Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-08-17 / 66. szám
zdk csak a háromszázat közelittették meg, ezer szavazó némává tette magát, midőn a kérdés szőnyegre került s ezzel a községi iskola (negativ többségre jutott azon helyesen gondolkozók előtt, kik községünk viszonyait ismerik. — Ezen bárgyú nembánomságot és könnyen oda adást a félénkségben kell keresnünk. Miért ? A kérdés igenegyszerü. Körülbelül egy éve lesz annak, hogy pengetve volt ezen ügy felett határozni, mely idő lefolyta alatt csak nem minden vasárnap hallatta dörgő szavát a templombani szószékről az itteni papság : Ígérvén beszédjében örökké tartó életet azoknak, kik a felekezeti iskolára — halált és ... . itt berekeszt- vén beszédjét — azoknak, kik a községi iskolára adják szavazatukat. Ezen, s ehez hasonló pressiok- nak ezer ember kitért — semlegességgel. Ez tény. — Még egy szerény észrevételt engedjen tennem, Az itteni iskolákat tudtommal az összes község tartotta és tartja mai napig is felekezeti különbség nélkül — tehát első sorban és egyedül a világi községtől függ, váljon e gyakorlatot továbbra is fentartani akarja-e, vagy az átalakítást még sem látja szükségesnek? De ezt figyelembe nem vette a t. küldöttség és igy a megyei iskola tanács egy oldalusága tiint ki; mert, ha ez figyelembe vétetett volna az összes lakosság, nem pedig feleke- zet — lett volna inegszavaztatandó. Mely soraim becses lapjábani felvételére tekintetes szerkesztő urat kérve vagyok mély tisztelettel. alázatos szolgája R. is igen tisztában vannak : az izr. imola épületben. Nem tudjuk eléggé méltányolni mert, hogy városunkban nagyon is elférne egy fürdő, azt úgy hisz- szük mindnyájan ugyancsak érezzük. Ajánljuk ez ügyet pénzes embereink figyelmébe, mely bizonyára bőven kamatozó tőkét fog képezni. — Színkör rovatunk időrövidsége miatt mai számunkra el nem készülhetvén, ebbeli mulasztásunkat jövő vasárnap hozandjuk helyre. Egyalka- Iommal felhívjuk a közönség figyelmét, színészeink egyik kiválóbb tagja: Szabó Bandi mai jutalomjátékára, mely alkalommal itt először „A bubagyáros“ cimii vig operette s „Egy inas tévedései“ cimü 1 felv. vígjáték, adatik elő. Újdonságok. — A bíróságok szervezésére vonatkozó rendkívüli megyei közgyűlés tegnapi napon tartatott meg, s az eredményről jövő számunkban fogunk részletes tudósítást adni. — Vésztő községben múlt szombaton, e hó 12-én jegyzőválasztás volt, mely alkalommal Csörgei Lajos, egykori gyomai jegyző választatott meg. Ismerve Csörgei urnák szakképzettségét s tevékenységét : csak örvendhetünk a választás eredményén, mely egy derék magyar községnek ügyei vezetésére méltó egyént adott. — A b.-gyulai nöegylet e hó 13-án közgyűlést tartott, melynek tárgyai — mint már egy élőbbem számunkban említettük — a pénztár állásának kimutatása, a választmány eddigi működésének feltüntetése, s a lemondott jegyző és három vál. tag helyett újaknak választása voltak. Ez utóbbira nézve a megejtett uj választások eredménye következő : jegyzőül megválasztatott Dobosfi Alajos, választmányi tagokul: Farkas Béláné, Ferentzy Magdolna és Platzné asszonyok. A választmány eddigi tevékenysége megelégedéssel fogadtatott, s átalában a közgyűlés örömmel győződött meg a felöl, hogy az egylet fenállása óta hivatásának sikeresen felel meg. A pénztár állását a következők mutatják : alapítványi tőke, kamat és tagsági dijakból, valamint különféle adományokból müelöadás- és kisorsolásból befolyt eddigelé összesen 1600 frt 51 kr; a kiadások összege pedig (melyben a pénzbeli segélyezésekre fordított 239 írt 50 kr is benne van) 323 frt 38 krt teszen; a pénztár ez idő szerinti tényleges állapota tehát 1277 frt 13 kr. — Dékány Teréz k. asszonyt, a kitűnő operette énekesnőt, tegnap, e hó 16-án, vezeté oltárhoz az aradi színtársulat jeles karmestere : Káldy Gyula ur. Sok szerencsét kívánunk a derék pár frigyére. • — Múlt kedden, nagyboldogasszony napján, a helybeli kath. nagy templomban az itt működő színtársulat több tagja a nagy mise ünnepélyességét emelendő, magán- és karénekeket adott elő, melyek teljesen sikerültek. Különösen Dékány Teréz és Marczell magánéneke, s a ,,Fekete domino“ cimü operából vett templomi kar gyakorolt legnagyobb hatást az ájtatoskodókra. Az orgona kíséretet Káldy Gyula karmester játszta.-j- Gőzfürdőt akarnak némelyek felállítani városunkban részvények utján, s már a helyiséggel A magyar orvosok és természet vizsgálók 1871. évi augusztus 28-tól szeptember 2-ig Arad városában tartandó XV. nagygyűlésének elörajza. A tudomány iránti lelkesedés és annak meleg felkarolása, melyben Arad város polgárai mindenkor kitűntek, eredményezte azt, hogy Arad város hatósága és közönsége a ru. orvosokat és természet vizsgálókat legszívesebb készséggel és hazafias indulattal kebelébe meghitta; -- mihez képest ezennel kedves kötelességünknek ismerjük támasztott alaptalan hírek ellenében kinyilatkoztatni, hogy az érkezendő vendégeknek valódi magyar vendég- szeretettel s tárt karokkal leendő fogadtatására a város közönsége minden intézkedést megtett. A magy kir. álfám vasutak, a m. északkeleti vasút, a m. keleti vasút, a kassa-oderbergi cs. kir. vasút, az alföld-fiumei vasút nvárad-eszéki vonala, a tiszavidéki vaspálya, az első erdélyi vasút, a cs. kir. Ferene-József vaspálya, a cs. kir. déli vasút, a Ferdinánd morva-sziléziai éjszaki vaspálya, az Erzsébet császárné vaspálya, a dunai gözhajótár sulat f. é. augusztus 20. sep. 20-ig a II. és III. hely fele árán szállítják az igazolási jegyünkkel*) utazó vendégeket. Az első erdélyi vasut-társulat fő igazgatósága pedig hazaíiui kötelességének ismerte a m. orvosok és természetvizsgálóknak Dévára és Petrozsényba tervezett kirándulására szükséges külön személy vonatot minden dij nélkül a nagygyűlés rendelkezésére bocsátani. A nagygyűlés elörajza a következő: A tagok beirása aug. 25., 26. 27. délelőtt 9-től 12-ig és d. u. 3-tól 8-ig a városházán történik, hol a megérkező tagok magokat a pénztárnok és egy külön bizottság jelenlétében a nagygyűlés névkönyvébe írják be. Mindenki beírja vezeték és keresztnevét, polgári állását,« a szakosztályt, melyben működni vagy részt venni akar, tartandó tudományos értekezésó-i nek cirnét, állandó lakhelyét és a gyűlés helyén lakását. — A mennyiben még (az utazási igazolvány kiállításakor) nem fizetett, a 6 forintot leteszi. Ekkor igazolási jegygyei láttatik el, melylyel a beirott tagoknak minden jogával s előnyeivel élni felhatalmaztatik ; a beiratás után a felvéti jegy, szállási utalvány, a fiumei XIV. nagygyűlés évkönyve, továbbá Arad város és megye tájrajza, a gyűlés emlékére veretett fémek mindenkinek kéz- besittetnek. Augusztus 27-én esti 8 órakor gyűlnek össze a tagok a febérkereszt vendéglő nagy termében ismerkedési estélyre. Augusztus 28-án d. e. 9 órakor lesz a megnyitó közülés. Augusztus 29-én 30-án szakülések. Augusztus 31-én kirándulás Radna, Lippa és Világosra. Szeptember L-én szakülósek. Szeptember 2-án bezáró közülés. Szeptember 3-án kirándulás Piski, Petrozsény, Hátszeg, Vajdahunyad, Déva vidékére. • j A szakülések napjainak szabad óráiban bizott- ' sági ülések tartatnak. | Ezeket valamint a nagygyűlésre vonatkozó min- i dennemü értesítést jól előre tudatni fogja a „Napi *) Igazolványt az aradi nagygyűlésre való utazáshoz csak f. é. aug. 20-ig kaphatni Stupa György pénztárnok urnái (Pesten szénatéri gyógytár); a kik ez ideig rendelik meg igazolványukat, azoknak lakásáról is előre gondoskodva lesz; a később érkezők lakásáró- utólag keilend gondoskodni. Közlöny,“ mely a nagygyűlés tartama alatt na ponkint meg fog jelenni. Kelt Aradon, 1871. auguszt 9-én. Darányi János s. k. titkár Oláh Gyula, titkár. Atzél Péter, a XV. ngyülés elnöke. Poor Imre s. k., alelnök. Vegyesek. Sitnor János, magyarország herceg prímása elismerte a pápai csalhatta nsági dogmát. Gentben megindult a „Republique universelle“ cimü nemzetközi lap, mely feladatának a legszélesebb mérvben Ígérkezik megfelelni. Célja a föld valamennyi népét barátságos viszonylatba hozni egymással és a békét, a haladást, az egységet hirdetni. A honvédköteles orvostanhallgatók, kik a tanfolyamot bevégezték, habár vizsgát nem tettek is a honvédség őszi gyakorlatára nem fegyveres szolgálatra, hanem orvosi minőségben hivatnak be s mint ilyenek hadnagyi illetékkel láttatnak el az őszi gyakorlatok tartamára. A honvédelmi minisztérium távirati utón utasított több csapatparancsnokságot, hogy illető székhelyeiken, ha lehet, bakancsok szállítása iránt szerződést kössenek. Iparosaink azonban keveselik a kivetett 4 forintot egy pár bakancsért, s igy a honv. ministerium felhívásának nem sok sikere volt. Kövezet öntött vasból. Unger Henrik Pest városi képviselő Moskvából egy masszív alkotásu rács kinézésű öntött vasat hozott haza, melyet ott utcakövezésre használnak. Ezen vasráesozat igen szilárd súlyos, és ott, hol terhes szekerek közlekednek, kövezésre igen alkalmas. Kis honvédek a vidéken. A „Debreczen“ illetékes helyről értesült, hogy M. honvódszázados Debreczenben föl fogja állítani a gyermekhonvédséget. A testvér fővárosokban legújabban egy iparlovag űzi mesterségét, ki a szédelgés egy uj német gondolja ki. A fiatal ember csinosan van öltözve, jól tud beszélni, s a kávéházban, vagy vendéglőkben ismerkedik meg áldozataival. Különösen vidékieket szokott rászedni. Mutat nekik egy súlyos arany pecsétgyűrűt, s odavetve beszéli, hogy neki most e gyűrűt el kell adnia, mert hiába, a fiatal ember pénzdolgában megszorul stb. Ő legjobban szeretné e gyűrűt-magánházba adni, hogy idővel reménye legyen visszaválthatni stb. Hogy azonban ne gondolják, hogy a gyűrű talán rósz aranyból van, elmegy a rászedett vidékivel az aranyműveshez, ez jónak találván az aranyat, megbecsüli a gyűrűt, s most már nem lévén kétség, a vidéki megfizeti az aránylag igen olcsó árt, de nem vette észre, hogy mikor kijöttek az aranyművestől, a fiatal ember villámgyorsan kicserélte az aranygyűrűt egy egészen hasonló talmi arany-gyűrűvel. Karloviczán e hó 10-én ünnepélyes requiem tartatott az 1848-ik évben a magyarok ellen vitt háborúban eleset szerbekért. Vadállatok, melyek emberhez hasonlítanak. E hó 14-én a m. k. legfőbb törvényszéknél Szutsits elnök a következő borzasztó esetet adta elő, mely siralmasan illusztrálja vidéki társadalmunk rodhadt viszonyait. Múlt évben szt.- György napja felé a Gyöngyösön lakó özvegy László Erzsébet tizenegy éves fia eltűnt. A fiú, miután anyja igen szegény volt, rendesen a Madán tartózkodott nagvnénjénél. Néha ellátott Gyöngyösre anyjához. Ilyen útnak lett áldozatjává. A gyermek eltűnése után a hatóságot értesítették az esetről, de minden kutatás hiába volt s csak is a véletlen derité föl a dolgot. Gyöngyösön ugyanis néhány nappal azután búcsú lévén, a fiú nagynénje odament, s a nagy néptömeg közt egy koldus családon, és ezek közt egy egészen megcsonkított gyermeken akadt meg szeme, kiben mintha eltűnt öcscsét ismerte volna föl. A fiú irtóztatón meg volt csonkítva, egész nyomorék, kicsavart lábbal és karokkal és púppal. Az asszony soká
