Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-02-19 / 15. szám
Ezen népesség következőleg csoportosul : hivatása és foglalkozása szerint van összesen pap, lelkész stb. 17.515, közhivatalnok (megjegyzendő, hogy a gazdaságnál, iparnál stb. foglalkozó államhivatalnokok az illető rovatokban fordulnak elő ; általában pedig a rovatok az annak idején kiadott utasítás értelmében töltettek be) és pedig állami 10,740, megyei, kerületi stb. 7,785, városi, községi 12,778, tanár s tanító 25,222, tanul 59.362, iró 677, művész 13,944. ügyvéd 4634. Egészségügyi személyzet és pedig orvos: 2562, sebész 880, bába 5089, gyógyszerész 1316, egyéb 3347. A föld- és erdömivelésnél : birtokos 1.631,071, haszonbérlő 46,317, tiszt 14,860, éves szolga egy millió 3315,59, napszámos 1.314. — A vadászat és halászatnál 4.115,292. A bányászat és kohászatnál és pedig : birtokos 1250, haszonbérlő 966, tiszt 1905, munkás 45,248. Az építészeti és művészeti iparnál, és pedig: önálló vállalkozó 15,399, tiszt 1249, munkás 40,687. — A fém-, kő- és faiparágaknál, és podig: önálló vállalkozó 68,123, tiszt 2049, munkás 86,690. A vegyészeti, élelmezési és dohánycikkek termelésénél és pedig : önálló vállalkozó 29,876, tiszt 2000, munkás 44,580. A szövőiparnál és pedig : önálló vállalkozó 45,751, tiszt 866, munkás 42,990. — A bőr-, papírgyártás és egyéb iparágaknál, és pedig : önálló vállalkozó 78,185, tiszt 1745, munkás 77,897. — A nem közvetlen termelő foglalkozásnál és pedig: önálló vállalkozó 30,896, tiszt 1246, munkás 28,040. A kereskedelemnél és pedig : önálló vállalkozó 53,855, tiszt 6031, munkás 34,746. — A szállító vállalatoknál, és pedig : önálló vállalkozó 6943, tiszt 4775, munkás 14,029. — A pénz- és hitelintézeteknél 2259. Háztulajdonos 35,723, járadéktulajdonos 38,650, személyes szolgálatot teljesítő 1.105,910. — Bizonyos foglalkozás nélküli egyén és pedig 24 éven felül : férfi 236,730, nő 2.118.625; 14 évig fiú 2.167,568, leány 2.240,80. Könnyebb áttekintés végett ezen foglalkozási nemek külön csoportokba is foglaltattak, s kimutat- tatnak megyék és városok, szám és százalékok szerint a népszámlálási fömunkában. E csoportok országos összegei a következők : Az össztermelésnél van birtokos és haszonbérlő 1.679,604, tiszt és munkás 2.711,978, együtt 4.391,583; az ipar és kézmünél önálló vállalkozó 268,230, munkás 330,039, együtt 598,269; a kereskedésnél önálló vállalkozó 60,798, tiszt és munkás 61,840, együtt 122,638 y értelmiségi keresetű 16,851; birtok után élő (ház- és járadéktulajdonos) 74,373; személyes szolgálatot teljesítő (cseléd stb.) 1.105,910 ; bizonyos foglalkozás nélküli 14 éves koron felül 2.355,355, — 14 éves korig 4.408,371, együtt 6,763,726. — Békés vármegye törvényszékénél a február 20—22-ki tanácsülésekben a következő p. perek adatnak elő : 5477—1870. Bauer Jakabnak — Szabó Ferenc és neje Müller Erzsébet elleni egy zsellérilletőség tulajdoni joga iránti pere. — 6482—1870. Kovács Mária és érdektársainak — Kovács Mihály elleni — törvényes osztályrész kiadása iránti pere. — 19—1871. Zsiták Mátyás és érdektársainak — Zsi ták Mihály és neje Mezart Judit elleni — végrendelet félretétele és törvényes osztályrész kiadása iránti pere. Előadó : Németh J. tbiró. 21—1871. Luczay Athanásznak — özv. Luczay Demeternó ellen 2000 frt iránt újított felhívási pere. 424—1871. Özvegy Zs. Szabó Jánosnénak — Zs. Szabó Gábor és neje ellen 800 frt és jár. iránt indított pere. Előadó : Novák K. tbiró. 5626—1870. Kubínyi Albertnek — Kann Ber- thold elleni 5488 frt. 50 kr. kártérítési összeg és jár. iránti pere. Előadó : Nyikora M. tbiró. 1329—1870. Dávid Mátyás és Pálnak — Far- kasinczky Mihály és Czakó Péter elleni — az end- rödi 481. sz. tjkvbeli 3 hold legelő é3 57 frt 50 kr. iránti pere. — 1992—1870. Hajdú Jánosnak — neje G« Szilágyi Ilona ellen a gyulai 2273. sz. tjkbeli 3 zseHérilletőség tulajdoni joga iránt inditott pere. — 591—1870. Oláh Györgynek — Pikó András elleni beestelenités miatti pere. Előadó : Szánthó A. tbiró. Újdonságok. — Teljes szánni példányokkal újévtől kezdve még mindig szolgálhat kiadó-hivatalunk. + A gyulai lakosok egy része által kért uj község alakítása illetőleg a német város különválása ügyében a ministerium következőleg válaszolt a megyének : „Miután a kérelem folytán a megye közönsége által elrendelt vizsgálattal megbízott küldöttség részéről 1870. September 9-én előterjesztett jelentés szerint 1861-ben a mikor az alkotmányos megyei kormányzat újra életbe lépett, a két gyulai községnek 1857-ben egy községgé lett alakítása ellen felszólamlás nem történt, s akkor valamint azóta Gyula község elöljárósága, a gyulai összes választók alkotmányos közreműködése mellett szerveztetek, s igy a gyulai egykori két községnek egyesítése alkotmányos módon bevégzett ténynyé vált, helyesnek találom a megye közönségének múlt év September 12-én 415. sz. a. kelt felterjesztésében kifejtett és a múlt év december 12-én 645. és 646. sz. a. kelt jelentés mellett felmutatott és térképpel támogatott azon nézetét, miszerint a gyulai némely lakosok által kért elkülönítés, illetőleg a gyulai község egy részének „Német Gyula“ név alatt uj községgé alakítása a fenforgó helyi viszonyoknál fogva nemcsak célszerűtlen, de kivihetetlen is. Továbbá helyeslem a megye közönségének azon nézetét is, hogy a folyamodók által kért elkülönítést az általuk egyes községi ügyek iránt felhozott panaszok nem indokolhatják, mert a községi ügyek kezelésével megbizott községi elöljáróság és képviselő- testület ellen támasztott panaszok a fenálló községi szervezetnek megváltoztatása nélkül is orvosolhatók; s ennélfogva az ügyiratok visszarekesztése mellett felhívom a megye közönségét, hogy Gyula község irányában fenálló közvetlen felügyeleti jogánál és kötelességénél fogva a szóban levő panaszokat szabály szerint tárgyalja, s azok feletti határozatáról az illetőket értesitse.“ — A felnőttek oktatása Békésen febr. 6-án kezdődött meg s eddig 160-an vannak beirva, kik kétharmad részben felnőtt emberek; de ezenkivül még mintegy 60 elemi iskolát végzett gyermeket kénytelen volt a tanári kar elutasítani, miután oly tágas tanteremmel nem rendelkezik, a milyen ony- nyi ember befogadására szükséges volna. Ezen célra a városi elöljáróság ajándékozott 2 öl fát s 12 font kőolajat a szükséges lámpákkal együtt. Szerdát kivéve minden este tartatik előadás. — Farsang másodnapján e hó 20-án csakugyan megtartatik a bohócestély, itt helyben a „Korona“ vendéglő termében s a meghivók — hir- íap alakjában, sok helyt elmés ötletekkel spékel- ve — már szét is küldettek. Figyelmeztetjük ez estélyre mindazokat, kik a farsang idényét méltóan akarják befejezni; kezdete fél 8 órakor, vége — mint a meghívó mondja — „a manó tudja mikor lesz.“ Bementi dij 1 frt. — Uj zenemüvek. T á borszky és Parse h kiadásában, Pesten legközelebb megjelentek a következő, mind tartalmuk, mind külsőleg is csinos kiállításuk által kitűnő zenemüvek : Zongorára két kézre. Bayer F. 3 csata-dal. La Marseillaise. 30 kr. Choeur des girondins, 30 kr. Die Wacht am Rhein, 30 kr. Klepseh C. Weiter geht’s nicht mehr! (gyors-polka) 50 kr. Langer J. Találkozás holdvilágos éjjel. Esti dal, 80 kr, Leibojd K. Hö- cher Peter: induló, 60 kr, Seifert A. Álarcosbál- polka (rezgő), Maskenball-Polka (Frang.), 50 krv Tisza Ä. Gyöngyök a magyar nép dalaiból, 1. füzet, 80 kr, A fiatal szinházlátogató, 1. füzet, Bánk bán, Hunyadi László, Ilka, 80 kr. Népszerű csárdások. Legújabb és legjobb gyűjtemény, 1. füzet, 1 frt. Ugyan rózsám szeretsz-e még? A kisasszony Pozsonyban. A faluban a leányok az mondja. Sárga liliom, csárdás 60 kr. Zongorára és hegedűre. Ridley Kohne 3 magyar ábránd, 1. Ábránd : „Hej ! be fényes csillag ragyog az égen,“ ,és „Befordultam a konyhára,“ 1 frt 50 kr. 2. Ábránd : „Nagy pénteken mossa holló a fiát,“ és „Helyre Kati,“ 1 frt 50 kr. 3. Ábránd : „Szeretlek én egyetlen egy virágom,“ és „Szerelmes kántor dalai,“ 1 frt 50 kr. Dal énekre zongorakisé- rettel, Stoll Péter. Emlékül „Hűtlen levél meg is csaltál.“ Magyar dal Némethy Tóth Kálmántól, 60kr. A köztük levő táncmüvek eredeti friss és táncgerjesztő dallamuk által bizonyára ezen farsangi idényben is már kivivandják maguknak a közönség köztetszését. Hetivásári tudósítás. Gyula febr. 17. Az utak e napokban megtöretvén egy kissé, nagyobbacska piac gyűlt össze, — s az összes szekér és szánforgalom a másfél százat meghaladta. Gabonaféle 65—70 fuvarral érkezett, s nehá- nyan mutatókból is árultak. — Fele az árunak kukurica volt, melynek legnagyobb része többé- kevésbé hibás volt, búza és árpa jóval kevesebb. A fogyasztó vevők igen mérsékelt kedvvel gyéren voltak, — az üzérek a pesti árcsökkenés folytán nem mertek vásárolni, a parasztgazdák túlzott követelései mellett, Az árak igen csak a múlt hetiek voltak, vagy egy kissé csökkentek. Mutatóból tarka kölest 25 köblöt egy varsándi lakos 4 írtjával kínált, de rostálatlan lévén, 3.50 krt sem szívesen adtak volna hozzáértők érte. — Gyenge árpát kivételkép 3.30 kron is vettek, bár az egészen fehéret, nehezet 4—4.10 krra tartogatták. — A nehéz zabnak folyó ára lett pár hét óta a házaknál 4 frt, a város, úgy egy pár liefe- rans is ily áron vettek egy pár száz köblöt. Tavasz búza nehány köböl egy paraszt gazdától 10 írtjával kelt. Az itt ott láthatott egészséges tengeri 4 frtjával, a hibás 3—3.20—40 krjával kelt a minőséghez képest. A sertésvásár terjedelmére hasonló volt a múlt hetihez, de a sovány süldőkben nagyobb volt a kelendőség, mig a hízottakból igen kevés volt kiállítva, bár jobb áron is vették volna a pesti árak javultával. Egy 28—30 darabból álló 1 és másfél éves magló süldőkből álló nyáj 45 frtjával, egy 35 darabból álló 3 fertály éves jó telelésü falka 23.50 kr- ral kelt el páronkint; a kisebb idejű süldők- és malacokból is igen sok elkelt jó árakon, kivált a hizékonyabb fajunkból. iSzarvasmarha, jobbára tehénféle, igen sok volt; 75—80 darabig. — Egy szép hizott középtermetű meddő tehenet 86 frton, egy másik hízottat egy rúgott bikaborjuvai 100 uj frton vettek meg, tán húshagyói jó húsnak, a helybeli mészárosok. A kis borjas tehén darabját, ha egy kissé nagyobb termetű volt, 100—115 írtra tartották, a csekélyebbeket 80—85 írtra, egy elöhasu 3-ad fii kis üszőt 52 írtért oda nem adták, várták az 55 frtot már 3-ik piacon. Egy rúgott üsző, meglehetős húsút székre 16 frtért vett egy helybeli hentes. Ló most is felül volt 100 darabon, de eladás — egészen jutányos árakon is — alig volt. Fát és szenet már egész héten hoztak piacon kívül is; szén ma épen sok, 28—30 szekérrel és szánnal érkezett, mégis jó áron kelt; egy szokott kis teher 10—13 írtig, nagy teher 16—20 trtig; kis zsákja 60—70 kr, nagy zsákja 90—100 kr., vidéki vevők is számosán voltak. A fa, mind elkelt, valamicskével olcsóbb lett; szemes ember a száraz kemény fát 16—17 frton egy jó ölet már vehetett. Egy bihari ember a másznék vékáját 2 frton eresztette meg, a helybeli 8 szekéren volt kofák bánatára. Egy szekeren volt csekélye« káposzta erősen megfagyva, 2 frtért adták volna, de senki sem mert bele vágni. Zöldséget Dobozról sokat hoztak, a sárga répa vékája 40 kron lassan kelt. Hagyma szekeren nem volt, azért a kofák méregdrágán adták. A szép, nagy krumpli vékáját 2 frtra tartották. Egy pár fűzfa oldalkas 2—2.10 krra, száz tekeregen fűzfa korcvesszőt 35 krra, a seprő kötéshez valót 25 krra tartogatták; a párszáritóért 1 frtot, egy kétfülü fűzfa kosárért 45—50 krt kértek. Sz. L. Nyilttér*). A „Békés“ 14-ik számában, Weinmann és Rosenthal kereskedő társaknak B. A. asszonynak címén ellenem intézett azon felhívásra, melyben állítólagos 32 frt 80 krnyi összegről szólló számlá- joknak azon fenyegetödzés melletti sürgős kifizetését szorgalmazzák, mert ellen esetben egész nevem ki fog nyomatni, csak annyit válaszolok, hogy én önöknek a fenti összeggel adós annyival is inkább nem vagyok, mert a kérdéses összeg erejéig Sz. A.-néért a kezességet, mint azt elég szemtelenül *) Az e rovatban közlőitekért csak a sajtó-hatóság irányában válal felelősségűt a szerkesztőség.
