Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-10-20 / 29. szám

hogy hamar kifáradhattak a tánczosnök, mert míg ök csak 8 vagy 10 gyöngéd virágot képviseltek, addig az „erősek“ neme legalább 30 gyönyörűséges virágszálat szolgáltatott a mulatság díszes koszorújához.

Alexander Magnus.

A békési menház alapszabályai.

I. A menház ez él ja.

1. §. Békés város közönsége, engedve a kor intő szózatának, egyrészről azért, hogy a házankénti kéregetés nyomasztó kellemetlenségeitől a város lakosai megkiméltessenek, — másrészről azért, hogy azoknak 1 sorsa enyhittessék, kik testi vagy szellemi fogyatkozásaik miatt önfentartásukrá elégtelenek, és végre azért, hogy a házankénti kéregetés teljes megszüntetésével a külömben vagyontalan, de munkaképes egyének munkálódás- ra kényszerittessenek, a tétlenségből származó erkölcsi sülyedéstől megmentessenek, — Békés vármegye tekintetes bizottmányának 327—1871. számú engedélye folytán, men- házat épittett, melyben a munkaképtelen és vagyontalan egyének, lakása, ruházat és élelemmel elláttatnak, betegségük esetében gyógykezeltetnek és kellően ápoltatnak.

II. A menházba felvétel.

2. §. A menházba csakis helybeli, egészen vagyontalan és önfentartásukra elégtelen egyének vétetnek fel, az elöljáróság s községi orvos megvizsgálása és utalványa mellett.

III. A menliázban elhelyezettek élelmezése.

3. §. A menházban gondviselt férfiak és nők kapnák egyénenként

a) mindennap kivételnélkül egy font kenyeret, reggel keménymagos levest, vagy e helyett kétszer egy héten pergelt levest egy raeszelyt.

b) Hetenkint kétszer u. m. csütörtökön és vasárnap egy meszely marhahús levest, % font marhahúst és egy meszely vastag ételt, a hét többi napjain egy iteze vastag ételt.

c) A vastagételre nézve a sorrend következő módon állapittatik meg :

Vasárnap káposzta, burgonya vagy répa felváltva.

Hétfőn borsó.

Kedden kása

Szerdán édes paszuly

Csütörtökön borsó

Pénteken savanyu paszuly

Szombaton száraz tészta, a többi vastag étel mértéke szerint.

d) A marhahús levesbe árpakása, rizs és tészta felváltva főzendő be.

4. §. A betegek orvosi rendelvény szerint élelmeztetnek.

IV. A menházban elhelyezettek ruházata.

5. §. A férfiak ruházata: tiszta fehér ruha és zsebkendő, nyáron egy vászon felöltő, nadrág és mellény, télen szűr anyagból készült öltöny, mellény és nadrág, ezenkívül egypár csizma és kalap.

6. §. A nők ruházata: hetenként tiszta fehér ruha és zsebkendő, nyáron kék kar- tony felöltő, és szoknya, télen szűr anyagból készült felöltő és barquett szoknya, nemkü- lömben egy pár csizma, nyári és téli fej- és nyakkendő és kötő.

V. A menház felszerelése.

7. §. A menházban, elhelyezettek egyénenként egy fenyő ággyal, egy párna, egy szalmazsák, egy pokrócz takaró, és két lepedőből álló ágyneművel láttatnak el; a felszerelés többi részét képezik asztalok, ren- gök, székek, evő, főző és mosó eszközök, konyha és kamarabeli bútorok.

VI. A menház ügyeinek intézése és felügyelete.

8. §. A menház az elöljáróság főfelügyelete és gondviselése alá helyeztetik, az elöljáróság által intéztetnek el mindennemű ügyei, szükségletei a község évi költségvetésében felvétetnek, kiadásai a községi pénztárból fedeztetnek, számadásai a közpénztári számadásokkal együttesen a községi penztárnok, illetőleg jegyző által szerkesztetnek.

9. §. Az elöljáróság a főfelügyeletet gyakorolja :

a) a községi orvos

b) egy kebeléből választott gondnok által.

10. §. A községi orvos köteles a menházban hetenként legalább egyszer megjelenni, A lyondviseltck étkeit megvizsgálni, a betegeket kellőleg látogatni, ezeknek szükséges gyógy- és tápszereket rcndelvényezni, a felfedezett hiányokról az elöljáróságnak azonnal jelentést tenni.

11. §. A gondnok a felügyelőt kötelessége teljesítésében ellenőrzi, megvizsgálja és helyettesíti a felügyelő és más vállalkozók által az elöljáróságnak utalványozás végett bemutatott számlákat, — tartozik az épület tisztán tartása és időszakonkénti szükséges beszerzésekről — valamint a családos gondviseltek gyermekeinek oktatása és elhelyezéséről, a némileg munkaképes egyéneknek foglalkoztatásáról gondoskodni, erre vonatkozólag az elöljáróságnak ideje korán javaslatokat előterjeszteni, és arra ügyelni, hogy a tűzifa és egyéb a felügyelő rendelkezése alá adott anyagok takarékosan használtassanak fel.

VII. Ellátás es gondviselés.

12. §. A menházban elhelyezettek az e végre felfogadott felügyelő és családja által láttatnak el és gondviseltetnek, minek folytán a felfigyelő kötelessége.

a) a gondviseltek részére a 3-ik és 4-ik pontokban megnevezett kellően tápláló és élvezhetőség tekintetében kifogástalan, meleg étkeket saját költségén elkészíteni, azokat a kenyér adagokkal együtt (melyet más vállalkozó szolgáltat ki, de felügyelő szálit- ja a menházba) a gondviseltek között a meghatározott mérték szerint kiosztatni.

b) A gondviselteket beszállásolás és eltávozás szerint rendesen nyilvántartani, úgy az egészségesek, mint a betegek részére kiszolgáltatott ételekről számadást vezetni, ezeknek kivonatait hetenként felülvizsgálás és utalványoztatás végett akkép szerkesztetten a gondnoknak bemutatni, hogy ezeknek tételei az elöljárói utalványokkal összhangzás- ban legyenek. Utalványozás nélkül senkit el nem fogadhat és nem élelmezhet.

c) Felraunkálás végett átadott anyagokat megőrizni, azoknak kellőkép felmunkálására ügyelni, és ezen szolgálmányok után befolyó jövedelmet az elöljáróságnak általadni, a gondviseltek erkölcsi maguk viseletére felügyelni, az engedetleneket az elöljáróságnak feljelenteni.

d) A város költségén beszerzett világítási és tüzelő, valamint a mosáshoz szükséges anyagokat takarékosan felhasználni, azoknak felhasználásáról számadást vezetni és az elöljáróságnak havonként bemutatni.

e) A leltár mellett átvett mcuház bútorok, konyha edények, szóval mindennemű ingóságokra felügyelni, az azokban netalán okozott

károkért,----kivéve az elhasználás eseteit —

felel

ősséggel tartozik.

13. §. Megengedtetik felügyelőnek, hogy a lakházak és udvar tisztán tartása körül orvosilag képes és alkalmasnak nyilvánitott gondviselteknek segítségét igénybe vegye, őket különösen a fehérnémüek tisztálása, tűzifa felvágása, és a kenyérnek a péktől elszállítása körül használhassa.

Vili. Felügyelő fizetése és dijjazása.

14. §. Felügyelő egy évi fizetése áll:

a) Kétszáz o. é. forint készpénzből, mely összeget bélyeges nyugta mellett havonkénti részletekben nyeri a községi pénztárból.

b) A menház egyik szobájában szabadlakásból,

c) úgy ezen szobának fűtéséhez, mint a főzéshez megkivántató tüzelő anyagoknak és a mosáshoz szükséges szereknek természetbeni szolgálmányából.

d) Lábas jószág vagy szárnyas állatoknak tartása csak az elöljáróság által kijelölendő záros helyiségben engedtetik meg.

15. §. Felügyelő a 3-ik és 4-ik pontok szerint kiszolgáltatott főtt ételekért következőkép dijaztatik :

a) egy meszely keménymagos vagy pergelt levesért egy krajczárral

b) egy meszely marhahús levesért két és félkrajczárral

c.) h font marhasusért öt és félkrajczárral

d) egy meszely vastagételért három krajczárral

o) egy iteze vastagétclért öt és félkrajczárral.

16. §. A betegek részére orvosi rendelet folytán kiszolgáltatott oly étkekért, melyeknek dijjai a 15. §-ban megálapitva nincsenek, felügyelő külön árszabály szerint dijjaztatik.

IV. A községi elöljáróság kötelessége.

17. §. A községi elöljáróság a 8-ik pontban megnevezett kötelességeken kívül tartozik a menház ügyeiről a községi képviseleti közgyűlésnek félévenként, a tekintetes megyei bizottmánynak pedig a községek rendezéséről szóló 1871. évi t. ez. 131. §-a szerint év végével tüzetes jelentést tenni.

Jegyzéke a b.-gyulai törvényszéknél 1872. október 21. s következő napjain előadandó bűnügyeknek.

Előadó: Nogáll tbiró.

1301—872. Zsodi János tolvajsági bűnügye.

1157—872. Pap Lajos testi biztonság elleni kihágási ügye.

1387—872. Újfaluéi József és társai tolvaj- sági ügye.

1188— 872. Köteles János életbiztonság elleni vétségi ügye.

1189— 872. Lévi Mór és társa erőszakos nemi közösülési ügye.

1047—872. Hegyes: Bálint és társa erö- szakossági ügye.

1338— 872. Juhász Pál életbiztonság elleni vétségi ügye.

1340—872. Füredi István életbiztonság elleni Vétségi ügye.

1226;—872. Újlaki Mihály súlyos testi sértési ügye.

1336—872. Id. Csökönyi Albert és társai súlyos testi sértési ügye.

1313—872. Szpevár Bolyánszki János élet- biztonság elleni bűnügye.

1375—872. Tóth Mihály életbiztonság elleni bünügyo.

1185—872. Krausz Ignácz csalási bűnügye.

1339— 872. Gajdács Rozi és társai tolvajsági ügye.

1311—872. Földesi Mihály tolvajsági bün- ügye. |

Újdonságok.

Az aradvárosi polgári iskoláról, következőket olvasunk az „Alföldiben. A legnagyobb örömmel hozzuk a közönség tudomására, hogy polgártársaink nemcsak megértették Arad város tanszéke által indítványba hozott s városi közgyűlésünk által egyhangúlag határozottá emelt azon igen korszerű s eddig nélkülözni kénytelenitett tanintézet létesítését, mely a polgárság magasabb kiké- peztetését czélozza, hanem legmelegebb ügyszeretettel igyekeznek azt tettleg is támogatni. Méltónak mutatá be magát polgárságunk a városi közgyűlés határozatára, mert fiaikat, városunk leendő polgárait, oly számban vezették a polgári iskola tanintézetébe, hogy hat nap alatt ötven ifjú polgár Íratott be ; hely nem létében szívesen' széket küldenek a szülök övéik számára; ilyen eset kettő fordult elő. A beirottak nagyobb száma a kereskedői pályára készül; az iparos pályára is szép számmal jelentkeztek. — G tanintézet felkarolására megtevék kötelességeiket a tanszék, a közgyűlés és a szülők is; most a tanári-karon a sor: ők az iskola lelkei; az Ö lelkes tanításuk életet, netáni Ianyhaságuk halált hozó Ieend az intézetre. Elvárjuk a tanár uraktól: hogy az eredmény, melyet üdvös müködésökben tüntetendnek fel, méltó Ieend Aradváros müveit előre törekvő szelleméhez. Aradváros összes lakosságának kiváló gondja közé fog e tanintézet tartozni, mert tudja : hogy ezen tanintézet növendékei alapitandják meg a müveit középosztályt, mely hazánk államiságát, nemzetünk léte biztosítását, városunk szellemi s anyagi fölvirá- goztatását van hivatva foganatosítani“. — Részünkről csak annyit teszünk hozzá, hogy Aradváros polgárai büszkék lehetnek e művökre, és biztosak annak sikeréről; mert az iskola vezetését egy oly férfiúra bízták, aki kitűnő szakképzettség mellett a legszilárdabb akarattal is bir arra, hogy a fejlődő nemzedéket a jóra, szépre és nemesre képezze. — E férfiú Sirnay István a polgári iskola jelenlegi igazgató tanára, kinek elvesztését Gyula méltán fájlalhatja, és kit pótolni vajmi kevesen képesek.

— A megyei szerctetlláz létesitcso érdekében működő állandó bizottság tagjaiul hely és névszerint sorozva következők választattak meg utóbbi megyei közgyűlésünkön :

Gyuláról: Hajóssy Ottó, Ferentzy Alajos, Neumann József, Szulimáu István, Papp Mihály, Party Ferencz, Oláh György, Boros István, Végh József, Illővits Szilárd, Róth János, Eördö^h Lajos.

Békésről : Kovács József, Tóth Ede, Kny Antal, Hajnal Ábel.

Csabáról: Vidovszky János, Bartóky István, Bartóky László, Varságh Béla, Péky Antal.

Szarvasról: Tatay István, Zsilinszky Mihály, Pokomandy Sándor, Lonovics Ferencz.

Orosházáról: Jeszenszky Miklós, Rapcsák József, Sárközi András, Bulla Mihály, Gróf Pongrácz Antal.

Gyomáról: Jánosy János, Kovács János..

M.-Bcrényböl: Bonyhai Benjámin.

F.-Gyarmatról: Csanki Benjámin, Borsóthy József, Gyáni András.

K.-Tarcsáról: Fábián Gábor, Szabó János.

K.-Ladányból: Farkas Gábor, Szekeres Sándor, Papp Károly.

Szeghalomról: Czeglédy Lajos, Tatár János, Mező Mihály, Flaskay István.

Sz.-Andrásról: Zay János, Győri István.

Öcsödről; Vitályos Márton, Tolnai Gábor, Oláh Antal.

T.-Komlósról: Tatay János, Soltész Ádám,1

Endrödröl: Schiffner Ele, Tímár J. János, Kovács M. István.

Kétcgyházáról : Popovics Elek, Passali György.

Dobozról: Kéry Elek.

Gy.-Váriból: Szilágyi Antal.

Vésztőről: Ökrös Sándor, Kis Mihály, Csáki János.

Csorvásról: Justh Sándor.

Kígyósról: Göndöcs Benedek, Gróf Wenck«- heim Frigyes, Wieland Károly.

— Gyoinún a múlt héten egy 18személy- lyel terhelt csolnak a Körösön felfordult, egy. a hullámokban sirját lelte, a többi szerencséd, sen megszabadult. — A felfordulást egy em-í bernek a vizbe esett kalapja utáni kapko-f dása okozta.

/\ Boka József ismert hegedűművész f. hó 11-én a „Magyar királyhoz“, 12-én a „Petőfihez“ czimzett vendéglőben tartott elő- J adást, s kitűnő játékával általános gyönyört és kiérdcmlett tapsokat aratott. A hatásból azonban sokat levont túlzásig vitt szenvelgé- ' se, e művész-kórság, a mi idegesnek látszó rángatódzásban nyilatkozott, s azon körül- ' mény, hogy hegedűjének legédesebben zen- I gő hangjai közé a billiard-teremből be-beve- gyült egy rekedt „tripla“, vagy egy ropogós „quadripsz“.

— A gyulai főiskolai nyilvános mu- ZCUinot kővetkező tárgyakkal gyarapították T. Ormos János ur raehádiai utjából borszesz üvegcsében hozott két mehádiai hőkölt (scor* piót). — Trukker József megyei Írnok Imre slavoniai, és II. Mátyás magyar királyok ezüst dénárját. — Ifj. Fikker Ferencz gyulai iparos növendék az 1848-ban Buda vára bevételénél vitézkedett 9-ik honvéd-zászlóalj zászlójából keretbe, üveg alá foglalt foszlányt, Corvin Mátyás magyar király ezüst dénárját, I. József r. cs. és m.k. ldb. 171.1- ki tyroli három krajezáros, ismét 1 db. sa- xoniai 1842-ki fél garasos, és végre 1 db. 1841 -ki bajor ezüst pénzecskét. — Ptisköky Alajos sarkadi plébános és esperes ur éjszakhavasi antilops-fajű „Ibex“ szarvat, egy kétélű, hatszegletü, famarkolatu (XI.—XII. századbeli) viador-vas-szuronyt, — egy spanyolnád nyelii hajitó-gerelyt, — bambusznád nyeles- és 8omfanyelü-, mindhárma hegybe futó tülevél alakú vas-lándzsákat. — Kazek István erdész ur két stájerországi u. n. zerge- szarvat — ajándékoztak. — Végre Wallfisch Lajos Pesten lakó gyulai-fi Marcus Ju lius Philipp, r. cs. K. u. 244—249. évkori gabo- na-segélyző ezüst; Constantinus a fiatalabb r. cs. K. u. 317—337. katonai- és Valentinia- nus r. cs. K. n. 364—375. évkori bronz pénzeket következő levél kíséretében küldött: „Tekintetes Mogyoróssy ur ! Ámbár szeretett szülővárosomat már két év előtt elhagytam, nem kerülte ki figyelmemet az, hogy t. ura- ságod a gyulai népiskola számára egy kis muzeum berendezésén munkálkodik, hogy ez által az ifjúság szellemi kifejlődését előmozdítsa. Eltávozásom óta leghöbb vágyaimhoz tartozván szülővárosomnak csekély örömhöz mért szolgálatot tenni, és mivel belátom, hogy legalább jelenleg ez az egyedüli tér, melyen magamat hasznossá tehetem, bátorkodom tc- kintetességodnek három érmet beküldeni azon kérelemmel, szíveskednék szerény ajándékomat a gyulai iskolai múzeum számára gyiij- tött tárgyakhoz sorozni. — Tekintetességed iránti nagyrabecsülésem nyilvánítása mellett s azon őszinte nyilatkozattal, miszerint a jő