Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-08-20 / 67. szám

gaiási és birósági és igy a szolga bírósági helyi- gek összeírását is rendeli; minthogy a megyének a BZolgabirói lakokra, mint közigazgatási helyisé­gekre ezentúl is szüksége van, az ilyetén épületek pedig az idézett törvény szerint még azon esetben is meghagyandók lennének, ha azok eddig tisztán igazságügyi célokra lettek volna is használva : a megye közönsége a szolgabirói helyiségek s azok szerelvényeinek összeírását és felterjesztését telje- hetönek nem látja. Egyebekre nézve azonban a kérdéses ministeri rendeletnek elég tétetik. Elnök főispán ur indítványozza, hogy a megye terme számára a mostani kevés számú és rongált székek helyett újak szereztessenek be. — Az in­dítvány elfogadtatik és 60 db alkalmas széknek Pesten leendő megvásárlására inditványozó főispán ur fölkéretett, a nyerendő számlák kifizetésével az első alispán bizatván meg. Olvastatott a honvédelmi minister urnák két rend­beli intézvénye, a közös hadsereg részére szüksé­gesnek tartott laktanyák felépítése érdemében. —■ Miután ezen rendelvényhez csatolt kimutatás sze­rint e megyében ilyetén laktanyák építése tervez­ve nincs, s a járásbeli tisztségektől beérkezett ez érdembeni jelentések szerint ily laktanyát építeni a megye egyik községe sem kíván : e tekintetben további intézkedések szüksége nem létezik s erről a rendelkező minister ur felterjesztésileg értesítendő. Felvétetett az állandó közmunkái küldöttség je­lentése a csabai indóháztól az. ottani hídig terjedő főútnak köveli kiépítésére Csaba városa által fel­veendő kölcsön s ugyan a célra megyei közmunka­erő adása tárgyában bemutatott jelentése. — Csaba városának abbeli ajánlata, mely szerint a kérdéses útvonalat kővel saját költségén kiépíteni hajlandó, a megye elismerésével találkozván, az megenged­tetik s a szükségelt pénzerönek költsön utjáni fe­dezésére emlitett város felhatalmaztatik. Egyúttal a megye által ugyancsak a kérdéses célra a folyó évre költségvetéseit 3000 frtnyi közmunkaerö s a Csaba város által befizetett 3000 frt szintén áten­gedtetik s ezen összegek kiutalványozásával az al­ispán megbizatik; kijelentvén a megye, hogy a kérdéses ut fentartásához bizonyos mennyiségű közmunkaerövel jövőben is járulni fog. Egyéb tárgy nem lévén, a gyűlés berekesztetett. azt mondták elmehetek, én k. a. az én jó uraimat nem akartam elhagyni, kértem, hogy hagyjanak ben, de kikergettek k. a. — S annyi verés, kinzás után nem lett kendnek baja, nem romlott meg valami belső része ? — Hehehe nem nekem kérem alássan semmim se kivévén, hogy a torkom mindig száraz, sokat ihat- nám k. a. így Unyatyinszki János, csabai pléhes koldus, mert névszerint igy mutatta be magát. Mindezt a legjobb humorral beszélte el, gyakran megelégedet­ten közberöhögve és minden harmadik szavánál utánna tevén az elmaradhatlan kérem alássan-t. Én nem minden benyomás nélkül hagytam őt csuhái közt. Pár év múlva egyszer a békési vásáron egy kol­duló hang harsan meg mellettem s U-t pillantom meg. Kend az U-i ? Igen is k. a. én vagyok rám tetszett ismerni ? Hogyne, no itt egy ötgarasos, de tudom eiissza kend..? Mindjárt kérem alássan az első korcsmában k. a. az isten áldja meg. „Ké­rem alássan keresztény atyám fiai, kö­nyörüljenek egy szegény emberen“... folytatta tovább koldulását. A németet szolgálni nem akarta, s hogy nem akarta, kapott néhány száz botot és 40000-nyi vesz- szöt, a kezét is keresztül lőtte, két évig sáncon volt, a halálos Ítélet félelmét is kiállotta, ellenben hazá­ját készséggel szolgálta! Egész élete ennyiből áll és a — koldusbotnál végződik. Két barátja van : jó kedve, meg a kulacs. Ennyiből áll Unyatyinsz­ki János csabai pléhes koldus. R... Franciaországi események. Francziaországban még mindig Thiers felhatal­mazásának meghosszabitása áll napirenden. A jobb oldal többsége Aumale herceget akarja a köztár­saság ideiglenes elnökévé megválasztani. Ez eset­ben az ellenzék két árnyalata, mintegy 300 kép­viselő a nemzetgyűlést s Yersaillest oda hagyni szándékoznak, remélhető azonban, hogy Thiers fel­hatalmazásának meghosszabitására sikerült majd egyezményt létrehozni a nemzetgyűlés különböző pártjai között. — A franciák s németek közt folyt alkudozások megszakittattak, mert a határidőre szóló váltók Berlinben visszautasittattak. — Pouyer pénz- ügyminister most fizeti ki Strassburgban a harma­dik fél milliárdot készpénzben, hogy legalább a párisi erődök s három departement kiürítését ki­eszközölje. — Thiers figyelmét és működését első sorban a hadsereg szervezése veszi igénybe és raj­ta van, hogy a hadsereg minél erősebb lábra ál­líttassák. — Porosz lapok szerint a frankfurti bé­kealkudozások nem kecsegtetnek eredménnyel. Fran­ciaország csak követeléseket támaszt, de nem akar viszontszolgálatot vállalni. Az alkudozások meg­akasztattak s talán teljesen meg is szakittatnak. — A német kormány aggódva tekinti a Franciaor­szágban fejlődő viszonyokat, hol már is bizottságok működnek egy Elszasz-Lotharingenben kiütendő forradalom szervezésére és e tartományok elszaki- tására Németországtól. Waldersee gróf a párisi né­met követ, tiltakozik ez eljárás ellen. — Guibert párisi érsek, a köztársasági táborba ment át, ő határozottan a köztársaság mellett nyilatkozott, mi­dőn a Vince társulat tagjaihoz e szavakat intózé: „Mi visszatérünk természetes elemünkhöz. Kétség sem lehet arról, hogy mi a köztársaságot, a becsü­letes, igazságos és egy nagy néphez méltó köztár­saságot kívánjuk. Nem a név vonz minket, mi a dolog után vágyódunk. Az uj köztársaság mind­nyájunk köztársasága legyen; Franciaországban nem szabad pártoknak létezni.“ Külföld. A bajor ministerválság megoldatott. Hegnen- berg-Dux gróf lett a külügyminister; a forgalmi ügyek jövőre a föigazgatás gondjaira bízatnak, s az indirekt adók kezelését a belügy minister veszi át. Schlör és Braun kiválnak a ministeriumból; igaz- ságiigyminister Degrignis legfőbb törvényszéki biró lett; a belügyministeri tárcát Pfeuffer vette át; Braun szabadságra bocsáttatott. Az olasz kormány Rómát hatalmas erőddé akarja átváltoztatni, s már egy javaslatot is készí­tett az olasz főváros megerősítésére vonatkozólag. A „Liberta“ azonban több helyes okot hoz föl a kormány előterjesztése, illetőleg Rómának rendsze­res erőddé való átváltoztatása ellen, s indítványoz­za, hogy csak Róma vidékén, alkalmas helyeken építsenek védinüveket, mert magának a városnak megerősítése annyi időt venne igénybe, hogy Fran­ciaország, melynek félt támadása miatt vennék kö­rül bástyákkal az örök várost, rég valósíthatná szándékát a pápa világi hatalmának visszaállitása iránt, ha csakugyan van ilyen szándéka, mielőtt Róma megerősítése befejeztethetnék. , Caprerából érkezett hírek szerint Garibaldi egész­ségi állapota nagyon aggasztó. Nápolyban az „Internationale“ által tett tobor­zás nyomára jöttek, melynek különösen az alsó néposztály közt számos hive van. Bllkuresti levelek szerint a rumén kormány a hatalmaknak Bukarestben székelő valamennyi ügy­nökeihez jegyzéket intézett, melyben a maga és a kamara magatartását a szóban forgó ügyben iga­zolni kivánja, egyszersmind tiltakozást fejez ki a porta interventiója ellen. A diplomatiai ügynökök o jegyzéket illető kormányaiknak megküldték, de a francia ügynök állítólag azonnal válaszolt, és válaszában Franciaország legmelegebb rokonszen- vét nyilvánitá Románia irányában. A porta ez ügy­ben eddig nem tett egyebet, mint a román kor­mánytól részletes jelentést kért a vasúti ügy álla­potáról. A pápa legújabb enciklikája. Az „Osservatore Romano“ a következő encikli- kát teszi közzé, melyet a pápa legközelebb minden patriarchához, metropolitához, érsekhez és püspök­höz intézett: Tisztelendő testvérek! Üdvöt és apostoli áldáso­mat. Hosszas pápaságunk alatt többször kinyilatkoz­tattuk nektek, mily kedvesen fogadtuk azon odaadás (divozzione) kifejezéseit, mely odaadást bennetek és a pásztorkodástok alá bizott hívekben keltett fél a könyörület istene irányunkban és az apostoli szent szék iránt. S valóban midőn az isten ellen­ségei megtámadni kezdék a szent széket, hogy ha lehet, véglegesen győzedelmeskedjenek Jézus Kris- tus és az egyház ellen, mely az Ő teste és az ö teljessége, ti, tisztelendő testvérek és a keresztény nép, nem szüntetek kérni istent, kinek engedelmes­kednek a szelek és a tengerek, hogy csilapitsa le a szélvészt, s nem mulasztották el soha szeretete- tek bebizonyítását, s minden rendelkezéstekre álló eszközökkel törekedtetek megvigasztalni a mi szo­morúságunkat. De mióta megfosztanunk ezen város­tól, mely feje a kath. világnak, s azok kegyelmé­nek vettettünk oda (e lasciati all arbitrio di colo- ro), kik bennünket elnyomtak, ti egyház tartomá­nyaitok híveinek nagy többségével megkétszerezté­tek imáitokat, s gyakori nyilatkozataitok (indirizzi) által megerősítettétek a vallás és igazság legszen­tebb jogait, melyek hihetetlen merénylettel lábbal tapostattak. S később, midőn a szent Péter óta egyet­len, s a római pápák sorában hallatlan eset bekö­vetkezett, hogy t. i. a római szentszéken való apos­toli működésűnk huszonhatodik évét elértük, oly fényes jelét adtátok örömötöknek azon kitűnő jó­tétemény fölött, mely csekélységünknek osztályré­szül jutott, s a keresztény kath. család életteljessé­gének oly fényes bizonyitékát adtátok, hogy ez ál­tal mélyen megindittattunk; s a ti óhajaitokhoz a miénket csatolva, uj erőt merítettünk, hogy nagyobb bizalommal várhassuk az egyház teljes és végleges diadalát. Kedves volt előttünk, hogy a világ minden ré­szében nagy volt a hívek vetélykedése pásztoraik­kal imádkozni, a szentségekben résztvenni, hálát adni az istennek a nekünk adott jótéteményért, s szakadatlanul kérték tőle, hogy az egyház diadal­maskodjék. .........Ezen alkalommal bővebben, mint egyéb­kor folytak be hozzánk a fillérek (oboli) is, me­lyekkel szegények és gazdagok vetélykedtek se­gélyre lenni okozott szegénységünknek; e fillérhez csatlakoztak sokféle, s igen díszes ajándékok is, a keresztény művészet fényes adói, melyek külö­nösen istentől adott kettős hatalmunkat, t. i. a lel­kit és királyit jelképezték. Valóban csodálatos lát­vány a kath. egység, melyet az összes kath. világ fölmutat, bármennyire el vannak is szórva egyes tagjai az összes világon, s dacára annak, hogy a legkülönbözőbb szokásu, nevelésű népekből van alakítva. Ha azonban a minden jó adója iránt elismerés­sel tartozunk az adott jók miatt, megkísértjük há­lás elismerésünk kifejezését adni azoknak is, a kik az isteni gondviselés eszközévé tevén magukat, a segély bátorítás, odaadás és szeretet minden bizo­nyítékát adták. S égre emelt kezekkel és szemek­kel fölajánljuk az istennek mindazt, mit fiaink ér­tünk tettek, s melegen könyörögni fogunk, hogy hallgassa meg mindazok közös könyörgését ezen apostoli szentszék szabadságáért, az egyház diada­la-, a világ nyugalmáért, s mindnyájunknak bőven oszsza az égi és földi javakat, mi a mi hatalmunk­ban nincsen. Mi valóban óhajtanék, hogy mindenkinek egyen- kint fejezhessük ki hálánkat s bizonyíthassuk be mély elismerésünket; de a minden felől beérkező nyilatkozatok roppant száma ezt teljesen lehetetlen­

Next

/
Thumbnails
Contents