múlt ki. — Múlt szombaton városunk és hatá­runk felett borzasztó vihar dühöngött, mintegy fél óráig, a vihar nagy károkat okozott, a mennyiben a háztetőket lehordá és a fákat derekukban ketté tördelé. — A zápor jelen­téktelen jéggel végződött, s igy ez kárt nem okozott. Gyuláról távozva jóbarátaim és ismerő­seimnek szívélyes istenhozzádot mondok Jantsits József. (S. S.) Szarvasi újdonságok, (máj. 29.) — A városi tisztviselők választása máj. hó 19-én ejtetett meg Szarvason. Biróvá — há­rom jelölt közül, közfelkiáltással — Brud- kovszky György; törvénybiróvá Thomka A.; közgyámmá Viskovich Ignácz; városi mér­nökké Nagy Sándor; városi cseudbiztossá Kúnstár János választatott meg. A választá- 8°k — a városi bizottság kivételével — jól ütöttek ki; ez emlitett hivatalból azonban el­ejteni egy oly, hivatal-körét nemcsak lelkiis­meretesen ; de genialis tapintattal betöltő egyé­niséget, mint a milyennek Deutschensmied Jánost, a másik biztosjelöltet s volt biztost ismertük, raegfoghatlan tévesztés. Szerintünk e hivatalt nem is kellene időszakivá tenni, ha fölakarnók szabadítani a közre gyakran káros pártérdekek nyomásától. A mi uj bí­rónkat illeti, csak őszinte örömünket fejez­hetjük ki a felett, hogy e polezra végre is ®gy oly intelligens férfiú emeltetett, ki ismert erélyével a város kívánalmainak bizonyára érvényt szerzend. Brudkovszky György, ki a gyulai díszes városháza általa indítványo­zott építtetésével nevét ott előnyösen tévé emlékezetessé, városunk emelése, s nagyon elkelő szépítése körül is, bizonyára megteend minden lehetőt. — A szarvasi gymn. ifj. őnképző köre, mely a két felsőbb osztály tanulóiból alakulva Zsi­linszky Mihály tanár ur elnöklete mellett ma­gyar irályozásban, szavalásban és kölcsönös mübirálatban képzi évenkint tagjait, május 20-án örömünnepet rendezett. Az örömünnep változatos műsora folytonos érdeklődésben tartá a jelen volt diszes közönséget, s meg- gyözödteté arról: hogy az ifjak szabad ide- jöket igen nemes, szellemedző miveletekkel tölték. Az önképző körnek ez idén 54 tag­ja volt. — A tanuló-ifjusági majális (máj. 22-én) kitünően sikerült. Oly gyönyörű hölgykoszo- ru rég gyűlt össze a szarvasi majálisokon, mint ép ez alkalommal. Ott láttuk a vidékről: B. Bruckenthal Ákosné urhölgyet, s Koller Etel, Sváby Bella, Simon Vilma, Vadányi Vilma, Bohus Jolán, Jakoviczky Bella, Tele- ky Eszter, Mátéfy Eszter, Kiss Emma, Czi- zek Mariska, Hrankay Emília, Krcsmarik Etelka kisasszonyokat. V árosunkból: Salacz Ferenczné, ifj. Bakay Dánielné, Zlinszky Ist­vánná, Zsilinszky Mihályné, Oesterreicher Edé- né, Dlhányi Zsigmondné urhölgyeket, s Ha­viár Valpurga, Dobosfy Leontin, Izsák Szi­dónia, Külley Etel, Külley Emma, Novak Gi­zella-, Molitorisz Malvina, Lukesch Flóra és Ilka, Dlhányi Mariska, Bárány Emma, Ba- ghy Ilka, Bichard Irma, Kuczkay Ilka, Pla- vecz Irma, Kontur Nelli, Szendy Lujza, Pla- vecz Rózsa, Rohoska Vilma és Karolina, Má- zor Fanni, Kicska Karolina, Salacz Victoria és Dérczy Paulina kisasszonyokat. A névsor épen nem teljes, — de hogy szép alkatele­mekből van összeállítva, reporteri hitünkre fogadjuk. — Kollár János, Szarvas városának bal­párti követjelöltje (b. Podmaniczky reform­párti jelölt ellenfele) május hó 26-án a déli órákban tartá a kispiaczon magyar és tót­nyelven programmbeszédét. — Az országgyűlési követválasztók beirat­kozása városunkban májuB hó 31-én pénteken ér véget. Eddigelé b. Podmaniczky Frigyes­nek remélhető 90 szónyi többsége van. Meg­választatása valószínű. — Figyelmeztetjük uj képviselő testületünket azon már feledésbe menő tényre, mely szerint bár a régi képviselő testület által egy, a Betlehem városrészi félsziget utcza vizeinek levezetésére szánt átereszre 200 frt meglett szavazva, ily értelembeni intézkedés mind ez ideig nem tétetett. Ez utczán pedig, mint azt ez idén is tapasztalhattuk, igen elkelne egy ily vizvezetók. — Régi temető fedeztetett fel a kath. leány­iskola építéséhez kivántató közelebbi alap ásatásoknál. Az egészen rendszeres temetőből több mint 10 meglehetősen ép váz ásatott ki, s a többi apró szőrme nemű ruha foszlány között, egy teljesen ép kún süveg is talál­tatott. — Dr. Bakay Lajos városunkból való fia­tal embert, ki Bécsben végezte tanulmányait, s ott is volt alkalmazva az egyetemi kó- rodában mint orvos, szép szerencse érte, mely jövőjére is nagy befolyású lehet, ugyanis a kórodát vezető orvos ajánlatára Gr. Wim­pfen porosz tábornagytól meghivást kapott családját Meránba kisérni a fürdő idényre, mint házi orvos. — A hernyók borzasztó mérvben pusztíta­nak gyámölcsfáinkon, úgy hogy igen szűk gyümölcs-szüretre van kilátásunk. A baj ré­szint egyes tulajdonosok mulasztásán, részint az efféle férgeknek kedvező esőtlen, száraz időn alapul; az első lényegesbnek pedig a kelló mértékben alkalmazandó törvényes szi­gor útját állhatná. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Igazgatói jelentés az 1872. máj. 20-ki közgyűlésen a békésme­gyei gazd. egylet 187‘,-ki működéséről. (Vége.) II. Az egylet reformálására és újjáalakítására irányzott működés. Egyletünket a lefolyt évben beléletére vo­natkozó két komoly kérdés foglalkodtatta: a reform es az újjáalakulás. Mindkettő egymás­sal szoros üsszefüggésben állt. EU ugyanis a gazdaközönség nagy részének egyletünk iránt alig leküzdhető folytonos részvétlensége ma­gában is sürgetőleg unszólt arra, hogy egy­letünk működését mindig gyakorlatiabbá, hasz­nát szemmel láthatóbbá tegyük: kétszeresen sürgőssé vált ez a lefolyt évben azon okból, mert az egylet 2. hat éves tartama vége felé közeledvén, a gazdaközönséget szükségessé lett meggyőzni arról, miként egyletünk va­lódi feladatának megoldása felé komolyan tö­rekszik s ekként az egyletnek 3. ujjáalaku- Iasát valószínűvé, lehetővé tenni. E végre: 1) Az igazgatóság működési joga kitágit- tatván, lehetőség nyittatott arra, bogy a gyű­lések jelentéktelenebb s eddig időt rablott tárgy mellőzésével fontosabb, a közönséget érdeklőbb tárgyakkal foglalkozhassanak. 2) Társalgási összejövetelek tartása hatá- roztatott, melyeken minden administrativ tárgy kizárásával mezőgazdaságunk égető napi kér­dései felett folyjon szabad eszmecsere. 3) A vándor tanári intézmény behozatalára miként fennebb említve volt, az ut egyenget­tetek. 4) A társulás iránti érdekeltség fejlesztése érdekében egymástól és a központtól távol eső községeinknek az eddiginél nagyobb ön­állóság nyujtatott az által, hogy gazd. kö­rökké alakulván, elnökeiket maguk válasz­szák, gyűléseket és kiállításokat tarthassanak s a megyei egylet igazg. választmányának felét ők válasszák. Egyletünk ez irányban a felbomlás elől az által óvatott meg, hogy a községi gazd. kör csak azokból állhat, kik egyszersmind a megyei egyletnek tagjai. 5) Az állatkiállitásnak, mint legkedveltebb és legszükségesebb látványosságnak, az ed­digieknél magasabb dijakkal rendszeres meg­tartása határoztatok. Az újjáalakulásra magára vonatkozó intéz­kedések a következőkből állottak: Felhívás és levelezési lapok nyomattak, ez utóbbiak címezve és rovatolva akként, hogy a belépő aláírván, egyszerűen póstára tehes­se, mely azokat a titkári hivatalhoz szállította. Ekként felszerelt felhívás megyénkben 1500 egyénnek küldetett. Az eredmény eddig, saj­nos, ki nem elégítő. Azonban reményiem le­het, hogy a tagok még ezentúl is szaporodni fognak. Még folyvást érkeznek ugyanis alá­írások s hiányzik sok oly régi tagnak jelent­kezése, kiknek eddig ismert érdekeltsége után a végképeni elmaradás fel nem tehető, mind­amellett az igazgatóság, azon feltevésből in­dulva ki, hogy a fenleirt levelezési lapok sok helyen eltévedhettek és elhányódhattak, újból minden községbe rendes aláírási iveket kül­dött s buzgalmukról ismert községi megbízot­tatokat és másokat is a taggyüjtésre felkért. Az újjáalakulandó egylet tagjainak száma a mai napig a következő: Alapitó — — 101 5 frtos — — 103 2 frtos — — 245 összesen 349 HL A földmivelesi ministeriummal folyt érintkezés. 1. A ministerium felszólítására kimutattatott: a) Az egyletnek keletkezése, tagjainak száma, ig. választmánya és tisztikarának név­sora. b) Az egyletnek vagyoni állása, mely áll leltárilag kimutatott activ 18,768 frt 20 ér­tékből. 2. Felszólittatott a nevezett ministerium, hogy az állami fedező méneket ne felnőtt, ha­nem csikókorukban vásárolja be. 3. A Sarlay János szarvasi tanár által ál-

Next

/
Thumbnails
Contents