Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-08-24 / 68. szám
Pária, aug. 21. A váltó-meghosszabbitási bizottság tárgyalásai békiilékeny fordultatot öltenek, a nyilvános tárgyalás szombaton, vagy hétfőn kezdődik. — Az értekezletek a területkiüritós tárgyában tovább tovább folynak és közeli, kielégítő megoldást engednek reményleni. Algieri tudósítások a fölkelés közeli végét helyezik kilátásba. Levelezés. Endröd, aug. 20. Tekintetes szerkesztő ur! Nem volt szenvedélyem soha hírlapokban cikkeket Írni, hogy ez áltál kiemelkedni látszassam. Becses hírlapjának 66-ik számában megjelent cikkemre ezen megjegyzést mél- tóztatott tenni: „Részünkről nem látunk „curiosu- mot“ a szavazás eredményében, mivel általánosan tudva van, hogy Endrőd község tisztán katholikus népességből áll.“ Erre csak ennyit bátorkodom válaszolni. Számos éve annak, hogy Endrödön izraelita hitközség létezik, saját hitfelekezeti hivatalnokokkal bir és az itteni iskolákra tetemes adót fizetett; de ezen felül vannak óhitüek is, vagy ez semminek sem tekinthető? midőn tehát „enyém“ és „tied“-röl van szó, a kisebbséget ignorálni nem szabad. Különben, ha szavaimnak hitelt nem ad t. szerkesztő ur, a népszámlálásra hivatkozom, ott minden kitűnik. Egyébiránt polémiámat befejezettnek tekintem ezzel, s kérem ezen soraim közlésére. Ki mély tisztelettel vagyok t. szerkesztő ur alázatos szolgája R. A fentebbi levélre a következőket jegyezzük meg. Endröd községben a szavazók összeírása s az Ösz- szeirás megbirálására úgy a községi, mint a felekezeti iskolát pártolók önmaguk közül egyenlő számban választottak egyéneket, tehát e tekintetben panaszra nem lehet ok. Egyébiránt az 1868- ik évi 38-ik t. c. 44-ik §-ában világosan benfog- laltatik, hogy oly községben, hol a más vallásfelekezetbeli tanköteles gyermekek száma a 30-at megüti, köteles a község közös népiskolát állítani; a 45. §. pedig: ha nincs a községben 30 más vallásfelekezetbeli gyermek, akkor az ezen gyermekek is a felekezeti iskolába fognak járni s szüleik ezen iskola költségeihez ugyanazon módon és arányban fognak járulni, mint azon hitfelekezet tagjai, mely az iskolát fentartja. A törvény ez idézeteiből tehát az következik, hogy miután Endrödön a más vallásfelekezeti (nem katholikus) tanköteles gyermekek nincsenek a törvénykivánta számmal, a többség akarata ellenére községi iskola állítására nem kötelezhető; következik továbbá az is, hogy miután Endrödön a nem katholikus felekezetbeli tanköteles gyermekek a létező felekezeti iskolába j árhatástól el nem zárvák, a törvény rendeletének elég van téve s igy sérelem fen nem forog. És épen az utóbbi okból nincs sérelem azon a t. levélíró ur által felhozott körülményben sem, mely szerint az endrödi izraelita hitközség az ottani iskolákra tetemes adót fizet, mert ha fizet, azért fizet, mivel tanköteles gyermekei a felekezeti iskolába járhatás jogában részesülnek. Újdonságok. — Gróf Almásy Dienes folyó évi aug. hó 17-ik napján, agyszélhüdés következtében, 54 éves korában Bécsben elhunyt. Az idevonathozó gyász- jelentés igy hangzik: „Zsadányi és török-sz.-mik- lósi idősb gróf Almásy Kálmán úgy maga mint szintén ifj. gróf Almásy Kálmán unoka öcscse nevében szomorodott szívvel jelenti feledhetlen fivére, illetőleg édes atyja Zsadányi és török-szent-mikló- si gróf Almásy Dienesnek, élete 54-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. é. augusztus hó 17-ik napján agyszélhüdés következtében történt gyászos kimultát. A boldogulnak hideg tetemei f. é. aug. 22-én fognak a kétegyházi családi sirboltban örök nyugalomra tétetni és a gyászisteni tisztelet ugyan ott, és a többi jószágokon f. hó 24-én megtartatni. Béke lengjen porai felett!!“ A holtest folyó hó 22-ére Kétegyházára megnem érkezvén, a temetés tegnap délelőtt volt vógbemenendő s ez alkalomra városunkból is számosán készültek Kétegyházára kimenni. — Dl’. Ivállfi delejgyógyászati előadását múlt vasárnap a városháza nagy termében, nem nagy számú hallgatóság jelenlétében tartotta meg. A második ilynemű előadás jövő vasárnap lesz, ugyancsak a városháza termében. — Egy ministeri rendelet megengedi az alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki vonalán fekvő biharmegyei Nagy-Szalonta, békésmegyei Gyula és Orosháza, bácsmegyei Bajmok, csongrádme- gyei Holdmezö-Vásárhely, Szeged Szabadka és Zom- nevö vasúti állomásokon a hasznos háziállatok és azoktól származó nyers termények fel- és lerakodását a fennálló 1859. évi állatjárvány szabályrendeletek szoros fentartása mellett. — Az alföld-fiumei vasútvonal nagyváradcsabai része a pesti lapokban a leghitelesebb forrásból vett értesülés szerint — f. évi szept. hó lükén fog ünnepélyesen átadatni a közforgalomnak. — Jövő szombaton, e hó 26-án, az itt működő színtársulat kedvelt operette-énekesnője Kál- dyné-Dékány Teréz jutalomjátékául „Operai egyveleg“ cim alatt a „Hunyady László“ és „E'aust“ operákból részletek fognak előadatni, mely alkalommal Fridrich Mihály ur, mint műkedvelő, a jutalmazandó iránti szivességböl szintén föl fog lépni. Azt hisszük, hogy talán felesleges is ez előadást a közönség figyelmébe ajánlani; ez előadás egyúttal az utolsó előtti lesz. — „A sakkjáték tankönyve“ cimü munkára hirdet előfizetést Márki István ügyvéd s biharmegyei esküdt. A mintegy 18—20 nagy nyol- cadrét Ívre tervezett s több mint száz ábrával ellátandó munka Dobay János helybeli nyomdatulajdonos nyomdájából íog a következő novemberben kikerülni, előfizetési ára 2 ft, mely összeg folyó évi oct. 1-ig szerzőhöz N.-Szalontára, vagy Dobay Jánoshoz Gyulára küldendő. Ajánljuk e müvet a közönség figyelmébe, mely bizonyára szivesen veendi ezen, a szellemdus sakkjátéknak hazánkban terjesztését, egyúttal pedig annak rendszeres meg- tanulhatását célzó szakkönyv megjelenését.------f- A főutcán vau egy ház olyan állapotban, mint Petőfi „Betekints“ csárdája, s a ki talán nem tudná, hogy miképen, nézett ki e csárda az csak nézze meg a Daimelféle házat. Több két hónapjánál, hogy egy nagy zivatar alkalmával ennyire megrongálódott, s az óta folytonosan ázik s ma-holnap összedől. És ez a ház a főutcán áll, s annak is legnépesebb részén. Ha lehetne rendőrségünkkel beszélni, megkérdenők tőle, mi szán- doka e rommal? De nekünk nincs rendőrségünk mint ezt már régesrégen szomorúan tapasztaljuk. Vagy lebontatni a falakat, vagy meghagyni a tulajdonosnak a jókarba helyezést, ez itt a teendő mig szerencsétlenség elő nem áll. Tudhatná pedig ezt kinek tudnia is kell, s ki naponkint látja a rozzant falakat. + Ez is levélcím. A napokban a helybeli postán következő cimü levelet adtak fel: „Fiamat Csik Mihály az isten áldja meg Simánd városában, küldi az apja az Csik András, Gyula városából, ajánlja az levelét sürü könyhullatással, hogy látogassa meg öt Csik Mihály a ki fiam Simánd városában, hogy az isten ötét mindétig áldja meg bérmentve mert én Csik András vagyok Gyula városában.“ — Ide aztán már belső tartalom sem kell. + Halastavunk igen szépen gyarapodik. Néznek talán könyörgöm, hogy hol van ez a mi halastavunk? A főutca kellő közepén a nagy templomhoz közel, hol birák uraimék s a szépészeti bizottmány tagjai naponként eljárnak. És e pompás kipárolgás aztán kevesbíti a betegségeket. De minek is hányunk falra borsót, minek beszélni vakkal a színekről ? — Püspöki Alajos sarkadi plébános ur ma tartja 25 éves áldozárságának ünnepét, mely alkalomból többen rándultak át barátjai s tisztelői közül. Fogadja a derék pap részünkről is szerencse kivánatunkat. — Helyreigazítások. Lapunk ma egy heti számában hibásan volt említve, hogy a nöegylet bizottmányába megürült helyre Placzné lett megválasztva; — a választás Schröder Mihálynéra esett. Utolsó számunkkan pedig a honvédtiszti banquet- teröl irt referadánkban szintén hibásan van említve első szónoknak Neumann apát ur; a szónoklatokat Birsi Őrnagy ur kezdvén meg. + Dóry Judit jutalomjátéka ma lesz. A k. a. annyi kellemes estét szerzett közönségünknek ez idény alatt, hogy némi kötelességszerü áldozatot hoz közönségünk ninél tömegesebb megjelenésével. A „Nönövelde“, s „Jelszó: hortyogni“ cimü darabok kerülnek színre, mindkettő igen kedves mulattató kis darab. Szerettünk volna, ez alkalommal valamely jó drámát látni, a kisasszony hajlamai s hivatása inkább e szakban ismertetvén meg velünk eddigi működésében — azonban ismerve a viszonyokat s körülményeket megnyugszunk az operette- s vígjátékban is, és hozzuk meg anyagi jutalmát a művésznőnek számos megjelenésünkkel. Vegyesek. Dáni Ferencz, Arad és Kecskemét városok főispánjának beigtatása Aradon e hó 21-én, Kecskeméten pedig f. hó 28-án fog megtartatni. A magyar orvosok és természet vizsgálók ez idei aradi nagygyűlésére a központi bizottság lankadatlan buzgalommal teszi meg az előkészületeket, Írja az „Alföld“; legterhesebb föladat a szál- lásolási albizottságnak jutott, melyek tagjai mindent elkövetnek, hogy az érkezendő vendégeket alkalmas helyeken lehessen elszállásolni. A nagygyűlés, — miután már eddig csak dr. Darányi János urnái többen, mint százötvenen nagyrészt orvosok jelentették be, hogy jönni fognak, a pesti titkári hivatalban jelentkezők száma pedig legalább is kétszer annyira mehet, — előreláthatólag igen látogatott leend, s a most már a legnagyobb eréllyel vezetett előkészületek és általánossá válott érdeklődés után is ítélve, teljesen sikerülni fog. Néptanítók számára hathetes gazdasági tanfolyamot rendeznek az 1872-ik év nyári szünidejében a kolos-monostori gazdasági tanintézetben. Erdély első sajtó pere az újonnan fölállított esküdtszék előtt, mint a „Kelet“ értesül, a „Nemerédé lesz a „Kronstádter Zeitung“ ellen. — Az 1873-ki bécsi kiállítást páratlanná akarják tenni. Különös tekintettel lesz a rendezőség a képző művészetek iránt, s a mi még sehol sem történt e szakban egy külön osztály is lesz a műkedvelők által készített müvek számára, hogy ez által napfényre jöhessenek az egész földön a mü kedvelőknél rejlő műkincsek s hogy ez által a mü- kedv még nagyobb körben ébresztessék föl. — A kolera Poroszországban. A „Daily News“-nek távirják Königsbergböl, hogy ott múlt szombaton 19 személy eset a kolera áldozatául 40 megbetegedett közül; vasárnap pedig 38 betegedett meg s 16 halt meg bele. A rendőrség elrendelte, hogy a kikötőt nem szabad elhagyni egy hajónak sem, mielőtt orvosilag megnem vizsgáltatott. A porosz hatóságok mindenfelé a legszigorúbb rendszabályokhoz nyúlnak e vészes ragály elfojtására. — A kecskeszakái a katonaságnál eltiltatott. Aug. 19-én adatott ki a napiparancs, mely szerint van ugyan tökéletes szakálnövesztési szabadság de a kecskeszakái (Knebelbart) viselése szigorúan el- tiltatik. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto.
