Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-11-23 / 94. szám
Es ezt a jogegyenlőség nevében is így kellett tenni. Azonban ne elemezzük tovább a proclamátiót, hiszen oly dolgok vannak abban elmondva, a mi felett érvelni már késő és meddő is, és nem vélünk csalódni, ha kimondjuk, hogy nem annyira a vármegyéken állítólag ejtett jogsérelem, nem any- nyira a veszélyeztetett közszabadság érdeke az, a mi a kérdéses proklamáció közrebocsájtására okul szolgált; hanem inkább s talán egyedül az, hogy a balpárti urak a, megyei bizottmányban eddig birt uralmukat az uj megyében továbbra is fentarthassák s ekként az ezen uralommal járó egyéni érdekeiknek a megválasztandó balpárti bizottmány! tagok szavazattöbbségébeu kényelmes tá maszt nyerjenek. És végül még egy megjegyzést. Ha tisztelt ellenfeleink, a balpártiak azt hiszik, vagy elakarják hitetni, hogy az által, ha a megyei bizottmány tagjainak többsége balpárti lesz, az ország sorsára valami alkotmány döntő befolyást fognak gyakorolni, s hogy a balpárt uralmától föltételeztetik egyúttal a megyei közigazgatás helyessége, jósága is : akkor e hitük merő csalódáson alapszik. Mert a mily igaz az, hogy a baloldali szellemben megalakulandó megyék a fenálló közjogi alapok megváltoztatása vagy módositására nagyon közvetett vagy tán még ilyennek sem mondható hatással lehetnek : úgy másrészt bizonyos az is, hogy a jó administratiónak a pártszellemmel semmi köze, s igy igen téves, sőt kárhoztatandó- nak tartjuk baloldali ellenfeleink azon lépését, mely szerint ők az uj megyei bizottság tagjai megválasztásánál a pártszinezetet veszik irányul s a megyei választó közönséghez ily értelmű felhivást intéztek. . Jelentése Herrich Károly közlekedési ministeri osztálytanácsosnak a Körös-Berettyó völgyi szabályozási tervek és műveletek megvizsgálása alkalmával tett tapasztalatairól. (Benyújtva b. Wenckheim Lászlóhoz, mint a Körös-Berettyó völgyi szab. közp. igazgató választmány elnökéhez.) (Folytatás.) A Fehér-Körös töltéseinek magassága színei az árvízzel, vagy jó részt az alatt van, nincsen koronája — rézsűje nincs, padkája sehol sem — ha ezen töltések tehát minden évben engedve a viz- nyomásnak megszakadnának, csak az történnék, mit különben is várni lehet tőlük, — mivel az egész mü közerővel összehányt könnyebb természetű iszaptold, s igy feladatának még akkor sem felelhetne meg, ha azon mérvekkel bírnának is, melyekkel eredetileg felépittetni szándékoltattak — s ha nem csalódom ezen mérvek: 7y2 lábas korona szélesség, 8-szoros rézsű vízoldalt, 1 y2 szoros száraz oldalt és 2% láb a legmagasabb viz szine feletti magasság Voltak. Ezen mérvekből semmi sincs meg. Részemről a 7% korona szélességet szeretném legalább is még 2 lábbal megtoldani, mivel átalán az anyag gyöngébb természetű, és hol a viznyomás haladja a 6 lábat, ott még 1% öles koronáju padkáknak alkalmazását is elkerülhetlen szükségesnek vélném. Magát a töltésrendszert illetőleg: a meglévő távolságát a két vonalnak helyesen megállapítottnak találom — mivel ott a Kis-Jenö alatti tért kivéve, hol duzzadás van, továbbá a sokkal csekélyebb nadab- és gyula-varsándi vizemelkedéseket felemlítve — az árviz színvonala oly rendes, minőt csak óhajtani lehet — és minőt csak is szerencsésen keresztül vitt átvágások után lehetséges egy folyónál előállítani. p-.Ha valami kívánatos lenne a töltésvonaloknak rendes átalakítása után, úgy az nem lenne más mint: 1) Rendes gátőröket alkalmazni. 2) A medert szépen tisztán tartani, s a rendes szélességű ártért bozóttól, gaztól, füzestől tisztán tartva a lefolyásnak útját biztosítani. Ezen gátőröknek vonala 3- legfeljebb 4000 folyó Öl lenne, s hol csak lehet a töltés mentén e célra épített lakokban a helyszínén lakjanak. Megvagyok győződve, hogy rendes gátőrökkel az idei szakadásokból többeket meg lehetett volna kímélni — mintsem ideiglenes — hamarjába a vész idején előrontott felügyelőkkel és őrökkel. Ezen társulatnak legalsó része a vári határtól az Uj-Kö- rös és Fekete-Körös már az alsó-gyulai társulat keretéhez tartozik, holott ez épen kiegészítő része a Fehér-Körös aradi társulatnak. Ez alkalmasint azért történik, mivel Békésmegyéhez tartozik a terület, — dacára ennek ezt onnan kikeblezni, s oda csatolni hova tartozik, úgy a birtokosságnak mint magának a társulatnak érdekében lenni látom. 2) Fekete Körös. A raederjavitási munkálatok három átvágásoknak kivételével 14. 18. és 22. sz. alatt itt is tökéletesen végrehajtvák, s azokat az árviz itt is mindenütt anyamedrekké alakitotta. Az árviz szintoly rendes, hogy az szintén a legjobb sikerrel végrehajtott vonalszabályozás és mederrendezés eredményének tekinthető, s hol rendetlenségek vannak, minők p. o. Bél-Zeréndtől kezdve Antig, mely vonalon a dagály kezdődik s az helyenként közel két lábat teszen a rendes yiz felett, ott a meglévő elégtelen mérvű hidak és átereszek bőven és eléggé indokolják azokat. A töltésvonalzás itt azonban nem oly szerencsés mint a Fehér-Körösnél, mert mig jobboldalt a vonalzás egészen szabályszerű, addig baloldalt, vagy Aradmegyébon a töltésvonalzás egészen rendetlen, mi által főleg jégzajlásoknál a legnagyobb bajra és veszélyre alkalom nyílik. Ezen vonalzást rendszerezni, azt a kellő távolságra vonni főleg a mindjárt Talpas alatt kezdve régi folyó görbülo- tek területeinél, melyek ártérbe hagyattak a következő átvágásoknál: 55. 54. 48. 47. 43. 40. 36. 33. 29. 28. 23. 22. ezen pontoknál elkerülhetetlen szükséges a töltésvonalnak a rendes távolságra való visszahelyezése a folyóhoz, különben főleg jégzajlásoknál folytonos árvizveszéllyel fog a vidék küzdeni, ba mindjárt a töltések mérvei kellőleg elöfognak is állittatni. (Folytatása következik.) Újdonságok. + Az árviz ismét fenyeget. A múlt s e heti szakadatlan esőzések folytán a Körösök ismét oly veszedelmesen kezdenek áradni, hogy a tavalyi állapotok bekövetkezése kezd aggasztani. — A vasúti közlekedés Szalontán túl épen az áradások következtében megszűnt, s minden nap várhatjuk a hirt, hogy Szalontáig sem mehetünk, s hogy Csaba felöl is nem következik be ez állapot, még semmi biztosítékot sem látunk, és igy ismét régi elszigetelt állapotunkba jutunk, a mi bizonyára nem csekély hátrányokkal fog járni. Különben a vasutgátak megrongáltatásának kettős oka — a vállalkozók kellő ismerethiánya és fukarsága, úgy nemkülönben a Körös szabályozási társulatok nehány tagjának megfoghatatlan — mert önkárával járó — részvétlensége annyival inkább megró- vandó, mert ba már saját előnyüket és hasznukat nem tartják kellőleg szem előtt, de a nagy közönség kátrányát,"s a bekövetkezhető veszedelem által okozandó kiszámithatlan károkat figyelembe venni, — mulaszthatlan kötelességük lett volna. A vizszabályozásra e nyáron 20,000 írtnál többet költött megyénk, és a kötelező részvétnek többek részéről történt megtagadása következtében most oda jutottunk, hogy a még be nem végezhetett gátakat a legközelebbi ár elsodorja, s a roppant költség dugába vész. + Az omnibuszok siralmas állapotához. A napokban egyik vendégszállitó kocsink a főutcán elakadván, egyik lova a nagy eröködés következtében megcsúszva a sárba esett. Ez ugyan még nagyon közönséges dolog, — hanem a ló a sárban megfult, ez már ritkább dolog lenne, ha ugyan a ló nem omnibus ló, s a hely szine nem városunk főutcája volt volna.-+- A szünet nélkül szakadó esőzések any- nyira megnöveszték a vizet, sarat városunk kellő közepén, a téglából épült járdákon is, bogy a közlekedés mielőbb még a szomszédok közt akadályozva leend. Lehetne biz e paradicsomi állapoton segíteni, csak lenne kinek szólani. — Az uj megyei bizottság tagjainak megválasztása megyénk területén — mint tudva van — e hó 27-én menend végbe. A „pártokénak tehát ismét jó alkalma nyílik a mérkőzésre s ez alkalmat úgy látszik derekasan fel is használják; legalább itt Gyulán a megye székvárosában nagy mozgalom uralkodik s a conferenciák bőségesen és nagy buzgalommal tartatnak. Rövid idő múlva meglátjuk eredményét is a sok lótás-futásnak. — A „Zenészeti Lapok“ írja: a békési jeles dalárdát az egyházi presbyterium felkérte, hogy időnként ünnepélyes alkalmakkor a templomban is közreműködjenek ének-előadásaikkal. Eddig ott a nép csak orgona nélkül, egy kántor elő- éneklése mellett énekelte Sz. Dávid zsoltárait, mi nem mindig felelt meg az egyházi éneklés igényeinek. Ennek orvoslása végett, a presbyterium most egy 32 változatú orgonát épittet a békési reform, templom számára. A nevezett dalárda ez orgona elkészültével, annak ünnepélyes felavatásakor, fogja először ebbeli működését megkezdeni, mely alkalomra, felkérte e lapok szerkesztőjét, (id. Ábrányi Kornélt) hogy számára orgonakisérettel egy e célra szolgáló eredeti magyar karéneket Írjon, ki azt készséggel el is fogadta. A hazai dalegyletek hivatásának teljesen megfelel az ily egyházi ünnepélyekben való részvétel, s óhajtandó volna, hogy mindenütt — hol külön templomi énekkarok nem léteznek — el is foglalják e tért. Mert ez által közvetlenül érintkeznek a néppel s igy annak érzelmei nemesítésére is befolyást gyakorolnak. — A gyulai katholikus olvasókör múlt vasárnap, e hó 19-én saját helyiségéiben táncmulatságot tartott, melyen dacára a kedvezőtlen időjárásnak, minden osztályból szép számmal jelentek meg, és mely kedélyesen ment végbe. — M.-Serényből Bene Albert ur levelet intézett hozzánk, melyben az ottani járda elhanyagolt állapotáról panaszkodik. A tégla rósz, sok helyt fel van szakgatva, kopott s valóságos kin e járdán végig menni, kivált a mostani lucskos időjárás mellett. Van a községnek saját téglagyára, többféle jövedelmei —- úgymond a levél — különösen a piaci helypénz, mely kizárólag a járdák fenntartására s a község szépítésére fordítható: ebből lehetne a járdák kijavítását eszközölni. — Ajánljuk e jó szándékú fölszólalást a m.-berényi érdemes elöljárók figyelmébe. — Bécsbeil folyó évi december 1 -töl kezdve „Allgemeine Kunstzeitung“ cim alatt, Guttenberg Gusztáv és Goldscheider B. tulajdonossága mellett hetilap fog megjelenni, melyben a művészetek min den ága képviselve lesz, s mely rendes mellékletül rézmetszetü és egyéb képeket fog hozni. Előfizetési ár egy évre 10 frt, félévre 5 frt, mely a kiadóhivatalba : Bécs, IV. Pressgasse 3. küldendő. — A gyulai iskolai múzeum újabban a következő tárgyakkal gyarapodott, u. m. Szeszler Adolf és fiai, galgóci gözkötélgyárukban indiai és honi kender s len termékekből gyártott müvek igen diszes albumával; — Kis János gyulai lakos M COMMODVS római császár ezüst, és M. Terézia királyné 1763-ik évi nagyobb magyar réz pénzével; ifjú Jancsovics Pál M ANTO- NINVS római császár ezüst; — végre Piczkó Mátyás gyulai tanuló egy 1802-ik évi nagyobb orosz rézpénzzel, és egy 1806-ik évi 5 forintos u. n. fekete bankjegygyei. — A Katalin napra tervez ett táncvigalommal kapcsolatos dalestély a folytonos esőzések miatt nem lévén megtartható arról a n. é. közönség azon hozzáadással tudósittatik, hogy kedvezőbbre forduló időjárás mellett legközelebb megfog az tartatni. A rendezőség. (Beküldetett.) Elodázhatlan legnemesb kötelmünk lerovásául sietünk egy szép kegyúri tényt közzé tenni, mely e mai világban ritka, mint a fehér holló. Mélt. Wodianer Albert Endröd birto- kos-kegyura, lovag és királyi tanácsos ő nagysága legközelebb a múlt és jelen évi árvizek által
