Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-10-26 / 86. szám

megtagadja Horvátországtól a függetlenség­re törekvés jogosultságot, melyet a dualis- mus ellenében oly erősen hangoztat. — Ha pedig meg nem tagadja sodorni fog ben­nünket oda, hol majd a foederalismus áll a particularis érdekek kicsinyes harcával. Hazai közügyek. Az ipartörvényjavaslat átvizsgálása tárgyá­ban kiküldött 15-ös bizottság folytatja tárgyalását. A bizottság mindenekelőtt a munkakönyvekre vo­natkozó s függőben tartott szakaszokat a tvjavas- Iatból kitörölte és helyettük egyetlen egy szakaszt igtatott a törvénybe, mely szakasznak értelmében az iparosok oly segédet föl nem fogadhatnak, ki az előbbi munkaadóval kötött szerződés megtartá­sát nem igazolta. A bizottság eg^zersmind azon elvet ■ fogadta el, hogy oly iparos, ki szökevény segédet tudva fölfogad az előbbi iparosnak az oko­zott kárért a segéddel egyetemlegesen felelős. A tvjavaslatnak a munkaórákra vonatkozó szakaszá­nál következő megállapodás létesittetett: 10 éven alóli gyermekek gyárokba föl nem fogadhatók, s a 10 és 12 év közöttiek az apa vagy gyám bele­egyezésével csak akkor, ha a gyárimunka a ren­des iskolalátogatással összeegyeztethető, vagy ha a gyártulajdonos maga külön iskolák fölállítása által a gyermekek oktatásáról gondoskodik. 12 és 14 év között a gyermekek gyárakban csak 8 óráig foglalkoztathatók, 14—16 év között napon­kint csak 10 óráig. A bizottság egyszersmind azon elővigyázati rendszabályt fogadta el, hogy a lü évet még be nem töltött fiatal munkások átalán csak oly munkákra alkalmazhatók, melyek egész­ségüknek nem ártanak és főleg testi fejlődésüket nem gátolják. — Oly községekben, hol az ipar már jobban kifejlődött, és az érdekeltek is azt óhajt­ják, külön iparbizottságok alakithatók, melyek felerészben a munkaadók, felerészben pedig a mun­kások köréből választandók. Ezen iparbizottságok szervezésének egyes részletei községi szabályzatok által határozandók meg, mely szabályzatot a ke­reskedelmi minister esetröl-esetre bemutatni fog megerösités végett. Külföld. A német-francia ’alkudozásról a frankfurti lapokban ezeket olvassuk: A Bismarck kancellár és Pouyer -Quertier francia pénzügyminiszter közt Berlinben folyt alkudozások egyszersmind a Frank­forradalmi viharos események, s az ezeket követő sanyarú politikai helyzet miatt, csak rövid ideig tarthatá fen magát. Oly kis körben mozoghatott, oly kevesen ismerték, hogy létezése felöl csak ki­múlta után évekkel tudunk valamit. Molnár Aladár ministeri tanácsos ur dicsősége, hogy hazánkban a szeretetházak iránt érzék, kedv, hajlam s élet mutatkozik; hogy a természet min­den javaival gazdagon megáldott Magyarország­nak legalább egy szeretetháza van. Az ö ernyedet- len buzgalmának, fáradságot nem ismerő kitartá­sának köszönhető, hogy a füredi első szeretetház, mint a zalamegyei népnevelési egylet tulajdona tavaly megnyilt, megkezdte s teljesiti áldásos mű­ködését. A nemes férfiú ezen remek ténye által kiérdemelte hazája háláját s a jók nagyrabecsülé­sét; de nem csalódom abbeli meggyőződésemben, hogy legfőbb jutalmát akkor fogná elérni, ha a b.-füredi szeretetház nem lenne Magyarország első s utolsó szeretetháza. Ezekben igyekeztem, bár halványan, körvona­lazni a szeretetházak rövid történetét. Hátra van, hogy Ígéretem másik részét teljesítsem, azt tudni­illik, hogy feltüntessem a szeretetházak hasznát, horderejét. A szeretetházak haszna, hordereje mind­járt világos lesz előttünk, mihelyt azok célját kö­zelebbről szemügyre veszszük. furtban ülésező úgynevezett utó-értekezlet felada­tainak legnagyobb részét is megoldották. A még hátralévő munka-anyag nagyon csekély, úgy hogy az értekezlet befejezését még e hóban várhatni. Az értekezletek eredménye a folyó évi máj. 10-diki békéhez függesztetik pótcikkely alakjában. Ennek aláírása egy ünnepélyes ülésre [tűzetik ki, melyen előreláthatólag Arnim gróf és Franciaország elöb- beni felhatalmazottja, Goulard is jelen leend. Azon­kívül a békekötés pótlékát még Uexküll gróf, a német szövetségtanács meghatalmazottja, és de Clerq Franciaország meghatalmazott ügyvivője is alá fogja írni. Mustapha Fazyl pasa. Azon esemény, hogy Mustapha Fazyl pasa a török kabinetbe kinevez­tetett, nagy fontossággal bir. Az utóbbi hetekben ugyanis úgy látszott, mintha az ottomán birodalom politikája vissza akarna térni az ó-törökség ha gyományaihoz; Mustapha Fazyl pasa kinevezteté- se azonban most ezen aggályokat eloszlatja. A ne­vezett egyiptomi herceg mint reformbarát ismere­tes, s ha jelenleg épen ama minisztérium vezeté­sét bízzák rá, a melyben legtöbb reformálni való van, tudnillik az igazságügyi minisztériumot, — nem gondolható, hogy a Porta vissza akar zök­kenni a régi kerékvágásba. S valóban már azt távirják, hogy a török igazságügyet illetőleg oly reformok vannak készülőben, melyek megfelelnek Mustapha Fazyl pasa szándéklatainak. Egyszers­mind a diván megtakarítási terveiről is hallani, — igy a szultán maga az ö civillistáját havonkinti 30,000 piaszterrel szállította alá. Legújabbak. Bécs, okt. 23. A „Tagblatt“-nak Írják Ber­linből, hogy Bismarck és az orosz követ közt he­ves jelenet fordult elő; utóbbi mielőbbi visszahiva- tását óhajtja. — Hir szerint Gorcsakoff herceg jövő héten ide fog érkezni. Bécs, okt. 23. A „Napló“ által a bécsi minis­teri tárgyalásokra nézve hozott közlemény a dol­gok állásának nem megfelelő, minthogy formulázta ugyan mindenik fél álláspontját és nézeteit, eldön­tés azonban még nem történt. Páris, okt. 22. A „Journal officiel“ jelenti: A német hadsereg utasítást kapott, hogy a hat depar- tementot hagyja el. A negyedik hadosztály délről és a bajor hadosztály nyugatról már megkezdte hazavonulási műveletét. Kragujevátz, okt. 22. A szkupcsinában azon kérdés vettetett föl fizessenek-e idegenek oktroi- adót. — A miniszterelnök kijelenté, hogy a kor­mány törekedni fog a kérdést a kapitulációk ér­telmében elintézni, de nem taglalhatja azt egyes pontjaira, mi a tényálladékot inkább zavarná, mint­sem kiderítené. Berlin, okt. 23. Egy birodalmi hadkincstár ala­pítása tárgyában a pénzügyminister hangsúlyozza e tvjavaslat kiváló békés jelentőségét, s mondá : Mennél jobban lesz Németország fölszerelve, annál inkább fognak óvakodni azt megtámadni; a biro­dalmi hadkincstár alapításával megszűnik a pol­gári államkincstár. — A bajor pénzügyőr a tvja­vaslat mellett szól, mely nem ütközik Bajorország­nak szerződésileg biztosított önálló hadigazgatásába. — 1870-iki kölcsön visszafizetésére vonatkozó tvja­vaslat 3-ik fölolvasásánál Delbrück áttekintést nyújt a hadkárpótlás hová fordításáról. — A francia kor­mány tettleg 1% milliárdot fizetett. Brüsszel, okt. 23. Az „Indep.“ jelenti: Alku­dozások folynak az iránt, hogy a német csapatok véglegesen elhagyják Franciaországot. A versail- lesi ministertanács elhatározta a Bonaparte-család száműzetésére vonatkozólag törvényjavaslatot ter­jeszteni a kamara elé. Páris, okt. 23-án. A „Journ. Off.“ a Bonapar- tisták ama rágalmára, hogy Thiers aranyban fizet­teti ki magának illetékeit, visszautasitólag kijelenti, hogy Thiers 60,000 francnyi fizetését bankjegyek­ben veszi fel; továbbá megjegyzi, hogy a bona- partisták nem tudják elfeledtetni, miszerint Fran­ciaország, jelen fájdalmas helyzetét közvetlenül nekik köszöni; de a kormány nem védtelen és cselszövényeiket elfogja nyomni; hazugságuknak nem sikerülend Franciaország szerencsétlenségének okozóit összevegyiteni azokkal, kik annak felépí­tésén munkálnak. Újdonságok. A vasárnap tartott városi képviselő testületi gyűlésen a már huzamosabb idő óta betegeskedő Dániel Ferenc helyetteséül Ludvig József választa­tott meg alpénztárnoknak. Ipolyi Arnold csakugyan ki van nevezve besz- terce-bányai püspöknek, a kinevezést a hivatalos lap szombati száma hozta, — ugyan e számban olvas­suk a honvéd hadapródok kinevezését — köz­tük a helybeli zászlóaljtól is hármat: Diószegi Mi­hályt, Nemesik Istvánt és Sági Károlyt. A szegedi német lap szerkesztősége előfize­tési felhivását hozzánk is beküldötte. Midőn a fő­városi lapok egész hadjáratot indítanak a germa- nisatio ellen, akkor az alföld szivében egy né­met lap keletkezik, hogy a magyar kereskedők A szeretetházak célja : erkölcsileg romlott ve- ' szendö gyermekeknek megjavitása, jóvá nevelése, úgy, hogy azok idővel az emberi társadalomnak vallásos, erényes s minden jóra képes tagjaivá váljanak. Kevés gyermek van azon szerencsés helyzetben, hogy szülői gondos ápolás, rendszeres iskolai ve­zetés mellatt nőhet fel. Sok gyermeknek már serdült kora előtt meg kell Ízlelnie az árvaság keserű kenyerét nélkülöznie az óvó vezető kezet. Ezeknél még szánandóbbak, akik bírnak ugyan szülőkkel, de azoktól vétkes könnyelműségüknél fogva a puszta életen kívül semmi maradandóbb vagyont örökül nem nyertek, nem reménylhetnek. A kora árvaságra jutott, minden gyámol nélkül maradt, vagy hiányos, sőt rósz irányban vezetett nevelésű gyermek, kilépve az élet sikamlós terére, a leg- morubb jövőnek néz elé. A keblében szendergő természeti hajlam a roszra, végzetes körülményei gonosz pajtáskodás; mind megannyi hálók rá néz­ve, melyekben lábai megbotolván, feltartózhatatla- nul dől a vétek csábitó karjai közé. Lassankint kihal belőle a vallásosság, az erény, a becsület legkisebb szikrája is. Egyik bűnből a másikba es­vén, oda jut, hogy átka lesz önmagának, átka az embereknek. Erkölcsileg romlott, veszendővé válik. Mi az, mely ilyenkor mentő angyalként hozzá lép, hogy felemelje öt a porból hová esett, a fertőből^ melyben vonaglik, hogy lelkét új életre költse, képesítvén öt, hogy jobb része anyagisága felett diadalt arathasson ? Talán a törvény szigora ? A törvénynek vele csak addig van dolga, mig Ítéle­tet mond felette, hogy bot, tömlöc vagy bitófa vár reá. Talán az iskola? Ott az erkölcsileg megbé­lyegzetteknek, mert félő, hogy tölök a jók is el­romlanák, nincs helyök. Talán a dologház, vagy börtön ? A tapasztalás leverő bizonysága szerint, azok a bűnök terjesztői, a gazemberek akadémiái. Börtön rendszerünk oly égbe kiáltóan gyarló, hogy általa még az angyal is ördöggé változik. A mit sem az iskola, sem a törvény, sem a dologház, sem a börtön elvégezni nem tud, azt elvégzi a szeretetház egy maga. Kinyújtja védő kezét a sze­gény szerencsétlen felé; az árvának apja, az el- tévelyedettnek útba igazitója, mentője lesz. Édes otthont tár fel előtte; fejleszti és ápolja benne a vallásos érzelmet; felébreszti s kialudni nem hagy­ja szivéből az erény, becsület drága lángját. Sze­retetteljes vezetés, következetesen igazságos fegye­lem által oda hat, hogy a romlott megépül, a bű­nös megtisztul s a tékozló fiú megtér. Szóval a szeretetház az erkölcsileg veszendő romlott gyer­mekből a társadalom számára hasznos tagot ne­vel, — teremt. Vége következik.

Next

/
Thumbnails
Contents