Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-12-17 / 101. szám

körben is fog találni annyi tért munkásságának, hogy annak betöltése által az uj megye is közigazgatási tekintetben üdvös intézménnyé válhatik és adja az ég, hogy a jövő megyei képviselő testület ugyanazon honszeretet és alkotraányossághozi ragaszkodást hozza a megye teremébe, mint a melyet a jelenlegi, mely most tartja utolsó ülését — működése egész ideje alatt tanúsított.

A mi végre önmagamat illet — így végzé beszédét az első alispán — fogadják tisztviselő társaim személyem irányában mindenkor kitüntetett figyelmük és szives támogatásukért kösz önetemet és baráti bucsukézszoritásomat, —■ fogadja méltóságos főispán ur magamtartása melletti elnézéséért kö- szönetemet és ha mint a megye első tisztviselője a tek. megyei bizottmánynak megelégedését csal^ részben is megérdemelhettem —• ennek tudata legyen továbbra is minden jutalmam. (Éljenzés.)

Ezután Reök István bizottmányi tag emel szót s az átalakulás e fontos percét a maga részéről is méltatja, reményeket táplálván a bekövetkező szervezés iránt és azon kevesek által vallott, de sokak által osztott, s általa már évek előtt elmondott nézetnek ad kifejezést, miszerint az országos pártok harcát a megye teremébe átültetni nem helyes. Szónok constatálja, miszerint nincs tekintélyes centrális hírlap, mely e nézet mellett ne harcolna ; mert — ismétli — nagy tévedés a megyék termeiben országos pártpolitikát űzni s ha ez a tisztviselők megválasztásánál is elvül fogadtatik el, úgy ez eljárást az értelmetlenségnek az értel- messég elleni harcnak lehet tekinteni. (Zaj, ellentmondás a baloldalon.) Annálfogva szónok fölkéri az uj megyei bizottság jelenlevő tagjait, hogy a bekövetkező tiszt választások alkalmával oda hassanak, hogy ne párt, hanem érdemszerint választassanak a tisztviselők. (Éljenzés a jobboldalon.)

(Folytatása következik.)

Országgyűlés.

Decz. 13. A napirend fölvétele előtt Szathmá- ry Károly határozati javaslatot nyújtott be, melynek értelmében a pesti egyetemen ne csak a hason- szenvi gyógyszertan, hanem a hasonszenvi gyógy- tan is tanittassék. Horn Ede pedig kérdést intó zett a pénzügyminiszterhez az iránt, hogy a bank- kérdés megoldását óhajtja-e és szándékozik-o siettetni; Kerkápoly Károly felelvén a hozzá intézett kérdésre, nagyon óhajtja e kérdés mielőbbi megoldását, s nem is áll — véleménye szerint, — ennek útjában semmi csak az idő hiánya, ép azért a költségvetés tárgyalásánál minél kevesebb oly beszédet szeretne hallani, melynek tárgya nem a budget körébe való. Ezután fölvétetvén a napirend, a Németországgal kötendő szerződés harmadszor olvastatott föl és fogadtatott el, s végül folytattatok a pénzügyminiszter költségvetésének részletes tárgyalása. A rendes költségvetésből a következő czimek költségei szavaztattak meg a pénzügyi bizottság javaslata szerint : Kőszénbányák, továbbá sótermelés, államnyomda, ingó államvagyon, államjavak eladása, különféle kiadások, különféle bevételek, nyugdijak.

Dec. 14. Napirend, a pénzügyminiszter költségvetésének tárgyalása. Bányászat és pénzverésnél, építkezésekre előirányoztatik 1,832,947 frt, a pénzügyi bizottság 418,670 frt törlést javasol, a külön vélemény még több törlést tesz. A budai államnyomda szükségletére elöirányoztatott 150,000 frt, a pénzügyi bizottság törölni javasolja. E javaslat elfogadtatik. A vajda-hunyadi vár helyreállitására

100.000 frt. irányoztatok elő; a pénzügyi biz.

50.000 frt megszavazását javasolja. A gömöri ipar- vasutak építésére államsegély fejében ez évre 1 millió frt irányoztatik elő. Megszavaztatik. A pesti önkéntes tűzoltó egylet segélyezésére 10 ezer frt irányoztatik elő. Tisza Lajos közlekedési miniszter bemutatja a károlyváros-fiumei vasút építésére vónatkozó szerződést eredetiben. A szerződés másolatban ki fog tétetni a ház asztalára. Helfy Ignácz a következő indítványt nyújtja be, melyet Simonyi Ernő ígért beadni, ö azonban hirtelen

megbetegedvén, szóló magáévá teszi ez indítványt, melynek főrésze igy szól : Adjon véleményes jelentést az iránt, minő eljárás követendő a jövőben s minő törvényhozási intézkedések szükségeltetnek arra, hogy közlekedési eszközeink az ipar-kereskedési forgalom igényeinek megfeleljenek.

Külföld.

Parisban, a kormánynak Rossel hullájának kiadására vonatkozó eljárása miatt zavarok kitörésétől félnek. A kormány ugyanis eleintén megengedte, hogy Rosselnek a versaillesi kórházban bebalzsamozott hulláját családja átveheti és eltemet- tetheti. Midőn azonban a belügyminiszter értesült, hogy Rossel családja a holttetemet Nimesbe akár- ja szállítani, hol a temetés alkalmával tüntetést készültek rendezni a kegyelmi bizottság ellen, a hullát „egyelőre“ letartóztatta. E miatt Páris több részében valóságos forrongás lett, úgy hogy ezen városrészekben a rendőrséget meg kellett kettöz- tetni. — A választási törvényt tárgyaló bizottmány elhatározó, hogy a választói képesség a 25-dik életévvel kezdődjék és a községben való egy évi tartózkodás állapíttassák meg. A katonák ki fognak záratni a szavatjogból és a szavazási jog kötelezőnek lesz nyilvánítandó. Mint állítják, a kormány ezen feltételek nagyobb részét elfogadó. Thiers azt kívánja a kezdeményezési bizottmánytól, hogy a Párisba való visszaköltözés iránt hal- gassa ki öt.

Velenczében, decz. 13-án éjjel a tengerészeti fegyvertárban tűz ütött ki, reggelre azonban elaltatott; a kár jelentéktelen.

A német országgyűlés által a papok büntetésére vonatkozólag hozott törvény Badenban még szigorúbbá tétetett. A kormány által a kamrában tett előterjesztés a papi hatalommal való visszaélést nemcsak börtön büntetéssel véli fenyitendőnek, hanem egytől öt évig a nyilvános hivatalok viselését illető képességet is elvesztik, s hozzá teszi: „A kísérlet szintén megbüntetendő.“ A bajor papság már is élénken izgat a töwrény ellen.

Az olasz kamra megszavazván a jövő év jan. 12-ig az ideiglenes budgetet, e hó 15-én el fogja magát napolni. — A miniszterek közt még mindig egyenetlenség uralkodik.

Legújabbak.

Bécs, dec. 14. Hírlik, hogy a nemzeti bank igazgatósága a holnapi bank bizottsági ülésben a kamatláb 6% ra leszállítását indítványozni fogja.

Bécs, dec. 14. A „N. fr. Presse“ jelenti, hogy az osztrák követ Berlinben Károlyi gr. és a német követ Bécsben, Schweinitz nagykövetekké kineveztettek.

Linz, dec. 14. A nagy földbirtokosság a szabadelvűek listáját választó.

Brünn, dec. 14. A városi választásoknál az alkot- mányhük 5 széket nyertek.

Brünn, dec. 14. Az eddig megejtett városi választások eredménye: 3 nemzeti és 21 alkotmány- hüpárti.

Páris, dec. 14. A „Journal de Paris“ azt Állítja, hogy a nemzetgyűlésen hétfőn megnyitandó pénzügyi vita viharos ülésekre fog alkalmat szolgáltatni.

Levelezés.

Szarvas dec. 13. 1871.

A „Békés“ f. havi 99-ik számában Salacz Ferencz úr tollából egy, a szarvasi megye-bizottsági tagok hivatal, s foglalkozásbeli statistikájával bizonyítgató czáfolat közöltetett, ugyan a „Békés“ 97-ik számában alatt irt újdonság és vezércikkben foglalt azon állítás ellen, mintha Szarvason az úgynevezett „kommün“, vagyis szenvedélyesebb párt, túlsúlyba jutott volna a bizottsági választásoknál. Sa Iacz úr — saját szavai szerint — nem tartotta volna szükségesnek (sic) az újdonság ellenében cáfolatba bocsátkozni; de mivel a vezércikkben is ugyan- ily értelmű állítás foglaltatott, — hát igenis cáfolatba ereszkedik a ^ jegyű újdonság írójával.

Dacára ezen mulatságos kicsinylésnek, melynek a go alatt általam irt újdonság irányában hangot ád, a szomorú, de fontos igazság érdekében, pár megjegyzést talán szabad lesz kockáztatnom Salacz úr levelére.

Salacz úr fogalom zavarban szenvedi, midőn azt állitá, hogy Szarvason a kommün felett fényes győzelmet aratott a józanabb párt.

Kérdem, fényes győzelem-e az, midőn a megyebizottsági tagok közé — mint Salacz úr írja — a józanabbakból 12; a szenvedélyesebbekből pedig 10 választatott be?

Ez szerintem inkább bukás; mert egy oly városban, hol a lángoló szenvedélyeknek csak egy lehellet kell, hogy rósz irányban csapjanak, egy roszakaratú népámitó hatásköre felér 10 józanabb férfiúéval, a mennyiben a népet rontani vajmi köny- nyü, — mig megjavítani sisiphusi munka. — S én ama — valótlannak állított — újdonságban azt mondám, hogy a beválasztották felében nincs sem arra való értelem, sem képzettség, sem jó akarat. Ezt

mondom most is.

/

Állításom ellen Salacz úr a fentebb említett statis- tikai kimutatással áll elő, mely szerint a bizottsági tagok közé beválasztott az egyházi — iskolai és világi tisztviselők közül összevéve 9 ; s az iparosok és földmivelökböl 13. — Itt tehát a Salacz iír által oly annyira kedvelt számtöbbség is részemre bizonyít; a mennyiben föltehető Salacz úrról, hogy ismeri a megye életére döntő befolyást gyakorló bizottsági tagok hatáskörét; tudhatja hogy leggyakrabban bonyolult, s mindig fontos kiható ügyekkel — kérdésekkel kell foglalkozniok, — ezekhez pedig éles Ítélet és képzett fő szükségeltetik. Már pedig az iparos és földmivelö, báriniut állitgassa azt Salacz úr, szerintem ily feladatokra nem képesített; hanem igenis lehet jó szavazó gép, szerény hallgató képviselő, — tehát beválasztható merő politikából, mint azt Salacz úr különös naivitással felteszi.

Menjünk tovább.

Salacz úr logikája biccent! Beszél ugyanis — midőn városunk viszonyait fölöttébb rózsaszínű szemüvegen át nézi — temérdek értelmes földmivelöröl, s mellette elámított népről, — a mi magában a legnagyobb ellenmondás, a mennyiben ha értelmes a nép (mert a temérdek egyén tán csak ki tesz egy kis népet?) el nem ámitható ! Sajnos hogy népünk nagyon is elámitható; bizonyítja ezt magában azon körülmény, hogy 22 ezer lakosra menő városunk ma is' egy oly rendezetlen tanács járma alatt nyög, melynek tagjai egyszersmind a „kommün“ vezér- férfiai. S e ténnyel tökéletesen megvannak világit va városunk szomorú viszonyai.

Hol hát az intclligentia törekvése? Nem Ianyha- ság ez? Nem tétlen, félénk türelem?

Azért szerintem, fájdalom, még igen korai volt Salacz úr örömíttas győzelmi hymnusa, különösen a vitatott bizottsági választásokat illetőleg, mert ezek közül bizon még igen kirí népünk megrontott ízlése; s mig vezetői között oly félszeg irányú egyéniségek lesznek mint ma vannak, minők a bizottsági tagok között is szerepelnek, legyen bármily jó szive, városunk ment nem lesz a belviszályok- tól; mert elévülhetlen azon életphilosophiai axióma, hogy több viszály — baj foly a társadalomba jó- szivüekböl, melyeknek vezetője rósz fő, mint rósz szivekből, melyeknek vezetője jó fő.

Sipos Soma.

Gyoma dec. 14. 1871.

Tekintetes szerkesztő ur ! a „Békés“ 97-dik számában a választás eredményéért, több község meg van róva; első helyen Gyoma. Eddig vártam, hogy azok, a kik mesterségesen a megrovottak sorába hozták városunkat, majd találnak ki valamit mentségére is; de ők hallgatnak, én pedig más mentséget nem találok, mint tudatni a választás előtt történteket. Ebből a ki szereti népünk becsületét, keressen mentséget számára. Városunk birája Ka-