Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-12-22 / 38. szám

E családi könyvtár czélja az, hogy olcsó kiadásokban terjessze a bel- és kül-irodalom classicus alkotásait. — Ha meggondoljak, hogy a német classicus irodalom élvezete olcsó kiadványok folytán nem a vagyonosabb osztályok kizárólagos kiváltsága már, — e vállalatot, mely hasonló czil érdekében indíttatott meg — örömmel üdvözölhetjük, mert végeredményeiben bizonyosan nem lesz jelentéktelen.

Szintén Ráth kiadásában jelent meg :

Toldi F. összegyűjtött munkáinak 5 és 6-ik kötete,

Greguss Ágoston tanulmányai.

A „Kisfaludy társaság“ most adta ki Zá- vodzki Károlynak kitüntetett tanulmányait Bessenyey György irodalmi működése felett. (Závodzki a közel múltban a szarvasi gymnasium növendéke volt).

Kedves tünemény, hogy Arany János végre megtöri a részéröl érezett csendet. Aristophanes lefordított görög vigjátékait rendezi kiadás alá. Az ö nevével találkozunk Gyulai Pál Buda-pesti szemléjében is, a hol egy „Testhalom“ czimü költeményt és BurnB Róbert után egy „Kóbor Tamás“ czimü fordítást fog közölni.

Jókai Mór „A jövö század regényének“ szerkesztése mellett a magyar nemzet történelméről irt müvét egészíti ki.

A szinmü irodalom legkiválóbb mozgalmakat mutat fel. Miklóssy istvántéri színházának megnyitása óta előadásra 60 szinmü ajánltatott fel eddig. Különösen érdekes a Szigligeti által szerkesztett „Amerikai“ czimü vígjátékra irt paródia, melyre szinten — paródia fogalmaztatott.

Bek8ic8 Gusztáv Moretonak: „A szép Diego“ czimü, classicus csel-vigjátékát fordította le, mig Vörösmarty Marótbánja német fordításban jelent meg, a német kritika méltány- latával találkozva.

Ez idő szerint tehát irodalmi pangás nem lehet panasz alanya. Panasz legfelebb a közönség ellen irányulhat, mely a könyvekre kiadott pénzt még mindig elveszettnek hajlandó tekinteni. Nálunk ősi szokás, hogy azon könyv, melyet valaki megszerez, kering mindenfelé, mindaddig, mig Kakas Márton szavai szerint „salátává olvasva, elejét, hátulját elvesztve, végre s szolgálók kezébe nem kerül, a kik syllabizálni tanulnak rajta.“

Nálunk minden ember, kinek két-három könyve van, már kis kiadású kölcsönkönyv- tárnok.

A közönség hidegsége sodorta felbomlásig a „Corvinát“ is, melynek bukása kétség kívül retrograd tünetként constatálbató. /\

pett, mivel Sopronban fényesebb állomást kapott, s valóban nem sokára Bécsben mint harmadik lelkész, majd Krakóban és Lem- bergben mint superintendens működött és pedig általános elismerés és szeretet kíséretében. Mint bécsi lelkész consistorialis taggá neveztetett ki a császár által, és mint neve- lészeti iró híressé tette nevét. Műveivel sokat használt intézetemnek.

3. Skolkai András, aki két esztendeig működött intézetemben, s aztán a Mező-Berény- ben felállított esperességi gymnasium igazgatójává lett s a múlt évben mint verbászi lelkész balt meg.

4. Bretschneider Gáspár, intézetem tanítványa, mint tanár előadta a népszerű állat- gyógyászatot nagy sikerrel, hétszer nyerte el a szorgalom dijat, jelenleg mint Lázár őrnagy fiának nevelője Pesten lakik és az őrnagy ecseki birtokán nagyszerű gazdászati újításokat visz végbe, különösen az erdészetben.

5. Brodszky Sámuel mint szorgalmas titkár működött az intézetnél sok haszonnal, és mint érdemdús gazdatiszt halt meg b. Podmaniczky József bácsmegyei főispán szolgálatában.

Ezek azon férfiak, akik velem együtt kiváló szorgalommal és nagy haszonnal működtek az intézetben, és a kiknek emléke mindig szent és kedves lesz előttem. Adja Isten, hogy a jó mag, melyet ezek velem együtt elvetettek, még halálunk után is bő gyümölcsöket teremjen I

Az intézet könyvtára.

A mindennapi használatomra szükséges theologiai könyvtáron kivül kénytelen voltam egy külön intézeti könyvtárat alapítani. A körülmények kényszerűségén felül ösztönzött

A műkedvelők előadása

— vasárnap és kedden. —

Mit az első előadás után kifejeztünk, reményünkben nem csalatkozánk, a műkedvelők buzgalma, kitartása ismét megszerezte közönségünknek azon élvezetet, miben különben aligha részesült volna. Vasárnap és kedd este sokáig fog emlékünkben megmaradni, — és méltán. A műkedvelők ez úttal is megmutatták, hogy mig működésükkel a legnemesebb hivatást töltik be, ugyanakkor súlyt fektettek arra is, hogy a közönségnek élvezetet szerezhessenek, — és tökéletesen czélt értek. Városunk közönsége humánus érzelmének fényes bizonyítékát adá, s áldozatkészségének bő jutalmát leié az előadások élvezetében. — Mindkét este tömött ház, s mindkét este a legnagyobb megelégedés kifejezése. S ezt a műkedvelők valóban meg is érdemlék. — Városunkat utóbbi időben több színtársulat látogatta, hanem alig láttunk sikerültebb előadásokat tőlük, mint a műkedvelők vasárnapi és keddi előadásai „Kukli prédikációk“ és „A Phrenolog;“ ily kerek, szabatos előadására színészek által játszva is azt mondanók, hogy sikerült. — Kukli prédikációkban. Kratochvill Róza k. a. a magát folytonosan imádtatni kivánó, de ebben nem igen részesülő fiatal nőt töprengéseiben s szemrehányásaiban igen élethűen személy esi- té, Gruden Ivánná asszony szintén ügyesen alakitá a folytón torzsalkodó hitestársat, Kis Lászlóban meg valóságos papucshöst láttunk, ki megszokva e kormány terhét, azt a legnagyobb egykedvűséggel viseli, Lederer Jeanette k. a. Jancsovics Pál s Oláh György szintén a közönség tetszése mellett játszák szerepeiket. „A Phrenologban“ Hermann Béla a címszerepet a gyakorlott színészek ügyességével adá, Kis Irén k. a. a régi bizalmas s ép ezért méltóságos agg nevelönöt. Bilicz Mari k. a naiv kis leányt, Jancsovics Emil a szeleburdi szerelmest, Vangyel Sándor a saját glóriájával eltelt művészt, tanulmányt mutató felfogással alakiták, Gyöngyösi Etel- ká, Topits Lujza, Gyöngyösi Vilma, Uferbach Nelli kisasszonyok, Kis Gyula, Döraény Lajos, s Brédl urak játéka, mind megannyi tényezők valónak az előadás sikeréhez. Kedden igen szép táncmulatság is volt az előadás után.

El nem mulaszthatjuk ez alkalommal dicsérő elismeréssel felemlíteni Kis Irén kisasszony fóradhatlan ügybuzgalmát, kinek működése nem csak az előadások létesülését, hanem jó részben sikerét is eredményesé, továbbá Zöldi János és Sziber Nándor urak, mint

engem erre részint olthatatlan tudvágyam, részint az eseménydús Mária Therezia és Jó- zsef-féle uralkodási korszellem, mely oly hatalmas ébresztője volt a jeles lelkeknek, részint azon törekvésem, melynél fogva az akkor uralkodó iskola-javitási munkálatokba befolyni akartam, mihez képest kénytelen voltam sokat tanulni, és az illető tudományok elsajátítása végett szükségelt jelesebb könyveket megszerezni. Megtakarított aranyaimat és talléraimat örömest adtam oda jó könyvekért; éjjel nappal búvárkodtam az uj kincsekben, hogy az iskolákban nem tanult tanokban, nevezetesen a neveléstanban, gazdászatban, életrendben, statistikában és más hasznos tudományokban kellő jártasságot szerezhessek magamnak.

Sok könyvet csak azért vettem meg, hogy az intézetembe jövendő tanítóknak és tanulóknak önmivelődési eszközt nyújthassak ke- zökbe minden szakból, — amit ők magok természetesen nem ismerhettek s ennélfogva nem is szerezhettek meg. Szívesen szolgáltam velők mindenkinek, aki tanulni akart. Mintegy kétezer forinton következő 12-fóle szakú jelesebb műveket szereztem meg?

1. Nevele'szeti könyveket, melyek

a) az általános nevelésre vonatkoztak — 42-őt,

b) a nevelésnek és oktatásnak csak bizonyos részére és tárgyaira vonatkoztak 27-et.

c) melyek egy vagy más állás kiképzésére szolgáltak — 50-et.

d) melyek az iskolák javítására vonatkoztak — 28-at

e) melyek az ifjúság és a nép olvasmányaiul voltak szánva — 22-őt.

2. Természettani és természetrajzi könyv volt 35.

(Folytatása köv.)

rendező illetőleg súgó szintén sok elismerést érdemlő módon működtek közre.

Újdonságok.

— Az uj-év közeledtével felkérem a „Békés“ t. előfizetőit az előfizetések megújítására, úgy szinte nagyrabecsült gyűjtőimet a gyűjtés eredményének beküldésére, hogy lapom tekintetében a jövőre tájékozva lehessek.

— A mező-herényi gőzmalom társulat alapszabályai a ministerium által a bemutatási záradékkal elláttattak, illetőleg helyben- hagyattak.

— Évnegyedes megyei gyűlésünk reánk vonatkozó tárgyai közül, a város rendezett tanácsának ügye újólag pártolólag határoztatok felterjesztetni a ministeriumhoz. — Az uradalmak elszakadási óhajtása, — mint a törvénybe ütköző — a megye közönsége által visszautasittatott; — ugyszinte a gyulai németváros elszakadási ügye is határozottan elejtetett, még pedig úgy, hogy a németváros védelmére egyetlen hang sem emelkedett; — igy történt azután, hogy gyűlés után egyik németvárosi polgártársunk úgy nyilatkozott, hogy az ö ügyök még nem került elő, és az ellenkezőt nem lehetett vele elhitetni. — Szeben és Arad városok átirata a jezsuiták kitiltása ügyében hosszabb vitára adott alkalmat, és az átiratok pártolásával végződött. — A gyűlés, mint látszik, jövö hétre is át fog húzódni.

— A jövő farsang élveinek első hírnöke megyénkben Szarvasról érkezett; az ottani ifjúság báldiszletek beszerzésére január 11-én rendez tánczvigalmat.

— A hosszú és tartós ősz után bekövetkezett a sár és habarék korszak; lucsokkal megáldott vidékünkön e kellemetlenséget csak a jó nagy csizma enyhíti.

— Megyénk egyik községében együtt ül az iskolaszék az iskola dolgát végezni; az elnök-lelkész felhozza, hogy az oktatás terén a mai kornak nagyobb követelményei vannak, mint a múltnak, ép azért mert a tanítótól többet kívánunk, illő volna, hogy fáradozását jobban is jutalmazzuk, és ezért a tanitó részére némi fizetés javitást hoz javaslatba. — Feláll erre as iskolaszéknek egyik bölcs tagja és ilyeténképpen dictiozék a lelkész ellen: „Nem jártam soha iskolába, nem tudok sem olvasni, sem Írni, mégis nem csak hogy élek, de meg is gazdagodtam; a fiam pedig iskolába járt, tud olvasni, írni, de lusta nem akar dolgozni; én bizony egy fillérrel sem javítom a tanitó fizetést.“ — Ez érv győzött, és a tanító fizetése a régi.

— Pénteken az idén az első havat láttuk a házak tetején perczekig, a földre hullott hó csak a sarat szaporitá.

Felhívás. Tisztelettel kérem a hazai nagy közönség mindazon t. ez. tagjait, kik a bécsi világkiállításon nevelés, oktatásügyi és tudományos müveket és tárgyakat kívánnak kiállítani, méltóztassanak a tanulók vagy tanárok számára készített könyveket, tanszereket és taneszközöket vagy a tanulók bárminemű munkálatát, iskolai értesítőket, tisztán tudományos újabb könyveket, vagy tudományos egyletek működését illető szabályzatokat s ezek munkálkodás# eredményét, a hazában 1872—1873-ban megjelenő hírlapok, hetilapok, folyóiratok egy-egy példányát s több efféléket, vagy e hó végéig, vagy legfeljebb 1873. január 10-ig czimem alatt Pestre, a magy. tud. akadémia épületébe bérmentve beküldeni. A beküldő a posta- dij visszatérítésére, — ha az nagyobb összeg lenne, — igényt tarthat. — Kelt Pesten, 1872. évi deczemberhó 16-án. Gönczy Pál, m. kir. a tudomány és oktatásügy szakbiztosa a bécsi világkiállitáson.-f- Csabán a vásár alkalmával a „Fiume“ kávéházban este nyolez óra tájban oly eset adta magát elő, mely a gondolkodva szemlélő figyelmet, daczára kicsinyes voltának, mélyebben leköti. Az eset a következő. Említett helyen s időben egy 7 éves gyermek a „Fiume“ kávéházban levő pipa- árushoz sompolygott, és az asztalon levő pipakirakatnak szemléletébe mélyedt. Ezt látva a pipaárus s talán sejtve a gyermek szándékát, félrenézett, sőt később el is ment, de azért Argus szemekkel kisérte a gyemek, minden mozdulatát. Ez látva a pipaárus tá- voztát, a legközelebb álló pipa felé nyujtá

kezét és már a kezében tartá, midőn egy hátamegett álló által, ki ez alkalmi produc- tiót szinte figyelemmel kisérte, nyakon csi- petett. A dolog egy néhány megérdemelt pofon által nyerte tragicomoedicus kifejlését. Szomorú az egészben csak annyi, hogy a neveléshiány mily korán teheti romlottá az embert.

+ Hírlik miszerint a Csabán építendő nő- növelde tőkéjének gyarapítására hangversenyt szándékoznak rendezni. A nemes ügy eme derék pártolói vegyék elölegesen is hódolatteljes tiszteletünket.

— E héten Gyulán a 80 éves özvegy Baudermannénak ruhájába tűz kapott és ezt rögtön észre nem vevén, egészen összeégett, a házban lakók az esetet késön vevék észre, csak hulláját találták. Temetése nagy részvét mellett tegnap történt.

— Helyreigazítás. A „Békés“ 36-ik számában „Beküldetett“ alatt a megyei árvaszékre vonatkozó közlemény — mint meggyőződtünk — egészen téves, és a 37-ik számban a beküldő által csak menthetőnek nyilvánított ügyet kénytelenek vagyunk, az igazság érdekében az árvaszék részéről egészen helyesnek és correctnek kinyilatkoztatni, mert kölcsön engedélyért folyamodó fél, az árvaszékhez folyamodványát úgy terjeszté be, hogy e kölcsönt az L gyula városi takarék- pénztártól óhajtja felvenni, és ennek engedélyezése a közgyám által úgy is volt véleményezve, és az árvaszékhez a folyamodvány értelmében beterjesztve. — A folyamodványt szerkesztő városi Írnokot sem terhelheti semmiféle kedvezés gyanúja, a mennyiben az általa szerkesztett folyamodvány a fél előtt felolvasva, és általa aláírva volt; — a félnek azon nyilatkozata pedig, hogy ö az I. Gyula városi takarékpénztár alatt a békésmegyei takarékpénztárt értette, egészen elfogadható mentségül vehető ; — szóval ez egész

' ügyben történt „sok lárma, semmiért,“ a melynek ezennel végét szakasztjuk.

Beküldetett. Még gyermek voltam, a midőn Békés-Csabának (az akkori időben ugyan még, Tót-Csabának neveztetett) hirét hallottam, hogy nemcsak Magyarországban, de Európában a legnagyobb falu, — az ujabbi időkben a Tót-Csaba név helyet Békés-Csa- ba nevet vett fel, valamint a falu czim helyett a városi czimet; — hogy a Békés nevet magáévá tette igen helyes, s igen rendén van, miután Csaba Békésmegyébe kebelezett község; de hogy a városi czimet felvette, s még sem iparkodik városhoz magát hasonlóvá tenni igen csudálkozom, — csudálkozom pedig azért, mert egy oly nagy község mint Csaba és még hozzá oly gazdag, melynek sok jövedelmei vannak, sokkal többet tehetne a város szépítésére és a lakosság kényelmére.

Egy oly városban mint Bókés-Csaba, a hol oly nagyszerű városháza épül, — a hol oly szép kávéház helyiség van, — a hol gőzmalom, — gőzfürdő s igen szép sétakert van,

— legalább a föutczákra több figyelmet kellene fordítani; mint például az úgynevezett kigyósi, vagy régi telegraf utcza, melyben sáros időbon még a gyalog ember is kénytelen térdig a sárban járni; — este pedig főkép a midőn a holdvilág nem részesít bennünket fényével, oly egyiptomi sötétség uralkodik, hogy egyik a másikat csak akkor veszi vagy veheti észre a midőn karamboláznak.

A fent elősorolt városi szép tulajdonokat, és az emlitett utezának elhagyott állapotát, összehasonlitva éppen úgy néz ki, mintha egy finom nevelt kisasszonyt, egy a pusztán nevelt, vagy felnőtt bojtárral összeházasítanánk;

— egynéhány nyaktörö kereszt pallót dirib- darab összeszedett deszkából ugyan csináltatlak, melynek némely részére talán mondani lehetne rosszabb a semminél;—nevezetesen : a pitlis malom szegletéhez az emlitett utszában, a hol igen nagy nép forgalom van, látni ily darab deszkákból teremtve egy pallót, mely egy széles árkon vezet át, csak 1 azaz egy szál deszkából, hogy ily nyálkás időben a jövő menő népség a veszedelem kikerülése tekintetéből sokkal czélszerübbnek és hasznosabbnak látja inkább mellette bokáig érő sárban járni, mint a keskeny pallóról az árokba bukni, s a veszedelemnek magokat kitenni; — ennél fogva igen óhajtandó volna, még pedig mielőbb a nevezett utczában legalább a gyalog emberek részére mindkét oldalán rendes járdákat csináltatni, s a kereszt pallókat a sár szine felett felemel-