Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-03-12 / 21. szám

az az indóház egy mértföldnyire, messze volna.

Azonban van mód* e feladatán enyhíteni igy p. midőn arról volt szó, hogy Szarvas Túrral vasúttal kapcsoltassák össze, a megye Szarvas összes közmunkáját a vasúti földmunka elkészitésére engedélyezte.

Megtenné ezt a megye Csabára nézve annál inkább, mert mig amott tulajdonképen a földmunkát a vállalkozók lettek volna kötelesek elkészíteni, itt a vállalkozó maga a város, de a megye már is erős érdeklődésének adta jelét, az által, hogy már is tetemes összeget resolvált a csabai köut készítésére, mit igaz Csaba elfogadott, hanem azt olybá tekintette, mintha az elkészült darab tulajdonképen öt nem is érdekelné, hagyta a sárban elsiilyedni.

Aztán fordíthatja a város saját közmunkáját e célra.

A többire nézve erszényt kellene nyitni s azt tartom a város nem szakadna bele.

A fentartási költséget felemelt vásárpénzekkel lehetne pótolni, értem a felemelést terhes vásári kocsikra s vasútra menő kereskedelmi szállításokra.

Ha jobbnak tetszenék, törlesztendő kölcsönt is lehetne felvenni, csak egyet tartson a város lehetetlennek, a mostani állapotnak fentartását, mely Csaba gazdaságának, iparának, kereskedelmének folyvást tetemes kárára, hátramaradására van. Váltig a vasutak tariffáinak mérsékléséről beszélünk Csabán is s nem veszszük számba, hogy az utca sara és magtárak hiánya a szállítást néha köblönkint 20 s több krral drágítja.

Közelebb nehány szót a helybeli magtárakról. R.

Újdonságok.

— Megyénk első alispánja a napokban bo- csátá ki meghívóját a közelebb, e hó 20-án s következő napokon, tartandó évnegyedes bizottmá- nyi közgyűlésre. Az elintézésre váró közgyűlési tárgyak közül a meghívó, a következő fontosabbakat emeli ki: 1. Az igazságügyi minister urnák a járásbíróságok székhelyeinek s területeinek meghatározása tárgyában kelt leirata folytán, vélemény- adással megbízott küldöttség jelentése. 2. A közlekedési minister urnák a Körös-Berettyó völgyi társulatokból alakitott központi választmány szervezeti Szabályzata és elnökválasztása érdemében érkezett leirata. 3. Kormányrendelet, a védgátak esetleges kivágathatását tárgyazó megyei végzés módositása tárgyában. 4. A közmunkái küldöttségnek, a f. évi közmunka mikénti felhasználására vonatkozó tervezete. Ezekenkivül több vegyes tartalmú törvényhatósági levelek elintézése.

— Gyula város képviselő testületé múlt febr. hó 27-én tartott közgyűlésén, a következő fontosabb határozatok hozattak: A városi tanács megbizatott, hogy az úgynevezett Pejréten összegyűlt vadvizek leeresztése céljából alakult társulat tervezetének jóváhagyása, s illetőleg a kormánytól e viz leeresztési művelet tekintetéből szükségelt kisajátítási jog kieszközlése iránt, a megyéhez indokolt kérvényt terjeszszen be. — A honvéd laktanya tervrajzára nyitott pályázat folytán két mü érkezvén be: ezek közül a Sztraka Ernő esabavá- rosi mérnök műgonddal készített terve elfogadtatott s a 200 frtnyi pályadij nevezett mérnöknek utalványoztatott. — Az adóvégrehajtói, 400 frt óv díjjal egybekötött állomásra, négy folyamodó köz- zül Stéger Mátyás okleveles tanító meg választatott — Tett indítvány folytán, a közelebb múlt árvíz által a városban okozott károkról, egy részletes és teljesen kimerítő becsű készítésével a városi mérnök bízatott meg, s ezen becsü-kimutátás, mint a város történetének egyik adaléka, a levéltárba letétetni határoztatott.

— A körösvölgyi szabályozási társulatok vá- lasztottaiból alakult központi igazgató választmány Pesten, febr. 28-án és mart. 1-én gyűlést tartott, mely alkalommal a következő jelentösb határozatok keletkeztek: 1. Az összes vizszabályozási műszaki tervezetek felül fognak vizsgáltatni, — ezek

unitói Herrich Károly tisza szabályozási volt főmérnök, jelenleg osztálytanácsos, lesz kikérendő.

2. Az egyes társulatok utasittatnak, hogy árterükön létező védtöltéseiknek jelen állapotát vétessék fel saját mérnökeik által, — egyúttal a szükséglendŐ munkálatok foganatositására kíván* tató költség előirányzást is, készittessék el; e munkálatok a központi szabályozási főmérnöki hivatalhoz f. é. julius 1-sö napjáig beküldendők.

3. A Békésen alól megkezdendő átmetszési munkálatokra a kormány által ajánlott 460 ezer forint két év alatt használtassék fel, — a kormány ez összegből a jelen évre már 200 ezer forintot az országgyűlésen meg is szavaztatott.

4. Megkéretett az illető minister, hogy a Sza- nazugtól kezdve a Fehér-Körös Csatorna szélesítését állam költségén eszközöltesse.

5. Ha az egyes társulatoknak kölcsön pénzre volna szükségük, a pénzügyminister megígérte, hogy azt közvetíteni fogja.

6. A kormány felkéretni határoztatott, hogy viz- rendőri törvényjavaslatot terjesszen be az országgyűléshez.

7. Ugyancsak a kormány felkéretik, hogy egy törvényjavaslatot terjesszen be az országgyűléshez az iránt, hogy az illető társulatok a kivetett költségeket közigazgatási u on hajtathassák be.

— Dobozon a múlt héten egy női hullát fogtak ki a Körösből, s a megtartott hivatalos vizsgálat után kitűnt, hogy • a nő sarkadi illetőségű volt, hol váratlan eltűntét sehogy sem tudták megmagyarázni. Halálát öngyilkosságnak tulaj !o- nitják.

— Az alföld vasúti nagyvárad-csabai vonalrészén (11% mfld) erélyesen foly a munka, a nagy várad-szalontai 5. 9. mértföldnyi részen a nagyváradi pályaudvar nagyobbitásával együtt készen van az alépítményből 66%, a felépítményből 7% az épületekből 69%; a nagyszalonta-csabai 5.7 mfldnyi vonalrészen készen van az alépítményből 8U%, a felépítményből 15%, az alépületekböl 66%. A gom- bos-erdődi kompmunkálatoknál készen van az al- épitménybói 85%, a felépítményből 70%, az épületekből 86%. A szükséges anyagkészlet, úgyszintén több százezer darab tégla stb. már a helyszínén van, s igy a vonalrószek befejeztetése az engedély-okmányban kitűzött időre, 1871. dec. 12-re bizonyosnak tekinthető. A pálya hossza ekkor mindössze 51.8 mfld leend, miből jelenleg már meg van nyitva a csaba-szeged-zombor-eszék-villányi, egészben mintegy 40 mfldnyi vonalrész.

Vegyes liirek.

Magyarok a francia hadseregben. Siste- romból, Rudnay hazánkfia a következő sorok felvételére kéri a hazai lapokat: A szerencsétlen francia köztársaság segédcsapataiban harcolt magyarok, — mihelyt a békekötés hivatalosan közhírré tétetett, az u. n. „corps, d’ e’toil“, mely a világ minden nemzeteinek fiaiból volt összeállítva, rögtön feloszlattatott s az idegen nemzetiségű tisztek és közkatonák két, mig a franciák egy havi zsoldot kaptak. E csapatokban több magyar is volt, kik mind lelkesedettségükkel, mind vitézségükkel kitűntek; pl. a lovasság parancsnoka, Kovács Imre, és a tüzérség parancsnoka Czollner István. Ez utóbbi budai származású, s annakelötte biztositó-intézeti hivatalnok volt Pesten. Czollner kapitányi ranggal a délamerikai és pedig a bra- zilliai tüzérségbe osztatott be. A legtöbb tiszt és katona Marseilleből mind Amerikába indul.

A nevelés ügyet, mint a legbiztosabb gyógyszert, fogják legelébb reformálni Franciaországban. A sajtóban már megindult a kényszerű iskola kötelezettség melletti agitatió. így most a „Gironde“ kel ki élesen ennek elvi ellenségei ellen és cikkét ezzel végzi: „csak ez alatt a feltétel alatt lesz Franciaország a köztársaságra méltó, igy fogja nagy, 20 évi császárság által elpuhitott, oly sok mozgalom által megtört szivét újra felemelhetni és igy remélhetjük, hogy egykoron látni fogjuk, miszerint Franciaország megitjodva és újjá születve,

foglalt volt.“

Ez is furcsa igazságszolgáltatás. Egy Farkas Mihály nevű egyén a pesti törvényszék által egy évi fogságra ítéltetvén, az ellen apellált, de le lévén tartóztatva, csak várt és várt, mig a királyi tábla válasza megérkezik. Végre letelt az év, és Farkas kibocsáttatását kivánta. „Nem lehet,“ — volt erre a válasz, — „mert az apellata még nem érkezett le a királyi tábláról.“ — Ez aztán igen szomuru egy curisoum.

Kettős szerencsétlenség. Szoboszlón volt egy elmezavarodótt leány, de miután senkit sem bántott szabadon járt. E szerencsétlen teremtés pár hét előtt, egy a városon kívül levő kútba ugrott, s a mint észrevették, igyekeztek a kutból egy horoggal kihúzni, — de hogy az öngyilkosság mellé még másik szerencsétlenség is járuljon, a mint huzni akarták a hullát kifelé, a kút összeomlik, s betemeti a leányt. Miután itt már életmentésről szó sem lehetett, az önválasztott sírban hagyták az öngyilkost, s a temetési szertartást elvégezték, az összeomlott kút felett fej fát állítottak neki. A hajdúkerület főorvosa azonban megtudván az esetet, rendeletet adott ki a hulla kiásására és a rendes temetőben eltemetésére.

Szerencsétlenség. Mármarosból Írják, hogy közelébb egy farkas egész Borsa helységbe ment s több embert összemart. Először csupán egyszerű sebeknek gondolták s úgy is orvosolták, a baj azonban nemsokára a maga valóságában mutatkozott, miután a mogharapott emberek mind megdühödtek. A veszett farkast üldözőbe vették és a falu végén elejtették. A megharapott emberek közül kettő, több gyermek atyja.

A „Magyar Polgár“ egyik közelébbi számát lefoglalták, mert a cenzúrára bemutatott példányt nem maga a szerkesztő irta alá, mint azt az Erdélyben érvényben levő osztrák sajtórendszabályok megkövetelik.

Uj lap. „Agramer Lloyd“ eim alatt közelebb uj német hírlap indul meg Zágrábban, mely a ma- gyar-horvát kiegyezés megerősítésén s fenntartásán akar működni.

G-azdászat, ipar és kereskedelem.

Gazclászati levelek.

VIII.

Endröd mart. 2.

Itt lévén ideje a tavaszi faültetésnek, tehát a gazdasági faültetésről idő- és célszerű lesz röviden Írnom. A gazdasági faültetésnél fő-elv legyen : „hogy évenként inkább kevesebbet ültessünk; de, hogy azt, amit kiültettünk, főn is tartsuk...“!

Azon előnyök, melyeket a szántóföldek s az állandó legelők fákkal való körülfoglaltatása avagy ezeknek csak részbeni beültetése szül, következők : hogy ezen élő sövények, melyeknek csak első megalapításuk kerül némi fáradságba, a tábláknak nem megvetendő védelmül szolgálnak, hogy jelentékeny mennyiségű tűzi-, szerszám- és épület- söt butor-fát is nyújtanak ; hogy a gazda ez utón a legjutányosabban jut évi fa-szükségletéhez, avagy annak legalább nagyobb részét fedezheti, hogy általuk a határokon állandósíthatjuk, s igy a ha- társérelmi kellemetlenségektől magunkat megóvhatjuk, kivált azon részeit biztosíthatjuk birto- tokunknak, melyek ország- vagy dűlő útra esnek, de meg elszántogatni szerető szomszédaink ellenébe is legjobb mesgye az eleven sövény. Ezen előnyök ellenébe tagadhatlanul felhozhatni, rai- szerént az élő sövények kissé sok földet vonnak el a gazdasági miveléstöl; csakhogy ezen ellenvetés nem mérközhetik meg a nyújtott előnyökkel... Itt nálunk, hol a földnek értéke még nem olyan nagy j — — azon apró alkalmatlanságok pedig, melyeket a gyökereknek a földbe való benyomuló elágazása, a bogarak és az ezeket úgyis pusztító madarak elszaporodása okoznak, bőven meghaladja azon nagy haszon, mely az élősövény által nyujtatik.

dykor végtelen | teljesitésére a közmuuka s közlekedési ministeri- vissza foglalja azt az állást, melyet korábban el-