Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-09-07 / 72. szám
Harmadik évfolyam. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése, hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. 72-ik szám. Gyula September T-én 1871. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési« irodájában (Erzsébettel- 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca < 5. 8z.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték 1 minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. egesz evre fél negyed „ Mi kellene tulajdonképen? Az újabb időben bennünket, békésmegyeieket, saját nézet-áramlat lepett meg; azaz bocsánat, nem mindnyájunkat, csak is néhányat közölünk. Gyakorlati nemzet akarunk lenni még ott is, hol pedig a célba vett törekvés minden mást, csak nem gyakorlati nézpontot árul el. Szét nézünk magunk körül s azt vesszük észre, hogy jó formán semmink nincs, mit e megye mint büszkesége méltó tárgyát mutathatna fel, a mi van, az annyira szétforgácsolva és szét van szórva, hogy épen e szétszórtságánál fogva elenyészik s elveszti imponáló hatását. Szét nézünk s azt vesszük észre, hogy megyénknek nincsen egy erős központja, honnan valódi tudományosság, műveltség és haladás sugarai lövellve ki, jótékony fényt és meleget árasztanának a megye többi városai- és községeire. A „Békés“ augustus 28-ki számában (R.) ur e központot Csabában találja fel, Csabának jósolja egy életerős megyei központ fényes jövőjét, mint különben is oly városnak, mely a megyének nem oly excentri- cus középpontja mint Gyula. Ez eszme egyébiránt nem uj, régibb korból veszi eredetét e mozgalom, s a ltgujabb időben is történt egy sikertelen kisérlet a megye középpontját a megyei törvényszék előleges áthelyezésével apránkint Csabára szivárogtatni át. És mig ez ment, hogy úgy szóljunk, mintegy magától mig Csabának mint a megye leendő középpontjának akadtak szószólói, addig Gyula hallgatott, érezte, hogy Csabának van felette egy el nem vitázható előnye, s ez előny nyomasztó hatása alatt várta, hogy mikor fog megfosz- tatni azon előnyöktől, melyekkel még jelenleg, mint a megye középpontja bir. — Ma már azonban Gyula érdekében is merünk emelni szót, mert ez előnye Csabának már megszűnt. Több 15 événél, hogy Csaba a világgali könnyebb közlekedés előnyében részesül; kibirta-e zsákmányolni ezen előnyét oly mérvben, mint azt kizsákmányolhatá vala s okvetlenül megvár hatók, hogy kizsákmányolja, ha a megyei középpont irányadó szerepére hivatást érze magában; — emelkedett-e különösen ipara s a lendület melyet kereskedelme nyert, váljon áll egyébből, mint nehány üzletember megtelepedéséből, kik jó termés idején exportját közvetítik. Szaporodott-e azon jóravaló elem, mely más nagyobb városokban a tőkepénzesek és iparosokból álló bourgeoisies-t ké{ >ezi; vagy pedig ott áll hol állott t. i., hogy akosságát egy különben tiszteletre méltó, de számra nézve s különösen a lakossághoz viszonyított számra nézve, csak nem elenyészőleg csekély értelmiség s e mellett csak nem kizárólag földmiveléssel foglalkozó nagy tömeg alkotja. Mennyivel máskép áll ez Gyulán. Nem is említvén az értelmiségi s más egyéb osztályok sokkal kedvezőbb arányát, Gyulának igen erős iparos és kereskedői osztálya van, mely mintegy közbeékelt jótékony elem szerepel, melyre támaszkodni lehet; ipara, kereskedelme fejlettebb, egyes árucikkeivel messzi kereskedik s általában több úgy köz- mint magán-confort tűnik fel a vizsgáló előtt már első tekintetre. — Miután pedig egy életerős megyei központul szolgáló városban kell, hogy mindezen elemek fellelhetők legyenek, egyszerűen következik, hogy Csabán ez elemeket még előbb teremteni kell, melyek Gyulán már megvannak, s hogy ennélfogva Csaba nagyobb fáradsággal lenn© a megye életerős középpontjává átalakítható, mint Gyula. Még egyet s ez a legfőbb érv. — A magyar ember lelkén, ha hazája íővárosába megy, egy gondolat rágódik akarata ellenére, mely természetes kifolyása azon helyzetnek, hogy nem látja, hogy hazája fővárosában van, csak is tudja, hogy ott jár. Miért igyekezzünk mi megyénkre nézve hasonlót érni el, mert jegyezzük meg, hogy olyannak fogja gondolni a nálunk megforduló idegen a megyét, a milyennek annak központját találja, s csak azon megyét fogja kiválólag magyarnak tekinteni, melynek legalább középpontjában az adj on istenre— fogadj istennel felelnek. — Csaba városa derék népe jóravaló hazafias értelmiségének befolyása és vezetése alatt ma velünk érez és velünk gondolkozik; váljon megtartja-e befolyását, s meddig ezen hazafias elem, a nép minden rétegeire; váljon nem akad-e itt is, ki más irányt igyekszik tűzni ez érzelmeknek, nem fog-e itt is a szerencsétlen politikai párttusa oly elemeket hozni felszínre, melyeknek győzelmére csak aggódva kellene gondolnunk s nem fogna-e könnyen megtörténhetni, hogy e diadalmas elem ezt mondaná : mi eddig ve letek éreztünk és gondolkoztunk, most rajtunk a sor, ti érezzétek és gondolkozzatok mi velünk. Mi kellene tehát ha volna! — Igen is egy erős megyei középpont, de tekintetbe véve Gyula históriai jogait, a dolog oeco- nomieus oldalát s minden egyéb körülményeket : Gyulán és nem Csabán. A városok rendezéséhez. A hivatalos lap vasárnapi számában a belügyminister következő rendeletét olvassuk : „A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló lö70. XLII. t. c. végrehajtásának ideje a városokra nézve is bekövetkezvén, hogy e város közönsége a fönebbi törvény 91. §-ában tüzetesen körvonalozott tervezetek kidolgozásával megbízandó küldöttséget kirendelhesse, a törvény által reám ruházott jognál fogva a városi közgyűlés megtartására folyó évi sept. havát, zárhatáridöül pedig ugyan o hó 30-kát olykép tűzöm ki, hogy e hó folyamában, a fönemlitett közgyűlés törvény- hatóságot képező minden város közönsége részéről okvetlenül megtartassák. E végből e város főispánját a közgyűlésnek ezen zárhatáridöben, egy általa meghatározandó napra egybebivása és megtartása iránt kellőleg utasítottam. A törvénynek a rendezésre vonatkozó határozott intézkedése minden bővebb útmutatást fölöslegessé tevén, midőn a város közönségét fönebbi intézkedésemről szükséges tudomás végett értesiteném, részemről azon reménynek adok kifejezést, hogy a város közönsége áthatva az átalakulás e nagy müvének fontosságától, a város rendezésére nézve oly tervezetet fog kidolgozni és jóváhagyás végett hozzám mielőbb fölterjeszteni, mely a jó és gyors közigazgatás biztosítása mellett az ország, illetőleg az adózó polgárok anyagi érdekeinek megóvása iránti jogosult kívánalomnak is megfelolend. A gróf Szapáry Gyula államtitkár lemondásáról szóló hir megvalósult. A sept. 3. hivatalos lapban olvasható „állásától fölmentése saját kérelme folytán, eddigi buzgó és sikeres működésének teljes elismerése mellett.“ A belügyminister elnöklete alatt működő bizottság legközelebb Baranya, Zólyom, Sáros és Trenosén megyék szervezési munkálatát tárgyalta, s azokat némely határozatok kivételével helybenhagyta. Franciaországi események. A franciaországi helyzetet oly sokáig függőben tartott kérdés végre a September 1-söi nemzetgyűlésben meg lett oldva, Thiers a franciaköztársaság elnökének 480 szavazattal 93 ellenében megválasztatott, és ez alkalomból már többrendbeli aze- rencsekivánatot kapott az államok külügyóreitöl, az eredmény a vidéken is nagy megelégedéssel fogadtatott s Thiershez az ország minden részéből érkeztek a szerencse kivánatok. Thiers, ennek folytán mint a köztársaság elnöke első üzenetében megköszöni a nemzetgyűlés bizalmát, és áldozatkészségét, ígéri az ország érdekeinek megóvását és erőssé tételét. Az ostromállapot megszüntetését illető sürgősség visszautasittatott, miután a kormány ellene nyilatkozott. — Egy rendelettel Dufaure a minister tanács alolnökévó neveztetik ki, Larcy pedig visszavette lemondását Thiersnek September 2-ról kelt következő irata folytán : „En az ön lemondását nem mint véglegest fogadtam el, és valóban nem is fogadom el. Kérem tehát önt vegye vissza lemondását, mert az ön helye jelenség marad egy oly kormányban, mely a maga kebelében folyvást egyesíteni törekedett minden mérsékelt vélemény képviseletét s a mely soha sem szűnt meg védelmezni a nagy társadalmi elveket, a melyekért mi, ön és én oly sokáig együtt harcoltunk. Általánosan helyeselni fogják, ha ön a jelenlegi viszonyok közt nem válik meg tőlem, és ekkép újabb bizonyítékát adandja a conservativ és szabadelvű eszmékhez való ragaszkodásnak.“ A nemzetgyűlés kebe- belében csillapodnak a kedélyes a jobboldal is kezdi magát beletalálni a dolgok uj fordulatába s köz- | lönyeik minden hozzátétel nélkül közlik a hirt, hogy
