Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-05-19 / 7. szám
„Szentelt haqgok“ Mocsonyitól, „Hymnus“ Mihálovicstól, „Harczos imája“ Lachnertöl, „Szózat“. Aug. 5-én dhlegyesSleti közgyűlés, a pá- lyadij átadása, s tisztujitás. A pályadij ezüst babérkoszorú leend, melynek elkészíttetése, úgy a dalárűnnepély rendezésére Keller Imre s Fónagy Károly urak kérettek fel. Az ünnepély fényének emelésénél a gyulai dalárda, két kasinó s a városi tanács közreműködésre felszólitandók. A dalünnepély jövedelme a békésmegyei dalegyesület alaptőkéje leend. A fentebbiekből látható, hogy megyei da- lárünnepélyíink tavali határozathoz képest csakugyan Gyulán fog megtartatni. A választott rendezők ügybuzgósága azon reményt kelti, hogy ez csak sikerülni fog; — hogy lesz-e akkorra Gyulán uj dalárda, vagy nem ? az még az idők kérdése; — én bizton hiszem hogy igen is lesz. — Vajha e hitem megerősödést nyerne az által, hogy dalárdánk élete nemcsak az ünnepély napjáig, de azon túl is terjedve, magvát képezné egy oly egyletnek, melyből csak egyetértés, ez által virágzás és nem a viszály gyümölcse kelne ki. A tornászairól. \J (Folytatás.) A tornászat haszna a lélekre nézve szintén az izmok mozgása és gyakorlása alapján mutatható ki. A mozgás megindítója az akarat; az akarat szerve pedig az agy s az agyból a testben elágazó idegek. Minél gyakrabban és minél általánosabban van a test mozgásban, annál gyakrabban dolgozik az akarat s az akarat által annál inkább dolgoznak az idegek. Az agy közölvén az idegekkel az akaratot, ezek ingerük az izmokat s előidézik a mozgást; a mozgás megtörténvén azt az agynak ismét az idegek adják tudtuk Az agy és idegeknek ezen egymásra, való hatása idegfolyamnak neveztetik. Minél nagyobb és elteijedtebb az idegfolyamok köre, annál nagyobb azon hatás, melyet rá- jok és az agyra a test többi szervei gyakorolnak, — ugyanis tevékenységben lévén az idegszálak, részben elgyöngülnek s anyaguk elhasználtalak, de köriilözönlve lévén a szervek képzésére dús vér által, ebből uj idegállomány képződik, miáltal az agy a lélek szinhelyé, szintén erődúsabb lesz sfolytonos tevékenysége által az akarat élénkké, gyorssá és határozottá válik. Mozgás nélkül az idegfolyamok egy helyen tolulván össze izgatottságot okoznak. Ezen izgatottság azután szülőanyja mindazon betegségeknek, melyekben a mozgást nélkülöző egyének legtöbbnyire szenvednek. De ez igen természetes, miután a vér nem képes eléggé táplálni, illetőleg újjá alkotni a szerveket, habár az eledel által az ő képződésére neki a testben elég tápanyag juttatott is, mert szabályos keringés nélkül, nélkülöznie kell azon anyagokat, melyeket szükségképen kell kapnia a tökéletes vegyülés lehetőségére nézve; mihelyt azonban lanyha a vérvegyület, olyanok az idegek is s ezek lanyhasága lassúvá tevén az agy működését s ez által az akaratot : lomhává lesz az egész test. A lomhaság azután tovább szüli az ő magzatait u. m. a kedvetlenséget, ingerlékenységet, egyhangúságot, élet- untságot, stb. A tornászat tehát miután gondoskodik a test összes részeinek mozgásáról ez által eszközli az idegfolyamok általános elterjedését s igy anyja mindazon okoknak, mélyek a test szervei által a lélekre hatnak, mert a test minden oldalú gyakorlása a léleknek általános szolgálatára ad alkalmat. A lélek szolgálata az akaratban nyilványulván s ez a tornászat által élénkké, gyorssá és határozottá tétetvén, az akarat ily tökéletesedése eredményezi a szellemi tehetségek fejlődését is. E tétel igazsága is tisztán áll előttünk, mihelyt, az akaratot szemügy alá veszszük. A tiszta, ép és gyors akaraterő szüli a helyes gondolatokat és az önbizalmat, önbizalom által pedig a külső befolyásoktól szabaddá lesz az ember s a helyes gondolatok által helyes Ítélettel birván, valódi értékének öntudatára jut. Az akarat ily befolyása az ember jellemére oka annak, hogy a tornásza- tot sem a testi, sem a szellemi neveléstől elválasztani nem lehet, s oka annak hogy a tornászat a müveit népek által oly magy mérvben karol- tatott fel, mert valóban a mi korúikban mely a realisztikus irány leié hajlik, a tornászat, mely a fönneibi elemzés értelmében megfosztja az egyént az idealizmus álomképeitől s csakis testi és lelki erejére engedi támaszkodni, nem divatos kór, hanem — éet- szükség. A tornászat haszna tehát a lélesre nézve, azon viszonyból, mely a est és a lélek között van az akarat ne- ginditása által, szintén kétségbe vni- hatlan. A test erősitése és az erő kifejlez- tése a tornászat fajai és módjai serént változik, jövőben tehát azokól szólandók. (Folytatása köv.) Egyéni nézet községi rendezésűik ügyében. Gyula városának községi rendezése a ír- vény értelmében a foganatosítás stadiuián áll; az april 21-ki rendkívüli képviseleti gű- lés mégis választá a bizottságokat a szere- zés szabályainak kidolgozására, bogy azflat majdan véglegesen, vagy módosítva elfogd- ja; a munkálat csak most kezdődvén mg, annak tartalmáról egyátalában tudomásai nem bírok, a megbízott férfiak egyénútge azonban biztosítékul szolgál arra, hogy e mn- kálatban, csak Gyula városa jövőjének előmozdítására, mind szellemi mind anyagifejlődésére vonatkozó nézetek és elvek Ieennek elfogadva, és erre vajmi nagy szükségük is van. — A város mint nagy község leed a törvény értelmében szervezve, miután «rendezett tanács ügyével azok, kik ennek létesítésén buzgólkodnak, nem haladtak mé^ny- nyira, hogy ezt létesíteni lehessen. Midőn községi szervezésünk ügyéhezszól- lok, kikeli jelentenem, hogy a rendezel tanács eszméjének vagyok barátja és Idsité- sének előmozdítója, mert megvagyok gjzöd- ve arról, hogy az Gyula városát mind ipes- sége számánál, mind pedig városi érdeknek előmozdításánál fogva megilleti, de viszoi sajnosán kell kijelentenem azt is, hogy inak életbeléptetését a jelen körülmények kft fi- nanczialis szempontból nehéznek tartól nehéznek azért, mert városi pénzügyünkjabb időbeni tetemesebb kiadásaink és azilemi csapások súlyától, oly helyzetben vanhogy egy magas fizetésekkel és számosabb Vatal- noki karral ellátott tanács költségeinefelőte- remtése csak újabb — már is elég nzasra fokozott — áldozatok árán lenne létejhető, pedig községi adónk emelésétől tartózknunk kell; városi birtokunk egy része, meljöve- delrai forrást képezett, viz alatt áll, a szárnya építés kölcsönét lassanként majd éleszteni is kell; a tanfelügyelő nyilatkozat, közel jövőben egy polgári iskolának felitása által teljesíteni kell; egy-két népisíának felállítása szinte kívánatos volna, merfisebb osztályaink a számot kétszeresen is egha- ladják ; — mind oly ügyek, melyetpénzt igényelnek és a legnagyobb takarélságot minden tekintetben szükségessé teszi) Szép a rendezett tanácsnak eszméjés teljes szivemből pártolom is, kéazséggiajlok meg az előtt, ki a fentebbiek számbaiclével — melyek mulaszthatlan teendőinkn« pedig csak egy részét képezik — ezt létemi képes leend, de én kivitelét jelenlegi Dstoha körülményeink közt a lehetetlenségg határosnak tartom, és nagyon óhajtanám,1akad-: na, ki e nézetemet — az ügyet épp higgadtan fogva fel — megczáfolná. J Mit tegyünk tehát városi ügyeinkvitására ? mert igy mint évek óta vagyunk, nem maradhatunk, ha csak egészen gazdátlan helységgé nem akarunk sülyedni, hasonlóan a múlt idők elhagyott útszéli csárdájához ? ? Állítsunk városi ügyeink élére egy értelmes erélyes embert, ki a magánéletben fedhetlen jellemű polgár, de a bírói polczon szigorú tisztviselő legyen, ki elóg önmegtagadással bir, városi ügyeinket még népszerűsége árán is elömozditani; — ki elég eréllyel bir arra hogy a képviselet határozatait foganatosítsa, és az évek óta egyesek által aláásott bírói tekintélynek érvényt szerezzen; nagyon tisztelem és becsülöm én azokat, kik közügyeink élén állottak, mint szerény, munkás, magán polgárokat, és megvagyok győződve, hogy azon állás, melyre őket a népbizalora emelte, reájuk nézve csakugyan terhes volt, elismerem a jóakaratot, a becsületességet, de viszont ök is elismerendik azt, hogy ez állás betöltésében túlságos gyengeséget árultak el, és hogy egyesek e gyengeséget felhasználták engedetlenségre önző czéljaik kivitelében a közügyeknek eléggé kárára. Evek során át a bírói polczon a földész polgárok saját keblükből választott jelöltje állott; én úgy hiszem hogy. ez idő elég volt arra, hogy az általuk eddig kizárólag viselt teherben és bizalomban most már az értelmiség, vagy iparos osztálynak egy tagját is részesítsék. — Szűnjön meg a bizalmatlanság, mely közügyeink kárára a keblekben gyökeret vert. Vágyaink, kívánalmaink, érdekeink egyek, és e szóban öszpontosulnuk: „Városunk jóléte, előhaladása mindenek felett“. — És ha a közbizalom értelmiségünk vagy polgári osztályunk egy független férfiát éri, küzdj e le magában ama jelenlegi körülményeink közt kivihetetlen elvet: „En községi elöljáró nem leszek, mert a rendezett tanácsnak vagyok barátja“ ; — hogy ez áldozat leend az illető részéről, azt elfogja készséggel minden jobb érzelmű polgára e városnak ismerni, de gondolja meg az illető, hogy ügyeink további laza kezelése tespedést vonand maga után, a tespedés pedig szégyen, és e szégyennek ö is részese leend. (?) — A választók összeírása, s a városi képviselők megválasztására vonatkozó'választó kerületek megállapításával képviseletileg megbízott küldöttség, munkálatának legnagyobb részét már bevégezte, s e szerint Gyula városában 2842 választó lévén, — az 1871. évi XVIII. t. ez. 37. §-rai figyelemmel, hat választó kerület hozatik javaslatba, és pedig: az I-8Ő választó kerület 1-töI 293. házszámig, a hová még a tanyák és Gyula városához tartozó pusztai területek lennének csatolandók 419 választóval választ 3 képviselőt, (választási hely a városháza.) a Il-ik választó kerület 294—551. házszámig, 527 választóval választ 4 képviselőt, (választási hely a nagy magyarvárosi olvasó kör.) a III-ik választó kerület 552—84% házszámig, 348 választóval választ 2 képviselőt, (választási hely a kis oláhvárosi g. kel. iskola.) a IV-ik választó kerület 841 —1232. ház-! számig, 488 választóval választ 3 képviselőt, (választási hely a németvárosi nagy iskola.) az V-ik választó kerület 1233—1626. ház- számig, 502 választóval választ 4 képviselőt, (választási hely az újvárosi olvasó kör,) s végre a Vl-ik választó kerület 1627—2061. házszámig, 558 választóval választ 4 képviselőt, (választási hely a nagy oláhvárosi g. kel. iskola.) Ugyancsak ezen küldöttség által összeál* littatott a legtöbb adót fizetők, vagyis a választás alá nem eső képviselők névjegyzéke, mely névjegyzékbe a következők vétettek fel: Gróf Wenckheim Károly 4274 frt, Thaisz Gyula 630 frt, Ambrus Lajos 514 frt, mint okleveles ügyvéd adója kétszeresen számíttatott, — Czégónyi István 427.44 kr, Végh József 302.17 kr., Boros István 272.72 kr., Schriffert Bonaventura 275.6 kr., id. Popp József 267.54 kr., Örley István 267.53 kr., okleveles gyógyszerész adója kétszeresen számíttatott, — N. Mecz József 246.61 kr., ifj. Miskucza György 244.18 kr., Szabados Antal 225.52 kr., Gerlein Mihály 223.14 kr., Bak Salamon 221.22 kr., ifj. Sánta János 211.21 kr., Keller Imre 180.70 kr., okleveles ügyvéd adója kétszeresen számíttatott, — Csomós Mihály 176.61 kr., Bo, Lázár 174.92 kr., ifj. Schriffert József 16- i kr., Illovits Tódor 163 frt 8 kr., lelkész adója kétszeresen számíttatott. Levelezés. T.-Komlós május 12. 1872. Községünk lakossága áldozó csütörtökön kettős ünnepre ébredett. Alig emlékezett meg ugyanis ünnepi csendben égbe költöző meny- nyei királyáról, már is tömegesen sietett a községháza ~etó — földi királyát, erre utazó felséges királyunkat üdvözlendő. Elöljáróink dicséretére legyen mbndva, hogy a fogadtatásra történt előkészületeket buzgalommal, áldozatkészséggel és minden várakozást felülmúló sikerrel tették meg. Bizonyította ezt a községház előtt diszlö és köz- tetszésben részesülő diadalkapu, nagyszámú fegyelmezett lovascsapatunk, s az egész községben a tisztaságnak és rendnek mindvégig való szigorú megőrzése. Feszült várakozás után végre József fö- herozeg, Lonyai miniszterelnök, Wenkheim, Kerkápoly, Tisza miniszterek és többek kíséretében lelkes szűnni nem akaró éljenek közt déli 12 óra után megérkezet a várva várt király, s a községháza előtt kocsijából ki is lépett, jóllehet előbb községünben való idözése tervben nem volt. Az éljenek lecsillapulta után nt. Horváth Sámuel érdemült esperes fogadta ő felségét a valódi lelkese désnek hangján, kiemelvén népünknek alkotmányos jogai és felséges királya iránti tán- torithatlan hü ragaszkodását, végül áldást esdve Istentől a felséges királyi család minden tagjára. O felsége szivesen megköszönte a községnek iránta nyilvánított hü ragaszkodását, s még mielőtt körüukböl távozott volna, végig tekintve többször az örömtől sugárzó tömegen, a körülállókhoz kegyeskedett néhány szót intézni. Érdekkel tudakolta a község lakosainak számát, a külömbözŐ vallásfelekezeteket, legmagasb figyelmére méltatta a szónok által említett azon körülményt is hogy már 1852-ben is volt szerencséje ő felségét e községben fogadhatni. Aztán a bemutatott községi birákhoz fordult néhány szóval ö felsége, megelégedését fejezvén ki különösen a viz apadása felett, s szólván az eső szükségéről. Örömmel láttuk, mint igyekezett ő felsége a közelebbállókkal szóba elegyedni. A többi közt fölismerve egy derék izraelita lakosunkat, ö felsége kikérdé öt e községben lakó izraelita családok száma és sorsa iránt. Egyik polgártársunk Amerikában Miksa császár alatt mint főhadnagy szolgálván, ez ünnepélyes alkalommal mellén viselte a qua- delupe lovagrend keresztet, ő felsége azt megpillantván, azonnal kérdé : Mexicóban volt ön? Igen, lön a válasz. — Mindvégig ott volt — hivatalt visel? Kérdé újra a király. — Mindvégig, s most kereskedő vagyok, szólt az újra kérdezett. Örömmel szemléltük vo Ica körünkben még tovább is felséges királyunkat, miután azonban községünkben való idözése külömben is .programmon kívül esett — szives köszönetének 8 mindnyájunk által észrevehető megelégedésének még egyszer kifejezést adva .szüoni nem tudó éljenek és áldáskivánások között fél egyre elhagyd községünket, hogy még az nap Orosházán keresztül Szegeden tehesse legmagasb látogatását. Kisérje a királyt Isten áldása, s legyen a haza boldog! _______ r. 1. — Ö Felségét T.-Komlóson nt. Horváth Sámuel ág. ev. lelkész a község nevében a következő beszéddel fogadta: „Cs. k. apostoli Felség, Legkegyelmesebb Urunk : 1852. jun. 12-dike volt azon nevezetes nap, melyen Felségedet e helyen, községünk és egyházunk nevében ünnepélyesen üdvözölhetni szerencsém vala. Azon jó érzelmek és forró óhajok, melyek-. töl akkoriban egészen áthatva voltam, azóta legkevésbbé sem változtak. Most az isteni gondviselés Felségedet ismét az Alföldre, jelesül egyszerű községünkbe is vézérelvén, minek mindnyájan teljes szivünkből örvendünk; vajmi gyönyörű alkar lom nyílik egyfelől tiszteletteljes hódolatunk megújítására, másfelől pedig királyi Felségednek arra, hogy különösen a vizborhotta vidékeknek szánandó állapotát szemügyre vegye. s az Alföld csatornáztatását védangyal- ként legmagasabb királyi figyelmére mél- | tassa.
