Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-10-01 / 79. szám

B ezekkel szemben azt állítani, hogy Gyula lesz a megye főemporialis helye, hogy Gyulán van a megye széke legalkalmasabban — ezt csak a falu- torony politikája mondhatja.

Én nem veszem számon, hogy Gyula kegyelt helyzetét annyi idő folytán mint használta fel, de azt határozottan állítom, hogy az az idő lejárt. Gyula fentarthatja magát a jövőben is, sőt óhajtóm, hogy gyarapodjék, de Csaba rövid idő alatt öt messzi tulszárnyalandja, és ha a megye a változott viszonyokat figyelemre nem méltatva, székét továbbra is Gyulán hagyná, és nem sietne annak áttételével természetes központját gyámolitani, ezzel saját érdekei ellen a legvastagabb hibát követné el.

Gyula azonban vigasztalódjék, el ne kedvetle- nedjék azért, a min segíteni úgy sem lehet; hogy csak újabb példákra utalják, ott van Piza, Genua, Vblence stb. hajdan mind hatalmas, gazdag városok,\nég se bírtak a változott közgazdászati viszonyokkal megmérkőzni. Gyula sokkal szerényebb állást foglal el, hogy sem az uj korral, ama nagy városokéhoz hasonló hanyatlást kellene tapasztalnia.

Bábel tornya.

A jelenkor egyes tudósai már bebizonyították, hogy vízözön volt is, lesz is: ennek következtében egyes lapiróink a bekövetkező vizözönt megelőzőleg aligha nem a Bábel tornya újbóli épitését akarják a világnak bemutatni. A Bábel tornya építésének fönevezetessége a nyelvek megzavarodása : régente az istenség idézte azt elő, most meg azon egyes írók akarják öt e tekintetben helyettesíteni; s amily hévvel fogtak hozzá néhány év óta e munkához, ép oly dús siker koronázza azt; mert ma már a lapok többjeiben keresve kell keresni azon cikket, melyben a mi széphangzatú, s már korántsem épen oly műveletlen magyar nyelvünk ; latin, francia, német és tudja isten még miféle nyelvű szólásmódokkal, idézetekkel s magyarul idomított idegen szóalakokkal ne volna keverve. Ha e haladás fokozatos s egyetemes találna lenni, nem sok évtized múlva a magyar nemzet ily módon kényszerülne nyilatkozni: oszoljunk szét e földön, mert már nem értjük egymást. Már pedig az eddigi vívmány dicsőségében a legujabbkori általános irotörténete, földirata és kormányzatáról, melyről hazánkban vajmi kevés tanittatik, pedig felette szeretünk kelet felé merengeni, oly hely felé, melyről csakis gyenge fogalommal birunk. E két könyv bármely könyvtár díszére válik, tán inkább mint némely bizar regény.

Az itt megfordult utazók e fürdőt és vidéket az általuk látottakkal teljesen egybehasonlitják, nem birom tehát eléggé ajánlani eme magyar ember által alig látogatott hely fölkeresését, — az idei 5000 vendég között alig volt 100 magyarországi,

— innen mindenki azon kedves öntudattal távo- zand, hogy sem pénzét, sem idejét nem tékozolta.

Dr. Műnk kimerítőn ismerteti földirati, földtani, állat-, növény-, ásvány-, vegy- és régiségtani szempontból is e fürdőt és vidékét, igy minden olvasó talál müvében érdekest, — melyet egy táj- és két térképpel diszitett. Az említettem két mű a jövő évben ide utazó terraészetvizsgálóknak kész kulcs e becses vidék felismeréséhez. Vajha mentöl többen részt vennének benne.

Miután e vidéken sok régiséget lehet összehozni, nagyszerűn venné ki magát egy kiállítás állat, növény, ásvány, régiség és e vidék terményeiből, bátorkodom ezt elnök ö méltósága figyelmébe ajánlani.

Közlekedés a Dunán, Tiszán hajóval, — Temesváron át Baziásig vasúton, onnan Orsovára hajón, (szomorú, hogy a Dunán hetenként csak kétszer jár a hajó) Temesvárról Lugos, Karansebesen át,

— az erdélyi vasútról Soborsintól Lugos, Karan- sebes; — vagy Dévától Vajda-Hunyad, — Váralja, Hátszegen át Karansebesre mindég van alkalom,

dalműnk; értelmesb néposztályunk; még honatyáink egy része is méltán osztozhatik.

Megbocsájtható volt ez a múltban, midőn az országos fönyelv idegen volt, s a mi anyanyelvűnk parlagon heverve a közélet szükségeinek megfelelő fogalmakat is alig volt képes vissza adni; megengedhető ez most is, ha valamely fogalom kifejezésére nem létezik magyar szó; de a ki az oly fogalmakat is, — melyeknek hü kifejezésére édes nyelvünk sokszor több szóalakkal is rendelkezik, — idegen szavakkal adja vissza : azt az utókor aligha mentheti fel a nyelv iránti könnyelműség, vagy, ha úgy veszszük, közömbösség terhe alul; mert a nyelv a nemzet leghathatósb éltető lelke, legősibb, legsajátabb tulajdona; ennek eredetiségének épségben tartása, kellő kimivelése s hiv pártolása nemcsak minden Írónak, hanem a nemzet minden fiának szent kötelessége, a ki ez ellen vét, vét saját hazája legszentebb érdeke ellen. Csak addig vagyunk magyarok, míg a nyelvünk magyar, ezt megtagadva, lehetünk ugyan magyarhoniak, de nem leszünk többé magyarok. Ha már egyebekben közösügyeskedünk, óvakodjunk ez elvet a nyelvre is kiterjeszteni, mert bizon-bizon idővel még valakinek eszébe juthatna azt fogni ránk : hogy ügyes helyett ügyetlen közösek voltunk.

Az idegen szavak és kifejezések nyelvünkben való mellőzését nemcsak a nyelv eredetisége és fontossága, hanem az iró saját érdeke s az irodalom átalános elterjedése is követeli; mert én azt hiszem, hogy minden iró csak azon célból ir valamit, hogy gondolatait másokkal megértesse. A kevert munkát megértik ugyan azon kevesek, kik az ird által használt nyelvekben jártasak, de a nagy néptömeg, mely átalánvéve csak a magyar- nyelvet beszéli, ha meg is erőlteti magát az oly mű végigfutására, de miután abban a leglényegesebb fogalmak — már mint dívik — idegen mázban vannak öltöztetve, a bent foglalt dologról ha sejt is valamit, azonban az egészről határozott fogalmat nem szerezhet magának. Ily körülmények között nem tartozik a lehetetlenségek közzé az sem, hogy az ily olvasó, veszítve az irodalom iránti rokonszenvét, felteszi magában : hogy semmi haszon fejében ezután pénzt, időt és fáradságot hírlapokra vagy könyvekre nem fog vesztegetni. Az ily feltét valósítása pedig veszteség az íróra, veszs a fentebbi pontokon gyorskocsi. A Magyarországból jövőknek felette ajánlom, hogy két utat tegyenek például Erdélybe Váraljáig menni, onnan ide és vissza a Dunán, Tiszán. Remélhető, hogy a gőzösökön féláron lesz a szállítás, fel kell használni a jó alkalmat.

Az összi idő itt is felette szép szokott lenni, a meleg ma is 29 fok.

Az itteni léteiről nincs aggodalom, a fürdő kormányzója Rottar alezredes, dr. Műnk és Tatarczy Károly bérlő hírneve kezeskedik mindenről, királyi paloták várják a nagyrabecsült vendégeket, melyek túlságos fényűzéssel vannak kiállítva, van 426 vendégszoba, e felett temérdek katonai lakok, a kúrsalon egy magában megnézésre méltó a pesti zsidó templomhoz hasonlítható diszterem, — szökőkutak, kertek, gyönyörű sétányok, minőkkel tán a világ egyetlen egy fürdője sem dicsekedhetik. Itt még cholera eset soha sem volt. Van török dohány, jó kávé.

Az 5000’ magas Demogledröl vezetett szökö- kutakon jövő pompás ivóviz^ a növény üdítő zöld színe, a herculesi erővel biró különféle vegyületü fürdő, az uszodától a szemfürdöig, — némely forrás 56 fok hévséggel, — 28 fokú vízben félóráig fürödni elég, azután félórára lefeküdni, sokat sétálni, jól enni ez a recept; fő dolog, mint a bölcs orvos mondja, testi lelki gyötrelmektől menten gond nélkül élni, tehát megpihenni a mindennapi gondtól fáradalomtól. — Kedves tanács, kívánom, hogy mentül többen élvezzék.

Wilim János.

| teség az irodalomra s veszteség a közművelődésre is; mert az irodalom közpártolása a közművelődés főtényezöje ; irodalmunk azonban még mindig azon a polcon áll, ahol a pártolókat inkább hozzá kell édesgetni, mintsem tőle elidegeníteni; a hozzáédes- getés pedig csak úgy lesz eredményes, ha a magyar müveket tiszta eredeti magyar nyelven Írjuk.

Még van más indok is, mely az idegen, különösen a holt nyelvekből kölcsönzött szavak mellőzését követeli : Számtalanszor hallunk panaszokat, hogy mirevaló a középosztályokban az életbe vágó reálismeretek rovására oly sok időt pazarolni az úgy is ritkán és kevesek által használt latin és görög nyelv tanulására? A panasz ugyan nem alaptalan; de ha szemügyre vesszük jelenkori irodalmunkat, a legtöbb idegen szót épen a latin- nyelvbÖl átvéve találjuk abban. Ily körülmények között látva a szülök, hogy maholnap a latinnyelv ismerete nélkül magyarul sem lehet beszélni: gyér. mekeiknek mindenesetre oly kiképeztetést iparkodnak majd adni, a melynél, habár más hasznosb ismeretek hátrányára, a latinnyelv is szerepel.

Hogy mi indíthatja azon egyeseket a szócsere által nyelvünkkel űzött oly könnyed játékra, annak mélyebb boncolásába nem bocsátkozom; de ha feltétesen valakit a több nyelvbeni ismeretség feltüntetési vágya ingerli arra, az olyan szerintem sokkal célirányosabban cselekszi, ha neve után teszi ki, hogy hány és minő nyelven beszél. Ez által a többi közt számtalanok megmentetnek azon foghasogatástól is, melyet kénytelenek kiáltani akkor, a midőn az oly irók egyes utánzói a munkából átvett, de korántsem értett idegen szavakkal akarják tudományukat fityogtatni s azokat beszédükben majdnem minden tizedik fogalom kifejezésére, következóskép többnyire roszul alkalmazzák.

Bollek József.

Országgyűlés.

September 26-án. Elnök bemutatja a beérkezett irományokat. Rannicher Jakab a szász nemzeti egyetem részéről nyújt be kérvényt, melyben a király föld úrbéri viszonyainak rendezését sürgetik az ottani lakosok. Vuko tinó vies Lajos interpellátiót intéz a horvát-szlavon-dalmát minis- terhez, hogy volt-e befolyása a horvár-tart.-gyűlés elnapolására, ha igen, mivel indokolja ez eljárást; kiadatik a ministernek. Csernátony nehogy az interpellntió joga kijátszassék, kérdi a kultusministert: Van-e tudomása a Simony i és Schwarcz által hozzá intézett interpel- Iátiókról. Pauler előadja, hogy az ö előterjesztése alapján történt a Jekelfalus3y eljárását illető kir. rosszalás. A karansebesi gör. kel. püspök eljárását illetőleg, azt feleli, hogy a püspök autonom jogaira hivatkozott; kötelezni nem lehet, s igy a felelősség, ha tanítói és hívei eljárásának kárát vallják, a püspököt magát terheli. Az aradi püspök eljárásáról nincs tudomása. A tanítók fizetését a kormány nem szállította le, sőt örül, ha emelheti. Azon vád ellen, hogy a felekezeti iskolákat pártolja a községiekkel szemben, kijelenti, hogy miután a törvény községi és felekezeti iskolákat ismer, mint minister sem egyik sem másikkal szemben nem foglalhat ellenséges állást, ö minden iskolát pártol, támogat ha jó, javit ha rósz, akár községi akár felekezeti legyen. A tanodái reformokat a mint a ház ráér ö készséggel hajtja végre. Schwarz Gyula: arra a kérdésre, hogy megvan-e elégedve a minister eljárásával, jelenleg csak annyit mondhat, hogy meg lesz elégedve akkor, ha látja, hogy az alkalmazott módozat csakugyan elérte azon gyümölcsöt, melyet a kormány elérni törekedett. Beszédét azzal végzi, hogy ha a kormány az ultráin ontán mozgalommal szemben, erélyes politikát követ, nemcsak a ház, a nemzet, hanem az alsó papság is támogatni fogja. A ház tudomásul veszi a minister .válaszát. Közben harmadszor is felolvastatván, végleg megszavaztatott az igazságügyi póthitelröl szóló törvényjavaslat, hogy azonnal átküldethessék az épen ülésező főrendekhez. Pan-