Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-12-22 / 38. szám
Uj folyam. 38-ik szám. Gyula december 22-én 1872. ( Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V- J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Haasenstein és Vogler hirdetésiirodájában (úri utsza 13. sz.) — Bécsben Schmid Edmund hirdetési irodájában (Weihburggasse, Nro. 22.) Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr.-----------------------^ Me gjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft a „BEKÉ S“ 1873-ik évi egész folyamára. Előfizetési ár: Egész évre . 4 frt. Fél „ .2 írt. Negyed „ . 1 frt. A „Békés“ uj-év első vasárnapjától kezdve, az eddigi nagyságban, de czélszerübb alakban fog megjelenni. — Előfizetési ára marad — mint a lap homlokán jelezve van — a régi. A gyűjtő ivek csak a lap mellett küldettek szét eddigi t. előfizetőimnek, kérve őket azokat ismerőik körében terjeszteni és az eredményt — ha lehetséges — deczember hó 20-ig velem tudatni, — hogy időm maradjon a foganatba veendő változások végett kellő időben intézkedni. Alább közlöm azon t. előfizetőim névsorát, kiknek előfizetései még a jövő évre is kiterjednek, hozzájok azon kérelmet intézem, szíveskedjenek előfizetési összegeiket egyik vagy másik gyűjtőnél úgy kiegészíteni, hogy azok rendes évnegyed vagy félév végéig terjedjenek, nehogy csonkított előfizetéseik tévedésre szolgáltassanak alkalmat. A pontos megjelenés és szétküldés kiváló gondjaim közé tartozand. T. gyűjtők 8 előfizető után tiszteletpéldány vagy annak árában részesülhetnek. Eddigi szives pártfogásáért t. előfizetőimnek és munkatársaimnak legmélyebb hálámat kijelentem. Gyulán december elején 1872. Dobay János a „Békés“ kiadó-szerkesztője. Megyei múzeumunk ügyében. " ii. A gyulai iskolai muzeum háromféle gyűjteményt foglal magában: régészeti, természetrajzi és könyv-gyűjteményt. A régészeti tárgyak nagyobb felét az érmek teszik ki, melyek következőleg vannak képviselve: 1. hun pénz l darab} 2. romai és byzanti 167 darab; köztilök 20 ezüst és 147 bronz; 3. árpád-kori 37 darab, 29 ezüst, 8 réz; 4. vegyes-korszaki 34 darab, 3 arany, 31 ezüst; 5. osztrák-korszaki 114 darab 4 arany, 85r"bztt8t, 28 réz;. . 6. erdélyi fejedelmi 19, 5 ezüst, 14 réz; 7. német-osztrák birodalmi 195, 77 ezüst, 88 réz; 8. más külföldi 256 darab, 108 ezüst 147 réz. Összes darabszám 793; Emlékérem 30—40 darab. Egyéb régiségtárgyak, úgymint házi, hadi, fényüzési stb eszközök, ó- és középkoriak összesen mintegy 100—150 darab. A természetrajzi gyűjteményben az állat' ország mintegy 300 legnagyobb részt rovarfajjal szerepel. — A növényország a haza szerte ismert természetbúvárunk, Titius Fiús által ajándékozott tengeri és egyéb kül- és belföldi növényfajok remekül kiállított és több százra fölmenti egyedeivel van képviselve. — az ásványtár az erdélyi és felföldi bányavidékekről beszerzett 100—150 fajból áll. A muzeum talán legbecsesebb alkatrészét eddig a könyvtár képezi, melynek értéke már 1869-ben — az adományozó ur bevallása szerint — 4200 ó. forintot meghaladott, azóta pedig a többi gyüjteménynyel egyenlő lépésben gyarapodott. Tartalmaz jelenleg mintegy 450—500 müvet 870—900 kötet- és füzetben; 2 darab börhártya codcx-töredéket és 81 térképet. Képviselve van itt a tudományos és szép-irodalom majd minden ága, túlnyomó mégis a komoly irányú, ebben pedig a történelmi szak, mely 230 kötetet tevő 160 művet számlál. A gyűjteményt bezárja 120 darab különféle kiállítású kép. Ha meggondoljuk, hogy mind ez egyetlen, szerény jö'vedelmü ember áldozatkészségének és fáradozásainak az eredménye, nem lehet eléggé csodálkozni és méltányolni részint a hangya szorgalmat, melyei id. Mogyorós- sy János ur semmiből e gyüteményt létre hozta, részint a nemes áldozatot, melyei azt a közönség használatára nagylelküleg teljesen átengedte, De a közönség részéről a száraz méltánylás még korántsem elegendő! A munka csak kezdve van; csak alapot akart lerakni : erre az épületet fölemelni s ezt a művelődés és szellemi haladás nagy céljára egészen berendezni és föntartani, ez már most Békésmegye tiszteit közönségének a feladata. Ha még egy homokszemünk sem volna, akkor is kötelességünk volna módokról gondoskodni, melyekkel a kor követelményének ezt a hódolatot megtegyük, amint kénytelenitve érzik magukat ezt tenni például a szomszéd Bihar- Arad- Temesmegyék és Szeged városa ; — mily roppant felelősség sújtana tehát minket és méltán, ha ily kedvező körülményt elhanyagolva, csak folytatni nem akar nők csekély áldozattal azt a munkát, mely egy egész élet odaadása árán már megkezdve van. A ki a már raeggyujtot tüzet kevés gonddal táplálhatná, de nem teszi : megérdemli, hogy az elhamvadt üszkök mellett megfagyjon. Ragadjuk meg tehát az alkalmat: alakítsuk át a gyulai iskolai múzeumot megyei múzeummá ! De nemcsak ez az alkalom, hanem egy másik is kiDálkozik, mely hangosan figyel mezteti a megye közönségét ezen eszme fölkarolására, Haan Antal ur, megyénk jeles fia, művészi foglalkozásának melegebb hazát kérésén dö, véglegesen Olaszbonban szándékozván letelepülni, hosszasb tanulmánnyal és művészi gonddal egybeállitott gyűjteményét igen jutányos áron hajlandó szülőföldjének átengedni. Mennyi gond, fáradság, pénz és idő szükséges ahhoz, hogy egy ily becses és Ízléses .mütárlatot az ember összeszerezzen! Es ezt most nekünk, ahhoz értők véleménye "Szerint, ajándékképen kínálják! Nem volna-e halálos vétók ezt kezünkből kiszalasztani ? Ha jeles földink kegyeletos ajánlatát vissza- utasitanók, a müveit külföld, hol a fölébredt tudományszomj efféle műtárgyakra valóságos hajtó vadászatot tart, méltán megbélyegezhetné a magyar nevet, mely eddigelé úgy is inkább a barbárság gőz- mint a szellemi haladás dicsfényében áll az ö képzelete előtt. Nem, ezt semmi esetre se szabad tennünk ! Ha a gyulai iskolai muzeum szerény elvonultsága a megye közönségének még eddig föl nem tűnt s a megyei muzeum eszméjét felszínre nem hozta : Haan ur gyűjteményének ezen rendkívüli kedvező föltétel melletti kináikozása oly körülmény, melynek ezt a tervet okvetlen tárgyalásra kell kitűzni, amint valójában már ki is tűzte. Csak ember kiányzott eddig, a ki a do- élére álljon. Mily szép és irigylendő, hogy Szabolcs-, Temes- és Biharmegyében maguk a főispánok ragadták meg az e nemű kezdeményezést, nem is csoda; mert a kik egy hatóság élén állanak, mindig büszkék lehetnek rá, ha a kormányuk alatt álló területen minél több szentélye emelkedik a közművelődésnek. De a tapasztalás szerint Békésmegye soha sem volt a nagy világtól úgy elzárva, hogy a halaladási mozgalmak hullámzása idáig élném hatolt volna ; még nem merült fel a szellemi előre törekvés terén oly eszme, mely nálunk apostolára nem talált; a maga idejében mindig akadt ember, ki a felszínre kerülő nemes ügy zászlaját erős kezekkel megragadta s alája párthiveket gyűjteni tudott. Nem kétkedünk tehát, hogy a megyei muzeum eszméje is talál magának oly bajnokot, a ki maga is lelkesül, másokat is lelkesedésre fog bírni az ügy iránt. Sőt aligha csalatkozunk, ha állítjuk, hogy o bajnok már meg is van, és pedig megyénk egy igen népszerű vezér férfiéban, a ki képviselői fáradozása után nem tehetne nemesebb szolgálatot megyéjének, mintha nevét és buzgalmát oly tervek kivitelének szentelné, mo- Iyek hivatva vannak hatalmas tényezőivé válni a szellemi elöhaladásnak. Hogy pedig e bizalmunk alappal bir, bizonyítja az a körülmény, hogy valamint a megyei muzeum eszméjét ö pendítette meg legelőször, úgy ö volt az, a ki a Haan-féle gyűjteményt többek jelenlétében megvizsgálta, annak megvételét a megye érdekében fölötte kívánatosnak Ítélte s ezzel megadta az ügynek az első lökést, mely a gyüjtöirek elkészítésében s megyei hivatalos utón eszközölt szétküldésükben nyilatkozik. Szinte mint örvendetes elöjelt említhetjük fel azt is, hogy megyénk alispánja szinte helyesli e mozgalmat, s ennek sikerteljes előmozdítására maga részéről buzgó közreműködését helyezte kilátásba.. Tehát a koczka el van vetve, a dolog szavazásra van bocsátva 1 A szétküldött száz gyüjtöiv mind megannyi szavazó-jegyzőkönyv, melyekből az igenleges votumok mennyiségét lesz alkalmunk nem sokára kiolvasni. Csak minden ivén tiz igaz találkozzék, a ki lelkesültebb perezében egy forintot e szép czélra aláír, s rövid idő múlva megyénké lesz a gyönyörű gyűjtemény, melyet irigyelni fognak tőlünk az e téren minket már megelőzött, vagy velünk egy idejüleg előre törő testületek. Ha most e csekély áldozatot megtagadjuk, nem Bokára eljö az idő, mikor a JSybilla-könyvek módjára folyton kevesbülö műtárgyakért is szívesen adnánk három- négyszer annyit, de nem lesz alkalmunk hozzájutni. Bókésmegye nemes törekvésű fiai! Minél előbbre halad a világ a műveltség ösvényén, annál inkább érzi, hogy az emberiség csak úgy vetkőzhetik ki mindinkább a szellemi korlátoltságból, csak úgy juthat öntudatos nagykorúságra, ha a leélt századok fenmaradt emlékeiből minél tisztább fogalmat szerez magának a múlt idők szellemi küzdelmeiről s azon fejlődési prosessusokról, melyek megannyi lépcsők gyanánt szolgáltak korunk méltán bámult civilisatiojához. A múltnak ezen emlékeit, melyek mellett harezos apáink gondatlanul elhaladtak, csendesebb korunk tudományos búvárai összegyűjtik a föld gyomrából, előszedik a lomtárakból és a családok Ősi ereklyéit őrző szekrényekből, és rendszeresen egybeállitva czáfolhatlanul szemünk elé tüntetik: minő volt az emberiség műveltségi állapota az értelmi fejlettség első fokozatain? mire tudott idők jártával haladni? melyik ága az a műveltségnek, melyben előre, és melyik, a melyben hátrább jutottunk ? mit van kilátásunk elérhetni ? mily eszközöket kell választanunk, hogy rendeltetésünkhöz képest mindig előbbre jussunk? — Ez az egyik, hogy úgy mondjuk világmüveltségi czélja a múzeumoknak. De van még egy szükebb körű, de kegye- letesebb is. Csak annak a nemzetnek van joga a jövőhöz, mely múltját megtudja becsülni. A mely kebelből az ősök emléke iránti ragaszkodás kiveszett, az nyeglélkedhetik holmi kényelmes kosmopolitikai elvekkel, de nem Iakhatik benne honfiúi érzés, mely szentnek tartja az elődök vérén szerzett és föntartott hazát és mely kész lesz azért békében tehetségét, zivatarban életét is föláldozni. A múlt iránti kegyelet és az ősök iránti tisztelet pedig csak úgy nyilatkozik és táplálkozik bennünk, ha emlékeiket gondosan összegyűjtve becsben tartjuk. Ha látjuk templomaik maradványait, melyekben imádkoztak! házi szereiket, melyekkel viharos nyilvános pályájok után családaik körében éltek; a fegyvereket, melyekkel a megtámadott szabadságot és jogot védelmezték ; ha látjuk a társadalmi élet, a tudomány művészet és ipar terén kifejtett mozgalmaik számtalan jeleit: lehotetlen, hogy honfiúi önérzetünk ne emelkedjék s ne fokozódjék bennünk azon igazságnak belátása, hogy csak szellemi és anyagi törekvések tehetik nagygyá a hazát. „Hass, alkoss, gya- rapits s a haza fényre derül!“ Ez a múzeumok feladata, ezért állítanak a müveit világban mindenütt múzeumokat, ezért kell Békésmegyének is múzeumot álli- tani. A szép czél ki van tűzve, a létesítés módja kimutatva, a siker megyénk müveit közönségének kezeibe letéve! Midőn e sorokat irom, hozza a „Békés“ 37-ik száma az első aláirt iv kimutatását. Tehát a kezdet dicsősége Sarkadnak, a szomszéd Biharmegyének jutott. Nem elég, hogy ez óv folytán ők megalakították a „Bihar- vármegyei régészeti és történelmi egyletet“ s szervezni kezdték megyei múzeumukat, hanem nemes lelkesedések hevében példájokon kívül tettel is megakarták nekünk mutatni, hogyan kell o szép ügy iránt felhívott áldozatkészséget tanúsítani, hogy mi is mentői hamarább czélt érhessünk. Ki tudna most már Békésmegyében a legnagyobb önvád nélkül hátramaradni ? U. Egy világító fáklya. (A szabadkőmivességhez.) Hl. Mint előbbi czikkemben jeleztem, a „szabadkó’mivesség czikkirója „Legyen világosság,“ Békésmegye testületét oda akarja terelni, hogy Özeben és Arad városok uszitó leveleit a jezsuiták ellen valamiképen ne tegye ad acta, hanem ha liberális akar lenni, azokat egész hévvel pártolja; mert különben szellemi sötétségről fogja Békésmegye közönségét vádolni. Nekem úgy tetszik, mintha szabadkőmives czikkiró ur Sze- ben és Arad városok páholyaiból „testvéries“ utasítást kapott volna, hogy ha szabadkőmivesi mesterségre akar
