Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-12-24 / 103. szám

— A gyulai llöegylet céljaira, özv. Dubányi- né asszony nagyobb mennyiségű főzelék nemüebet és szappant ajándékozott. — Beküldetett hozzánk a „Képes világ“ cimti szépirodalmi és ismeretterjesztő folyóirat 1872. évi l-ső száma. Válogatott és tartalmas cikkek vannak benne, famatszetei pedig valóban sikerültek. Elő­fizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed­évre 1 frt 50 kr. —• Beküldetett továbbá a „Nép­nevelők lapja“ mutatványszáma. Célja e köz­lönynek a népnevelés előmozdítása s a népnevelői műveltség fejlesztése. Megjelenik hetenkint egyszer, előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt, ne­gyedévre 1 frt. — Tagadhatlan érdem díszesen kiállított és gondosan szerkesztett lapokkal emelni irodalmunk hitelét; de nem kevésbbé tudjuk be magunknak ér­demül azt, ha az ily jeles vállalatok terjesztéséhez erőnkhöz és befolyásunkhoz képest hozzá járulunk. S igy bátran jelentjük ki, hogy a „Deutsch-féle könyvnyomda- és kiadó részvénytársaság“ nem lankad azon buzgalmában, minél szebbet és jobbat bocsátani az olvasó közönség kezére. A nevezett kiadó-társulatnak előttünk fekvő lap-programmjá- ból csinos csoprrtozatát látjuk a „Magyarország és a Nagyvilág“, „Kákái Krónika“, „Divat“, „Bors­szem Jankó“, „Képes Világ“ és „Kis Lap“ máso­latait kissebbitett alakban, rajz és szövegmutatvá­nyokkal. Azoknak, kik még e lapokat nem ismer­nék e díszes prospectus teljes irányadóul szolgál azoknak tartalmára céljaira és külalakjára nézve. Meg kell még emlékeznünk a „Szeret, Nem Sze­ret?..“ és „Repülj Madár“ cimü acélmetszetü ju- talomképekröl is, melynek művészi kivitele valóban a legszebb szoba-dísz. Első a „Divat“-nak, utóbbi a „Képes Világ“-nak képezi féléves jutalorakópét. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A békésmegyei gazd. egyletnek Gyulán f. é. dec. 11-én tartott közgyűlése tanulságos képét nyújtotta oly tanácskozásnak, melyben a szép számmal egy- begyült férfiak meleg érdekeltséggel párosult hig­gadt megfontolással szólnak és határoznak életbe­vágó kérdések felett. Egyébb apró tárgyakon kivül a gyűlésnek figyel­mét kiválólag az egyletnek reformálása foglalkod- tatta. Az e tárgyban beadott bizottsági javaslat folytán a közgyűlés elhatározd : 1. Az igazgatóság hatáskörének tágítását olyké- pen, hogy a csékélyebb jelentőségű ügyeket leg­jobb belátása szerint maga intézze el, s azokról a következő ülésnek csupán rövid sommás jelen­tést adjon be; továbbá joga legyen fontosabb ügyekben is, ha azok sürgősek — eljárni, azon köz­bizalom, mely polcára emelte, szabván elé az uta­sítást azon határra nézve, a meddig eljárása ter­jedhet és kötelessége lévén mindoneket utólagos jóváhagyás végett a legközelebbi ülésnek bejelen­teni. Rendkívüli kiadásul 50 frtig utalványozhat. Megszűnvén e szerint azok, administrativ ügyek­ben gyakori választmányi ülések tartására, ezen­túl ily ülések rendesen évnegyedenként fognak tartatni. 2. Társalgási összejövetelek tartása rendeltetik el, eleinte évnegyedenként, későbben szükség szerint gyakrabban is, minden alkalomra szabadon vá­lasztott elnök alatt, mely üléseken az egylet hiva­talos ügyeinek teljes kizárásával csupán a mező­gazdaságnak közvetlen érdekei és kérdései beszéltet­nének meg. Célja lévén e társalgásnak nem csak az, hogy a jelenlévők egymás tapasztalatain okul­janak, hanem az is, hogy abból az egész megyé­nek gazdaközönsége tanúságot merítsen, a megál­lapodások a megye lapjában és minden község temploma előtt rövid alakban ajánlólag közhírré fognak tétetni. 3. A vándor-tanári intézményt a közgyűlés fe­lette üdvösnek és szükségesnek ismeri el ugyan, osztván azonban a bizottság aggodalmát a felett, hogy annak költségeit az egylet pénztára aligha bírná meg, elrendeli, hogy a földmivelési minis­terium figyelme ez intézmény fontosságára s beho­zatalának szükséges voltára felhivatván, felszólit- tassék, hogy e célra alkalmas egyének kiképzé­séről s alkalmazásukra szolgálandó pénzforrás nyi­tásáról mielőbb gondoskodjék. Azon eshetőséggel pedig szembon, ha ez intézmény behozatalának költségei nagyobbrészt az egyesület terhére esné­nek és tekintettel arra, hogy megyénk területe egy vándor-tanár működésének csekélyebb tért nyújt, mint a mekkorát betölteni képes, a szom­széd csanád- és aradmegyei gazd. egyletek felszól- Iittatni határoztatnak, hogy a ministeriumnál ez értelemben történendő felszóllalásunkat pártolni s egy vándor-tanárnak Arad-, Csanád- és Békés­megyék területén közös alkalmazásának költségeit egyletünkkel eshetöleg megosztva viselni szíves­kedjenek. 4. A községekben lakó gazd. egyleti tagok, ál­taluk választandó elnökökkel, gazd. körökké ala­kíttatnak, melyeknek ülést tartani, helyi gazd. ér­dekeiket ápolni, kiállításokat és jutalmazásokat ren dezni és a központi egylethez indítványokat be­terjeszteni joguk leend. Továbbá e köröket illeti a jog az egylet igazg. választmányának felét meg­választani, mi végre a számarány kivetendő lészen. Pénzforrás e körök számára akként nyittatik, hogy az egyl. tagok jelen számán felül belépő uj tagok részvénydijának fele a községi kör rendelkezésére álljon, úgy azonban, hogy a tagoknak a központi pénztárt illető dijai mindenekelőtt teljesen befoly­janak s a netaláni hátralékok minden évben a községi kör rovására iratnak. Az igy begyült pénz felett a községi kör gazd. célra önállóan rendel­kezik. A körnek elnöke egyszersmind az egylet­nek azon községben megbizottja, ki az egyletnek minden ügyét a községi tagokkal közvetíti. 5. Allatkiállitások ezentúl rendszeresen és ma­gasabb dijakkal fognak megtartatni. 6. Az egylet második — 6 éves — cyclusa a jövő május 15-ig lejárván, aláírási ivek nyomatása és a megye területén szétosztása rendeltetik el. 7. A közgyűlés Beliczey I. ein. a. Keblovszky L., Erkel R., Ormos J. és a titkárból álló egy bi­zottságot küld ki, azon utasítással, hogy a köz­gyűlésen felmutatott Szepessy Kálmán által ismer­tetett „Tisza“ biztositő társulat felöl véleményes jelentést terjesszen be. 8. A földmivelési ministerium felszólítására a Sarlai J. szarvasi tanár által állami segéllyel esz- közlendö indigógyártás felett az egyleti felügye­let és a kiadások közvetítése elfogadtatott. Közli Gerendáson, dec. 19. 1871. Mokry Sámuel. Hetivásári tudósítás. Gyula dec. 22. Gyönyörű piac volt ötszázat meghaladó szán-, illetőleg szekérforgalommal. — Gabonafélét 210—20 fuvar hozott; a többi sok uj szánat, szerszám- és tűzifát, szenet, szalmát, szénát, káposztát, hagymát, répát, petrezselymet, gyümölcsfélét, halat, meszet sat. sat. hozott. Mindennemű gabonából erős lévén a behozatal, természetszerűit kisebb-nagyobb mértékben min- deniknél mutatkozott az árcsökkenés; legérezhe­tőbben azonban a múlt heti árakhoz mérve a bú­zánál, hol a csökkenés 50 krtól 60—80 krig is volt egyes vételnél észlelhető, mert kevés vidéki vevő volt, s a helybeli sütögetők az e hó folytán megindult két uj gőzmalomból, kivált a nekik ke­zükre eső vasút mellettiben a vámbuzából fedezik igen nagy részben szükségleteiket. Az árpa is 20 —30 krt engedett, s 4.50—5 frtig kelt nagyon álmosan. A kukurica ára 6 fttól 7 ftig ingadozott, a minőség, vételi idő és szerencséhez képest. A zab 3.20—50 krig elég vígan kelt. A középszerű köles és a jó kendermag kicsiben 5 írtra tarta­tott, de így vevője nem igen akadt. Még d. u. 1 órakor is volt elég kimaradt gabona, mit vagy visszavittek, vagy leraktak, vagy igen olcsón ad­tak már el, kik a pénzre rá voltak szorulva. A sertésvásár egy pár száz darabbal gyengébb volt a múlt hetinél, a kelendőség meglehetős, az árak szilárdak, itt-ott magasabbak is voltak. A Pestre dolgozó parasztkupecekből egy pár szedett össze nehány középsúlyú darabot, melyekhez tűr­hető áron juthatott. Szarvasmarha alig 40, ló 50—60 db, igen las­sú kelet s mérsékelt árak mellett. Káposzta többé-kevésbé fagyos 16—48 szánon újra volt, egy-két vételt észleltem, a legszebbjét 3.20 kron adták százával. A favásár roppant nagy volt, főkép uj szán any- nyi volt, számszerint a negyedfél százat valamivel meghaladva, hogy hetipiacon egyszerre a most élők ennyit tán soha, országos vásárban is csak jó télen láthattak. Az előző két heti s a csabai orsz. vásári magas árak, a jó fagyos ut sokat ide kecsegtettek az erdőhátiakból, de kik tömeges szánkészleteiknek ide tóditása által, — maguk alá vágták a fát, — szembeszökő olcsóbbságot idéz­vén maguk ellenére, a gazdaközönség javára el- annyira, hogy bár most is sok vevő volt, egy na­gyobb darab szép szánnál 4—5—6 frt, egyebütt is 2—3 frt árkülönbség volt a múlt heti magas folyó árakhoz képest, s ily alábbszállt árak mel­lett is, igen sok kimaradt, mit a tulajdonosok vagy leraktak ismerős házaknál, vagy falukra to­vább vitték. A tűzifa Valamivel olcsóbb lett, — a szén még inkább, úgy hogy 35—40 kr. volt egyremásra zsák­ja, mit már nagyon régen nem jegyeztem. A széna, szalma ismét több érkezett, s egészen jutányos áron volt kapható. Halat a helybeli s dobozi vizekről, egy vidéki szatócs pedig aprós hordókban a Tiszáról vasúton hoztak, csekély potykát, csukát és keszeget leg­inkább, kivételkép nehány 10—12 fontos csukát és harcsát, mind csúnyán fagyosat. Az árak 14— 18—20 krig, kitűnő daraboknál 30—40 krig is voltak. Az oláhok Belényes vidékéről hoztak 6 vagy 7 szánon és szekéren diót és almát, még pedig ez utóbbit fagymentest, egészségest. A dió tetejes vé­káját 3.60—4 frtig tartották, a szép alma kis zsák­ját másfél vékányit 4 írtra, az igen csekélyét 3 írtra tartogatták. A belső apró piac szokatlanul zsúfolt volt, úgy hogy egész kín volt járni-kelni, mintha az egész fehérnép nagyjából senki sem maradt volna a ház­nál, az ünnepre akarván mindenki venni vagy be­vétetni többféle ínyére valót. Sárgarépa vékája 40 kr, a petrezselyem nagy kötése 7—8—9 kr, kis kötése 3—4 kr, — a vá- radi zeller darabja 3—4—5 kr is volt, a jó és nagy torma dbja 20, sőt 30 kr is; méregdrága volt. A makói szép vöröshagyma közönséges ko­szorúja 18—20 kr, — egy itce szép kása 7—8 kr, — egy itce szép lencse 9—10 kr; közönséges 7—8 kr, aprós szemű szalontai 5—6 kr, — egy itce szép paszuly 5—6 kr, csekélyebb 4 kr, egy itce csorgatott szinméz 50—52 kr, egy itce mák 20—22 kr, egy tojás 3—4 kr, három vagy négy hetes kis malac dbja 1.20—40 krig. egy páx puly­ka 2—3 frtig a nagyság és kövérséghez képest. Sz. L. Vasúti menetrend. Nagy - Várad — Szeged. Indulás óra P­Érkezés óra p. Nagy-Várad . 5 Less .... 5 5 d. u. 34 „ Szeeed {ind! 11 19 éjjel 3 34 regg Cséffa . . 5 54 „ H.-M.-Vásárhely 4 34 „ Szalonta . . 6 23 este Sámson . . 5 12 „ Sarkad . . . 7 4 „ Orosháza . . 5 46 „ Gyula . . 7 34 „ Csorvás . . . 6 17 „ Csaba Gerendás íérk. 8 \ind. 8 . . 8 1 , 40 „ 58 „ Gerendás . . 6 39 „ Csaba {ind! 7 40 : Csorvás . . . 9 16 „ Gyula . . . 8 20 „ Orosháza . . 9 45 „ Sarkad . . . 8 52 „ Sámson . . . 10 5 éjjel Szalonta . . 9 89 d. e. H.-M -Vásárhely 10 44 „ Cséffa . . . 10 6 „ Szeged íérk.. 11 Und. 3 29 „ Less . . . 10 28 „ 24 regg. Nagy-Várad . 11 ~ „ Pest­-Arad. Pest . . . . 7 30 regg. Gyula . . . 3 20 d. u. Arad • . . . 12 25 d. u. Arad .... 3 42 „ Gyula . . 12 38 „ Pest .... 8 37 este. Pest— Várad. Pest . . . . 5 37 d. u. Gyula . . . 8 10 regg Nagy-Várad . 11 — d. e. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő : Hajóssy Otto.

Next

/
Thumbnails
Contents