Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-07-27 / 60. szám
kikelsz ágyadból, oly fáradt s kedvtelen vagy, mintha nem is fekve töltötted volna az éjt. — Di- esértessék érette — a városi rendőrség. Vegyesek. — Kedvezmény tanítók részére. A népoktatás ügye iránt való méltányos tekintetből, a honvédelmi ministerium a honvédkerületi alosztályokhoz intézett iratában szigorúan meghagyta, hogy oly hadköteles tanítókat, kik a beálló szünidő: augusztus, September hó alatt a tanitóképezde póttanfolyamára beíratták magukat és ezt bebizonyítják, a kötelező gyakorlatok alól föloldozzák. A most elhagyott gyakorlatokat jövőre kell kipó- tolniok. — (Állandó doliáuykiállitás.) A kormány hir szerint oly állandó dohánvkiállitást fog Pesten rendezni, mely dohányminták kiállításával kapcsolatba hozatván, lehetővé teendi, hogy a termelő itt könnyű módon bemutassa termesztményeit a külföldi kereskedőknek. A terv valósítása minden esetre használhat valamit hanyatlásnak indult dohánytermelésünknek. — A pesti sugárút kiépítését a magyar földhitel-társaság vállalta föl. — A napokban Pesten egy koldusasszony halt meg, ki unokájára 3217 írt 58 krt hagyott készpénzben. — Vasút a levegőben. New-Yorkban legújabban Richard Morgan blomingtoni mérnöknek egy tervét fogadták el, mely szerint a vasút góth ive- zet által tartott sinuton haladna a város felett. Az ivezetek egymástól 75 lábnyi távolságban kovácsolt vasból állíttatnának fel. Ormuk az utca felett 45 lábnyi magasságban állana. Az állomások e vasúthoz erre kibérelt lakházak 2—3-ik emeletén rendeztetnének össze a sinutakkal. A mozdonyok úgy .vannak szerkesztve, hogy hamu, parázs vagy szén nem eshetik ki belőle. E vasút igen olcsó, igen egyszerű, nem akadályozza az utcai közlekedést. — Braatz Eufrozina halála. Aradon e hó 22-én borzasztó szerencsétlenség történt. E nap délután kezdő meg az ismert Braatz Eufrozina kötéltáncosnő iegvakmeröbb mutatványait, és először minden baj nélkül haladt át a kötélén, midőn azonban a túlsó oldalon levő emelvényről le akart szálni, a kötél ket*é szakadt s ö a magasból alázuhanva, egész testhosszában, arccal lefelé vágódott végig a földön. A rögtön alkalmazott orvosi segély sem mentheté meg a szerencsétlent, ki alig egy fél óra múlva már halott volt. Hogy mi volt oka a kötél elszakadásának, a hivatalos vizsgálat fogja kideritni. Mint bizonyost állítják, hogy célzaton rósz szándékból metszették meg a kötelet. A hajmeresztő szerencsétlenség roppant izgatottságot szült a városban, különösen az aradi városligetben, mely ez alkalommal igen népes volt. A szerencsétlenül járt fiatal nőt pár év előtt Pesten is fenyegette hasonló vég, melyet azonban akkor minden nagyobb baj nélkül került ki. — Török mesteremberek Pesten. A kormány pesti ügynökségének közvetítése által a magyar testvér-városban több fiatal törököt helyezett el s ezek különféle műhelyekben foglalkoznak is, hol elég ügyességet tanúsítanak. Többnyire a leg- hasznavehetöbb mesterségeket tanulják s fölszabadulás után azonnal visszatérnek Törökországba. Mükiállitás Aradou. A képzőművészetek országos egylete elhatározta, a haza több városában mükiállitást rendezni. Az első Aradon lesz, hol az uj megyeház termében 75 festményt állítanak ki. E kiállitás rendezésére, mely augustus 1-jén nyílnék meg, a bizottság már megalakult. — Egy kosár bosszúja. A „Kecskeméti lapok“ Írja, hogy Kecskemét városában egy ép oly türelmes, mint szerelmes fiatal ember igen sokáig udvarolt szive imádottjának és annyira remélt, hogy közelébb kezét is megkérte. A válasz ha- sonlitott a kosárhoz, a min a mélyen megalázott fiatal ember annyira fölháborodott, hogy kevéssel ezután a piac közepén támadta meg a szerelmeden leánykát. Végre a kapitányságnak kellett magát közbevetni, hogy a fiatal ember csapásait elhárítsa. — G-azdászat, ipar és kereskedelem. Országos vásári tudósítás. (Folytatás.) A juhvásár, bár még csötörtökön kezdett be- állani, a középszerűségig alig birt felvergödni. Ugyanis birkafóle 35 kisebb-nagyobb nyájban 5192 db, magyarjuh és berbécs-féle pedig 9 falkában 778 db s igy összesen csupán 6170 darab volt behajtva. A birkafélék legnagyobb részben Bihar-, azután Arad-, egy kis részben pedig Békésmegyéböl; — a berbécsekből egy 240-es darabu falka egy helybeli és egy dobozi kupéétól hajtva, Erdélyből To- pánfalváról; a többi nyolc falka Bihar és Arad hegyes részeiből érkezett. Feltűnő volt gr. A. K. egy falkában felállított vári-i uradalmi ezer darab birka-ürüje, melyért 20 frtot követeltek páronkint; azonban ezt az árt az ürük nem egészen hizott volta miatt korántsem lehetett még akkor elérni. Gr. W—m Gy—a gyulai 30 db finom hágó kosa, melyek az anyanyáj megszüntetése miatt váltak eladókká, és sajnálandó, hogy további nemesítésre gazdakézre nem juthattak, — mint egészen kihizottak páronkint 21 írtjával keltek el; vevői nyitraiak voltak. Ugyancsak nyitraiak, de mások, vették meg vásár előtt a gyulai uradalmi törzs-anyanyájat gyapjában egyre- másra 18 frtjával; ezen nyáj is most indíttatott már nyirottan útnak. A St—lók Szalontáról és Pél- ből a vásár egy harmadát maguk álliták ki birkáik mustráiból és egy iminyájból, mely durvább fajú, nagyobb középhúsú nyáj 15 ttjával vétetett meg páronkint. Ugyancsak St—fok vásáron kívül és még vásár előtt francia számlára 600 db mind öreg hizott ürüt adtak el Csabára vasúthoz szállítva páronkint 20 frtjával. A napokban a Csabára hajtás mégis történt, de nem jött senki az átvételre, s igy a nyáj visszahajtatott Pélbe. Az ügy magánúton most intéztetik el, s hihetőleg a vevő kárára uj eladás fog tétetni. Mustra-birka aránylag sok volt, és nagyobb fal- kákban 6—6.50 krig kelt leginkább páronkint.— Tarlóra vették ezeket többnyire, mert még nagyon soványak voltak. A sovány fiatal ürük tartásra kerestettek és 10 —11 frtjával vígan keltek, — a jó husu 2 évesek 12—-13, — a 3 és 4 évesek pedig 14—15 fton keltek páronkint; a mi ezen felül vagy alól kelt, az kivételes volt. Közönséges szőrű tartani való anyabirkák java 10—11, középszerűé 8—9, csekélyé 7 frtjával is volt páronkint kapható. A távol bihari hegyi árendás vad legelőkön, vagy alföldi vizes legelőkön járt szalontai és mezö-gyáni birkanyájak, szánandó, valódi ínséges színben voltak, félt valaki alkuba is bocsátkozni # ’ irántuk. — Általában pedig jól kihizott jószág a gyulai 30 koson kívül épen nem is volt. A magyar bárányból egy kis csapat volt, 7 írtra tartották páronkint, mig a hitványabb birka-bárányokat 5 frtra, de ily áron sem vették őket. A szarvasmarha vásár pénteken, szombaton, és vasárnapon át oly nagy terjedelmű, oly szép volt, — milyenre a közöslegelök felosztása és egy évtized óta alig emlékeznek — s minden ol- dalróli egybevetés után az egész forgalmat kerekszámban 8000 darabra, tehát ötannyira tehetni, mint a tavaszi vásári volt. Nagy ökör jött Erdélyből Bálintoké egy falka 46 drb, másik falka 16 drb, Buday-é egyik falka 20, másik 14 drb. — Biharból csehi knpeceké 36 drb, — egy belényesié 30 drb, másik belényesié 24 drb, kordói kupeceké sovány jószág 40 drb, 2 jobb husu falka szintén kordói 40 drb, másik 12 drb; egy 44 drbnyi falka egy kigyósi kupéé kezén, Varsándról jött 66 darab félhusu ökör falka, s mit tán legelőbb kell vala mondanom, — Szalontáról magáról hiteles tudósítás szerint, nagy jármas ökör és befogni való tinó számos gazda tulajdonaiból nem kevesebb mint 700 drb, valamint az egész vidékről, és megyénkből is páronkint temérdek ökör éa tinóféle jött a vásárra. Pénteken igen drágán indult az ökörvásár, majd hol enyhültek, s megint szilárdultak, végre vasárnap igen nagyot csökkentek az árak. Egyes kupecek megfizették fejességök árát, mert 30—40 írttal is lejebb adták párját a kimaradt jószágnak vasárnap reggel, — mint adhatták volna szombaton reggel. A vásár elején nehány pár erdélyi prima ökör 400 és 410 írton keltekel, ezenkívül az igen kevés többi erdélyi prima 360—380 írton kelt. A másodrendű ökrök, milyenek a váradvidéki csapatok java szokott lenni, 300 írttól 340 írtig keltek a minőséghez és eladási idöhez képest, mert mint már jelezém is, nagy árhullámzás volt pár nap alatt; a 3-ad rendű ökör párja 240—280 frt; a 4 ed rendűé 200—220; az 5-öd rendű csekély testű, csekély szarvué 180—190 ft volt leginkább. A közönséges 4-ed fü tinók egy 20 dbból álló csapatban 200 ftjával páronkint, a cimeresek 20 —40 fttal, kivétel kép 50 írttal is feljebb, csekélyebbek pedig 20 fttal olcsóbban is keltek; ez arányban a két évesek fokonkint 20—25 fttal olcsóbban páronkint. A rúgott tinók vagy 2-ik füvet evők legeleje, szemen szedettje 150, a 2-od rendűje 100—120, a 3-ad rendűje 80—90, a 4-d rendűé, a csekélyé csak 50—60 fton kelt páronkint, — épen ilyen ára lévén az idejevesztett 3-ad füek- nek is. A tehénfélékből, a fejősből aránylag nem sok volt, nem is kerestetett úgy, mint a tavaszi vásárban, az árak is 5—10 fttal darabonkint enyhébbek voltak; — a jó fogú fiatal sovány meddő tehénből igen sokat összeszedtek sarju mezőre, tarlóra, moslékra 60—65 és 70—75 ftjával, mig a nagyobb testű, jobb husu vágható meddők 80— 100—110, kivételkép 120 fton is keltek a minőséghez képest dbkint. Az ökrökre leguagyobb vevők voltak br. Sina egyik győri uradalma, mely a vásár szine-javából százon félül összeszedett a fiatal nagy jármosokból, — továbbá gr. W—rn-ok 2 majorsága, — számos kunsági, pestmegyei, Csanádi, csongrádi és e me- gyénkbeli egyes vagyonos gazdák, haszonbérlők; nemkülönben ezután az aradi N—n-féle szeszgyár, a szegedi szeszgyár, — továbbá a n.-váradi K—n- féle szeszgyár, s ki birná mind elsorolni, számos egyes. A tinókat legerősebben több százra meaö meny- nyiségben vették a zólyommegyei tót és más felföldi kupecek. Az eladások átírásáról vitt városi hiteles jegyzőkönyv szerint az átirt vásári passusok 1270 dbról, rég elő nem fordult nagy mennyiségről szólana k,— mig a múlt vásárban csak 727 db volt átírva, — pedig tudva levő dolog, hogy a legnagyobb csapatokra és a helybeliek, ismerősök között adott-vett biztos jószágra uj passust nem igen szoktak íratni. (Folytatása következik.) Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő : Hajóssy Otto.
