Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-10-12 / 82. szám

az azelőtti császári gárda magatartása a legfőbb aggályokra jogosít. Újdonságok. + Az iskolák hétfőn ünnepélyes „Veni sanc- te spiritus“ mellett megkezdődtek a katholikus szertartásuaknál. A református iskolákban szin­tén e napon kezdék meg az évet. Sok sikert ez évi haladáshoz. — Szarvasi dolgok. Szarvasról Írják, hogy ott nagy bőségben tenyésznek a halak, még a város kellő közepén levő árkokban is halakat látni. A „Betlehen“ városrész árkaiból annyit fog­nak ki, hogy a lakosság nem győzi fogyasztani. — A fiatalság olyan tánckedvet kapott, hogy nem várja be a farsang megérkeztét s már e hétre tervezett egy táncvigalmat. Hogy megtartották-e, — arról hallgat a krónika. — Nagy baj Szarva­son, hogy az odavalók nem tudják, hányat ütött az óra ? A félvárosnak van egy toronyórája, s az rósz, mert mindig ötöt mutat. A szarvasiakat ez annyira bosszantja, hogy elhatározták, miszerint az órát lefogjak vétetni és — agyonverik. — Hymen. Jeszenszky Miklós orosházi köz­ségi jegyző ma vezeti oltárhoz a szép Eördögh Borosa kisasszonyt Csabáról. — Áldás kisérje a frigyet. — Az e megyebeli legtöbb adót fizetők név­sora az erre hivatott szakbizottság által végleg meg- állapittatott 8 a tegnapra hirdetett rendkívüli köz­gyűlésre be is berjesztetett. E névsor, valamint a közgyűlésről szóló tudósításunk közlését jövő szá­munkban kezdendjiik meg. — Nagy szerencsétlenség történt Nagy-Ze- rinden a múlt pénteken. Ugyanis az ottani vendég­lő udvarán levő kocsi-állás ingatag oszlopai kidől­vén, a leroskadt fedélzet alatt három ember halá­lát lelte, többen kisebb-nagyobb mértékben meg­sérültek és egynéhány ló is odaveszett. Úgy lát­szik Nagy-Zerinden sincs valami éber policia. — A „Vasárnapi újság“ legutóbbi számában Imre Sándor a németesedés és elkorcsosodásröl irt cikkében Békésmegye köznépéről kedvezően emlé­kezik meg, mondván, hogy a mindent kiforgató modern haladás nemzeti typusának mit sem ártott s a haladási eszmék mellett munkássága s erköl- csisége csorbát nem szenvedett. Kettős örömmel ismerjük el e szavak igazságát mi is, kik köz­vetlen érintkezéseink folytán szintén tanúskodha­tunk köznépünknek a fentebbiekben kiemelt szép tulajdonairól; habár nem lehet tagadni, miszerint az utóbbi időkben átélt politikai hullámzások sok oly jelenségét hoztak fölszinre, melyek köznépünk józan gondolkozására sok tekintetben zavarólag ha­tottak. Mindazáltal meg vagyunk győződve, hogy e kedvezőtlen jelenségek a mindinkább szilárduló rend és józanabb eszmék terjedése által hova-to- vább enyészni fognak, és köznépünk méltán kiemelt hagyományos tulajdonai teljes érvényükben lépend- nek ismét előtérbe. — Távirdai csodabogár. A gyulai távirdai hivatal utján egy ismerősünk a napokban követke­ző magyar táviratot kapott: Gróf A—y virilis jogáért járó vagy mással adenad Berkérvénk. — Hogy ismerősünk képes volt-e e táviraton eliga­zodni — nem tudjuk; de hogy mi nem igazodtunk el rajta, az bizonyos. Vegyesek. — Il-ik Don Pedro braziliai császár és neje e hó 6-án este 9 óra után érkeztek Pestre a gyors­vonattal. A perronban József főherceg és neje, Vay báró s Thaisz Elek főkapitány fogadták. A csá­szár 46 éve dacára egészen őszbe borult. Egysze­rű fekete öltönyben volt, széles karamu kalappal s utibörönddel kezében. A esászár az „Angol ki­rálynő“ szállodába szállt. A magas vendég számá­ra a nevezett szálloda első emeletének nyolc szo­bája van berendezve. A császár ma reggel kama­rásával kocsizott ki a szálloda tulajdonosa által rendelkezésére bocsátott fogaton. Megtekintette a lánchidat, átkocsizott az alaguton, a Gellérthegyet s a várat, a vérmezőt, a déli vaspálya indóházát, a császárfürdőt szintén figyelemmel nézte meg. ép úgy a Gül Baba sirját. Később a várba ment föl s a gözsiklón szállt le, mely igen megnyerte tet­szését. Visszatérve a szállodába, reggelizett s az­tán nejével együtt fogadta József főherceget s Klo- tild főhercegasszonyt, később Koburg herceget. — Röviddel ezután nejével s két udvarhölgygyel a nemzeti múzeumba indult, hol Pulszky Perencz igazgató fogadta s az egyes osztályokba elvezette. A magas vendég francia nyelven beszélt az igaz­gatóval és sok tudományt, valamint tudvágyat árult el az egyes szakokban. Nevét az idegenek köny­vébe, mint Don Pedro d’Alcantara irta be nejével együtt. Végül a képtárt tekinté meg s Ligetivel, a képtárörrel, hosszasan társalgott az egyes képek­ről s midőn megtudta, hogy a képtárör olaszul is beszél, nejét a császárnét is bemutatta. A képtár megtekintése után Ligeti műtermét tekinté meg s elismerőleg nyilatkozott néhány bevégzéshez közel álló festményéről. Ezután Xantus természettani és rajzi osztályába ment, majd a földszinten elhelye­zett római régiségek iránt érdeklődött. Meghallva hogy Desjardins tanár ezek tanulmányozását tűzte maga elé s jelenleg itt időz bemutatta magát a tanárnak s megjelenő munkájából kikért egy pél­dányt a maga számára. Mielőtt eltávozott, Pulsz­ky, Rómer s Ligetitől szívélyesen kezet szorítva búcsúzott el. Ma este a nemzeti színházat látogat­ta meg; d. u. a tűzoltók föörházát tekintette meg. A császár ma reggel Deák Ferenczhez is jelent­kezett, de a nagy hazafi más időt kért maga szá mára, miután betegsége folytán akadályózva volt a császár elfogadásában. A braziliai császári párt a belga királyasszony is meglátogatá. Ma d. u. 4 nagy lakoma volt az „Angol királynő“ szállodá­ban. A magas vendég határozott kivánatára a kü­lönféle ételek sorában a gulyáshus is helyett fog­lalt. A császár elutazása előtt e hó 8-án misét mon­datott 6 órakor reggel a belvárosi templomban s úgy távozott a bécsi gyorsvonattal. — Kik netalán gyermekeiket a tengerésze­ti pályára óhajtják adni azoknak tájékozásul az alábbi pályázati hirdetményt figyelmébe ajánljuk: Pályázati hirdetmény. A cs. és kir. hadtenge- részetbe hajósnövendékekül oly ifjak vétetnek föl: a kik életüknek 15. évét betöltötték, azonban a 17-ket még nem lépték túl; kifogástalan erkölcsi magaviseletüek; szellemileg és testileg kifejlettek, jó szemmel bírnak, olvasni s Írni tudnak. E hajós­növendékek e célra rendelt külön hajón csakis mat­rózokká és matróz-altisztekké képeztetnek. Teljes ruházat és élelmezés mellett 14 krnyi zsoldot nyer­nek. A fölvétel iránti Írásbeli folyamodvány az il­lető szülő vagy gyám részéről a legközelebbi had­kiegészítő parancsnokság utján a pólai kikötő-pa­rancsnoksághoz (Hafen-admiralität in Pola) nyitan­dó be. Ezen folyamodványhoz melléklendő: a) a keresztlevél, vagy születési okmány és a honossá­gi bizonyitvány; b) valamelyik tudori ranggal bí­ró katonai orvos által kiállított bizonyitvány, mely a pályázónak korához mért erőteljes testi kifejlett­ségét és előrelátható tengerészszolgálati képessé­gét igazolja; a) a tisztességes erkölcsi magavise­letről szólló és az illetékes közigazgatási hatóság által kiállított bizonyitvány; d) az iskolai bizonyít­ványok, azon esetben, ha a pályázó iskolába jártj; és végre; e) a szülének vagy gyámnak beleegye­ző nyilatkozata. — Azon pályázók, kik a pólai vizsgálóbizottság által a fölvételre alkalmatlanok­nak találtatnak, szüleiknek vagy gyámjaikhoz azon­nal visszaküldetnek. — Az oda- és visszaszállítás költségeit a tengerészeti kincstár viseli. Megnagyobbított indóház. A nagyváradi in- dőházat egészen átalakítják s megnagyobbitják; a munkálatok már majdnem teljesen befejeztettek. A kibövitett helyiséget úgy szándékoznak beosztani, hogy az indóház most épülő, egészen uj része az alföldi vasúton utazók számára lesz íöntartva s a régi helyiség pedig szintén kibővítve s célirányo­san átalakítva, a tiszavidéki s keleti pályán uta­zóké marad. Egy koporsó névnapi ajándékul. Temesvá­ron közelébb, igen szomorú eset történt. Egy fia­tal ember, ki nötestvérét bálványozásig szerette, ennek névnapjára egy drága koporsót rendelt meg. Midőn a fiatal ember a nem várt ajándékkal nő­vére szobájába belépett, ez sírni, zokogni kezdett s szemrehányásokat tett fivérének, hogy iránta való szeretete igy egyszerre kihűlt. A fiatal ember meredten tekintett fölfelé s végzetteljes hangon re- begé : „Gondold meg asszony, hogy por vagy és porrá lesz !“ Midőn aztán még kérdezősködtek egy és más tárgy iránt a fiatal embertől, észrevették, hogy össze nem függő, értelmetlen feleleteket ad, miből elég világosan megértették, hogy a jószivü ajándékozó megörült. Áradás. A Tisza közelébb Szegeden, Szolnokon, Técsön és Szigeten oly rohamos áradásnak indult, hogy a még alig egy-két nap előtt majdnem cse­kélyesnek látszó viz egyszerre veszedelmes szint öltött. Az áradást a pár napon át megújuló erős esőzés okozá. G-azdászat, ipar és kereskedelem. Mint a „Reform“ írja: a pénzpiac helyzete Pesten és Bécsbon legközelebb tett intézkedések folytán kissé könnyebbült, a leszámitolás olcsóbb és pénz átalában bővebben kezd mutatkozni, mi részint annak tulajdonítható, hogy a bizalom kissé szilárdult és sok rejtett töke ismét napfényre ke­rül, részint, mert azon intézkedés folytán, hogy a banknál ezüstre és aranyra kölcsön kapható, igen nagy összegekben folyik arany és ezüst a bank­hoz ; hir szerint az osztrák pénzügyminister igen jelentékeny ezüst és aranykészletét a banknak en­gedi át ideiglenesen a bankjegyforgalom emelke­dése végett, s ezt alkalmasint a magyar pénzügy­minister is követni fogja, hogy a pesti piacnak az ígért segélyt megadhassa; továbbá a nagyobb pénzintézetek is tetemes érepónzösszegeket készül­nek a nemzeti bankhoz adni, igy p. o. a hitelinté­zet 4 milliót, az angol osztrák bank 3 milliót, a franko-osztrák bank 2 milliót. Európa ez idei gabnatermésének átné- zete: Franciaországban a téli fagyok igen jelentékeny károkat okaztak az őszi vetésekben, úgy hogy a földeket részben újból kellett szán­tani. — Poroszországban, Hessen, Nassau, a rajnai tartományok és Westfalia kivételével, takarmány bőven termett; búza és rozs jól, árpa és zab kö­zépszerűen, a burgonya majdnem átalában rothad és gyenge termést igér, gyümölcs semmi, bor igen kevés lesz. Délnémetországban a gabnatermés meny- nyiségére nézve középszerű, minőségre nézve pe­dig többé kevésbé silány. Árpa és zab, valamint hüvelyes vetemények aránylag még legjobban si­kerültek. Austriában, Galiczia kivételével, a gabnane- müek átalában jól sikerültek, a burgonya közép- termést igér. Magyarországban, mint tudjuk, a föter- mény a búza igen középszerűen siüerült; meny- nyiségre nézve is gyönge, a minőség pedig átalá­ban nagyon gyarló ; rozs kissé jobban, a tavasziak pedig átlag jól sikerültek. Romániában minden gabnanem kitünően si­került, úgyszintén Bosniában is. Ellenben Görög­országban majdnem egészen rósz volt az ara­tás, és ínségtől lehet tartani. Olaszország va­lamint S váj ez középtermést nyert. Spanyolországban és Portugálban az őszi vetések a téli fagyoktól szenvedtek az aratás eredménye gyenge középszerű. Belgium és Holland szintén sokat szenve­dett a téli fagyoktól, a földek nagyrészt ujböl

Next

/
Thumbnails
Contents