Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-07-20 / 58. szám
58-ik szám. Harmadik évfolyam. Gyula julius 20-án 1871. Szerkesztőségi iroda, J hová a lap szellemi részére vonatkozó közle- ' mények küldendők: főutca 18G. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- ! kereskedése, hová az \ előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizeti si feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, i "tÄ“1 Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipőt nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettől- 9. sz.) Továbbá Neumann H. (Kígyó útra 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona útra 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb teltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyílttériben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem külcLetnek vissza. egesz evre fél „ negyed „ 6 frt — 3 frt — 1 frt 50 Gyula, julius 19. Az anyagi és szellemi haladás csak úgy lehető valamely államban, ha az erre mul- hatlanul szükséges tényezők: a rend és ezzel karöltve járó biztonlét megvannak. Oly tényezők ezek, melyek nélkül az állam sem kifelé önálló és hatalmas, sem befelé szilárd alapokon tova fejlődő nem lehet. Maga a nemzetek szivében oly meleg óhajtásként táplált szabadság eszméje is rend és szilárd állapotok nélkül nem valósulhat, s mindaddig, mig az államélet ezen mel- lőzhetlen kellékei hiányoznak, a valódi szabadság meghonosulása lehetetlen, mert létfeltételeit nélkülözi. E szempontból tekintve hazánk mostani helyzetét, hazafias megnyugvás és komoly áthatottsággal nézünk elibe a törvényhatóságok és községek küszöbön levő rendezésének. A municipiumok és községek rendezésére irányzott munkálatok gyors és sikeres keresztülvitelében látjuk hazánk bel- viszonyai szilárdítására szükséges legfontosabb lépést megtéve, s mentül inkább át- érezziik ezt, annál melegebb bennünk az óhajtás: bárha az idők fontosságát mindenki átérezve, együttes, őszinte és törhetlen akarattal sietne a nagy fontosságú feladat sikeres megoldásához a maga részéről is járulni. A szervezésre vonatkozó előmunkálatok nálunk Békésmegyében is folyamatban vannak, sőt lehet, hogy mire e soraink napvilágot látnak, a kérdéses előmunkálatok elkészítésével megbízott küldöttség javaslatai, a megyei közgyűlés retortájáu is keresztül mentek. Szivünkből kívánjuk, hogy az emelendő épület ez első alapjai olyanok legyenek, hogy a hozzájuk kötött várakozásnak megfeleljenek ; kivánjuk, hogy azok önkormányzati életünk szabatossá tételét s a közigazgatás rendszeres s az idők kívánalmaihoz mért állapotba helyezését eredményezzék. Az egyéni érdekek és egyéb alárendelt értékű melléktekintetek félretéte- lével lássunk a munkához, szolgáltassunk elvégre tényeket is, melyek igazolásul szolgáljanak azon őszinte akaratnak, hogy a meddő szóbeszédek idejének elvégre komolyan véget vetünk. A magyar delegatioból. Julius 17. A nyilvános ülés előtt zárt tanács- kozmány tartatott, melybe i az üzenetek összeegyeztetésére kiküldött hetes bizottság jelentése előzetesen tárgyaltatott. A bizottság javaslatai jóváhagyólag tudomásul vétettek; vitára csupán a határőrvidék kérdése szolgáltatott okot. A magyar országos bizottság ugyan is a határőrvidék költségeit a közös budgetbe beállította, mig a birodalmi tanács delegációja ezen összeget a költségből kitörölte, mivel a határőrvidék költségei a polgárosítás következtében megszűnvén közös természetűek lenni, a közös államháztartást tehát nem képezhetik. A hetes bizottság javaslata e tekintetben az volt, hogy a magyar delegáció a birodalmi tanács delegációjának határozatához hozzájáruljon. Hosszabb vita után, melyben különösen hangsúlyoztatok az, vájjon ily határozat nem állana-e ellentétben a véd- törvény szellemével, határozattá vált, hogy a határőrvidék költségei a határőrvidék jövedelmeiből fognak fedeztetni, e költségek azonban a költség- vetésbe is beállitandók leendenek mindaddig, mig az egész határőrvidék polgárosítása megtörténik. A nyilvános ülésen, tárgyalás alá vétetik a hetes bizottság jelentése a külügyi költségvetés iránt. Franciaországi események. A nagy zajt ütött állítólagos Thiers-féle levél csakugyan koholt volt, mely által az egész európai sajtó mystifikáltatott. A lengyel emigratio bizottsága a francia nemzetgyüleshez intézett emlékiratában tiltakozik nehány lengyelnek az utóbbi polgárháborúban való részvétele ellen és kijelenti, hogy a lengyel menekültek Franciaországban mindig hívek maradnak a rendhez. — LadmiraultJPá- ris kormányzójává neveztetett ki. — Dupanloup nem fogadta el a párisi érsekséget. — Strassburg- ban az ostromállapot kihirdettetett. Hartmann tábornok megtiltja a strassburgi nőknek, hogy az átvonuló francia foglyoknak az indóházban frissítőket osztogassanak. A nemzetgyűlés minél hamarább igyekszik bevégezni az uj képviselők igazolását s közben a különféle sürgős törvényjavaslatokat tárgyalja, melyek a kormányzóság menetének szabályozása s a törvényhatóságok autonómiájára vonatkoznak. — A fölkelésben részt vettek elfogatása még mindig tart s ezek száma már oly annyira megszaporodott, hogy a kormány a nemzetgyűlést rá akarja birni, hogy a kevésbé bűnösök nagy száma ne száműzessék, hanem az országban kisebb falukba legyenek belebbezve, hol könnyen szemmel lehet őket tartani. — Gambetta lapot szándékozik szerkeszteni, melynek cime „Le Patriote“ leend. E célra nagy összeg s csupán egy helyről 400,000 frank bocsájtatott rendelkezésére. Legújabbak. Konstanezinápoly, julius 17. Perzsiában nágy átalakulástól félnek, Solar herceg 30,000 embert toborzott, bevevé Cborozán fővárosát és egyenesen Teherán felé van útban, hol nagy rettegés szállta meg a kedélyeket. Bécs, julius 17. A versaillesi felrobbanás úgy látszik egy tervbe vett bűntény eredménye. München, julius 15. A német birodalom koronahercege este 9 óra 10 perckor az ünnepélyesen díszített indóházba érkezett, s a király, a hercegek és a városi képviselők által fogadtatott. El- láthatlan néptömeg üdvözölte a koronaherceget s a királyt egész a palotáig. München, julus 16. Agyudörgés és harangzúgás között történt ma a csapatok bevonulása legszebb időben, a nép végtelen örömrivalgásától kisérve. Paris, julius 16. A „France“ Írja, hogy Francia- és Olaszország közt szabadelvű és lojális nyilatkozatok váltattak. Belgrád, jnl. 15. A regensség egy rendelete szerint a választások Szerbiában 3 évre összeülendő skuptschinára aug. 18-ára Írattak ki. A választásoknak ugyanaz napon az egész országban véghez kell menniök. Drezda, julius 17. Oroszország cárja távirati utón Szászország koronahercegét orosz tábornaggyá nevezte ki. _________ A new-yorki zavargások. A new-yorki zavargásokra vonatkozólag a „Times“ nyomán következőket közöljük; Az orangisták délelőtt 10 órakor értesiték a hatóságot, hogy ők gyülhelyökböl kiindulva körmenetet fognak tartani. A kiindulási pont a 29-ik utczában és S-ik avenueben volt; nagy számú nép- tömeg gyűlt e két hely körül, úgy hogy oda három ezred katonát és 500 rendőrt kellett küldeni. A new-yorki zavargásokra vonatkozólag az első részletesebb tudósítást a „Timos“-nek egy phia- delphiai távsürgönye hozza, mely azonban szintén csak egyes főbb mozzanatokra szorítkozik. A f. 12- röl keltezett távsürgöny következőleg hangzik : „Az orangisták (azon klub tagjai, mely a protestantizmus terjesztését és védelmét tűzte ki célul) elhatározták, hogy jul. 12-két egy körmenet által fogják megünnepelni. A féniek pedig elhatározták, hogy e terv kivitelét fegyverrel is megfogják akadályozni Mivel mindkét párt fegyverekkel volt ellátva, rendzavarástól lehetett tartani. A katholikus klérus fölszólitá az utolsó napon a templomlátogatókat, hogy ne támadják meg a körmenetet. Hétfőn pedig a hatóság kiadá a parancsot, mely a körmenet megtartását megtiltja. Ez a közvéleményt még inkább fölizgatta, mivel ebben a népjog igazságtalan megtámadását látták. Ez alatt az orangisták fölhagytak tervökkel, de kedden éjszaka megjelent Hoffmann kormányzónak kiáltványa, melyben a körmenetnek teljes megvédését Ígérte. Ma reggel telve voltak New-york utcái katonákkal és rendőrökkel, de délig sem menetet, sem rendzavarást nem lehetett észrevenni. Mint tudva van, e nyugalom nem tartott sokáig, mert a nagy amerikai város kövezetét nem sokára vér áztatta. A rendzavarás első kitöréséről a „Times“ mindjárt levelezőjének távirata után, a következő magántáviratot kapta: „Az orangisták körmenete ma délután 2 órakor a rendőrség és csapatok védelme alatt megtartatott az utcákon. A katholikusok több támadást intéztek ellene, a katonaság azonban a rendzavarók közé lőtt, s igy 15—20 meghalt, többen pedig megsebesültek. A város több részében még mindig tart a rendetlenség. Az orangisták húsz fölfegyverzett embere bánlalmaztatott a néptömeg által. Tizenkét ezred áll fegyverben s az éjjelre komolyabb zavargásokat várnak.“ Levelezés. Nagy-Várad julius 18. 1871. Tisztelt szerkesztő ur! A „Békés“ olvasói bizonyára már ismerik Nagy-Váradot annyira, hogy
