Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-09-07 / 72. szám
java — ily szép módon, teljesített küldetéséért a diurnumot azonnal követelte és — azon nyugodt öntudattal, hogy küldetésének jól meg felelt — zsebbre is tette. Vegyesek. — Kock Pál, az ismert francia regényíró aug. 31. meghalt Párisban. — A francia nemzet legnépszerűbb irói egyikét veszté benne, az egész világ pedig egy igen kedélyes mulattatót, ki bár a legvastagabb realitással szokott festeni regényeiben, az erkölcstelenséget sohase papolta 3 hä valamiről, úgy bizonyára az ö működéséről mondhatjuk el, hogy jobb volt hírénél. Hetvennyolc éves lett s egyetlen fia maradt, a ki azonban bár szinte atyja genrejában ir, nem örökölte tollát.. — Nyári Pál hagyatékának ügye, miként az „Ellenőr“ Írja, végül rendezve van. Adóssága nem volt több, mint a mennyit ö maga följegyzett. Ezeknek födözésére azonban ingó és ingatlan vagyonának elárverezéséről annyi jött be, hogy minden adósság kifizetése után még rokonai is örökölnek utána vagy 30,000 forintot. Keglevich Béla tömeggondnok buzgóságának igen sok érdeme van abban, hogy ez az ügy ily megnyugtatón és Nyáry Pál emlékéhez méltón lett megoldva. — A magyar orvosok és természetviszgálók jövő évi nagygyűlése, Mehádián tartatik meg. — Magyarok az antwerpi congressuson. Mint a „Hon“ egy magánlevélből értesül, a magyarok Antwerpenben, hol most nemzetközi geográfiái congressus tartatott, melyen Magyarországot Hunfalvi János és Tóth Ágoston képviselik, szívesen fogadtattak. A congressus igen érdekes volt, s különösen a régi és nj földképekből berendezett kiállítás. Hunfalvi egy ülésben elnökölt is. Tóth Ágoston honvédezredesnek kiállított domborművű földképei annyira feltűntek, hogy a helyrajzi osztály érmet ítélt neki. — A „Nyíri Közlöny“ következő sorok átvételére kéri a hazai lapokat: Kmetliy György volt honvéd-tábornok és török basa török nemzeti disz-egyenruhája és rendjolei, melyekről a hazában csak igen kevesen tudnak, Nyíregyházán a boldogult egyik vérrokonánál SzénfFy Gyula tanár urnái vannak letéve. Az öltözet áll egy igen egyszerű feszböl kék bojttal; egy kékszinü anyagból készült s aranynyal gazdagon átszőtt testhez álló öltönyből; egy kék és egy fehér szinü, szintén széles arany oldalsujtással ellátott pantallonból; és egy értékes kardkötöböl. Ezeken kivül van egy nagy- és egy kis Medschid és egy Seraphin- rendjel. Ez utóbbit Kars vára védelménél kapta a vitéz tábornok. Óhajtandó volna, ha e szép emléket, vagy a nemzeti muzeum, vagy a színház, avagy föuraink valamelyike megszerezné az illető vérrokontól. Kmethy György, az egyszerű kadétból lett tábornok, egyike volt azon nagy férfiaknak, akik a magyar nevet, a müveit világ előtt tisztelttó s becsültté tevék, s aki hazájáról túl a csatornán, halálos ágyán sem feledkezett meg; nagybecsű könyvtárát a magyar akadémiának hagyományozván. E férfiú mindenesetre megérdemli, hogy eme fent leirt diszöitönye és rendjelei, megmentessenek a végelmálástól és pusztulástól. G-azdászat, ipar és kereskedelem. A debreceni gazdasági póttanfölyamot hallgató néptanítók kirándulása Miskolc vidékére. Mezőgazdasággal foglalkozó országunk jólétének egyik legfőbb rúgója a gazdászat lévén, a magas kormány minden alkalmat igyekszik megragadni azon szakismereteknek a földmives nép közti terjesztésére. E célból állít az ország különböző részeiben földmivesi-iskolákat, ezért küld ki egyes vidékekre vándortanárokat s ezért nyit évenkint a néptanítók számára gazdasági póttanfolyamokat. Hogy azonban gyakorlatban is lássák a tanítók, hogy a tanfolyam alatt előadott szakismeretek különböző földtalajokon é3 gazdaságokban mikép foganatosíttatnak, azért történnek egyes vidékekre kirándulások. Ily kirándulást tettek az idén a debreceni póttanfölyamot hallgató tanítók Miskolc vidékére, melyben Deininger Imre, dr. Schvarcer Viktor, Békessy László, Lakner József tanár urak és 23 néptanító vett részt. Az indulás aug. 24. reggel 3 órakor volt a vasutón. Hét órakor Tokajban szálltunk ki. Ez irányban haladva itt kezdődnek a hegyek a különálló, mintegy 4 ezer láb magas tokaji heggyel. Reggeli után a szölöszet megtekintése végett a hegyre indultunk. Horkay János ev. lelkész volt szives felkisérni bennünket. A hegy oldalait 4—8 öl mély vizmosta árkok barázdolják, melyek fenekén viz által lesodort 20—50 mázsás kövek hevernek. Az árkok feneke erős trachit köves. A hegy talaja meszes anyag; alja és közepe szőlővel van beültetve, felső része az itt-ott elszórt fák kivételével kopasz, azért is kopasz csúcsnak neveztetik. Oldalai igen lejtősek. Hogy az esővíz a termő talajt le ne sodorja, azért a tulajdonosok szőlőiket lépcsőmesgyékkel látják el. Két órai nehéz gyaloglás után a hegyen voltunk. Innét a kilátás elragadó. A hegy tövében fekszik Tokaj. Minden oldalról rónaság terül el, melyet a Tisza és Bodrog elágazásai szeldelnek. A látható számos község belásitott tanyákként tűnik fel. Bizonyos távolban nyugotra sötétlik a sátoraljai hegység. A tokaji és a sátoraljai hegység termi a világhíres tokaji aszubort. Az itt tenyésztett szőlő, formint faj ; tenyésztése az átalán elfogadott módon történik: Kora tavasszal van a megnyitás, ezt követi első kapálás, karózás, másodszori kapálás, nyesés és harmadszori kapálás. A szőlő újítás leginkább homlitás (kosarazás) és döntés által eszközöltetik, mindenkor trágyával. Azonban itt is legjobbnak bizonyult 3 éves gyökeres vesszőt ültetni. A trágyát pultonokban hordják fel a hegyre, ami nem kis teherrel és költséggel jár. A tokaji aszúbor készitése körülbelül ily módon megy végbe: ősszel a szőlöfürtöket addig hagyják a vesszőn, mig annak nagy része meg nem a3zalódik. A leszedés után az aszalt szőlőszemeket különválasztják, s ha elölegesen a lényegét ki akarják venni, azokat egy alul lyukkal ellátott hordóba teszik, ahol azok tnegdagadván, saját súlyúk nyomása alatt csepegni kezdenek. A lecse pegett folyadék megerjedvén, essencia nevet visel. Az essencia kivonás az aszúbor rovására történik. Mind a fent leirt módon meglopott, mind pedig a sértetlen szemek azután egy más hordóba tétetnek és gázoltatnak mindaddig, mig az egész béltartalom pépnemü anyaggá át nem változik. A pépre a körülményekhez képest több vagy kevesebb közönséges mustot öntenek és azt 8—10 óráig szüntelen kavarják. Az összevegyitett folya-- dék 6—8 napig bántatlannl marad, mialatt a sep rö a hordó fenekére üllepedik; a megtisztult must más hordóba- átszüretvén, forrásnak engedtetik át. Az asszú közönséges kezelés mellett 1—ly2 év múlva forr ki teljesen. Nem minden évi szöllötermés alkalmas asszú készítésére. Ha a szöllöszemek kánikulában nagy melegek hatása alatt a kifejtésben meg nem gá- toltatnak, bizonyos fokig meg nem fonnyadnak; akkor a szöllö csak közönséges bor előállítására használható fel. Sem tavaly nem volt, sem az idén nem lesz alkalmas a szöllö asszú készítésére. A legjobb asszút Mád, Tolcsva és Tálya szolgáltatja. Ebéd után megtekintettük a hegyoldalban vágott kőbányákat. Kőzetük bazalt. A kőfejtés körülbelül igy történik: puskapor segélyével a kőzetet szétrepesztik vagy legalább megmozgatják; a megmozgatott darabokat csákányok és vasrudak segélyével kieiúelik és a kívánalomhoz képest átalakítják. Láttuk a nagy kövek terv szerinti szétrepesztését és faragását. A legjobb kezelés Mathaidesz Gusztáv, nyíregyházi lakos bányájában észlelhető, ahol kocka burkolat kövek is készíttetnek. Ezer darab 7 hüvelknyi szabályos kockának az ára 220 frt; kisebb nagyobb szabálytalan kockának ezre pedig 120 frt a helyszínén. A munkások napidija 1 frtól 4 frtig váltakozik. A kötermelés állítólag elég kelendőségnek örvend. Később a tokaji bormivelö egylet ágense, Schi- ckedanz Ferdinand által meghivattunk borpincó- jének megtekintésére. A házi úr váratlan szívélyességgel fogadta a társaságot s készséggel elmondta a borkezelés módjait. Hogy pedig a borok tulajdonairól gyakorlatilag is meggyőződjünk, kiki pohárral felfegyverkezve, sorban kóstolgattuk a különféle jeles tokaji borokat. A meglátogatott pince Rákóczy idejében épült; jelenleg Szirmay Ödön birtoka, kitől az egylet haszonbérli. A benne levő bor 4—6 ezer akóra mehet. Az egyletnek van itt még két más pincéje, melyekbe azonban az idő rövidsége miatt nem mehettünk. (Folytatása következik.) Országos vásári tudósítás. Gyula sept. 4. A gyulai úgynevezett kisaaz- szonvnapi vásá'% mely még múlt hó 28-án vette kezdetét, ma oszlott szét. Szokás szerint a sertésvásárral indult, s végződött a belső vásárral. Sertés, fökép pedig sovány tarlós és füves sertés, most 4000 dbbal több érkezett, mint a múlt vásárra; a 12,000-et meghaladván az összes forgalom. Békés-, Bihar-, Arad-, Csanád- s Temes megyék s Erdély egy pár megyéje szolgáltatták ki az ösz- szes illetőséget. — Vevők jöttek kevesen Pestről s Kőbányáról, kevesen Szegedről, többen Kecskemétről, Ceglédről, Kőrösről, Szolnokról, a Hajdúkerületből és a felföldről is, vevők voltak a helybeli, eleki és más vidéki hizlalók és gazdák is. A vásár elején rátartogatták átalában a sertéseket s k ét-három vigyázatlan vevő még holmi nyájmaradványokat is 6—8 fttal drágábban vásárolt sietve össze, — mint 2 — 3 nap múlva olyan jószágot, vagy jobbat duszkálva vehetett volna.— Csötörtökön, pénteken már nagyon álászálltak az árak, s ily potom áron sem volt eladható igen sok kimaradt sertés. Az árakat a helyszínén gondosan kitudva, következőkép jegyezem : A vásár elején egy szalon- tai, már kissé javított 480 dbból álló 1 és % éves heréit nyájat 55 ftjával, másikat ilyen korút ugyancsak szalontait 340 dbot, de már soványát 46 frton vett meg egy kecskeméti; — ugyancsak a vásár elején 3 kisebb csapat 1 és % évest, mind jó fajú uradalmi nyájak maradványát 50 ftjával vették meg helybeli és vidéki hizlalók elég drágán. A vásár közepén egy 160 dbból álló 2 éves jő fajú falkát, melyért előbb 55 ft volt többször ígérve, 50 ftjával vett meg egy megyebeli pusztai nagybirtokos és kereskedő, ugyanez egy 326 drb- ból álló 1 és fél éves heréit nyájat'páronkint csak 40 írtjával vett meg teleltetésre; 100 db. 2 éves heréit nyáj 66 fton; egy másik 2 és 3 évesekből álló heréletlen öreg nyáj csak 61 ftjával; egy 3-ik 57 dbból álló 2 éves sovány falka csak 48 fiújával ; egy aradmegyei moslékon javított 1 és ft évesekből álló 359 dbnyi nagy falka, a vásár elején á megbízottól 50 ftban alkudtatván ki, a később beérkező tulajdonostól már 54 ftjával vétetett meg egy szegedi hizlaló által. Egy 108 mind egyenlő heréitekből álló knkuri- cázott jó félhusu nyájat egy gyulai hizlaló páron- kint 70 ftjával adott el; egy 220 darabból álló kötegyáni 1 és fél éves középszerű sovány falkát, egy csorvási gazda 42 ftjával vett meg; egy 85 dbból álló 1 és yé éves mezögyáni tarlós, heréit falka 47 ftjával; egy 300-on felüli aradmegyei 1
