Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-08-31 / 70. szám

magáét, tanítsak gyermekeinket oiy tudományra, mely az életben is biztos vezére legyen, neveljünk értelmes, hasznos és jóravaló polgárokat a hazá­nak, igy oldjak meg aztán a nagy feladatot, mely­re kérünk törekszik, s melyre nekünk különösen oly igen nagy szükségünk van. 4* A katonai őszi gyakorlatok a napokban kozdetüket veszik, a igy a helybeli honvéd-zász­lóalj legénysége is be lett hiva ez alkalomra. Ez eddig helyes, mert a törvény is igy parancsolja, hogy a kik kezdetben négy-nyolc hétig voltak fegyver gyakorlat alatt, azok évenkint hivassanak be ismétlő gyakorlatokra; — hanem a helybeli parancsnokság egy kissé átlépte nem csak a mél­tányosság — minek különben ily esetekben nem igen szabad tekintetbe jönni, hanem a törvényes szokás határait-is. Mint biztosan tudjuk egy 16 hónapot kitöltött, s e2 idő alatt magát annyira ki­képzett őrmestert hivott be e gyakorlatokra, ki már az altiszti iskolát is oly tapintatos ügyesség­gel vezette, hogy Pongrác* ezredes tökéletes meg­elégedését nyilvánitá az eredmény felett. Kérdjük már most, kinek van nagyobb szüksége a gya­korlatra a kevésbé, vagy a tökéletesen müveit ka­tonának ? Annál viszásabban tűnik fel ez eset, mert többen vannak felmentve e gyakorlatok alól olya­nok, kik alig 4—ő hetet töltöttek fegyver alatt. Itt nincs hely6 a kivételezésnek, mely utoljára is ro»a vért csinál. Aztán mi biztosítja azokat, kik lő hónapos szolgálatra vállalkoznak — mire kü­lönben a törvény som kötelez — az évenkinti be­hívás ellen, ha a gyakorlat ezt tanúsítja. Kik ily terhet vállaltak magukra azon biztos reményben tevék azt, hogy leróván kötelességüket, nyugton haladhassanak a polgári pályán. Elvárjuk külön­ben a parancsnokságtól, hogy ez esetbon úgy fog eljárni, mikép uj felszólalásra nem ad alkalmat. Vegyesek. — Az első magyar tüzoltó-ünnepóly f. évi September hó 16, 17, 18 es 19-ik napján fog megtartatni Pesten. Az ünnepély sorrendje kő­vetkező lesz: szombat, September 16-án vendégek fogadása a bizottmány által, a kiállított gépek stb. ünnepélyes megnyitás. Fogadási estély a lövöldé­ben az összes egyletek összejövetele a plébánia- téren, diszmenet, délután nagy diszgyakorlat, s es­te diszestély az „Újvilágiban. Hétfőn, 18-án a tűzoltó szövetség központi bizottmányának nagy ülése, d. u. 3 órakor diszebód. September 19-én a kiállított gépek vizsgálata. Este bucsu-estóly a lö­völdében s a jutalmazottak kihirdetése. Aradon az égető szükségek egyikét képezi egy szilárd hid a Maroson keresztül, mely Arad váro­sát a Bánáttal összekösse, miután a mostani már évek óta életveszélyes. Alakult is már a városban részvénytársaság, mely egy vashid építését magára vállalni hajlandó lett volna — de törekvése elé akadályt gördített a közlekedési minisztérium, mely az uj hidat a mostaninak helyén óhajtotta hadásza­ti szempontból kiépíttetni. Újabban hirlik, hogy a minisztérium elállóit e tervtől s igy az uj Maros­iad az Eötvös utcza irányában, az uj lyceum előtt fog kiépíttetni. — Nyíregyházán az uhlánusok két polgárral mulattak, s midőn a bőkezű polgárok haza akar­tak térni, ezek követelték, hogy nekik még to­vább is Elessenek; mit azonban ezek nem telje­sítve, eltávoztak. Alig mentek néhány lépést, mi­dőn az egyik uhlánus utánuk rohan, kardot ránt, s a* egyiknek fejét rögtön úgy vágta meg, hogy azonnal szörnyet halt. — A gyilkos katonát még azon éjjel elfogták, • katonai fedezet alatt Debre­cenbe vitték, hol Ítéletét várja. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Tervezete a bókésmegyei gazd. egylet által 1871. sept. 17. B.-Csabán rendezendő lóversenynek. A verseny B.-Csaba közelében, gr. Wenckheira Jír. kígyóst uradalmának a szélmalom melletti rá* síén, sept. * 17-én d. u. 2 óra 30 perckor*veendi kezdetét. A bejelentések a 2-ik és 3 ik futamra Wie­land Gusztáv rendező elnöknél B.-Csabán a ver­seny napja d. e. 9 órájáig, az 1-sö és 4-ik futam­ra ott és a belyszinén ugyanannál eszközlendök. H e 1 y á r a k : I. oszt. ülőhely 1 frt, II. oszt. 50 kr, körbelépés férfiaknak jelvénnyel 1 frt, egyleti tagnak 50 kr. Jegyek előre válthatók Vidovszky és Décsey kereskedő uraknál és a helyszínén a pénztárnál. Rendeztetik4 futás: / 1. Allamdij. Futhat minden bókésmegyei la­kos sajátnevelésü mén vagy kancalova. Pályahossza 1000 öl. Díj: az 1-sö lóé 80 frt, a 2-diké 20 frt. 2. Áll amdij. Ügető verseny 2 lóval, 4 kerekű kocsival. Versenyezhet minden békésme­gyei lakos tulajdonában lévő ló. Indulás 5 per­cenként sorshatározta egymás után. Pálya hossza 4000 öl. Tét 5 frt. Dij: a 25 percen belül első­nek beérkezetté 100 frt, a 28 percen belül má­sodiknak beérkezetté a tétösszeg. 3. Egyleti dij. Futhat csupán egyleti tagnak mén vagy kancalova. Pálya hossza 1000 öl. Teher: 3 évesre 115, 4 évesre 130, 5 éves és idősebbre 135 vámfont, ménlóra 2 fonttal több. Tót: 10 frt. Dijak: az 1-ső lóé 40 arany (10 frankos), a 2-diké a tétösszeg az 1-sö dij feleere­jéig, a netaláni többlet az 1-sö lónak jutván. 4. Egyleti dij. Vigasz verse ny. Futhat minden, az 1-sö és 3-dik futáson nem nyertes ló. Pálya hossza 1000 öl. Dij: 5 arany. A verseny folyama alatt az egylet egy szecs­kavágót fog nyilvánosan elárverezni. Ugyanaz nap délelőtt 9 órakor Csabán, a régi városháza udvarán, az állami Iótenyészdijak fog­nak ünnepélyesen kiosztatni. Kelt B.-Csabán, augustus 27-én 1871. Wieland Gusztáv, rendező elnök. Mokry Sámuel egyleti titkár. Debrecen gazdászati tanintézetei. A földmive's iskola. (Vége.) A földmives iskola keletkezett az 1867. évben; fekszik a város éjszakkeleti részén, a várostól mint­egy lia órányira. Jelenlegi földbirtoka 608 kát. hold; 408 holdat Debrecen városa ajándékozott neki addig, mig ez Debrecenben fenáll, s a tanítási nyelv a magyar lesz; 200 holdat maga az intézet haszonbérel a várostól. A tanfolyam 3 évre terjed; két első évben a gazdászat, az utolsóban a kertészet és erdészet ada­tik elő. Az intézetbe felvétetik minden írni, olvasni és számolni tudó, 17 évet betöltött égvén. A tanulók a lakást, az élelmezést és a mosást az intézetben kapják, ezért fizet mindegyik : az első évben 120, a másodikban 80 és a harmadikban 40 frtot o. é. A ruházat a szülők gondja. Eredetileg 30 tanulóra van a hely berendezve, azonban az idén 34 volt. A hely szűke miatt töb­ben elutasittattak. Ez intézet is 450 frtos ösztöndíjjal bir. Az oktatás minden tudományos kutatást mellőz­ve, egyszerű természeti alapokra fektetve adatik elő s rögtön a gyakorlati téren érvényesíttetik. A tantárgyak ezek : számtan, mértan, számvitel, marhatenyésztés és felbecslés, természettan, vegy­tan, talajisme, növénytermelés, általános és rész­letes állattenyésztés, ló-, szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztés, gyapjuisme, baromfi-, méh- és se­lyemhernyótenyésztés, fatenyésztés, szöilömivelós, gyümölcsfatenyésztés, konyhakortészet. Az intézet vezetése az igazgatón kívül 2 tanár­ra van bízva. Szegödményes cselédsége : 1 felügyelő s udvar­gazda, 1 béresgazda, 1 kerülő, 1 juhász s 1 bojtár, 1 kondás, 1 tehenész s 1 bojtár, 3 kocsis és 6 béres. A gazdasági földterület felosztása: 36 kát. hold! majortér, szérű és utak; 10 kát. hold kertek; 332 kát. hold szántóföld; 12 kát. hold kisérletitér; 200 kát. hold bérlegelö; 16 kát. hold rét. A major a gazdaság közepén fekszik; külseje csinos s belső berendezése, alig hagy valami kí­vánni valót. Részletes leírását mellőzve megemlí­teni, hogy a déli részében a növendékek, a 2 ta­nár, a kertész és a cselédség lakik, az éjszaki ré­szét pedig az istálók, a magtárak és egyéb épü­letek képezik. A növendékek laka két szobából áll. Belső be­rendezésük katonás : a szobák hosszában két sor­ban vannak egymás mellett a vaságyak elhelyezve s minden két ágy közt egy szekrény. A lakszobák közelében van egy tanterem, mely az összes tanuló ifjúság közös tanterméül szolgál oly módon, hogy mig p. az első osztály bent ta­nul, addig a második osztály kint dolgozik. Mikor a második osztály jön az elméleti oktatásra, ak­kor az első megy kézimunkát végezni s igy a váltakozás szüntelen. A harmadévesek a kertész vezetése alatt egye­dül a kertészettel és erdészettel foglalkoznak. A növendékeknek van még közös- és olvasó- és társalgótermük. Az itt kiképzett növendékek alkalmazhatósá­gáról világos bizonyítékot nyújt az, hogy a tan­folyam bevégzése előtt azok légyeges része önálló hellyel kináltatott meg. A cselédek mindegyikének van 1 szóbából, konyhából és éléskamrából álló külön laka. Az istálok mint kivül, úgy belül kitűnő szerve- zetüek, a többi közt : lent és fent szelelö lyukak­kal vannak ellátva s padozatjuk téglázott. A ki­rakás a jászoltól az állat hátulsólába felé lejtős; a lejtőn a folyó trágya az erre elkészített árkok­ba s innét a gödörbe vezettetik s öntözésre hasz­náltaik. A trágya-gödör is ki van téglázva, közepe felé szintén lejtősen; a közép pont irányában a gödör egyik oldalán szintén téglával kirakott kút áll e erre kautschuk csövei ellátott szivattyú van alkal­mazva. A trágya halmazból a folyó trágya e kút­ba folyik le s idönkint a szivattyú segélyével is­mét a trágya-halmazra fecskendeztetik. így a trá­gya értéke fokoztatik is, érleltetik is. Midőn a gö­dör egyik része a trágyával megtelt, az illó amo- niák megkötése végett agyaggal tapasztatik be. A gazdasági eszközök is elég bőven vannak képviselve ; ilyenek: többféle vető , széna és ga­bona arató- és szénagyiijtögép; több közönséges-, mélyítő , töltögető-, túró-, gyomirtó-, vonalzó- és szölökapálóeke; vas- és fahengerek, lánc- és fa­boronák, rosták, morzsolok, lóerejü nyomtatógép s ehez alkalmazható malom stb. A gépek nagyrészóvei kísérletet is tettünk. A gazdasági állatlétszám körülbelöl: 20 darab ló, 42 db szarvasmarha, 80 db sertés és 477 db juh. A fakert, dacára annak, hogy nem rég kelet­kezett, elég számú és szép csemetéket képes fel­mutatni. Itt van elhelyezve a 20—25 kaptárból álló, szintén nem rég keletkezett, méhes is; a ka­sok többnyire gúla- és bengeralakú szalmakasok : van azonban köztök Dzirzon és Liptai-féle is. A méh-kezeiés a kertész gondja. Az intézet földbirtokának összes talaja homokos, itt-ott majdnem futó homok. A szántóföldön termesztett növények leginkább ezek: búza, rozs, árpa, zab, köles, cukor- és ta­karmányrépa, kukorica, kolompér, repce és mint­egy 20 faj takarmánynövény. A kísérleti téren ezeken kivül még számos más külföldi növénnyel tétetik próba tenyésztés. A föld művelését és az állatok gondozását a cselédség és a növendékek végzik; a hiányzó munkaerő napszám által pőtoltatik. A birtok ez évi jövedelme körülbelül 12 ezer frt, a két intézet kiadása pedig 33 frtot tesz. Adja Isten, hogy rövid idő múlva Békésmegye is dicsekedfcessék ily intézetekkel. Bollek József, tanitó. Kiadó tulajdonos és fedelös szerkesztő; llajossy Otto.

Next

/
Thumbnails
Contents