Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-09-10 / 73. szám

Orosházát illetőleg, a „Békés“ megjegyzi, hogy a község is hajlandó áldozatot hozni. — Igaz, s ezen hajlandóságának kifejezést is adott, midőn a kiküldött ministeri hivatalnok jelenlétében százezer téglát, harmincezer cserepet, kétezer forint kész­pénzt s két hold legjobb minőségű földet ajánlott a község közvetlen közelében. S ha a csongrádi ajánlatról az mondatik, hogy az valóban szép, ta­lán az orosháziról is ellehet mondani, hogy az is csak valami. A napokban láttuk tanfelügyelő ur ö nagyságá­nak községünk elöljáróságához intézett hivatalos átiratát, melyben tudatja, hogy Pauler minister ur a körülmények kellő egybevetése és megfontolása után, jónak látta az államképezdét Csongrádon megtelepiteni. Bizony kár volt azzal az egybevetéssel és meg­fontolással fáradni, mikor már különben is Cson- grád felé hajlott a mérleg, s kár volt a ministeri hivatalnok urnák, már különben is feleslegessé vált kiküldetésével a közoktatási budget nem épen duzzadt tárcáját apasztani. Valóban kiváncsiak vagyunk, mi lehetett az a kiválólag kedvező körülmény, mely a versenyzett három község között első nyertessé Csongrádot tette. Csongrád, a tankerület többi községeitől mintegy elszigetelve, egészen szélen fekszik : Orosháza központon. Csongrád a Tisza mocsárjai között, esős, sáros időben minden oldalról hozzáférhetlen : Orosháza vasúti kapcsolatban áll. Csongrádnak vasútja lesz, Orosházának van. Csongrád levegője a tiszai mocsárok kigőzölgé­sei folytán nedves, egészségtelen: Orosházáé száraz, egészséges. Hogy Csongrád és Orosháza mit ajánlott, azt már említettük. Csongrádon egészen uj épületet kell emelni, Orosházán egy körülbelül 1150 0° térfogatú tel­ken, a község központján, homlokzatával széles, nyílt utcára néző, solid anyagból emelt épület 8500 forintért volt kapható, mely egy pár száz forint­nyi költséggel, igen könnyen és hamar lett volna ügy átalakitható, hogy az első évi tanfolyamra a lehető legnagyobb kényelmet adta volna; tovább­ra pedig 10—12 ezer forint beruházással az egész intézet a célnak tökéletesen megfelelt volna úgy, hogy a szükséges tantermek, lakosztályok és gya­korlati iskolán kívül, az udvaron elég tágas tor­natér s még egy jókora kert is maradt volna. Szóval 20 ezer forint költséggel, beszámitva a köz­ségi ajánlatot, az egész intézeti épület a célnak tö­kéletesen megfelelőleg lett volna előállítható. Legyen szabad egyenlőre kételkednünk, hogy a csongrádi körülmények kedvezőbbek az orozhá- ziaknál. Ez a mi szempontunk; — ő exeellentiájáét csak sejtjük : az értelmes közönség pedig, minister ur eddigi eljárása nyomán, könnyen tájékozhatja magát. Torkos Károly. Franciaországi események. A nemzetgyűlés sept. 5-ki ülésében kezdettek meg a tárgyalások a kormánynak Versaillesben állandósítása felett, Ranviet ebbeli indítványa felett igen heves és zajos vita keletkezett. — A bal­oldal erősen ellenzi a javaslatot, és a nemzetgyű­lésnek s a ministeriumoknak Párisba való vissza­térését követeli. —Azon hirt is emlitik, hogy Thiers és az olasz követ Nígri között élénk fejtegetések­ben nyilvánuló szóváltás keletkezett, Olaszország­nak agasteini tárgyalásokban való részvétele miatt. Nigri kinyilatkoztatá, hogy Olaszországnak egyet­len célja: a békét fentartani; azonban semmi eset- 're sem célja valamely barátságos hatalmat károsí­tani. — Rouher a jelöltséget Corsicában elfogadta. — A párisi nők között következő szövegű kérvény kering: „Az emberiesség nevében. Sok ezer csa Iád nevében, mely gyászba s a legmélyebb nyo­morba vettetett. A közbéke nevében. A párisi ipar nevében, mely elhervad, mert legjobb munkásaitól megfosztva látja magát: Esedezünk az összes fog­lyok azonnali szabadon bocsáttatásáért, kivéve a visszaeső bűnösöket s ama keveseket, kiket köz­vetlenül a gyújtogatások, a gyilkosság, lopás vád­ja sújt.“ A hadisarc harmadik félmilliárdjának utolsó rész­letét a francia kormány már lefizette. Sept. 1-én érkezett az utolsó 100 millió Strasburgba, ezenkí­vül még 10 millió felesleg a netaláni tévedések s hiányok kiegyenlítésére. — Hírlik azt is, hogy Pouyer Quertier — Thiers megbízásából — azon ajánlatot tette a német követ Araimnak, hogy hajlandó a tartozás összes hátralevő részét váltók­ban törleszteni, melyek fokozatosan 1872. deeernb. utoljáig lesznek kifizetendők; viszontszolgálmányul azonban azt kívánja, hogy a németek a megszállott összes területeket hagyják oda. — Elszász és Lot- haringia kormányzóját Bismarck-Bohlen herceget e hó 6-án váltotta fel utódja: Möller. Külföld. Salzburgban e hó 6-án megtörtént e két feje­delem és államférfiak találkozása, este nem sokkal az uralkodók első találkozása után gyalog mentek a fejedelmi lakba, miközben Bismarck Andrássyt és Hohenwarthot látogatta meg. Ezután Bismarck Beusttal értekezett. Az udvari ebéden az osztrák császár először vendégét köszöntő fel, mire Vilmos császár Ferenc Józsefre és a közbékére ürité po­harát. — Bizonyossá lett a hir hogy Vilmos csá szár visszautaztában Bajorországot is meglátogatja. Rómából azt jelentik, hogy Sumarokoff az orosz kormány küldetésében ott időz s már két Ízben volt kihallgatáson a pápánál. Megbízatása hir sze­rint abban áll, hogy a pápát a szent-pétervári kat- holikus gyűlés elismerésére bírja. Mazzilli Genuába érkezett, honnan még e hó­ban Rómába megy, az ott tartandó köztársasági gyűlésre. A töl’ök kormány legújabban köriratot inté­zett a hatalmakhoz, melyben a területen levő ide­gen postaintézetek megszüntetését kéri. A török postaügy — úgy mond a körirat — szervezve van, s a szultán nem tűrheti el tovább souveraini- tásának az idegen postaintézetek fenállása általi megsértését. Legújabbak. Konstancinápoly, sept. 7. Aali pasa Bilbek- ben halt meg, körülvéve fiaitól és számos barátai­tól. A szultán mélyen megrendült. — A népesség gyászban van. Bécs, sept. 7. A „Wiener Abendpost“ Salzburg­ból ma jelenti: a tegnapi udvari ebéd 9 óráig tar­tott. Ezután egy órai társalgás volt. Bismark még tovább időzött Beust, appartementjeiben. — Az ed­digi rendelkezések szerint a német császár holnap reggel 7 órakor utazik el és az osztrák császár Ischlbe megy vissza. Beust grófné Salzburgban időz. Bécs, sept. 7. Az értéküzleti társulat helyisé­geiből ma éjjel mintegy 40,000 ft értékű értékpa­pírok lopattak el. Salzburg, sept. 7. Hiteles oldalról a korábbi gasteini értekezleteknek és a két császárnak Salz­burgban történt találkozásának eredményéül Ausz­triának a német birodalomhoz a béke érdekében való csatlakozásának nyílt kifejezését állítják, a nélkül, hogy valami szerződés kötésére vagy más egyézményre került volna a dolog. A megszilár­dult austriai-nómet barátsági viszony következmé­nyéül szolgál az egyetértés: minden a jövőben föl­merülendő politikai kérdés együttes megfontolásá­nak szüksége. Az államférfiéi értekezletek körébe az „Internationale“ viszonyai is vonattak, nemcsak a netán szükséges állami elleintézkedésekre vonat­kozólag, hanem arra nézve is, milyen állást fog­laljanak el az államok socialis kérdések megoldá­sában. Versailles, sept. 7. A nemzetgyűlés elfogadá a Páris városa kölcsönéröl, és az invázió költsé­geinek az egész nemzet által leendő viseléséről szó ló tv.-javaslatokat. Róma, sept. 7. A kormány további 15 kolos­tor kiközösitését határozta el. Újdonságok. — A polgári kör a zászló szentelés ünnepélyé­nek érdekében csakugyan gyűlést tartott pénteken. Jól esett hallanunk, hogy polgáraink áthatva e nemzeti ünnep fontosságától, egyhangúlag elhatá- rozák, hogy legjobb akarattal oda fognak működ­ni, miszerint az ünnepély mind a rendezés, mind pedig a kivitel tekintetében méltó legyen a hon­véd névhez. E céljának elérhetése tekintetéből aláírási iveket bocsátott szét, melyeket részünkről is melegen ajánlunk közönségünk szives részvété­be. — A kör érintkezésbe teszi magát ez ügyben még a másik kasinóval is, s ha ez utóbbi szintén csatlakozni kíván, — mi nagyon óhajtandó volna, — úgy a két egylet közreműködése bizonnyára nem kevéssé fogná emelni az ünnepély nagyságát. Éljenek derék polgáraink, kik e határozatukkal újólag fényes bizonyítékát adák hazafias, s a köz­ügyekért lelkesedni tudó érzelmüknek, akkor, mi­dőn már a részvétlensóg két helyről is oly kirívó színben mutatkozott. Megemlítjük még, hogy ne­vezett kör ugyan ez ügyben ma d. u. 6 órakor szintén gyűlést fog tartani. — Beküldetett. Pár nap múlva valahára meg­nyílik a mi vasutunk is. Reményijük, hogy ez uj vonalon jobb rendet fognak tartani, mint a tiszain, melyen a botrányos rendetlenségből valóságos bra- vourt csinálnak. — A múlt hónapban is egy Arad­ra szállítandó hordó adatott fel Csabán, s e hordó Arad helyett bebarangolta egész Erdélyt, mig több­szöri reclamatió után végre 16 nap múlva nagy nehezen rendeltetése helyére — Aradra, ismét visz- szakerült, a hol borral megtöltetvén — augustus 28-án ismét az aradi vasútra került — de a hol a világos romlás veszélyének kitett szállítmány új­ból 8 egész napig tartatott vissza, azt kérdjük, szabadalmazott, becsületes eljárás ez? lehet-e cso­dálkozni, ha a magyar vállalkozás nem bir szilárd hitelre vergődni ? a panasz szünet nélküli — szám­talan — de azért még se tudunk esetet, hogy az illető vétkes kezelők valaha megbüntettettek volna; úgy látszik, hogy e gyönyörű népségre is rá illik a „tel maitre, tel valet“ (a milyen a gaz­da, olyan a cseléd). Ajánljuk vasúti uj tisztvise­lőinknek, ne kövessék a hírhedt tiszai vasút pri- vilegisalt gyalázatos gyakorlatait. W. — A belügyminister újabban is a cholera elleni óvintézkedéseket tartalmazó rendeletet bo­csátott ki a törvényhatóságokhoz, s e rendeletben az is foglaltatik, hogy szükség esetén az egyes községekben járvány-bizottságok is alakitandók. — Ezzel kapcsolatban azt is fölemlítjük, hogy me­gyei főorvosunk is dolgozott ki a cholera elleni óvrendszabályokat, melyek a járvány netáni je­lentkezése esetében a megyében életbe lépteten dök volnának. — Egy másik hetipiac tarthatásának enge­délyezése iránt Gyula város által benyújtott folya­modvány — melyet annak idején lapunkban is fölemlítettünk — azzal küldetett vissza a belügy- ministeriumtól, hogy miután a helypónz-szedés kér­dése a volt földes urasággal tisztába hozva nincs, a kérelemnek hely nem adathatott. — Említettük, hogy a folyó hó 12-ére terve­zett vasu^ megnyitását a városi elöljáróság lako­mával akarja megünnepelni. Az e végből kibocsá­tott aláírási ivén azonban a résztvevők száma na­gyon lassan szaporodik, a mi azt látszik bizonyí­tani, hogy a gyulai közönség örül ugyan a vasút megnyitásának, de még sem oly nagyon, hogy e miatt költekezésekbe is bocsátkozzék. Mi részünk­ről helyeseljük elöljáróink abbeli jóakaratát, mely szerint — mint áz aláirási iv fejezetében is olvas­ható — e városunk történetében korszakot alkotó esemény feletti örvendezésnek külsőleg is kifeje­zést adni; csak azt nem tudjuk, hogy váljon a megnyitás csakugyan végbe megy-e a kitűzött na-

Next

/
Thumbnails
Contents