Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-08-20 / 67. szám

gaiási és birósági és igy a szolga bírósági helyi- gek összeírását is rendeli; minthogy a megyének a BZolgabirói lakokra, mint közigazgatási helyiségekre ezentúl is szüksége van, az ilyetén épületek pedig az idézett törvény szerint még azon esetben is meghagyandók lennének, ha azok eddig tisztán igazságügyi célokra lettek volna is használva : a megye közönsége a szolgabirói helyiségek s azok szerelvényeinek összeírását és felterjesztését telje- hetönek nem látja. Egyebekre nézve azonban a kérdéses ministeri rendeletnek elég tétetik.

Elnök főispán ur indítványozza, hogy a megye terme számára a mostani kevés számú és rongált székek helyett újak szereztessenek be. — Az indítvány elfogadtatik és 60 db alkalmas széknek Pesten leendő megvásárlására inditványozó főispán ur fölkéretett, a nyerendő számlák kifizetésével az első alispán bizatván meg.

Olvastatott a honvédelmi minister urnák két rendbeli intézvénye, a közös hadsereg részére szükségesnek tartott laktanyák felépítése érdemében. —■ Miután ezen rendelvényhez csatolt kimutatás szerint e megyében ilyetén laktanyák építése tervezve nincs, s a járásbeli tisztségektől beérkezett ez érdembeni jelentések szerint ily laktanyát építeni a megye egyik községe sem kíván : e tekintetben további intézkedések szüksége nem létezik s erről a rendelkező minister ur felterjesztésileg értesítendő.

Felvétetett az állandó közmunkái küldöttség jelentése a csabai indóháztól az. ottani hídig terjedő főútnak köveli kiépítésére Csaba városa által felveendő kölcsön s ugyan a célra megyei közmunkaerő adása tárgyában bemutatott jelentése. — Csaba városának abbeli ajánlata, mely szerint a kérdéses útvonalat kővel saját költségén kiépíteni hajlandó, a megye elismerésével találkozván, az megengedtetik s a szükségelt pénzerönek költsön utjáni fedezésére emlitett város felhatalmaztatik. Egyúttal a megye által ugyancsak a kérdéses célra a folyó évre költségvetéseit 3000 frtnyi közmunkaerö s a Csaba város által befizetett 3000 frt szintén átengedtetik s ezen összegek kiutalványozásával az alispán megbizatik; kijelentvén a megye, hogy a kérdéses ut fentartásához bizonyos mennyiségű közmunkaerövel jövőben is járulni fog.

Egyéb tárgy nem lévén, a gyűlés berekesztetett.

azt mondták elmehetek, én k. a. az én jó uraimat nem akartam elhagyni, kértem, hogy hagyjanak ben, de kikergettek k. a.

— S annyi verés, kinzás után nem lett kendnek baja, nem romlott meg valami belső része ?

— Hehehe nem nekem kérem alássan semmim se kivévén, hogy a torkom mindig száraz, sokat ihat- nám k. a.

így Unyatyinszki János, csabai pléhes koldus, mert névszerint igy mutatta be magát. Mindezt a legjobb humorral beszélte el, gyakran megelégedetten közberöhögve és minden harmadik szavánál utánna tevén az elmaradhatlan kérem alássan-t.

Én nem minden benyomás nélkül hagytam őt csuhái közt.

Pár év múlva egyszer a békési vásáron egy kolduló hang harsan meg mellettem s U-t pillantom meg. Kend az U-i ? Igen is k. a. én vagyok rám tetszett ismerni ? Hogyne, no itt egy ötgarasos, de tudom eiissza kend..? Mindjárt kérem alássan az első korcsmában k. a. az isten áldja meg. „Kérem alássan keresztény atyám fiai, könyörüljenek egy szegény emberen“... folytatta tovább koldulását.

A németet szolgálni nem akarta, s hogy nem akarta, kapott néhány száz botot és 40000-nyi vesz- szöt, a kezét is keresztül lőtte, két évig sáncon volt, a halálos Ítélet félelmét is kiállotta, ellenben hazáját készséggel szolgálta! Egész élete ennyiből áll és a — koldusbotnál végződik. Két barátja van : jó kedve, meg a kulacs. Ennyiből áll Unyatyinszki János csabai pléhes koldus.

R...

Franciaországi események.

Francziaországban még mindig Thiers felhatalmazásának meghosszabitása áll napirenden. A jobb oldal többsége Aumale herceget akarja a köztársaság ideiglenes elnökévé megválasztani. Ez esetben az ellenzék két árnyalata, mintegy 300 képviselő a nemzetgyűlést s Yersaillest oda hagyni szándékoznak, remélhető azonban, hogy Thiers felhatalmazásának meghosszabitására sikerült majd egyezményt létrehozni a nemzetgyűlés különböző pártjai között. — A franciák s németek közt folyt alkudozások megszakittattak, mert a határidőre szóló váltók Berlinben visszautasittattak. — Pouyer pénz- ügyminister most fizeti ki Strassburgban a harmadik fél milliárdot készpénzben, hogy legalább a párisi erődök s három departement kiürítését kieszközölje. — Thiers figyelmét és működését első sorban a hadsereg szervezése veszi igénybe és rajta van, hogy a hadsereg minél erősebb lábra állíttassák. — Porosz lapok szerint a frankfurti békealkudozások nem kecsegtetnek eredménnyel. Franciaország csak követeléseket támaszt, de nem akar viszontszolgálatot vállalni. Az alkudozások megakasztattak s talán teljesen meg is szakittatnak. — A német kormány aggódva tekinti a Franciaországban fejlődő viszonyokat, hol már is bizottságok működnek egy Elszasz-Lotharingenben kiütendő forradalom szervezésére és e tartományok elszaki- tására Németországtól. Waldersee gróf a párisi német követ, tiltakozik ez eljárás ellen. — Guibert párisi érsek, a köztársasági táborba ment át, ő határozottan a köztársaság mellett nyilatkozott, midőn a Vince társulat tagjaihoz e szavakat intózé: „Mi visszatérünk természetes elemünkhöz. Kétség sem lehet arról, hogy mi a köztársaságot, a becsületes, igazságos és egy nagy néphez méltó köztársaságot kívánjuk. Nem a név vonz minket, mi a dolog után vágyódunk. Az uj köztársaság mindnyájunk köztársasága legyen; Franciaországban nem szabad pártoknak létezni.“

Külföld.

A bajor ministerválság megoldatott. Hegnen- berg-Dux gróf lett a külügyminister; a forgalmi ügyek jövőre a föigazgatás gondjaira bízatnak, s az indirekt adók kezelését a belügy minister veszi át. Schlör és Braun kiválnak a ministeriumból; igaz- ságiigyminister Degrignis legfőbb törvényszéki biró lett; a belügyministeri tárcát Pfeuffer vette át; Braun szabadságra bocsáttatott.

Az olasz kormány Rómát hatalmas erőddé akarja átváltoztatni, s már egy javaslatot is készített az olasz főváros megerősítésére vonatkozólag. A „Liberta“ azonban több helyes okot hoz föl a kormány előterjesztése, illetőleg Rómának rendszeres erőddé való átváltoztatása ellen, s indítványozza, hogy csak Róma vidékén, alkalmas helyeken építsenek védinüveket, mert magának a városnak megerősítése annyi időt venne igénybe, hogy Franciaország, melynek félt támadása miatt vennék körül bástyákkal az örök várost, rég valósíthatná szándékát a pápa világi hatalmának visszaállitása iránt, ha csakugyan van ilyen szándéka, mielőtt Róma megerősítése befejeztethetnék. ,

Caprerából érkezett hírek szerint Garibaldi egészségi állapota nagyon aggasztó.

Nápolyban az „Internationale“ által tett toborzás nyomára jöttek, melynek különösen az alsó néposztály közt számos hive van.

Bllkuresti levelek szerint a rumén kormány a hatalmaknak Bukarestben székelő valamennyi ügynökeihez jegyzéket intézett, melyben a maga és a kamara magatartását a szóban forgó ügyben igazolni kivánja, egyszersmind tiltakozást fejez ki a porta interventiója ellen. A diplomatiai ügynökök o jegyzéket illető kormányaiknak megküldték, de a francia ügynök állítólag azonnal válaszolt, és válaszában Franciaország legmelegebb rokonszen- vét nyilvánitá Románia irányában. A porta ez ügyben eddig nem tett egyebet, mint a román kormánytól részletes jelentést kért a vasúti ügy állapotáról.

A pápa legújabb enciklikája.

Az „Osservatore Romano“ a következő encikli- kát teszi közzé, melyet a pápa legközelebb minden patriarchához, metropolitához, érsekhez és püspökhöz intézett:

Tisztelendő testvérek! Üdvöt és apostoli áldásomat.

Hosszas pápaságunk alatt többször kinyilatkoztattuk nektek, mily kedvesen fogadtuk azon odaadás (divozzione) kifejezéseit, mely odaadást bennetek és a pásztorkodástok alá bizott hívekben keltett fél a könyörület istene irányunkban és az apostoli szent szék iránt. S valóban midőn az isten ellenségei megtámadni kezdék a szent széket, hogy ha lehet, véglegesen győzedelmeskedjenek Jézus Kris- tus és az egyház ellen, mely az Ő teste és az ö teljessége, ti, tisztelendő testvérek és a keresztény nép, nem szüntetek kérni istent, kinek engedelmeskednek a szelek és a tengerek, hogy csilapitsa le a szélvészt, s nem mulasztották el soha szeretete- tek bebizonyítását, s minden rendelkezéstekre álló eszközökkel törekedtetek megvigasztalni a mi szomorúságunkat. De mióta megfosztanunk ezen várostól, mely feje a kath. világnak, s azok kegyelmének vettettünk oda (e lasciati all arbitrio di colo- ro), kik bennünket elnyomtak, ti egyház tartományaitok híveinek nagy többségével megkétszereztétek imáitokat, s gyakori nyilatkozataitok (indirizzi) által megerősítettétek a vallás és igazság legszentebb jogait, melyek hihetetlen merénylettel lábbal tapostattak. S később, midőn a szent Péter óta egyetlen, s a római pápák sorában hallatlan eset bekövetkezett, hogy t. i. a római szentszéken való apostoli működésűnk huszonhatodik évét elértük, oly fényes jelét adtátok örömötöknek azon kitűnő jótétemény fölött, mely csekélységünknek osztályrészül jutott, s a keresztény kath. család életteljességének oly fényes bizonyitékát adtátok, hogy ez által mélyen megindittattunk; s a ti óhajaitokhoz a miénket csatolva, uj erőt merítettünk, hogy nagyobb bizalommal várhassuk az egyház teljes és végleges diadalát.

Kedves volt előttünk, hogy a világ minden részében nagy volt a hívek vetélykedése pásztoraikkal imádkozni, a szentségekben résztvenni, hálát adni az istennek a nekünk adott jótéteményért, s szakadatlanul kérték tőle, hogy az egyház diadalmaskodjék.

.........Ezen alkalommal bővebben, mint egyébkor folytak be hozzánk a fillérek (oboli) is, melyekkel szegények és gazdagok vetélykedtek segélyre lenni okozott szegénységünknek; e fillérhez csatlakoztak sokféle, s igen díszes ajándékok is, a keresztény művészet fényes adói, melyek különösen istentől adott kettős hatalmunkat, t. i. a lelkit és királyit jelképezték. Valóban csodálatos látvány a kath. egység, melyet az összes kath. világ fölmutat, bármennyire el vannak is szórva egyes tagjai az összes világon, s dacára annak, hogy a legkülönbözőbb szokásu, nevelésű népekből van alakítva.

Ha azonban a minden jó adója iránt elismeréssel tartozunk az adott jók miatt, megkísértjük hálás elismerésünk kifejezését adni azoknak is, a kik az isteni gondviselés eszközévé tevén magukat, a segély bátorítás, odaadás és szeretet minden bizonyítékát adták. S égre emelt kezekkel és szemekkel fölajánljuk az istennek mindazt, mit fiaink értünk tettek, s melegen könyörögni fogunk, hogy hallgassa meg mindazok közös könyörgését ezen apostoli szentszék szabadságáért, az egyház diadala-, a világ nyugalmáért, s mindnyájunknak bőven oszsza az égi és földi javakat, mi a mi hatalmunkban nincsen.

Mi valóban óhajtanék, hogy mindenkinek egyen- kint fejezhessük ki hálánkat s bizonyíthassuk be mély elismerésünket; de a minden felől beérkező nyilatkozatok roppant száma ezt teljesen lehetetlen