Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-01-29 / 9. szám
A háború. Gyula, jan. 27. „Dijonból e hó 23-ról hivatalosan jelentik : délután Dijont erős porosz hadoszlopok északról és nyugatról igen hevesen megtámadták, estére azonban az ellenség megveretve visszavonult. Garibaldi Ricciotti egy zászlót zsákmányolt,“ igy szól egy bordeauxi távirat f. hó 24 röl, s későbbi sürgönyök msgerösiték e hirt; a poroszok Dijon alól Mes- signy felé vonultak, a csatában résztvett francia csapatok vitézül harcoltak. Mayenne departement- ben nincsenek többé németek, s Alengont szintén elhagyták. Ezek volnának az utóbbi napok jelentékenyebb eseményei. Dijon elfoglalása által azonban a francia csapatok előnyösebb helyzetbe épen nem jutottak, mert Bourbakitól teljesen el lévén utjok vágva, azzal nem is egyesülhetnek, s igy könnyen az elfog* tás veszélyének vannak kitéve, hacsak határt nem ismerő hősies bátorságuk által keresztül nem törik magukat a porosz hadakon. Porosz kezekbe került párisi sürgönyök szerint a főváros február végéig tarthatja magát. Trochu a vidéki seregek vereségei után beadta lemondását, de kormánytársai nem fogadták azt el, állitó- lag a Mont-Valerien erőd parancsnokságát vette at, mig Vinoy és Ducrot tábornokok a többi erődök s a párisi hadak parancsnokságát tartanák meg. A 19-ki kirohanás eredményét még tökéletesen nem tudhatjuk , annyi azonban bizonyos, hogy a kirohanók visszaverettek, s a poroszok saját állításuk szerint is 39 tisztet s 616 embert vesztettek. Utóbbi napokban ismét a békehírekkel kezdenek fellépni. A „Times“ Versailiesböl értesül, hogy Favre a Páris capitulatiójára vonatkozó javaslatokat előterjesztendő oda érkezett,, és Bismarckkal azonnal értekezett. Favre a helyőrség részére tisztességes elvonulhatást követelt, azonban az előterjesztéseken el nem fogadhatóknak nyilvánították. Ugyancsak a „Times“ Írja, hogy Bismark a porosz békefeltételek feltétlen elfogadását bírja Eugénia császárnö részéről, mibe Napóleon is béiényugodott. Külföld. A COllferentia e hó 31-éig ismét elhalasztatott Jules Favre visszautasitosta a Moltke által számára ki állított útlevelet, s tudatta Odo Russellel, hogy Párist nem fogja elhagyni. Az olasz kamarában megkezdődött a főváros áthelyezését illető törvényjavaslat tárgyalása. Humbert koronaherceg nejével Rómába van, hol óriási néptömeg által lelkesülten fogadtatott. Legújabbak. Saarb rück en, jan. 25. Versailiesböl jelentik jan. 21-röl: a 19-én foglyul ejtettek állításai szerint Párisban a dolgok állása olyan, hogy az utolsó végdöntés nemsokára várható; ezt követelik a Trochu ellen intézett ellenzéki nyilatkozatok is. Az ostromlók ágyutelepeire nézve az utóbbi napok ködös időjárása némileg gátlólag hatott. Bordeaux, jan. 26. Mivel Bismarck megtagadta Jules Favretöl a menlevelet Londonba, a francia kormány a konferencia azon határozatait, melyek a létező szerződések módosítását tartalmazzák, nem létezőknek fogja tekinteni. Bécs, jan. 26. Bordeaux-i lapok elkeseredett hangon szólanak Bismarkról a menlevél megtagadása végett. Bismark rászedte a hatalmakat, kik bizonyára nem adták volna beleegyezésüket a konferenciára, ha Franciaország kizárását előre kinyilvánította volna. Berlin, jan. 26. Versailles jan. 25. Hivatalos párisi tudósítások szerint a francia hadtestek, melyek e hó 19-én az 5-ik hadtest ellen kitörtek, 100,000 emberből állottak. Az első hadsereg vesztesége a St. Quentin melletti csatában e hó 19- én 94 tiszt és mintegy 3000 ember sebesült és holt. — London, jan. 26. Egy versaillesi távirat jelenti : Bismark következő föltételeket szab: porosz csapatok megszállják az erődöket, a francia sorcsapatok és nemzetőrök mint foglyok Németországba mennek, fegyvertelen nemzetőrök védelmezik Párist, Németország kapja Elsass és Lothringen!, és megszállva tartja a Champagne-t, a hadikárpótlások lefizetéséig, Franciaország maga határozza meg kormány formáját. Ezen föltételek francia részről nagyon is súlyosaknak tartatnak. Szervezési javaslat a Magyarország némely nagyobb városaiban alapítandó ipariskolák számára. (Folytatás.) XI. Bizonyítvány. 27. Az iskolai óv végén minden tanulónak az általa kiérdemelt sikernek megfelelő bizonyítvány szolgáltatik ki. E bizonyítványban kitüntetendő az is, váljon az általános iskolai szabványokhoz mikép alkalmazkodott magaviseletével. 28. A bizonyítványok kiállításához szükséges mintákat az orsz. magyar iparegyesület szolgáltatja, alakjokat is meghatározván. XII Az ipariskola felügyelete és igazgatása. 29. Az ezen szervezési határozat értelmében keletkezett ipariskolák legfőbb felügyelete, a kormány föfelügyeleti jogának csonkítása nélkül az országos magyar iparegyesületet illeti. Az egyes iskola különleges felügyeletét az illető helyi bizottság gyakorolja. A helyi ipariskolai bizottság a városi képviselők által választott 1, továbbá az iparos testületek 1, a testületeken kívül álló iparosok 1, a gyáripar 1, az illető tanintézet (reáliskola, gymnasium vagy népiskola) tanártestülete 1 választott képviselőjéből, végre az orsz. m. iparegyesület által kijelölt egyik helyben lakó tagjából s igy összesen 6 tagból áll, kik saját keblökböl választanak maguknak elnököt. Tagjainak joga van a tanitáson bármikor jelenlenni s észrevételeiket s a tanmődot, valamint a tanulókkal való bánásmódot illető kívánalmaikat az igazgatóval és tanárokkal magánúton közölni. 30. A tanításba vagy fegyelembe való közvetlen beavatkozás azonban semmikép sem illeti a bizottsági tagokat. 31. A bizottsági tagok kötelessége a tanárokat az ipariskolákat illető működésűkben támogatni. 32. A bizottság feladata az ipariskola gyakorlati szükségeit észlelni, az országos magyar iparegyesületnél érvényre segíteni, melynek évenként részletes jelentést tenni tartoznak. (Yége következik.) Újdonságok.-f- Adakozás. A háború nyomorával sújtott franciák részére, Keblovszky Lajos ur 3 db 1 forintos magyar ezüstpénzt tett le szerkesztőségünknél, melyet az illető helyre beküldendőnk. — Az „Alföldiben a következő kétegyházi levelet olvasunk : gróf Almásy Kálmán ur ő méltósága, volt jobbágyai iránt viseltető folytonos atyai szereteténél fogva, több, részint az iskolás gyermekek, részint helybeli gyámoltalan szegények fel- segélésére felállított jótékony alapítványai fonalán, legközelebb a helybeli román lelkészek és tanítók fizetései javitására is a gyulai takarékpénztárba 1785 frtot tett le, — az erről szólló könyveket gondozás végett egyház községi bizottsághoz tévén át. Itt, a midőn gróf ur ő méltóságának, eme jótéteményei felett több jó indulatu lakosok elismerését és hála-köszönetét fejezem ki, — nem hallgathatom el a községi elöljáróság ez utóbbi fun- datió alakítása alkalmával tanúsított és éretlen felfogással párosult hálátlan magaviseletét sem, — mely szerint birája P ... György ur indítványa folytán, ki képzelt képességénél fogva a tekintetes ciinet is szigorúan arrogálja, — az említett könyvecske feletti őrködést sem vállalá el, hanem azt jóttevö gróf úrhoz egyenesen vissza utasitá, ki most kénytelen a könyvecskét Aradra szt. széki gondozás, és kezelés alá helyezni, csak azért, mert tekintetes községi biró ur véleménye szerint, papokat dotálni nem is jótétemény, azokat segíteni nem kell — mert élhetnek az Isten igéjéből is. No de se baj, ez nem az első caracteristicus felvonás tekintetes biró ur jellemteljes életéből. Egy kétegyházi román. — Botrány. Endrődröl Írják a „Hon“-nak, hogy múlt vasárnap az ottani kath. káplán, gyóntatás közben egy magas életkorú, egyszerű és hitbuzgó embert, kinek hangos éneke őt zavarta, öklével arcul csapott. A pap dühösen kirántá kezéből az imakönyvet s aztán olyan kenetteljes beszédet tartott, a milyen — tőle telt. + A múlt csütörtöki városi közgyűlésen a következü ügyek kerültek tárgyalás alá : a járásbíróság hivatali helyiségéül szolgálandó úgynevezett „Szarvas“ épületnek a kincstár részére leendő eladása; az adó exequens hivatalát illetőleg az aradi pénzügyi igazgatóság részéről kiküldött pénztárnok azon ajánlata folytán, hogy a város által fogadott behajtó a város financiális érdekének sokkal inkább megfelel, mint egy, a kormány által kiküldött exequens, határoztatok, hogy Dániel alpénztárnok fizetése 100 frttai felemeltessék, azon kötelezettség mellett, hogy az adókivetésben a- jegyzői karnak segédkezet nyújtson, s a fizetési naplót a főkönyvbe rendesen bevezesse. Ezen kívül egy exequensi hivatal 400, egy esküdti pedig 100 frt fizetéssel állitatott fel az adóbehajtására. — A városba vezető vaspályái útra nézve a szépészeti bizottmány ajánlata el lön fogadva, minthogy azonban ezzel tetemes kisajátítások járnak, s e kisajátítások az illető birtokosok konok- ságán megtörnék, a ministerium kisajátítási felhatalmazásért megkéretni határoztatok. — A bene- deki és kigyósi puszták, valamint városunk egy jelentékeny részéről a viz lecsapolására nézve Kalmár Mihály urad. ügyész lön megbízva — több szakértő közreműködésével — a módozatokat kidolgozni.-(- A Körös utóbbi napokban igen keveset áradt. A járásokból sem érkezik semmi jelentés, mi azt látszik mutatni, hogy a munkálkodás napjait felhasználták. A hegyes vidékről érkező tudósítások meg épen kedvezően hangzanak, a menynyiben a csekély hó mennyiség még hirtelen áradás esetében sem fenyegethet nagyobb veszéllyel Vajha valóban úgy is lenne!-(- Csütörtök éjjel a németvároson egy özvegy asszony háza ereszébe ismeretlen tettes égő kanócot dugott, azonban a nedves fedél rögtön fel nem gyulhatván, az okozott füst a háziakat figyelmessé tette a veszélyről, melyet aztán szerencsésen meg is gátoltak. A tettest nyomozzák. — Sebök Sándor békési postamester panaszkodik a „Posta-Közlöny“-ben, hogy Csaba és Békés között az utak csaknem járhatlanok lévén, remélte, hogy a csabai elöljáróság az általa sár- viz idején használt gátat a postaközlekedésnek is átengedi s a gátat elzáró sorompót a postalónak is felnyittatja; azonban az érintett elöljáróságtól azt nyerte válaszul, hogy elve a védtöltéseket soha utakul fel nem ajánlani. Ez ugyan jó elv, csakhogy aztán másokra is alkalmazni kell, nemcsak a postára. — Különös figyelembe ajánljuk a mai számunk hirdetési rovatában közölt pénzkisorsolási hirdetését a Steindecker S. és társa cégű hamburgi bank-üzletnek. Hetivásári tudósítás. Gyula, jan. 27. A gabonafélékből ma csupán 6 szekér hozott kukoricát és búzát. — A tiszta búzát a szekereken is, mutatókból is 9—10 írtig tartogatták; a kukoricát pedig 3 frt 80 krtól 4 írtig; mert csak helybeliek voltak. Vételek alig történtek. A sertésvásár is csak nagyon középszerű volt, hízottból csak egy-két darab, könnyű frislin- gek olcsóbb áron mint vásárkor, jó fajú tartani való éves süldők kisebb csapatokban 28—32 írtig keltek páronkint; a csekélyebbek 22—24 frtjával. Szarvasmarhából összesen 8 darab tehén; ló ellenben 60—65 db. volt kiállítva, kelet nélkül. Bácskai gerebelt szép kendert két szekeren árultak fontját 44 kron. Tűzifa nem volt; de mész 5 helybeli szekeren volt egy kevés a köves gát oldalán, méreg drága volt, vékán kint 3—3 frt 20 krra is rámerték tartani; — úgyszólván csak patikai adagokban vették az asszonyok, s egy közönséges zsebkendőbe bele fért 30 kr. áru mész. — Ezt emlékezet okáért feljegyzem. Sz. L. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto.
