Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-12-29 / 39. szám

hangzik — a tetszés zajából — a pékinas sivitása „Friss, fiatal peroczet! Olcsó pere- czet! Nemzeti pereczeket tessék, szép urak! — a mi szóról szóra vakmerő hamisítása a ténynek, tekintve, hogy 8 krajczáros pere- czei nem kifogástalanok, azok a „szép urak“ pedig épen nem Antinousok, nem is emlékeztetnek arra, hacsak az — ellentétesség miatt — nem.

A függöny felgördülése egyszerre megtöri a zajt: mindenki a kifejtés uj stádiumát lesi. Csak két szem irányul más felé: egy gyönyörben úszó Madonna arezra.

Sok regény kezdődik a karzaton, melynek folytatása a műhelyben vagy a városligetben következik be, befejezési szintere pedig a plébánia. (Sokan mondják, hogy azután kezdődik a tragoedia, de ne vesztegessünk erre szavakat.)

Van még egy igen érdekes, gyakran felvillanó vonás a karzati közönség közszellemében, és az a hazafiasság jellemvonása. Egy nemzeti dal vagy episod sehol nem gyújt fel olyan hatást, mint a karzaton; valamely nemzetünk történelmével összefüggő katastropba előadása sehol nem okozza azt az izgalmas remegést, azt a szivszorongást, azt a kife- jezhetetlen ösztönt nagy tettekre, azt a lelki emelkedettséget, a mit a karzaton.

Urak! Nagy urak! Hazafiak vannak a karzaton! Tiszteljétek a karzatot!

— A gyulai kir. törvényszék polgári osztályában f. évi deczember 30. s következő napján előadandó perek jegyzéke.

Előadó: Herberth A.

7896. Szende János, Szűcs Zsigmond ellen 931 frt s járuléka iránti pere.

Előadó: Nyikora M.

4222. Hegedűs Józsefné, Domokos Mária s társai ellen, osztályrész kiadása iránt.

4395. Hrdlicska Pál, a b.-csabai közgyám, mint Zlehoczky János képviselője ellen — örökség iránt.

5140. Rácz Eszter, Nádudvary Bálint ellen válóper.

6110. Gazsó János, Fazekas János s társai ellen 537 frt s járuléka iránti pere.

7370. Laszik Mátyás, Rocskár Judit ellen végelválás.

Előadó: Dobosfi A.

6264. Tuchmann Adolf, Stern Jakab ellen 500 frt s járuléka iránti pere.

6345. Ozv. Lukács Istvánná s társa, özv. Lakács Mihályné s társa elleni örökösödés iránt.

6441. Újhelyi Imre, Balog Sára ellen válóper.

6481. Rosenthal Barnát, Juhos György ellen 540 frt s járuléka iránti pere.

6482. Ifj. Szász András, id. Szász András ellen 650 frt s járuléka iránti pere

7979. Molnár Juliána, H. Kovács Mihály ellen 1164 frt s járuléka iránti pere.

Előadó: Teleszky F.

7465. Izbéki S. Sándorné, Kerekes Sándor ellen örökrész s járuléka iránti pere.

7832. Podáni Márton s társa Németh Sámuel s társa ellen, követelés érvénytelenítése iránt.

7833. Zapf Mihályné s társa, Rafai József ellen 525 frt járuléka iránti pere.

7863. Szánthó Albert s társai Csapó Mihály s társa ellen-osztályrész mennyiségének megítélése iránt.

Újdonságok.

— Gyula városának e hó 27-én délután tartott rendkívüli képviseleti ülésében a ka- szárnya-épités vezetése s felügyeletével megbízott küldöttség — miután az épités egészen befejeztetett — beterjesztő számadását. — A valóban kitűnő gonddal, nagy fáradtsággal párosult szorgalommal, a legapróbb részletekbe is beható felvilágosítással készített eme számadás tanúságot tesz arról, hogy annak elnöke Ambrus Lajos ur a 10 hó alatt — míg az épült — eme bizalomszülte egészen önérdek nélküli hivatalát oly buzgalom és lelkiismeretességgel vezette, hogy Gyula városa összes polgárainak hálájára méltán érdemes mindazokkal, kik elnöklete alatt eme bizottságban részt vettek. — A közgyűlés Keller Imre ügyvéd ur indítványára közakarattal elhatárzá, hogy a számadáshoz mellékelt jelentése jegyzőkönyvbe vétessék, és e jegyzőkönyv lapjain úgy nékie, mint bizottsági társainak köszönet szavaztassák, és ez mindegyikkel külön jegyzőkönyvi kivonat által közöltessék, maradandó emlékéül az utókornak, hogy ismerje és majdan emlékeiket is tisztelje azoknak, kik közügyeiben önzetlenül fáradoztak. — Végre elhatároztatott, hogy a kaszárnya homlokzatán érczbetükkel egy egyszerű felirat alkalmaztassék. — Az

Összes költség a telekkel együtt a kaszárnyára 73885 frt 7 kr., beleértve az eddigi felszerelést is 120 Honvédre. — Határozatba ment egyúttal az is, hogy az összes számadás kinyomattas8ék és minden háztulajdonosnak — mint kik eme költséget viselték — kézbesittessék, hogy ez által a számnagyitó mende-mondának vége szakasztassék.

— A belügyminister az ország összes föispánaihoz egy rendeletet intézett, melyben meghagyja, hogy jövőben megyéik székhelyein tartózkodjanak és ott a közigazgatási ügyeket ellenőrizzék. — A belügyministerium e tette egészen helyeselhető, mert voltak főispánok, kik csak az évnegyedes gyűlések alkalmával látogatták meg megyéiket egy két napra, de néha még akkor sem.

— Az idén utolsó megyei közgyűlésünknek ugyancsak kijutott a munka bőségesen, a mennyiben e hó 16-án nyílt meg; és csak tegnap (talán) ért véget. — Az ezen egész gyűlés alatt jelenvolt bizottmányi tag megérdemli puszta czimét, ezt mindenkinek el kell ismernie. —

— A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minÍ8terium a megyék hatóságaihoz szigorú rendeletet bocsátott, hogy a kártékony férgek és rovarok pusztítását a megyék területén erélyesen hagyják meg a községeknek. — Vájjon nem fog-e Írott raalaszt maradni, mint több megyében a szerb-tövis irtása.

— A sok szép SZÓ után tanfelügyelőnk is komolyabban veszi dolgát, a mennyiben a megyéhez irt, hogy a gyermekek iskoláztatását és ennek ellenőrzését a községi elöljáróságoknak szigorúan hagyja meg. — Bizony erre szükség is volt, a mennyiben csak itt Gyulán a rom. kath. hitközségnek mintegy 1500 tanköteles gyermeke közül alig 500 jár iskolába; csakhogy majd az elöljáróság ez üdvös munkálkodásakor valami hitközség a századok óta védett autonómiával ne álljon elő.

— Körös-Ladányban dalegylet alakult és alapszabályait már a magyéhez is beterjesztő. — Sikert és mi legfőbb, kitartó buzgalmat fáradozásaiknak, mely csak egyetértéssel virágozhat; — járjon egyszer a falu íb jó példával a város előtt.

— A sarkad-vidéki takarékpénztár alapszabályai — melynek Gyulán is számos részvényese van — felsőbb helyen helyben- hagyattak és igy működését valószinüleg rövid időn megkezdendi.

— Mint az „Alföldiben olvassuk: az Aradról, Szt.-Anna, Világos, Galsa, Muszka, Magyarét, Pankota, Mokra érintésével Boros-Jenöre, és innen Jószáshelyre, úgyszintén a Körös völgyén Kétegybázáról B.-Jenőre építendő vasút létesítésére megkívántaié egy millió frtnyi kamatbiztositási tőke mintegy 900,000 frtnyi összeg erejéig fedezve van. — A még hiányzó összeg aláírása végett f. hó 22-én értekezlet tartatott, melyben több aradi polgár és szöllőbirtokos vett részt, és ezen értekezletből egy bizottmány lett ki- küldve, s annak feladatául tétetett az érdekelt szöllöbirtokosokat és aradi polgárokat aláírások eszközlésére felhívni és megnyerni.

— A gyulai iskolai muzeum utóbbi közlés óta következő tárgyakkal gyarapodott: Brachtl Etelka a beczkói vár romjainak alapjaiból sajátkezüleg szedett három darab színes szikla követ. — Grsznárik József vág- szabályozási segéd mérnök ur egy darab nagy obbszerü macedón-királysági- négy darab részint Árpád, részint lengyel-királysági közép századbeli ezüst pénzecskéket. — Schmidt Károly ur Trencsénraegyében Kocsócz helység határában tálált 4 darab I-ső Zsigmond lengyel király, és egy darab Christianus svédfejedelem 1669-ik évi ép ezüst pénzeit. — IQ. Török István egy darab orosz 1835-ik évi tizes ezüst pénzt. — Szilágyi István gyulai lakos szabadkai földjén az ottani halomban, három lábnyi mélységben csontvázra bukkantak munkásai; melynek kézszár-csont- jain egy-egy sima karika alakú bronz kar- perecz vala, ezek egyikét ketté törve az iskolai múzeumnak ajándékozta.

— Békésről a következő szomorú tudósítást vettük: A napokban egy fiatal kereskedő W. fegyereit tisztogatta ; körülötte ál- longtak babráltak gyermekek; és egy pisztoly elsül a tisztogatás közben; a szeretett kegyencz fiúcska halva rogyott össze. —A megrémült fiatal erre magát akarta kivégezni, — kétszer is lőtt magára, megsérült tetemesen, de nem halálosan. — Tarka az élet épen ezen fiatal kereskedő ez előtt pár héttel egy kedves kis óvodás gyermek életét menté meg; — ugyanis a gyermek a hídról a Fehér-Körösbe esett; és a tolongó nép közül ő vállalkozott a megmentésre, s neki sikerült is szerencsére a már-már elmerülendő gyermeket mentő csónakjába venni, — és valóban vissza adni az életnek. — Vajha e körülmény tanúságot adna a szülőknek, — és

emelt két öl széles és 12 öl hosszú gát már két lábnyira vékonyult s ingadozni kezdett. Ekkor a közel álló nagy vastag fáimat kivágattam s gályáikból sövényt fonattam s azt erős karókkal a veszélyes helyekre verettem és a nehéz fatörzsekkel lenyomattam. Ekké- pen a teljes elöntéstől megmentettem a kertet. Ó istenem, ezen eset is elég erősen int arra, hogy még a legnagyobb veszélyben sem kell lemondani a segítség lehetőségéről, hogy az isteni gondviselés mindig nyújt eszközt kezünkbe, mely által magunkat megmenthetjük a veszedelemtől.

Jegyzet. A gát romjai még most is — ap- ril 5-kén 1819 — láthatók azok megcáfolására, akik nem akarják elhinni mit lehet az emberi kéz és ész a veszedelem idején. Ezt a gátat 1816 egy ritka fajtájú tökkel vetettem be, mely itt különösen díszlett.

Azonban a legfőbb baj még nem volt elhárítva. A rendkívül magas hullámok 36 órán keresztül csapkodták kertemnek partjait, melyek szerencsémre galagonyából, kökényből, megyből és líciumból álló élő sövény által voltak védve. A hideg oly kemény volt, hogy a parton megtört hullámok felrecscsenése a fagallyakra fagyott, csakhamar erős jégcsapokból képződött egy véd gát. De e jégcsapok között a viz több helyen betört a kertbe, s én kigyóvonalban ásott árokban keresztül vittem az. udvaron és a pálinkaházból kifolyó melegvízzel együtt bevezettem a kert fala megett lévő 110 öl hosszú és egy öl széles árokba, hol a föld magába vette. Hála legyen az isteni gondviselésnek, amely a kedvező körülményeket igy engedte felhasználnom! Ezen eljárás nélkül nemcsak a kert fái, hanem minden épületeim is elpusztultak volna, s ez által nőm és gyermekeim összes vagyona kipótolhatlan kárt szenvedett volna.

Mig ezen, Magyarországban még soha nem tapasztalt iszonyú orkán következtében számos ezer meg ezer marha, ló, disznó és juh jutott tönkre, s a mellett számtalan erős épület dűlt össze; addig az én gazdasági kertemben hála Istennek! csak egy gyöngytyúk, egy pár akkor lett malacz és néhány fa veszett el, mivel a szél és a habok ereje megtört a sűrű fagalyakon keresztül. Legközelebbi szomszédságomban mintegy száz ház omlott össze, melyeknek részbeni romjai most is láthatók. Ezek engem arra ösztönöztek, hogy gondolkodjam a felett: miképen segítsen magán a gazda ily pusztító viharok alkalmával ?

4. A keszthelyi Georgicon mellett ülnökké és munkatárssá való megválasztatásom. 1817. máj. 20. és 21 -kén tartott nyilvános keszthelyi gazdászati vizsgán engem vallottak Magyarországon a legelső gazdászati iskola alapítójául, s mint ilyet, tizenegy más . tudós férfiúval együtt megválasztottak ülnökké. A megválasztási oklevelet 1817. dec. 9-kén nyújtották kezembe azon óhajtással, hogy a keszthelyi intézetet a gazdászati tudományok é3 kísérletek mezején tanácsaimmal és útmutatásommal segítsem.

A mondottak magyarázatául még a következőket kell mondanom :

Midőn az én intézetem néhány évi fennállása után virágzásnak indult, gróf Festetits György elhatározta magában, hogy Keszthelyen hasonló gazdászati intézetet fog emelni; levelezésbe bocsátkozott velem a tantárgyakról és tanítókról kérdezősködve. Öt ifjú embert hozzám küldött, hogy itt a gróf uradalmai számára gazdatiszti ismereteket szerezzenek magoknak. Hogy azonban e fontos ügy minél hamarább és erélyesebben elintéz- tessék, néhány növendékem kíséretében személyesen mentem át Keszthelyre, ahol a hazafias nemes gróf több napon át személyesen vezetett végig uradalmain, megmutatván azok természeti előnyeit, s elbeszélvén terveit, óhajtásait és szándékait; néhány gyűlésen tanácskoztunk a felállítandó intézet tantervéről, végre igen előnyös feltételek mellett felszóllitott, hogy vállaljam el az igazgatóságot.

De nekem lehetetlen volt elhagynom felüdült intézetemet és egyházamat. Azért javaslataimat csak szóval, későbben írásban terjesztettem elő a grófnak, minek következtében megválasztattam a Georgikon ülnökévé és működő tagjává. Minthogy azonban az én életem sebes léptekkel halad sírja felé, azért, mint a keszthelyi iskola ülnöke, ezennel egy pályakérdést tűzök ki, melynek tapasztalt gazdák által történendő megfejtése sok jót eszközölhet, t. i. Megkisértette-e valaki Magyarországon a vetéseket télen vagy tavasszal topp-dressinggel (azaz : felső burkolati trágyával) vagy más vegetáló és ásványos trágyanemekkel trágyázni, hol ? menynyiben ? mily mértékben és mily erelménnyel ?

Ha e pályakérdésre valamely tapasztalt gazda alaposan fog megfelelni, (ha csak halálom után is) s e felelet folytán Keszthelyen alapos értekezés fog készülni a trágyázás hasznáról, akkor hízeleghetek majd magamnak azzal, hogy életem végén is nagy szolgálatot tettem hazámnak. Kedves honfitársaimnak e szakban való fellelkesitésére idézek egy helyet Albrecht ur ily című munkájából I „Anleitung zur Kentniss der englischen Landwirtschaft I, Theil Hannover, 1798. 173. 1.“

„A topp-dressing nemcsak a rendes trágyát pótolja, hanem a rósz idő és fagy által megrontott gyenge vetésnek is uj erőt kölcsönöz, s gyakran a legroszabbnak látszó vetést is hihetetlen tökélyre emelte. Az angol parasztok nem ismernek rósz vetést, s ezt egyedül az ő topp-dressingjök bűvös erejének köszönik.

5. A szegények intézetei. Midőn 1794 és 1795- ben a szokatlan szárazság folytán sem nyári sem téli munkája nem volt a szarvasi népnek, amennyiben kender sem termett; akkor én, mivel a gyapjúnak csekély ára volt, a magam költségén hozattam le Besztercéről egy Meyer nevezetű mestert, aki a szegény lányokat gyapjúfonásra tanította, úgy,

hogy rövid idő alatt 70 és egynéhány fonóm lett. Ezektől eltanulták az anyák is; és a finomabb fonás mesterségével csakhamar 200 személy foglalkozott, ami fölött nemcsak Lovász főispány, hanem minden iparkedvelő ember elbámult.

Egy esztendő alatt 43 mázsa és 94 font különféle gyapjú dolgoztatott fel egy szövőszéken 6,728 rőfnyi szövetté, s ezen munka mellett 428 gyermek és felnőtt ember kapott kenyeret és pénzt. A szövetek feldolgozása körül pedig 28 személy foglalkozott a szűk esztendő alatt. De mihelyest a szükség elmúlt, azonnal elfeledték a keresetet, az ipart és a fabrikát. „L... sz és tehén p... az a legjobb magyarországi fabrika" mondák.

Hogy a finom szövetkészités mennyire emelheti az ország jólétét, azt megmutatta a mély belátású porosz király Nagy Frigyes, aki milliókat költött, hogy Brabantból ügyes mester-családokat hozhasson országába, kü-;. lönösen Berlinbe. Lásd Pfeifer „Lehrbegriff sämmtlicher oekonomischer und kamerái Wissenschaften III. Ik. I Ab. 436 1. A porosz király ő felsége csak a berlini kézipar előmozdítása céljából 600 finoman fonó dott hozatott, s házaikat és kertjeiket re adómentesekké tette; és ezek az em pontos és jó fizetésen felül, még évi ju ban is részesülnek, ha például valaki kívüli szorgalmat tanúsít, s legszebb legtöbb munkát bir felmutatni.“

A szarvasi finom fonók sem a kirí sem az államnak, sem az uras ágnál Szarvas községének nem kerültek egy cárjába sem; csak az kellett volna, szépen kezdett munkát senki 6em aka za, hanem inkább támogassa, segítse (Folytatása köv '