Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-11-30 / 96. szám
] Harmadik évfolyam. 96-ik szám. Gyula november 30-án 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. \ ZZ* Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok: nem ltüldetnek vissza. egesz evre fél negyed „ Gyula, nov. 28. (?) Mire e soraink napvilágot látnak, Békésmegye uj bizottságának tagjai már tudva lesznek. Eddigi értesüléseinket egybeál- litva alantabb veszi az olvasó, a folytatás pedig következik. Mióta egy szerencsés kortesfogás megyénkből baloldali szellemű megyét csinált; mióta a pártharcok idejét éljük a megye termében és azonkivül : vajmi ritkák és könnyen számbavehetők azon győzelmek, melyeket megyénkben a jobboldal ellenfele fölött, aratott, s igy legkisebb kételyünk sincs a fölött, hogy az uj megyebizottság tagjai, kiknek megválasztása körül szintén a párt- , szempont volt a döntő, túlnyomó számmal baloldaliak lesznek. De a mi szempontunkból nem az a legsajnálatosabb, hogy a befejezett választások eredménye a baloldal diadalát hirdeti. A mit legjobban sajnálunk az, hogy e választásoknál is a párttekintet volt a legfőbb és első tekintet; a miből aztán az következik, hogy a pártgyőzelem mentül biztosabbá tétele végett az illető egyének kijelölésénél is, nem annyira azok qualificatiója volt mérvadó, hanem inkább, hogy a kijelöltek neve az illető helyeken pártszempontból elég megfelelők legyenek. Legalább részünkről nem mérnök állítani, hogy ez a megye sok helyén másként történt volna; egyúttal természetesen kivételt teszünk azokra nézve, kik esetleg a párttekintet követelményeit megfelelő qua- lificatióval egyesitik magukban. S igy lévén a dolog, ebből kettő következik; először : hogy nem vagyunk elég komolyak a pártszenvedély ingerének oly dolgokban ellenállani, melyekben ez ellenállás felette üdvös volna, s másodszor : hogy a közügyek érdekei nem oly szivünkhöz nőtt érdekek, melyek miatt a pártlegény- kedés ephemer értékű viszketegét csak egy pillanatra is magunkban csillapítani igye- keznők. Aztán — legyünk őszinték — a mellett, hogy az ilyen, több egyén ambitióját érintő kérdés, mint a minő kérdés a bizottsági tagok választása is — nagyon kedvező alkalom arra, hogy édes énünket a közügyek rovására is előtérbe vigyük : ezenfelül még egy főfő érdekből is szívesen pártkérdéssé decretáltatik ; azon érdekből tudniillik, hogy pártgyőzelem esetén ' a rettentő hatalom : a hivatalosztogatás hatalma a pártfők kezében biztosítva legyen, s ekként a személyes uralom vágy molochja, e rettentő, de csalhatatlan eszköz által mindig kielégítést találjon. E szempontból Ítéljük mi a lefolyt választásokat, mely hogy téves és elhamarkodott legyen — a közügyek érdekében magunk is őszintén kívánjuk. Hazai közügyek. Lónyay Menyhért gróf magyar királyi miniszterelnökké történt kineveztetését hivatalának elfoglalása alkalmából következő körlevéllel adja a törvényhatóságoknak tudtára: O cs. és ap. kir. fölsége gróf Andrásy Gyula ö nagyméltóságát a fölséges uralkodóház miniszterévé és közös külügyminiszterré, engem pedig folyó évi november hó 14-röl kelt legfelsőbb kéziratával a magyar minisztérium elnökévé kinevezni s a honvédelmi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízni s egyszersmind előterjesztésemre a magyar kormány eddigi tagjait állásaikban legkegyelmesebben megerősíteni méitoztatott. Mely legfelsőbb elhatározás folytán a számomra kijelölt miniszterelnöki állás elfoglalását midőn .... tisztelt közönségének hivatalos tudomására hozom, egyúttal kifejezést adok azon várakozásomnak, hogy 'ezen .... tiszsége az alkotmányos kormányt, melynek fölséges királyunk legmagasabb akaratából élére állíttattam, a közjó és rendes kormányzat előmozdítását célzó intézkedéseiben, a törvények, és a törvényben alapuló rendeletek pontos végrehajtásában, megfelelőleg azon nagyfontosságu föladatnak, melyet törvényeink az ország törvényhatóságai számára kijelöltek — teljes készséggel és erélylyel támogatni fogja. i Andrásy gróf 27-én Pestre érkezett, hogy (végleg búcsút vegyen a fővárostól és hivatalos és magánügyeit elintézze mielőtt állandó lakosává lenne Bécsnek. Minisztériumától alkalmasint holnap fog elbúcsúzni. A Deákpárt értekezletén szombaton Bánó constatálja, hogy az utak rosszak az országban, már pedig nemcsak a vasúti közlekedés, hanem a honvédelmi tekintetek is azt követelik, hogy az utak jó karban legyenek. Erre Deák felszólalása folytán a közlekedési minister és a rainisterel- nök ígérik, hogy kellő tanulmányozás után a jövő országgyűlés elé e tárgyban törvényjavaslat fog terjesztetni. Bujanovics Sándor volt jegyző helyéfiacá A jóslás története. (Vége.) A jósda voltaképeni helyisége a diszes, tömérdek áldozat s számnélküli ajándékokkal elhalmozott templom által körülépitett, kábító gőzökkel telt barlang volt. E barlang mélyében állott a háromlábú szent jós-szék, (tripos) melyre a jósné ült (mert Delphiben csupán nők, és pedig szüzek által jósoltattak) a szent cselekmény perceiben. A pythonissa (jósnö v. papnő) a szent cselekmény előtt testét, kivált haját, a közel folydogáló castáliai forrás vizében megáztatta, fejét borostyán koszorúval kerité, aztán a triposra ült, s beszivta az erős kábító gőzt. —- E közben szine elváltozott, tagjai reszketni kezdének s tajtékzó ajakkal zen- gé az ihletésnek szavait. — E szavak gyüjtettek össze nagy gonddal a körötte álló papok által, s eleintén versbe szedve, később midőn nagy lett az üzlet forgalom csak egyszerűen rendbe szedve adattak ki a kiváncsi halandóknak —■ jó ár mellett. E jóslási mód fölött az újabb időkben számos vita folyt. Egyik rész népbolonditó játéknak ítélte, a másik ellenben magnetikus operátiót vélt rejleni alatta, mely egyedül képes az idegrendszert, a lélek szervét, önmagát felülmúló ihletésbe hozni. Ez utóbbi vélemény az állati magnetizmus nagy mestere Mesmer által lön kimondva, mely ha valóban állana, az orákulumok nem hogy népámitó my- stificátiók, hanem a tudomány eszközéül lennének tekintendők. Delejezésröl azonban itt szó sem lehet. Nemcsak azért, mert több egykorú Ieirásban leg- kissebb azt gyanittató vonatkozás sem fordul elő ; hanem azért is, hogy maga a castiliai barlang gőz, mint minden gáz és gőz, elégséges volt {elingerelni az idegrendszert, s igy ha már ismert lett volna is az oraculumokat birtokolt papok előtt a magnctizálás, alkalmazni itt szükségtelen leendett, kivált ha hozzá vesszük, hogy a cselekményre leginkább könnyen önkívületbe eső méh- és rászt- kóros (hysteriás és hypochondricus) pythonissák alkalmaztattak. Az orakulomoknál egyátalában mindenütt az idegrendszer felizgatása által idéztettek elő a láto- mányok, s ezt nem mindég maguk a jósolók produkálták ; de több helyen — mint Oropusban is — a jósoltatni akaróval érették el. Az ily kiváncsi embert legelőbb is három napi böjtre szo- Iriták, aztán hozott barmait leáldoztatták vele (pap uramék elköltvén a jó pecsenyét) s a templom legtitkosabb rejtekébe vezették, hol az áldozatok bőrére kellett feküdnie, s alvásban várni be álomképben a jóslatot. Elképzelhető, hogy a magány, a szertartások, de különösen a cselekvény rejtélyes volta, mi mindent nem láttatott az ilyesek- kel! Divatoztak még az úgynevezett állatjóslások is, melyeknél majd az állat belrészeiböl, majd fel- áldoztatván, füstjéből — miért ez utóbbi piroman- tiának neveztetik ■— történtek a jóslatok. E módozatok gyakoroltattak őseink által is. Ilyenek voltak ez orákulumok, ily alaptalan nép- ámitó semmiskedések, melyek mindazonáltal több mint ezer éven keresztül bántatlanul fonálltak, mig nem a keresztény vallás által tisztázott bölcsészeti eszmék gátat vetettek elibök. A jóslás mint magán üzelem azonban nem lett velük kiirtva, s a középkorban sőt még napjainkban is gyakorolta- tik, nálunk az úgynevezett javasok és cigánynök által (a politikai cigányokat „sub rosa“ hagyván). E közép- és ujabbkori jósok leginkább a kártyát és chiroinantiát*) használják jóslási alapul, s köztük *) A kézjóslatnak (chiromantia) a tenyér vonásaiból olvassák ki a titkokat, alapítván mesterségüket a szentirás eme szavaira: „Azért légy e n ez j elül a te kezedben, és emlékül a te szemed előtt.“ Mond-
