Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-05-05 / 5. szám

Ezután a zászlóalj és krvák'százlüd raktárait megszemlélvén a legnagyobb megelégedést fejezte ki.

Nyolcz órakor a gyakorló téren előbb a lovasságot, kilencz órakor pedig a gyalogságot megszemlélve, mind a két fegyvernembeli honvédség oly kitünően végezte gyakorlatait, hogy annak bevégezte után a tisztikart ö fensége maga. elé hivatván megelégedését nyilvánította.

Tizenegy órakor a szállodába visszatérvén a törzstisztekkel egy rövid ebéd élvezete után az indóházhoz kocsizott, hol a bucsu-tisztel- gés megtörténte után zajos éljenzések közt kőrútjából Budára visszatért.

A hazának és nemzetnek éljen sokáig!

Gyula, május 1-jén.

Á1 „Zékészeti Lapok“ april 21-ki száma az idei' békéstöegyei dalárünnépélyröl irva, a múlt éviről nagyon is elismerő meleg sorokban emlékszik meg. — A cikk Írója mint szaktekintély állítja, hogy az mind szellemileg mind aflyagileg fényesen sikerült.

Idézzük cikkének dalegyleteinkre vonatkozó sorait, talán a gyulai — már csak létezett — egylet keblében viszhangra fognak találni a szavak és tetterőt adandnak egy újabb, szilárdabb, hosszabb időre kiható működésnek.

„Ha a békésmegyei dalegyletek már múlt évi első fellépésük alkalmával is fényesen beigázolták mtiképzettségüket s összmüködö solidaritásukat, mely által az egész magyar- országi dalárügynek újabb lendületet adtak s biztosabb alapot kölcsönöztek: bizton feltehetjük, hogy ez idén még kihatóbb eredményre fognak jutni. S ők egy az ujfent kivívott művészeti eredmény nimbusza és hazaíiui fenköltségével fognának megjelenni a nagyváradi orsz. ünnepélyen : mennyi nemes ambitiót kőkénének fel, mennyi erőt kölcsönöznének az országos egyesülés eszméjének s minő szilárd alapkövét képeznék ama művészeti áramlatnak, melynek ép az országos dalárünnepélyek alkalmából kell szétterjedni a hazában!

De mi erős hitet is táplálunk keblünkben, hogy a békésmegyei dalegyletek, e szép hivatásukat nemcsak felfogni, hanem érvényesíteni is fogják, mert ellenkező esetben csak félmunkát teljesítenének s csak félig építenék fel azt, a mire annyi lelkesedés és kitartás, tanulmány és áldozatkészséggel sorakoztak.

S itt legyen szabad abbeli nézetünknek is kifejezést adni, hogy a békésmegyei dalegyletek egyesülete van hivatva a nagyváradi országos ünnepély alkalmával irányadó szerepet játszani, nemcsak mert számilag is túlsúlyban van a többi testvéregyletek egyes szavazatai felett, de mert mint megszilárdult testület, még akkor sincs kitéve semmiféle esetlegességnek, ha az orsz. egyesület kapcsai netalán felbomlanának. S ez nagy erőt képvisel ép arra nézve, hogy szilárd roagvá- ból egy uj terebélyes egyesülési országos tölgy nÖjye ki magát.

Ez okból, semmi sem volna kívánatosabb, mint hogy a békési dalegyletek egyesülete egyenkint és összesen mielébb lépne be az orsz. daláregyesületbe, hogy a nagyváradi ujraalakuló közgyűlésen fentjelzett hivatását teljesen betölthesse. S ezt a saját tagegyletei közt létezni kellető egységes érdek is követeli, a mennyiben közülök kettő (a békési és szarvasi) már úgy is tagja az országos egyesületnek.

De mi nem is tehetjük fel a békésmegyei dalegyletek felöl, hogy azt a zászlót, mely alatt kevés havak múlva ismét messze kiható sikert és dicsőséget fognak aratni, ne akarnák bemutatni s jelvénye alatt ne akarnának testvéri kezet szorítani az ország minded részéből egybesereglendö testvéregyletekkel is. Az or. daláregyesületbe való egyetemes belépésük bizonyára felvillanyozó hatással volna mind ama egyletekre is, melyek még e lépést meg nem tették, s mert a példa vonz, talán egy egylet sem maradna hátra, résztvenni a nagyváradi ünnepélyben, mely — mint többször kifejeztük már ebbeli nézetünket — mindenesetre fordulópontot ké- pezend a magyar daláregyletek jövőjét illetőleg.

Ismételjük tehát, s szivünkből óhajtjuk is, hogy a békésmegyei dalárok egyesülete fänden hangoztassa a jelszót a melyet zászlajára tűzött s ragadja meg az alkalmat nemek és kiható hivatásának országos betöltésére.“ Ha azok, kik a múlt gyulai dalegyleti gyűlésen a viszály magvait elhintve, siettették az egyletnek felbomlását, e sorokat olvasandják, alig hiszem, hogy bevégzett művök felett a szégyen pírja ne boritná arczukat. — Csodálatos is, hogy Gyulán, megyei értelmiségünk e főhelyén, hol annyi a dalárügyre hivatott ifjúság, majd 10 év óta a daláregyletek folytonos vajúdás közt tengetik éltüket, és keletkezésük után alig néhány hónapra ismét elenyésznek.

Pedig a múlt évi csabai ünnepélyen nagy lelkesedés közt meg lett szavazva ez ünnepélynek az idén Gyulán tartása, ugyan gondoltak-e azok, kik ez ünnepélyen mint tagok működtek arra, hogy egy év alatt még együtt legyenek ? alig hiszem, mert különben inkább Váriba vagy Kétegyházára szavazták volna az ünnepély megtartását, és igen helyesen, mert egy állandó daláregyletnek létesítésére ott — az eddigiek után — több lehet a kilátás, mint Gyulán.

De hagyjuk a tréfát, beszéljünk komolyan, az idő közeleg, melyben ez ünnepélynek raeg- kellene tartatni, tudja-e megyei daláregyletünk elnöksége, hogy a múlt évi gyulai dalegylet már csak névben él, és hogy ennek közreműködésére még a rendezés körül sem számíthat, mert nem létezik, — és ha ezt tudta vagy csak ez utón tudja meg, szándékozik-e ez ünnepélyt mégis itt tartani meg ?

Ha igen, úgy az elöintézkedések megtétele már most is kívánatos volna, legalább any- nyiban, hogy a rendezési személyzetről biztos lenne, oly rendezési személyzetről, mely az ügyet magáévá tévén, abban a kellő buzgalommal járna el, hogy sikert, és ne az újabb időben nálunk annyira divattá vált deficitet produkáljon.

Nagyon hajlandó vagyok különben hinni, hogy ha az ünnepély csakugyan Gyulán tartatna meg, volt dalárdánkat megszállná a buzgóság lelke, és újólag talpra állana, mert egy jó tulajdonsága van, hogy ha kiduzzogta magái, két kézzel kap a munka után, és akkor a duzzogást mint babérain élvezett nyugalmat, tünteti fel.

/

April hó 27-én tartott Gyula városa képviseleti közgyűlés jegyzőkönyve.

49) Városi biró előadván, miszerint a Gyulán építendő honvéd-laktanyára szerzendö 60,000 írt kölcsön felvételére nézve, a város által megbízott tek. Beliczey István ur azon nyilatkozatát küldi, hogy az 32 és fél évi törlés mellett legczélszerübbnektalálja ha az a magy. földhitel-intézettől vétetik fel, mint legelőnyösebb feltételeket nyújtó banktól; — de minthogy ehez a m. k. belügyminister engedélye is szükséges, a pénzhez jutás is hosz- szasb időt igényel, — továbbá a in. k. honvéd. ministeriumtól az állam-pénztárból a város által kért 15,000 frt segélyadoraány-nye- résre kilátás nincs — városunk jövőjét szivén viselő s annak jólétét előmozdítót. Beliczey István ur — hogy az építendő laktanya tervezetében meghatározott fizetési feltételeknek elég tétessék, saját pénztárából a város részére addig mig a kölcsön kinyerendő lesz, 20,000 frt kölcsön összeget ajánl, 6% kamat fizetési kötelezettség mellett. —

A képviselő testület tek. Beliczey István urnák, a város részére felajánlott ezen szi- vességét köszönettel fogadván, visszafizetését a földhitel intézettől nyerendő kölcsönösszegből fogja eszközölni. Az adós-levélnek kiállítása és aláírásával valamint az összeg felvételével Beleznay Péter biró, Nagy Károly, Keller Imre, Gerlein Mihály, Boros István és Ladies György képviselő urak bízattak meg.

50) Olvastatott t. Jancsovics Pál megyei alispán urnák f. é. april 14-kén 367. sz. a kelt levele, melyben a város központjából a gyulai vasúti állomáshoz vezető legrövidebb útvonalnak létesítése tárgyában, a megyeház nagytermében f. é. april 29. tartandó érte kezletre a város közönségét meghívja, minek folytán a város képviselőiül Ladies György, Nagy Károly, Ferentzy Alajos, Japport Simon, ifj. Miskucza György és DessewffyEde képviselő urak küldetnek ki.

— Az april hó 30-án tartott Gyula városi rendkivüli képviseleti közgyűlésben a követválasztást intéző központi választmány tagjaiul egyhangúlag a következők választattak meg :

Ambrus Lajos, Ferentzy Alajos, Szabados József, Nagy Mihály, Bogár Lázár, if. Mo* gyoróssy János, Petik Ambrus, Illés József, Kalló István, Moldovány István, Kiss Péter, Grétz József, Dobay János, Hoffmann József, Gerlein Mihály, Japport Simon, Sz. Schriffert Mátyás, Végh József, Fábián János, Pikó András, Popovics Jusztin, ifj. Miskucza Gy., Illovics Szilárd és Dászkál Dávid, — a központi választmány elnökéül egyhangúlag megválasztatott Nagy Károly.

A Szarvas és Túr között tervezett vasút

kiviteli és beviteli forgalmának elöleges kiszámítása a Szarvas város képviselő testületétől kinevezett szükebb körű bizottmány által elkészíttetvén, — azt egész terjedelmében érdekesnek tartjuk közleni megyénk közönségével, úgy a mint következik.

A) Kivitel.

I. Első kiindulási ípontul, az inneni gabona szállítás vétetv'én, annak kiszámithatá- sára nézve alapul veendőnek tartatott a szarvasi határban létező szántóföld holdjainak száma;

Az összes itteni gazdászati térimé tehát

84.000 c. holdakban vétetvén, abból 13,000 c. hold a legelőre számitandónak tartatott, annálfogva szoros értelembeni szántóföldnek

71.000 hold vétetvén, abból 35,500 hold búza vetésre, 35,500 hold pedig tavasz-vetés alá számíttatott.

Az évenkinti termelést illetőleg:

1- ör. A búza vetésből holdanként átlag 12 osztrák mérő vétetvén, az érintett 35,500 hold utáni évenkinti termelés 426,000 osztr. mérő lenne, melyből vetésre és élelmi szükségletekre 85,200 osztr. m. levonatván, kereskedelmi forgalomra fon maradna a búzából évenkint 340,800 osztr. mérő.

2- or. Tavasziból holdankénti évi termelés átlag 14 osztrák mérőben vétetvén, az érintett másik 35,500 holdak után, — az olajmagok és lóhere-mag betudásával — az évi tavaszi termelés 497,000 osztr. mérőt tészen, melyből vetésre és élelemre 198,800 osztr. mérő levonatván, fenmarad kereskedelmi forgalomra a tavaszi termelésből 298,200 o.m.

Az őszi és tavaszi vetés összesen 639,000 osztr. mérő.

II. Birka tenyésztésből gyapjúban ad Szarvas városa

.................... 600 mázsát.

II

I. Szalonna szállítási forgalom 1400 m.

IV. 4000 drb. sertés kereskedelmi szállításra dbja p. 2 mázsa . . . 8000 tn.

V. Szarvasmarha 4 országos vásárhoz képest, minden vásárra 500 darabra vététvén, átlag 2000 darab után, darabját 5 mázsára számítva tészen évenkinti forgalma 10,000 m.

VI. Mustrált birka és ürüböl kereskedelmi

forgalomra évenként 3000 darab vétetvén minthogy a vaspályái számítás szerint minden darab egy mázsában vétetik annak évenkin ti szállítása rúg.................... 3000 mázsa.

VII

. Gőzmalmi liszt szállítások, a részvénytársulat kimutatása szerint, ha a malom rendes menetében van évenkinti kivitelként tesznek ................................... 80,000 mázsát.

VII

I. Szeszgyári szállítások, ha a gyár

rendes menetben van 8 havi szeszfözéat számítva .............................................. 6000.

IX. Toll, rongy, húsiás, bőr, lószőr 4000.

X. Baromfi, tojás, vadak évenként 2000.

XI. Nyers- és száraz-halak . 500.

XII. Sajt, vaj, zsír, lúdzsir . . 200.

Az összes kivitel . . . 754700 mázsa.

B) Bevitel.

1. Vasnemüekben a helybeli vaskereskedők

által behozatik évenkint . . 8000 m.

2. Fűszer, az itteni kereskedők által 12000.

3. Rőfös áruk, keresk., festők, szabók által ...... 12000.

4. Kikészített bőrök a keresk. által 2000.

5. Nyers bőrökből az illető iparosok által ./ ........................................ 2000.

6. Üveg- és porczellán-áruk évenkint 1000.

7. Hegyi borok, silvorium és sör 6000.

8. Só a gazdászat- és háztartáshoz 8000.

9. Deszka, pintérfa, butorneraü, gazdasági

eszközök, zsindely stb.................... 10000.

10

. Káposzta és más zöldségek 5000.

11. Kőszén évenként . . . . 3000.

12. Gyors menetre privát emberek által

feladott málhák

......................... 3000.

13

. Vidéki kereskedők, 4 országos vásárra véve, szállítanak be mindennemüekben évenként........................................ 3000.

14

. Malomkövek, s egyéb szükségletekre

gőz-, szél-, olaj-malmokhoz .' . 1000.

15. A kereskedelmi üres zsákok szállítása

évenkint........................................ 30000.

16

. Gőzmalomhoz zsákok, s egyéb kivántató kellékek összesen .... 10000.

Összesen . , . '. .. . 116000 mázsa.

C) Személyszállítás.

Szarvas városa lakosságának száma 23000 lélekre rúg, abból átlag számítva vasúton

utazó.............................. 5400 személy.

4 sza

rvasi vásár alkalmával 800 „

4 túri vásár alkalmával 1600 „

Idegenek, tanulók s azok szülei, kereskedők, utazók stb.................. 2200 személy.

Öss

zesen .................... 10000 személy.

Sz.-Andr

ás helysége, tekintve a lakosság létszámát, nem különben összes földterületét úgy áll Szarvas városához, mint *|s-höz, minden Szarvas városánál számitott tervezetben.

1. Sz.-András kivitele évenkint 150940 m.

2. „ bevitele „ 23200 m.

3. „ személyvonatra „ 2000 sz.

Az összes számítási eredmény, illetőleg Szarvas városa és Sz.-András helysége teszen következőleg :

A) I. Szarvas városa kivitele . 754700.

II. „ „ bevitele . 116000.

III. Sz.-András helység kivitele 150940.

IV. „ „ bevitele 23200.

Összesen

................................. 1.044,840 mázsa.

B) I. Szarvasváros személyforgalma 10000.

II. Sz.-András helység „ 2000.

Összesen.................................... 12000 személy.

Levelezés.

M.-Berény május 2. 1872.

A gyomai választó kerület volt országgyűlési képviselője t. Eördögh Frigyes úr, a múlt vasárnap april 28-án jött hozzánk, számot adandó mindazokról, mik a legközelebb múlt országgyűlésen végeztettek. — A vasúti indóbáznál nagy néptömeg gyűlt össze, várva a képviselő úr megérkeztét, a ki csakugyan nem sok idő múlva az Aradfelől jövő vonattal meg is érkezvén általános éljenzéssel fogadtatott. — A kocsiból kilépve a tömeg élén B. J. úr által szívélyesen Üdvőzöítetett s a lakosság rokonszenvéröl biztosíttatván, felkéretett, hogy a kerületet a jövő országgyűlésen is képviselje.

A vasúttól a község házához — a község négyes fogatán jött, kisérve számtalan néptől és több kocsitól, — itt alig pihenve meg, a község háza előtt várakozó roppant néptömeg közé lépett, s elmondá jelentését a legközelebb lefolyt országgyűlésről; beszédje némely része éljenzéssel fogadtatott, azonban néha nem tetsző zúgást is lehetett észlelni.

Estve M. A. berényi lakosnál társas vacsora volt, — másnap pedig képviselő úr, a választó kerület egy másik községébe — Vésztőre — utazott.

Nálunk jelenleg a község rendezési ügy van szőnyegen, — azonban részletesen erről máskor fogok szólani, jelenleg csak azon óhajtásomat kívánom kifejezni, hogy bárcsak a nép felvilágosodva, — a községi képviselők, s a község elöljáróinak megválasztásánál tá- pintatosan tudna eljárni, és sem egyik, sem másik hivatalra ne választana meg olyakat, kiknek egész érdemük, hogy szájaskodni tudnak, de a község valódi javának előmozdításáról fogalommal sem bírnak.

r. 1.

Újdonságok.

A József föherczeg ö fensége múlt vasárnap délig körünkben lévén, először is a század-iskolát vizsgálta meg ; az egy órán át tartott vizsgát teljes megelégedéssel hagyá el, onnan a külső vásártéren felállítva volt lovas és gyalog honvédek felett szemlét tartott;

először a lovas szakaszt szemlélte meg osztályonkénti egyes lovaglásban, majd az egész szakaszt gyakoroltatá. Huszáraink a szó szoros értelmében kitettek magukért mind az egyes lovaglásban, mind pedig a szakasz gyakorlatban; a 21 napos ujonezok lovaglási biztonsága, a mozdulatok gyorsasága és hi- bátlansága valóban bámulatra ragadhatá az e téren szakavatottat, és egyátalában nem mondok hízelgést, midőn e gyakorlatokat sikeresség tekintetében az egykori három éves katonaság gyakorlataihoz hasonlítom. — A század parancsnokát Kálmán Frigyes főhad-