Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-02-19 / 15. szám

Harmadik évfolyam. 15-ik szám. Gyula február 19-kén 1871. ) Szerkesztőségi iroda, ( hová a lap szellemi ré- , szere vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetésit irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca' 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kózlratolt nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csütörtökön. ) Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egész évre Gyula február 17. (?) A legutóbbi napok fontos események szülői voltak. Ily fontos eseménynek tart­juk a magyar belügy- s közoktatásügyi mi­nisten állások legközelebb lett betöltését; nem csekélyebb érdekű a Hohenwarth, ere­detibb néven Jirecsek-féle osztrák ministe- rium létesítése. Mindkét eseménynek meg van az érdeke, jelentősége, reánk magya­rokra nézve; az elsőnek közvetlen, a má­siknak közvetett jelentősége. Felemlíthetnek még ezekhez a deákpárt kebelében legutóbb végbe ment scénákat, melyek Pulszky képviselő s társai föllépé­se, s az igazságügyminister kebelében e föllépés folytán támadt érzékenykedésben culminálnak. Felsorolhatnék még azt a sok sugás-bugást, mely a parlamenti pártok­ban s a kiváncsi, minden áron meglepe­tést áhitó közönség körében észlelhető. Hát az Andrássy ministerelnök lelépése és a Ló- nyay presidenssége alatt létesítendő, con- servativ jellegű magyar ministerium felől szárnyaló hírek utolsók-e? — Ezekből lát­ható, hogy napi kérdés van ez időszerint elég, s a sensatiot kedvelők ugyancsak jól érezhetik magukat a sokféle s „meglepő“ hírekkel szemben. Levonva a bevégzett tényeket, nem tud­juk meghatározni: mennyi a valóság a sok­féle hirek és combinatiókban, vagy mennyi része van ezek létrejöttében a föltevések nek s a felhevült képzelemszülte rémlátá­soknak. Meglehet, hogy illetékes körökben, mérvadó helyeken, csakugyan forralnak egyetmást, mi a helyzetnek akár gyökeres megváltoztatását, akár módosítását célozná. De ki lehet az, ki a magas regiók titok- fodte működését kilesve, bizonyossággal di­csekedhetnék. Lehetnek ugyan „befolyásos“ egyének, kiknek tapogatózása a félig meg­szentelt antichambre magaslatáig elhathat, de elvégre is az antichambre még nem maga a szentély, hol az intézők mysteriu- mai folynak. , S épen azért mindazon hirek, melyek a léget betöltik — csak is híreknek vehetők egyelőre; de azért azt hisszük, nem fest­jük az ördögöt a falra s ha festeni talál­juk : reméljük, nem fog megjelenni akkor, a midőn a „Pesti Napló“-nak a Hohen­warth ministerium rejtélyes megalakításá­ról szóló egyik közelebbi cikkét figyelmünk tárgyává tesszük. — A „Pesti Napló“ most érintett vezércikkében ezeket mondja: „ Szem­ben a „titkos eredetű“ (lajthántuli) minis- teriummal, a monarchia összes szabadelvű elemeit (tehát minket magyarokat első sor­ban) a következőkre akarjuk figyelmeztet­ni. Ez a kormány eredetéhez nem lehet hütelen, és létrehozói nem bujkálnának annyira a nyilvánosság elől, ha ily ma­gatartásra politikájuk és céljaik folytán nem bírnának elég indokkal. Oly párt, melynek nyíltan bevallható célzatai vannak, nem bujkál, nem rejtőzik. A Ho­henwarth ministeriumnak e vele született vétke lehetetlenné teszi, hogy e kor­mány a szabadelviiség útjait ha­ladja. Nem csak az államok, hanem a mi- nisteriumok is csak azon eszközök által tarthatók főn, melyeknek eredetüket kö­szönték.“ Van még a „Pesti Napló“ ezen cikké­ben sok más becsete figyelmeztetés is a szabadelvű elemek számára, de nem fog­lalkozunk bővebben velük : a fentebbi idé­zet, s még hozzá a „Napló“-ból véve elég­gé bizonyságául szolgálhat annak, hogy „az ördög“ a birodalom másik telén kezdi sátrát felütni. Ilyen eshetőséggel szemben, ne kutassuk az okot, mely azok igazolásául szolgálhat­nának, ha t. i. egyátalán — a mit nem hi­szünk — igazolhatók lennének. Ha egy­szer elérkezettnek vélik az időt arra, hogy a kedves szunnyadózót, a reactiót, újra életre hívják, meg fogják azt tenni úgy is; okot nagyon könnyű lesz reá találni, ha egyátalán szükséges az, hogy ok is keres­tessék. Lesz-e hatással a Jirecsek-ministerium felállítása mi reánk is? e kérdésre egyelő­re nehéz a felelet; de annyi bizonyos, hogy nem ignorálhatjuk a velünk államszövet­ségben levő Ausztria sorsára nézve nagy behatással levő azon tényt, mely az emlí­tett kormány kinevezését képezi, s min­denesetre érdekünkben, kötelességünkben áll: résen állnunk e ténnyel szemben s oly szempontból ítélni meg azt, a minő szem­pontból a megfigyelést a ,Pesti Napló“ érintett cikke ajánlja. De e rövid elmélkedés után forduljunk saját belügyeink felé, melyek legalább egy részének közel jövendő sorsa, a két uj mi­nister kinevezése által — hinni szeretjük — kedvező s mindenesetre határozott len­dületet nyerend. F oglalkozzunk önsorsunk­kal jövő cikkünkben. Országgyűlési tudósítás. Február 13. Napirend az igazságügyi budget részletes tárgyalása. A fegyintézetek, telekkönyve- zés és nyugdijak költségeinek megszavazása után a rendkívüli kiadások codificationalis — 50 ezer frtos — költségek tárgyalásánál P e r c z e 1 Béla szólal fel l meghagyatni kivánja az eredeti össze­get, mivel úgy sem sok, szükségesnek látja to­vábbá, bogy a codificationalis osztály az igazság­ügyér tárcájához tartozzék, ez ügyrend megállapí­tása a ministeri tanácsot illeti. Ghy czy Kálmán hosszas beszédben értekezik a codificatioról s an­nak nagyfontosságáról. — A codexek szerkesztési módjára felhozott javaslatokat cáfolgatja s hatá­rozati javaslatot ad be, hogy terjeszszen a minister a ház elé egy célszerű tervet ez ügyben, különben nem szavazhatja meg e költséget. Z s e­d é n y i a pénzügyi bizottság véleménye mellett szdi. Ho ff man P. megszavazza az 50 ezer frtot. Ezután az uj ministerek lettek az elnök által be­mutatva. — S i m a y Gergely megszavazza az 50 ezer frtot. Vidliczkay Jósef G h y c z y ha­tározati javaslata mellett szól. Február 14. P a p p Zs. hosszas indokolás után interpellálja a közlekedési ministert, a műnk ács stryi vasút tárgyában. H e 1 f f y Ignác a lajthán­tuli ministerium rendkívüli, a magyar oktatásügyi minister extra parlamentaris módon történt kine- veztetése, s a szállongó minister-válság hire ügyé­ben kér felvilágosítást a kormányelnöktöl. Követ­kezett a napirend : az igazságügyi budget részle­tes tárgyalása. Halmossy Endre a kormány eljárását pártolva és védve az 50 ezer frtot, meg­szavazza codificationalis költségekre. Horváth Döme a codificatio módozatairól szólván, azt a je­len állapotban látja legcélszerűbbnek, az ügyvédi kar és első folyamodásu bíróságnál alkalmazott bí­rák közreműködésével,—az 50 ezer frtot megsza­vazza. Irányi D. előtte szólották beszédére tesz megjegyzést, s a ministeri javaslatot roszalván, Gbyczy határozati javaslatát pártolja. Horváth B. igazságügyi minister eáfolgatván előtte szóló­kat, az 50 ezer frtot megszavaztatni kéri. Schwarz Gy. a törvényszerkesztö államtanácsot a kormány­tól független egyénekből kívánná felállítani, pár­tolja Ghyczy indítványát. S i m o n y i E. nem szavazza meg az 50 ezer frtot, szintén pártolja Ghyczyt. Február 15. Napirend a codificationalis osztály fölötti vita. Deák Ferenc szerint a ministerium rögtön nem képes oly tervezetet előterjeszteni, mely a szükséges javaslatok elkészítésében eljár­na. Következő indítványt teszi : 1871-re az összes ministeriumnak codificationalis költségekre 50 ezer forint szavaztatik meg, úgy azonban, hogy ab­ból rendes államhivatali testület ne állittassék fel. Tisza Kálmán a ház folytonos helyeslése és de­rültsége közt mondott beszédben Ghyczy javasla­tát pártolja. Kerkápoly kéri az 50 ezer frtot megszavazni, mint azt Deák F. ajánlá. Ghyczy K. zárbeszédében ajánlja határozati javaslatának elfogadását. O r d ó d y Pál a pénzügyi bizottság részéről kijelenti, hogy Deák inditványához csat­lakozik. A ház nagy többsége elfogadja Deák in­dítványát. — Következik az udvartartás költsége 3.650,000 változatlanul elfogadtatik. Az irodakölt­ségek szintén megszavaztatnak. Következett a nyugdijak ügye. Erre nézve Huszár Imre ha­tározati javaslatot ad be, hogy a nyugdíjasok név­sora terjesztessék a pénzügyi bizottság elé véle­ményadás végett. Ghyczy pártolja Huszárt. Február 16. Henszelmann Imre interpellálja a közoktatásügyi ministert az egyetem és ferenc- rendiek közt folyt per ügyében. Napirend a bud- getvita tárgyalása. Az államszámvevöszék költségvetése 150,000 frt. V á r a d y Gábornak több kifogása van az államszámvevöszék ellen. Kér kápoly cáfol­ván Váradyt, kéri az összeg megszavazását, mi meg is történt. A cultus-ügyi budget tárgyalása megkezdetik. _________

Next

/
Thumbnails
Contents