Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-02-16 / 14. szám

két betöréssel párosult tolvajság követtetett elővárosunkban. Az egyik Leopold J. gabona-üzér lakásán, honnan mintegy 100—120 frt értékű ékszereket, a másik Metz Simon polgártársunknál, honnan nehány ezüst és 1 arany pénzdarabot vittek el. A tettesek eddigelé ismeretlenek, de a tolvajságná] használt millygyertya hátrahagyott cseppjei és a lábnyomok, melyek úri csizmára mutatnak, azt ta" nusitják, hogy a gonosztevők nem az alsóbb nép- osztályból valók.

— Gyomáról írják : E hó 1—2-ka közötti éjjel 2 óra tájban a vonat a gyomai indóház pályaudvarán Reischer Ferenc vasúti mázsálót elütötte és agyonzuzta; A szerencsétlenül elhaltnak kiskorú árvája és özvegye maradt, maga 45 éves volt. Mint mondják, családja 8000 forintig lett volna halál esetére biztositva.

— Az ujoncozási bizottság Orosházán e hó 13-án fejezte be működését. Az eredmény következő : besoroztatok a rendes hadseregbe 103, a póttartalékba 32, a honvédséghez 117, távolt volt 57. A sorozó bizottság e hó 17-én Csabán folytatja működését.

— A hideg áldozata. Egy gyulai földmivesnő e hó 12-ike estéjén egy, a kigyósi ut melletti tanyára igj-ekezvén, útközben — fáradalmait kipihenendő — leült az árokpartra, de a nagy hideg erőt vévén rajta’ fel se kelt többé — megfagyott.

"Á -f- Bálkrónika. Múlt szombaton a polgári kör saját helyiségében a francia sebesültek javára táncvigalmat rendezett. E tökéletesen házias mulatságról minden nagyítás nélkül mondhatjuk, hogy a farsangon a legsikerültebb, legvigabb s Iegcsinosabb volt. Megszoktuk e kör báljait legszebbeknek ismerni, utóbbi években azonban kissé el voltak hanyagolva, hanem ez este mindent elfeledtetett velünk, mi csak a jelen jó kedvet, fesztelen mulatságot, a szépnél szebb hölgyeket láttuk, köztük ifj. Kratochvill Józsefnét, Hortobányinét, ifj. Nuszbeknét, Kratochvill Rózát, Kálmán testvéreket, Molnár Málcsit, Ilabinay Gizellát, Salis Idát s többeket. - - A rendezők különös elismerést érdemelnek, a különben alkalmatlannak látszó helyiség meglepő csinosításáért. S mit legelőbb kellett volna említenünk, a minden szép, jó és nemesért lelkesülő polgárság ez alkalommal is 50 forinton felül adakozott a szenvedő franciák javára, s igy az előbbiekkel együtt közel 100 frtot adott már e célra. — Vasárnap este az újvárosi kör bálja a zsúfolásig tömve volt. Ma estére a „Sas“-ban; szombaton a „Királyiban lesz a farsang sátra felütve. Aradról vettük az „Általános munkás-egylet“ meghívóját vasárnap tartandó táncvigalmára. S igy már csakugyan végén csattan az ostor, ugyancsak bőviben vagyunk e pár nap alatt a mulatságoknak.

— A békésmegyei gazdasági egyesület utóbbi választmányi üléséből azon kérelmet intézte a kormányhoz, hogy tekintve, mikép a földművelés ősszel legtöbb munkaerőt kíván, a honvédek ezentúl ne ősszel hivassanak be a gyakorlatokra, hanem inkább tavasszal. A közgazdászati minister pedig fölkéretett, hogy Mezőhegyesen az aratást aratógépekkel eszközöltesse, ez által két ezer kaszás nélkülözhető lévén azon pusztán, ezen munkaerő fennmaradna, mi tekintve a munkáskéz hiányát nem csekély nyereség lenne a gazda közönségre nézve.

— Csabáról tudósítanak, hogy a felállítandó nönövelde javára e hó 19-én tartandó, sorsolással egybekötött táncvigalomra nagyban folynak az előkészületek; a részvét rendkívül nagy, úgy any- nyira, hogy már is 580 különféle nagy részben értékes nyereménytárgyak érkeztek be; a sorsjegyek pedig minden várakozást meghaladó mérvben vétetnek.

— A gyulai tanodái muzeum ismét következő tárgyakkal gyarapodott : Lipp Vilmos pré- montri kanonok, és szombathelyi gymnasiumi ny. r. tanár ur küldött Szombathelyen általa egy régi római sirban talált egy kisebb hamvveder, két eredeti sirmécs — CRESCE bélyegüvel, és 43 darab külön nevezetű római császárok érmével; —■ Kreiszier Josefa asszony által Batonyáról küldött 1837-ik év veretű Erdély nagyfejedelemség hódolati ezüst .emlékérmével. — Végre ifj. Mojsisovics Vilmos Nagy-Szombatból küldött egy kitömött (amerikai) vándor kócsag madár ritka szép példányával.

— Az eleki szolgabirónak, szakácsnéja irányában követett eljárására vonatkozva, az „AlfÖld“- ben s ennek nyomán lapunk múlt számában is közölt újdonság folytán az „Alföld“ a kérdéses sza- kácsnétól egy nyilatkozatot közöl, melyben a szol- gabiró állítólagos basáskodása hazugságnak és „szemtelen koholmánynak“ mondatik. Az „Alföld“ ennek folytán a koholt hir beküldőjét hazug ámitónak mondja, s fentartja magának ellenében a további lépések megtételét.

— A „Magyarország és a nagy világ“ szép- irodalmi képes hetilapra ismét felhívjuk a közönség figyelmét. Legújabb számának rajzai: feledhet- len nagy halottunk, néh. b. Eötvös József ravata- a és nagyszerű kivitelű mellképe, két fővárosi életkép; „a jég hátán“ s „a dunavizes“; „Meran látképe“ a gyönyörű kójlakokkal s a királyné kis arcképével, mely kedvenc kutyája társaságában tünteti fel a fejedelemasszonyt. Elismerésre méltó, hogy szerkesztő s kiadó, tekintve a viszonyokat, csekély előfizetési dijért (évnegyedenként csak két írtért) ily lapot, mint ez, képesek adni az olvasó kezébe, melynek minden egyes száma egy-egy kis remeke a hazai művészetnek és nyomdászatnak.

Grazdászat, ipar és kereskedelem.

Gazdászati levelek.*)

ív.

Tekintetes szerkesztőség! — A Joldmiveléséröl és a tavaszi magvak vetéséről nézetem szerint — tekintve megyénk jelenlegi állapotát, — szólani sürgősen üdvös. Fájdalom! hogy mi most nem élhetünk a kedvezőbb időjárás föltételei mellett működő gazdász vagy gazdairó bölcs tanácsaival;.. most, rendkívüli és nagyon is szeszélyes időjárásunk alatt mintegy lopnunk kell az alkalmat a munkálatokra; s ekkor is hadján! ha az ember saját igával vagy igákkal rendelkezik; de mit csináljon az? a ki felese mély belátása — avagy esiirés-csavarásához képest kényszerittetik az időt elharácsolni.

Mielőtt a talaj miveléséröl szólnék, szabadjon rövideden fölemlítenem azon eszközöket, melyek azt eredményezik. Legrégibb időben — úgy mond keszthelyi szaktanár ur — csak kézimunka volt szokásos, ásó, kapa, meg a szükséghez képest a csákány. A chinaiak jelenleg is kertmiveléssel eszközük a talajnak mivelését, mert csak igy képesek a túlnépesedés folytán saját hazájok területén magukat föntartani. — Ember van elég, de föld nincs! (Úgy vannak ők is mint a csehek, meg a porosz urak.) Az első ekék igen sok idő múltán születtek e világra, akkor is a kezdetlegesség minden hátrányaival... A csoroszlya alkalmazása nagy haladásra mutató találmány s lehet gondolni korszakot alkotó esemény volt; tehát századok kellettek, mig a fa-eke létre jött, — mi pedig a mai vas-ekéhez képest ismét igen elmaradt földművelési eszköz.

Három féle vonó-eke van, u. m. taligás, mankós és lengő. Ezeken kiviil megemlítendő az amerikai váltó-eke, melynek az a nagy előnye van, hogy minden fordulásnál át lehet fordítani. Az ezen utóbb említett eke haszna, szerfölötte nagyértékü hegyes- lejtős vidéken, hol rendes fordulót lehetlenség igen sokszor nyerni.

Hogy mind a taligás-, mind a mankós- és iengö- ekének többféle változata van igen természetes.

Nálunk,,itt az alföldön — értvén Békés-, Arad-, Csongrád-, Pest-, Gsanád- és Hevesvármegye egy részét — a Vidacs-féle eke legjobban elvan terjedve; a Dunántúl sincsen ez máskülönben... Az igaz, hogy ott már a mankós-ekék kezdenek hely- lyel-közel tért nyerni... Haladásra mutat már nálunk az is, ha egyféle (Vidacs) ekével vagy ekékkel rendelkezünk. A Vidacs-féle eke 7—8’ mélységre legcélszerűbben szánt; ennél mélyebben nem szánthatni ezen ekékkel szabatosan; lia mélyebben

*) Lásd a „Békés“ 1870-iki folyama 40, 43 és 45 számait.

I

eresztenők le, ritkán fognak talpon járni, hanem orron ágaskodva rángatják mind az ekevezetőt, mind a jószágot, hagyván maga után egyenetlen

barázda fenekeket

__ 7—8 hüvelynél mélyebb

szá

ntásra a túró-eke alkalmazandó, mely művelet, ha célszerűen alkalmaztatik, nagy hasznot hoz, mivel hogy a mélyítő- túró-eke a közönséges barázda alját még ugyan oly mélyre képes megpor- hanyitani — anélkül, hogy a holt vagy nyers talaj alja fölülemelkednék; ezen mélyítés haszna kitűnő a répa és a mélyen leható gyökerű lóher- féléknél. Ennyit az ekékről, szintén rövideden a boronáról. Van: 1) kör-borona, 2) négyszögü- borona, 3) szárnyas borona. — Hovard angol gépész készítette a legjobb boronát. A brabanti borona nálunk nem igen alkalmazott.

Könnyű talajon nincs szükség súlyos boronázásra. — A gyors boronázás előnyösebb, mivel porha- nyitóbb. A tüske-boronát helyesen igy kellene neveznünk : csúsztató-borona.

Újabb időben hazánkban is igen fontos földmi- velési eszköznek ismertetett a hengerrel. Egytagú és többtagú hengert ismerünk.

Az érdes fölületü henger célszerűbb; ehöz képest van szeges és fogas henger.

A kettős henger (tányéros) ára 95 frt.

A Croskill-féle rögtörő henger ország-világul hires, melynek szerkezete egy vastengelyre fölhúzott nagyrecéjii vasgyürük sorozata. Ára 300 frt körülbelül, súlya 1000 font. — Simításhoz nagy átmérőjű henger nem szükséges; legcélszerűbb 6 lábnyi szélességű tért fölvenni.

Azt állitja — és pedig igen bölcsen az elméletileg müveit és gyakorlatilag tapasztalatdús, tehát okszerű gazdász, — hogy aki jól miveli földjét, többet és hasznosabbat tesz, mintha földjét szaporítaná. Persze, ez az álütás több keménynyaku alföldi magyar embernek nem bir a fejében csírké- pessé, annál kevésbbé termékenyítővé lenni, mivel hogy az a sok mindenféle ujmódi szerszámok igen sokba kerülnek, meg hogy ami legtöbb baj! — nincs költség rá; és mert azokhoz az ujszerszámok kezeléséhöz nincs képesség; tanulni pedig — ugyan nem szégyen, — de mégis csak átall az ember, hogyha nem muszáj. Pedig a fönebb elésoroltam célszerű földmivelési eszközökön kívül még egyéb fontosabb eszközök is vannak.

Ilyenek: 1) A borona-eke (extinpátor,) libalábu fogakkal; 2) a rendes hármas henger; 3) a gyűrűs rögtörö és magház készítő henger; 4) csorosz- lya-eke, mely igen előnyösen használható gyeptö- résnél; 5) Hovárd nehéz boronája; 6) Ahsby forgó boronája; Hovard cik-cakja; 7) az Angol lánc- csusztató; 8) Cambridge rögtörö; 9) Infeld-féle rögtörö henger; 10) Coleman borona-ekéje; 11) Répa-gyomirtó, 12) Hovard kitűnő halmozó ekéje; 13) Sorhuzó eke; 14) Benkő-féle magtakaró eke; 15) Friedrich háromszoros tölrögetö ekéje; 16) Garett többsoru sorkapája; 17) Taylor kis lókapája; 18) Hovard sormivelöje, ugyanez Bentall- és Skóttól; 19) Skót többsoru lókapája; 20) Smith lengő sormivelö lókapája stb. -stb.

Végre a sorvetö gépekről.

A gabna-féle növények vetése kétféle módon szokott történi; szórva, azaz, emberi kéz által, és sorvetés (azaz vetögép) által. Sorvetésnél %, sőt y3 rész mag megkiméltetik ; de idő és munkában és nyer a gazdász; mert vetés után nem kell alátakarni, mivelhogy azt a vetéskor már annak rendje s óhajtatot módja szerént elvégezte. A sorvetö gépnek 2 féle előnye van: 1) közvetett, 2) közvetlen. Ilyenek, hogy megdőlés és kifagyás ellen majdnem egészen biztosittatik a vetés, közvetlen előnye pedig az, miszerint rövid idő alatt a megkímélt mag értéke kiűzeti a gép árát.

Valamint a napnak árnyéka van, úgy a vető- gép előnyei mellett tagadhatlan hátrányokkat bir. A sorvetögép hátrányai, hogy a szerkezet nagyon összetett lévén, nem minden egyén bir, tud vele célirányosan bánni; hogy több embert és jószágot vesz igénybe; hogy aránylag keveset lehet vele végezni, naponkint 6—8 holdat; legfőbb hátránya azonban drága ára, 300 —350 írtba kerülvén egy. A 13 soros-vetögép igen célszerű. Mosony vármegyében a földmiveseknél is igen el van terjedve,