Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-09-14 / 74. szám

ténynek incorrectségét a védtörvónyek semmiféle szakasza sem fogja menthetni, még há oly magya­rázókra akadunk is, minők beküldő urak. — Az újdondászra tett megjegyzést, — melynek tárgyi­lagosságot még maguk beküldő urak sem tulajdo­níthatnak méltányosan, — egészen mellőzhetnök ha nem gyanitanók, hogy abban a beküldő urak szellemdús célzatot látnak, s reméljük, elismerés­sel lesznek irántunk azért, hogy annak közlése által alkalmat adunk elmeélük ragyogtatására. Egyébiránt az ujdonságiró által használt — (mi­nus) jegy mentségére bevalljuk, hogy azt a kér­déses újdonság megírásakor szintén némi célza­tossággal használtuk, jelezni akarván vele azt, hogy az újdonságban leirt tényt mily kevéssé tartjuk egybeférönek a különben általunk nagyra- becsült honvédtiszt urak eddigi elismerést érdemlő magatartásával. — Felhívás. Folyó hó 17-én B.-Csabán tar­tandó lóverseny alkalmával reménylhetö lévén, mi­szerint a békésmegyei gazdasági egyesület tisztelt tagjai nagyobb számban fognak Csabán összegyűl­ni: felkérem az egyesület tisztelt tagjait, miszerint ez alkalommal az egyesület kertjét is megszemlél­ni szíveskedjenek, miután a legközelebbi tanács- kozmány egyik lényeges tárgyát, ezen kert feletti további intézkedés képezendi. Thaisz Gyula egyleti aielnök. Meghívás. A békés m. gaz cl. egylet föld- mives iskola, egyl. kert és egyéb folyó- ügyek fe­lett f. é. sept. 18. d. u. 3 órakor Gyulán a me­gye termében igazg. választ m. ülést tartaná, melyre a választan tagok minél számosabban meg­jelenni kéretnek. — Az igazgatóság megbízásából Gerendáson September 11-én 1971. Mokry Sámuel egyl. titkár. — A „b.-gyulai torna- és tűzoltó egylet“ mindazon tagjai, kik tagsági dijaikat a múlt évről valamint a f. év első feléről még meg nem fizet­ték, felhivatnak, hogy kötelezettségeiknek e hó 20-ig annyival inkább eleget tegyenek, minthogy azontúl kénytelen Ieend az alólirt választmány az illető hátralékosok neveit e lap’ hasábjain nyilvá­nosságra hozni. Az egyleti választmány. Vegyesek. Dumas Sándor hagyatéki ingóságai köze­lebb árvereztelek el Párisban Malesherbes boule- vardi lakásán, mely ottan a 107. sz. ház negyedik emeletén hét kis szobából állott s némely neveze­tes férfiaktól kapott ajándékokon kivül, semmi becsesebb ritkaságot nem tartalmazott; emez aján­dékok azonban igen magas árakon keltek el. így egy ezüstös puska Samyl cserkesz vezértől 430 frc, egy ezüst puska Ab-del-Kadertöl 320 fr, egy da- maszk albaniai puska 120 fr, egy circassiai paizs 340 fr, két ezüst-csúcsos vadászkürt 320 fr és egy circassiai kard 320 frankon. Vámbéry tatárja nem tudván ellenállani a hon­vágynak és e hó 10-én indult hazájába, hova hat hónapi utazás után eljuthatni remél. Szándéka ugyan pár év múlva visszajönni hozzánk, de hogy e szándékának foganatosításához lesz-e elegendő ereje, maga sem hiszi. • Európa fejedelemnöi közt, egy angol lap szerint, az orosz cárné és Frigyes Károly porosz herceg neje a legjobb festők; a Walesi hercegné (az angol trónörökös neje) a legjobb zongorajátszó; a holland királyné a legjobb költő és iró, á né­met császárné a Iegmul&ttatóbb, a magyar király­né a legszebb és a dán királyné végre a háztar­tásban legjártasabb asszony. Frankéi Leo, az ismert budai származású com- mün-tag Felsö-Olaszországból Bellagioból, hova me­nekülnie sikerült, levelet intézett a genfi Joh. Ph. Beckerhez, melyben leírja menekülését. Több más egyénen kivül, kik között egy lánglelkü nőt is említ fel, egy munkásnak köszönheti életét, ki ki­nyitotta neki és társainak egy ház ajtaját, úgy hogy azon keresztül a körülzárolt torlaszból kisza­badulhattak. De ezzel még nem volt mindennek vége. Számtalanszor feltartóztatták a csendőrök, rendörök, s igénytelen külseje mindannyiszor meg­menté. Meauxban azonban egy rendőr nem elége­dett meg Frankel gyanútlan külsejével és kiszálla- ni kényszeritetté a kocsiból. „El vagy veszve“ gon­doló magában Frankel és megkínálta karjával a vele utazó nőt, hogy ez által legalább elrejtse a karján kapott sebet. De itt is kivágta magát lát­szólagos hidegvérüséggel, mellyel odavetette, hogy Németországba utazik. E szó megmenté. A rendőr csak azt tanácsolta neki, hogy szerezzen oda út­levelet s ezzel megmenekült. Kehien és Badenon át Konstanzba, s onnan Olaszországba ment. G-azdászat, ipar és kereskedelem. A debreceni gazdasági póttanfolyamot hallgató néptanítók kirándulása Miskolc vidékére. (Folytatás.) A tengeri takarmány savanyítva adatik a mar­hának. A savanyítás földben ásott gödrökben tör­ténik, ahova a zöld takarmány rögtön levágatása után Ierakatik, letapostatik és mintegy 2 lábnyi föld réteggel takartatik be. A betakarás után 2—3 lábnyira leüllepedik. A légtől elzárt takarmány er­jedésbe jö s igy 1—2 évig mindig zölden eltart­ható és akkor bontható fel, amikor szükség van rá. Szecskának vágva s a gyárból kikerült cukor­répa törkölylyel, már fel nem használható szirup­pal vagy olajnövónyek pogácsával keverve adják a marhának. A marha kezdetben idegen e sava­nyú étek iránt, de ha megszokta, ízletesen eszi meg és hízik tőle. A jelenleg hizlalásban levő ökröket is enemü takannánynyal tartják. A savanyított tengeri takarmány magában is elég tápláló. A marha trágya épen oly módon kezeltetik, mint azt a legközelebbi cikkemben, a debreceni földmivelósi iskola gazdaságának leírásánál közöltem. Használnak itt még: mész, gipsz, csont, kom- posz, mesterséges bécsi és valódi guanó trágyát. A valódi guanó trágyának mázsája 14, a mester­séges bécsié 4 frt. A csont trágya különféle csontokból állittatik elő. A csontok fűlesztö gépben kifözetnek s apró­ra zuzatnak; e pornernü trágya, mint a fent elő­sorolt rnü-trágyák is, mind szóró-géppel hintetnek szét a földön. A különféle gazdasági eszközök és gépek egész halmazát lehet itt szemlélni. A közönségesebbek ne­veit elhallgatom, valamint a fontosabbak számát is mellőzöm, ámbár majdnem minden gép több pél­dányban van képviselve. Tájékozásul szolgáljon az, hogy 130 darab legújabb szerkezetű ekével rendelkezik ez uradalom. A legnevezetesebbek ezek: cséplőgép, mely a szalmát a kazal tetejére hajtja; zuhany gép, mely 1 óra alatt 4 ezer akó vizet felszivattyúz; ameri­kai tengeri morzsoló-gép gőzerőre, mely naponta 300 köblöt morzsol; gőzerőre szecskavágó; továb­bá arató, mü-trágya szóró, széna-kaszáló, csont- fülesztö, köszörülő, magtakaró, vető, répa kiásó, répa kapáló és túró-gép; közönséges, vas és lánc­boronák, többnemü rosták és hengerek. Négy arató és a cséplö-góppel próba is tétetett. Mü-trágya szóró is működött. Az igazgató szives lett volna több ekével is kísérletet tenni, azonban délután 4 óra lévén, s Schöller ur a társaságot ebédre meghiváD : a tervezett eke-kisérlet s a jó­szág további megszemlélése abban maradt. Hat órakor befejezvén az ebédet, a reggeli ko­csikon csakhamar Szent-Péterben termettünk. In­nét ismét a gözkocsin Miskolcra rándultunk fel, a második éjszakát is ott töltendők Aug. 26-án omnibuszokon a diósgyőri vasgyá­rat látogattuk meg. E gyár az állam birtoka s Miskolctól nyugotra fekszik egy órányi távolság­ban. Épületei s belső berendezése nagyszerű. Két év óta működik, s lfj millió frtnyi töke van bele fektetve. Eddig többnyire a maga részére eszkö- közöket állított ki. Évenként mintegy 250 ezer mázsa vasat termel s naponta 1500 mázsa szenet igényel. Altalán véve 900 munkás dolgozik benne. Folyó évre 90 ezer frt tiszta jövedelem van előirányozva. A gyár igazgatósága szívesen fogadott bennün­ket s a gyár megmutatására s egyes eszközök megmagyarázására 4 tisztviselőt küldött velünk; ezek mindegyike szives készséggel szemléltette meg velünk a különféle gépeket; s közülük Pfaff ur egész nap kisórt bennünket. A gyár elhelyezése és a vas készités főbb vö- nalaiban a kővetkező : A gyár legfelsőbb részén két nagy rakásban van elhelyezve a vas érckö, mely leginkább az innét 6 mértföldnyire fekvő Ruda és Telkes bá­nyákból tengelyen szállítva kerül ide. A bányában mázsája 7 kr. ide szállítása azonban 35—37 krig emeli az árát. Könnyebb olvasztás tekintetéből szénnel kever­ve először pörkölö kemencében pörzsöltetik meg az érckő. Megpörzsölése ntán törÖ-gópbe tétetik és szétmorzsoltatík. Innét a keverő gépbe s ebből az olvasztó kazápba helyeztetik át. Az olvasztó kazán alsó része legkeskenyebb, közepén alúl legszélesebb s felfelé ismét keskenye- dik. A vas érckö a felső részen tétetik a kazán­ba, és pedig egy réteg érckőre mindig egy réteg szén. A kazán alsó részén 1400—1800 Celsius hő­foknál az érckö olvadván, a béltartalom mindig üllepedik. Midőn a kazán felső részében bizonyos ür támad, ismét tesznek hozzá érckövet szénnel, s ez igy megy szüntelen. A kivánt hő előidézésére az olvasztó íkazán 2 60 lóerejü fúvó gőzgéppel van összeköttetésben. A kazán alsó része egyik oldalán a felolvadt salak takarodik ki, a másikon pedig időnként a folyó vas kibocsáttatik s mintákba öntetik. Ez az úgynevezett nyers vas. (Folytatása következik.) Országos vásári tudósítás. (Folytatás.) Midőn a sertésvásári tudósításban egy véletlenül hibásan említett tételt kiigazitok azzal: hogy a ger- Iai uradalmi szép malac nyáj árát páronkint 24 ft és 50 krra teszem, áttérek a Marhavásár részletezésére. Ez, — bár for­galma körülbelül ezer darabbal kevesebb volt, mint az újabb időben majdnem példátlan júliusi vásári volt, — mindazáltal mintegy 6000 darabnyi forgalmával és három napi tartamával s jó kelen­dőségével megérdemli, hogy jónak, nagynak ne­vezzük. Ugyanis a passus-átírási hiteles jegyzőkönyv ta­núsítása szerint csupán az idegen megyékbe vitt uj passus mellett átirt szarvasmarha száma 1162 db- ra ment, tehát csupán 118 dbbal kevesebbre, mint a júliusi vásárban. Igazi erdélyi ökör 4 csapatban 150 drb, várad- csehi, kordói stb. kupecek kezén az úgynevezett váradi ökör sokkal több; egy kisebb szép csapat Szathmárból is érkezett; úgy páronkint, négyen- kint is Erdöhátról s Lnnkaságról, valamint a kö- zelvidékröl is elég erős volt a behajtás, — nem­különben a 3-ad fü tinókból is szép választék volt, — ellenben tehénféle átalában aránylag csak kö­zépmennyiségben; rúgott borjú pedig épen kevés volt. A szarvasmarhavásár 3 napi lefolyása alatt a helyszínén kővetkező árakat jegyeztem : egy pár 8-ad fü s egy pár 7-ed fü szép szarvú, nagy ter­metű 8 jó kövér ökröt páronkint 435 írton vett meg egy aradmegyei paraszttól egy szintén arad- megyei ifjú nagyobb birtokos; egy pestmegyei ma­jorság számái’a 12 db váradi ökör 330 ftjával; egy pozsonymegyei gazdaság számára erdélyi fal-

Next

/
Thumbnails
Contents