Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-03-16 / 22. szám

mulasztásból következetesen eredő lesújtó folyo­mányok mindenek előtt magát a tanítói kart fog­ják érzékenyen sebezni. Panaszkodnak ugyan is, hogy anyagilag mostohán láttatnak el, hogy tekin télyük nincs, hogy terhes munkáik után a mél­tánylást, elismerést illetőleg önérzetükre vannak utalva. Pedig, ha tettel be nem bizonyítják, hogy tesznek a napszámos kialkudott munkáján felül is, hogy szivük minden érzelme, agyuk minden gon­dolata, hö szenvedéllyel irányul odo, hogy a mű­veltség zászlója minél magassabban lobogjon s az élet vizéből minél számosabban enyhítsék égető szórajukat: úgy — bizony m radom — a kenyér botját mindig törve fogják kezükben tartani, te­kintélyük sohase lesz, s elismerésre hiába számol­nak. Az ember annyit ér, mennyit munkája. Ezen igazság kétszeresen igaz a tanítókra vonatkozólag, felmutatott rongyaiktól utálattal fordulnak el, éhe­ző családjaik jajveszékelése bedugott fülekre talál­nak : ellenben a siker, mellyel a közügy érdeké­ben szakadatlanul folytatott tevékenységük által dicsekedhetnek, anyagi s erkölcsi jutalmakat biz­tosit számukra. A b.-csabai tanitó-egylet a mint ekkorig kézzel fogható jelét adta, úgy ez után is adni óhajtja an­nak, hogy magas missiója öntudatával bir és nem indolens a tanügy iránt; hogy működik nem csu­pán a maga sorsának jobb karba helyezése remé­nyében, hanem azért is, hogy a világ szája minél kevesebbet lármázhassa a magyar nép vad barba- rismusát, aegyptomi sötétségü butaságát, tudatlan­ságát: működik nem a koszorú s a taps után- vágyból, hanem hogy az olaj a lámpából eine fogy­jon, hogy a szabadság számára a talajt itt elké­szítse s legfőkép, hogy az emberiség javára az epedett boldogság napjának felragyogását siettesse. Országgyűlési tudósítás. Mart. 9. Napirend a pénzügyminister budgetjé- nek részletes tárgyalása. Móric Pál a dohány- egyedáruság eltörlését sürgeti, nem gondol azzal, ha nem az ö javaslata szerint lesz a hiányon pó­tolva, sőt örülni fog, ha a kormány egy sikeresebb javaslattal lép fel. Kerkápoly a monopóliumot rosznak tartja, de még be nem bizonyul, hogy nem szükséges, addig megszüntetni nem lehet, s Ígéri, hogy mihelyt megszüntethető lesz, meg is fog szün- tettetni. Korizmics L. e kérdésben az ellenzék­kel tart, s nyomós érvekkel bizonyítja a monopo­lism káros voltát. —■ Gond a L. a lotto-jövedék A mi a ruhák színe s melegtartási képességök közti összefüggést illeti, ez sok tekintetben tulbe- csültetik. Ismeretes hogy a fekete szin nem csak a fény de a meleg sugarakat is inkább absorbe- alja mint világos pigmentek, de ez a ruhák élet­tani értékénél az eredmény csekélységénél fogva, alig jöhet számításba. A zene és színek nemcsak természettani alap- jelleraökben mutatnak hasonlatosságot, de azon sajátságukban is, hogy bizonyos hangok egyszerre vagy egymásután hangoztatva, bizonyos színek egymással kofübinálva a gyönyörnek egy magasz­tos érzetét költik fel az ember lelkében. Beetho­ven Symphoniainak elragadó bübája s magas röpte az isteni Rafael Sanzió vagy Rubens, Carlo Dolce képeinek fenséges coloraturája, a művész s müér- zö keblébe érzelmeket varázsolnak, miről a ter­mészet egyszerű fia fogalommal nem bírhat. A ké­pesség, a szép fogalmát megérteni s az át értett gondolatnak kifejezést tudni adni, involválja az úgynevezett „jó ízlés“ fogalmát. A jó ízlés lénye­ge, a művészetben a compozitiv, de különösen a szin felrakást illetőleg, phyzikai s aestheticai sza­bályok által van meghatározva; a magasabb tár­sadalmi életben különösen a ruhákat illetőleg a jó ízlésre specialis szabályok nem lévén, az egyes ember kénytelen magát ahhoz tartani, mit a „bon ton“ köreiben szépnek és a jó ízléssel megegye­zőnek tartanak. „A jó Ízlés nem minden egyes ember sajátja, hanem közös vagyona mindazok­nak, kik kielégítésében az élet ingerét s kellemét | nek a jövő költségvetésnél leendő eltörlésére h. ja­vaslatot ad be. Kerkápoly képtelenségnek tart­ván, ellenzi ezt. — Tisza K. a só árának lejebb szállítását kéri s a kormányt felszólítja, hogy e tárgybani t. javaslatot készítsen. A kincstári ura­dalmak, koronái jószágok és bányauradalmak té­telek elfogadtattak. Simonyi E. az államjavak jelenleg dívó eladatását ellenzi- Kerkápoly kö­telességének ismeri a nagyobb javak eladásáról t. javaslat beadását ígérni meg. Mart. 10. Táncsics M. pártolja Simonyi E. javaslatát az államjavak eladása tekintetében. Si­monyi L. h. javaslatot ad be, hogy a pénzügyi bizottság újból tegyen jelentést a nagyobb állam­javak eladása iránt. E javaslat elfogadtatott. Mó­ric Pál a megürült püspöki székek jövedelmeiről kér felvilágosítást. Kerkápoly arról nem öÍgért felvilágositást, különben figyelmeztetni fogja kolle­gáját. Hodossy indítványa az egyetemi s akadé­miai tanárok fizetésének felemelésére célzott indít­ványa ellenében a pénzügyi bizottság hason tár­gyú javaslata lön elfogadva. Simái G. az örmény egyház segélyezésére 5000 -frtot inditványoz meg­szavaztatni, az indítvány elesik. Horváth B. t. javaslatot ad be a pesti kir. tábla biráinak szapo­rításáról. Tisza K. a bradi gymnasiumnak 4000 frtot inditványoz megszavaztatni, — nem szavaztatik meg. Hodasiu József fel van hatalmazva kije­lenteni e megtagadás esetén, hogy a bradi gym­nasium Bukaresthez fog segélyért folyamodni. Just I. mit az előtte szóló mondott, nem illett az or­szágházba. Mart. 11. Széli K. a pénzügyi bizottság jelen­tését olvassa a vallás és közokt. minister kezelése alatt levő magyar és erdélyországi alapok zárszám­adása tárgyában. Heuszlmann I. 5000 frtot in­ditványoz megszavaztatni a lőcsei templom falá­nak és festményeinek restauratiójára, a ház megsza­vazza az öszszeget. V á r a d y G. h. javasl. terjeszt be a József műegyetemnek Pestre leendő áthelyezése te­kintetéből. CsengeryA. pártolja Váradyt, Tisza K. hasonlóul a tanulók érdekében is. Pulszky F. szintén A ház el fogadja a javaslatot. Királyi Pál Pestváros kiadásainak megtérítésére indítványt nyújt be, Kollár és Maximo vies szintén indít­ványt adnak be a városoknak a múltban tett ösz- szes törvénykezési költségeinek megtérítése érde­kében. Ezek ellenében a pénzügyi bizottság javas­lata fogadtatott el. — A Garam folyónak szabályo­zási kérdése Ghyczy K. h. javaslata szerint dőlt el, melynél fogva a minister utasittatik annak költ­ségeit már a jövő budgetbe felvenni, következett találják“ (Brücke.) A legtöbb hiba a jó Ízlés elle­nében a ruhaszinek megválasztásánál, s különböző színek egy ruhábani combinatiójánál történik. Ez irányban a nagy közönséget kevesebb gáncs ér­heti mint a gyárosokat, kiknek kezéből a ruha mustrák kikerülnek, a közönség csak annyiban hibás, hogy némely nagyon rosszul összeállított szin combinatiot különösen fölkarol. Igaz ugyan, hogy e tekintetben nehéz meghatározni melyik szin combinatiónak van több joga a köztetszésre, melyiknek kevesebb, mert sehol nincs az egyéni nézeteknek oly tág tér nyitva, mint a tetszés és nem tetszés kérdésénél. Az Ízlést illetőleg léteznek ugyan tapasztalatok de nem dogmák, s benne egy irány értéke vagy értéktelensége mindég kétséges. — Épen ezen okból nagyon óvatosan kell taná­csokat adni vagy elfogadni az Ízlés terén, bár na­gyon igaz marad Brücke azon nyilatkozata „Wer sich vom schönen und Hässlichen lebhaft berührt fühlt, darf ohne selbst Künstler zu sein, denen rat- hen, welche die Bedürfnisse des gewöhnlichen Le­bens in ihrer schmack volleren und verfeinerten Form hervorbringen, und denen die sie geniessen wollen.“ Legyen szabad ennélfogva csak röviden szólani a szinekröl s szin combinatiókrój, mik női ruhák­nál alkalmazásba jönnek. (Vége következik.) a mentelmi bizottság jelentése P. Tóth Vilmos ki­adatása iránt, elénk vita után 72 szóval 70 ellené­ben a bizottság jelentése fogadtatott el s igy P. Tóth Vilmos kiadatott, valamint Guthy Benő is. Hazai közügyek. — A deákpárt múlt vasárnapi értekezletén meg- állapittatott a sorrend, melyben a képviselöház elé terjesztendő törvényjavaslatok sürgetőbbjei tárgya­landók. A sorrend következő : első a községek rendezéséről, második a biróságok, névszerint az első biróságok s ügyészségek szervezetéről és vég­re az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatok. Ezeket a párt az említett sor­rendben még ez ülésszak alatt tárgyalandóknak Ítélte. — A képviselöház múlt hétfői ülésében Ormós Sándor indítványára elhatároztatott, hogy az ülé­sek hu8vétig reggeli 9-töl délutáni 2-ig tartassanak. — Föispáni kinevezések. A föispáni állomások­nak egy nagy része jelenleg üresedésben lévén, a kormány legközelebb elhatározta nemcsak ezen ál­lomásoknak, egy-kettő kivételével, betöltését, ha­nem már a személyekre nézve is véglegesen meg­állapodott, s a kinevezések rövid idő múlva vár­hatók. — A Ludoviceum végre legközelebb átadatik ere­deti rendeltetésének. A napokban a kincstár, a hon­védelmi ministerium és Pest városa részéről bizott­ság ül össze, mely a fölött tanácskozand : hova helyezzék el a Ludoviceumban levő katonákat, mi­után felsőbb határozat szerint az intézet előbb lesz átadandó rendeltetésének, mint a buda-krisztina vá­rosi katonai korház elkészül. Franciaországi események. A béke megkötése által a porosz fegyverektől nincs már mit tartaniok, hanem annál veszélye­sebb színben kezdett feltűnni a bellázadás, mely Párisban csaknem napirenden volt, sőt vannak, kik némely erősségeken megvonva magukat, ágyukat szegeznek a fővárosnak s a közrendet ez által minden pillanatban a legnagyobb mérvben veszé­lyeztetik. A kormány Aurelles de Palladine tábor­nokot nevezé ki a nemzetőrség parancsnokává s igy a rend helyreállítása ö reá várakozik, mely feladatának megoldásában már eddig is elismerésre méltóan járt el. — Különben e zavargások nem erednek ám valami nagy hazafiságból, hanem na- poleon-ügynökök frankjainak csábitó hatásából. Mint újabban hire járt, ily ügynököktől két fran­kot kapnak naponként a felforgatásban jártas pat­rióták. Azonban, mint fentebb is említők, Aurelles tábornokban van annyi erély, tehetség, s bir is annyi népszerűséggel, hogy a rendet helyreállítsa. — Bitsch vára 6-án adatott át a porosz katona­ságnak. A helyőrség csengő zenével élén, minden fegyverestől elvonult, a porosz sereg teljes díszben nézte végig az elvonulást. Legújabbak. Pár is, mart. 11. A „Journal officiell“ Thiers- nek Bordeauxból péntek estéről keltezett kővetke­ző sürgönyét teszi közzé: „A bizottság ellenzése dacára, a nemzetgyűlés székhelyéül roppant nagy többséggel Versailles választatott. Holnap lesz az utolsó ülés Bordeauxban. A mennyire lehet gyor­san elfogok oda utazni.“ Róma, mart. 12. Klerikálisok és szabadelvűek közt komoly összeütközés történt; a katonaságnak kellett közbelépnie: körülbelül 23 elfogatás véte­tett foganatba; ezek közt papok is fogattak el. Az izgatottság növekvőben van. Pár is, márt. 12. Az „Electeur“ szerint Tro- chut téboly szállta meg. Bordeaux, mart. 12. Thiers egy rendelete föl­oszlat minden nem rendes hadsereget. London mart. 13. Gróf Széchenliolnap a kon­ferencia befejezése után indul vissza Bécsbe. A dunakérdés hir szerint főbb alakzatában meg van oldva.

Next

/
Thumbnails
Contents