Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-07-16 / 57. szám
nak és azok, a kiknek ilyet adni hivatalos kötelességeik. A felelősségben tehát sokan osztozunk. Meglátjuk, jellem, képesség, ismeret, tapasztalás, érdem a választói urnáknál úgy, mint a miniszter termében mennyit fognak a latban nyomni; nem, vagy még ki nem érdemelt patrocinium, nepotismus, párti purismus, pajtásság — itt és ott háttérbe vonulnak-e! Meglátjuk a kérelmezők seregét a sze- rény mérsékeltség, az erőveli megszámolás vezérlendi-e avagy netán, a mellet verő elbizakodottság; fognak-e tudni a kipróbált érdemnek, a kornak engedni, mert egyenlő tulajdonokkal a kornak van elsobb- ségi jogosultsága... vagy ,patkány szigetnek1*) tekintendik egyszerűen a hivatalt, melyre minden áron felkeli vergődniük, nem tekintve egyebet és mást, mint saját becses énjöket... Mind e kérdéseket a közel jövő felderi- tendi, s a mint felderitendi, abból könnyű lesz megjósolni azt is, az átalakulástól mit várhatunk. A mi szerény magamat illet, nekem az uj megye és a biróságok kinevezés utján szervezése nem tartoztak fogalmaim közzé, s nehezemre esik látni, hogy azon képről, melyet magamnak politikai jövőnkről alkottam, az élet ismét egy vonást letörölt. Mindazonáltal megvagyok győződve, hogy a hazát ily szerkezettel is szolgálni, az az ügyét előre vinni lehetséges és jaj nekünk, ha a közigazgatás, ha igazságszolgáltatásunk lendületet nem nyernének, ha község, város, megye a régiek maradnának, szóval: ha az uj szervezéssel a régi bűnök csak köntöst cserélnének. Az ugyan előre látható, hogy megfelelő jó törvények nélkül igazságszolgáltatásunk se lehet tökéletes; de valamint igaz az, hogy a legiidvösebb törvény jó hatása is megtör hetik az ember gyarlóságán : úgy igaz az is, hogy a törvény hiányosságán sokat enyhíthet a végrehajtók értelmes becsületessége. *) 1. a vegyesek közt. A szerzetes Czuczornak is van egy pár kön- nyüvérii verse. — De ott van élő magyar költőink legnagyobbja, Arany: ki volna öt eléggé badar ízlés hiányról vádolni? Pedig van nála is nem egy Ízléstelen, hogy ne mondjam: undorító hely. így pl. midőn Púk Mihály, bevévén Nagy-Idát, annak pincéjében egy olyas valamibe szúrja kardját, melyet ö a morék állítása nyomán aranynak hisz s mely egy szegi üben van, — cseppet sem követ el aesthetikus dolgot! S hát az egynapi (ephemer) értékű humoristicus (?) lapok napi renden levő illemtelen, sokszor szemtelen élceit emlitseme? E mindég kész dögvészeket. De legyen elég ennyi példa, melynek felhozásánál magamnak sem igen lehetett a szavakban válogatnom. Gr. Teleky Józseffel tartok : ,,a roszat azért, hogy szép, nem szeretems az erkölcstelent a költészetből végkép kiküszöbölve szeretném látni, mert: „az igaz kegyesség s tiszta erkölcs nagy kincs“ már pedig a költészet azért szárnyal egy más világban, hogy a földi salaktól lehetőleg ment legyen. S nem is mentem a fentemlitetteket szépte- len eljárásukért, annál is inkább, mert érzem ahoz való elégtelenségemet; mindazáltal az inaestheticust menthetőnek találom mindaddig a költészetben is, mig hasonszenvileg hat, t. i. mig bűnből a bűn utálatosságának leplezetlen föltárásával akar kigyógyitani. Mihelyt azonban az aljasságokkal, erkölcstelennel hajlamomat akarja megnyerni, magát is aljasnak és erkölcstelennek tekintem; mert közvetve és közvetlenül — hány példa mutat korunkban az érzéki regények áldozataiba! S kik ezek ? Azok, kik — mint egy német iró mondja — csak azért olvasnak, hogy ne gondolkozzanak ! Márky Sándor. De félre a kételyekkel! ime mily méltóságteljes a nemzet képe e palota, minő szilárd, mintha nemes eltökélés emelné, hogy a hozzá simuló reményt bevalósitandja... Igen, a nemzet is, miként e palota, birand oszlopokkal, a tiszta erkölcs, a közszellem, a munka erős oszlopaival; nyitva állatid miként ez, a szabad lég, a tudomány, a múlt emlékeiből meritett okulás behatásának; szintén gondoskodand villámhárítókról, melyek a veszélyt tőle elhárítsák s birand miként e palota egy felső világosii ággal, a hit, bizalom, a szeretet világával; leszen pályája,. mint e fényes ut, sziu- tén fénylő, diszes és a homály, melyben e beszélő kép háttere elborul, nem a kora dicstelen enyészetnek, hanem igen is egy messze jövendőnek képe, mely beláthatlan mint az idők végtelensége... Franciaországi események. A Franciaországban levő németek s francia lakosok közt a súrlódások minden nap meg-megujul- nak. A hivatalos lap ennek folytán szükségesnek látta a németek által megszállt megyék lakosait mérsékletre inteni s a lapokat fölszólitá, hogy igyekezzenek az izgatottságot lecsillapítani. — Megerősítést nyer azon tény, hogy a legitimista párt úgy a nemzetgyűlésben, valamint a nemzettestben a Chambordféle nyilatkozat következtében teljes fölbomlásnak indult. Ama nyilatkozat a sajtóban a legkellemetlenebb fogadtatásra talált. — Berlinből Yersaillesba azon hivatalos nyilatkozat küldetett, hogy a másfél milliárd hadiköltségnek teljes lefizetése előtt a német csapatok az általuk megszállva tartott megyék egyikét sem hagyják el. A marseille-i kereskedelmi kamra a kereskedelmi miniszternek emlékiratot nyújtott át, melyben a lipcsei törvényszék által a váltó moratorium tárgyában hozott végzésének súlyos következményeit fejtegeti. Az újonnan választott francia képviselők a nemzet gyűlésben már megjelentek s a 10-én tartott ülésben szavaztak is. Az elfogott fölkelök sorsa még mindig nincs eldöntve, de sok körülmény arra mutat, hogy oly nagy számban fognak száműzetni, a mire eddigelé nincs példa a történelemben. A kormány 1500 szétszedhető faházat rendelt meg az Uj-Caledoniába szállítandó fölkelök számára. Algírban a pótválasztások még nem folytak le s egy sürgöny a republikánus névsor győzelmeit helyezi kilátásba. Valószínű, hogy Cremieux meg fog választatni, ki a választókhoz intézett programjában kijelenti, hogy mindenkor a köztársaságot s Algir polgári kormányzását fogja pártolni. Legújabbak, Bécs, juh 12. A reichsrath delegatio vita nélkül elfogadta a berlini követségnek nagykövetséggé emelése alkalmából felm riiit költségtöbbletet és Tegetthoff anyja részére a kegydijat. Páris, jul. 11. A legitimista párt most két töredékre szakadt, a fehér zászló pártfeleire, kiknek közlönye az „Union“ és a bárom szinü lobogó párt feleire, kiknek közlönye a „Gazette de France“; utóbbiak a mérsékelt köztársaságiakhoz fognak csatlakozni. Az orleansi hg. elhatározta félrevonulni és komoly kisérletet engedni tétetni a köztársasággal. Madrid, jul. 11. Viharos cortesülés. A kormány indítványa a felkelés elnyomására minden szükséges költséget megadni, elfogadtatott. Az egész ellenzék tartózkodott a szavazástól. Páris, jul. 11. Thiers betegségéről keringő ál hirek megcáfoltatnak. Thiers egészségügyi állapota kitűnő. A Larcy, Favre vagy más ministerek visszalépéséről terjesztett hirek minden alapot nélkülöznek. Mostanra semmiféle változás a ministe- riumban nem szándékoltatik. Berlin, jul. 13. A „Prov. Corr.“ kiemelvén a jelen francia kormánynak lényegesen szilárdult állását, igy szól: Németország a nagy szomszédor szag belső kifejlődését nyugodtan és elfogulatlan részvéttel fogja követni; Franciaország belső emelkedése minket nem fog aggasztani, minthogy Németországnak erősebb emelkedése is mindig várható. Annál őszintébb lesz tehát egész Németország óhajtása, hogy Franciaország ne pusztán saját békéjét, de tisztelt viszonyát is a többi hatalmakhoz visszanyerje. Németország rendes képviselete Franciaországnak kiüresitése után fog be- rondeztetni. N e w y o r k, jul. 12. A rendőri rendelet, — mely a prot. körmenetet eltiltotta, visszavonatott. Csapatok és rendőrség utasittatott a protestánsokat védelmük alá venni. Hoffmann kormányzó a polgárokat felszóllitja, hogy a hatóságot a rend fen- tartásában támogassa. Newyork, jul. 12. A protestáns körmenet délután 2 órakor vette kezdetét katonai és rendőri oltalom alatt. A kath. megtámadták, a csapatok lőttek, körülbelül 20 személy megöletett és számosán megsebesültek, több rendörkatona megöletett. A zavargások még tartanak. Tizenkét ezred van fegyver alatt, ma éjjel komoly felkeléstől tartanak. Levelezés. Iskolaügy puszta Szt.-Tornyán. 1871. július 11-dike lélek emelő nap volt, mely mint olyan koporsóm zártáig felejthetetlen marad előttem. Hogy hogy? kérdi e lapok nyájas olvasója.Úgy hogy a puszta-szent-tornyai mélyen tisztelt közbirtokosság tisztelve a törvényt, s a megyei iskolabi- zottmányi gyűlés korszerű határozatát, szeme előtt tartva egyesek javát és a közérdeket, részben személyesen, részben megbízottjai által, a megyei is- kolabizottmányi küldöttség elnöke tek. Bonyhai Benjámin úr szívélyes felhívásának a folytán egyhangúlag elhatározta azt, hogy birtoka területén a legcélszerüebbeknek talált pontokon iskolákat létesíteni, s az azokba meghívandó tanítókat törvényszerű megadóztatás utján, saját költségén fentarta- ni óhajtja, remélvén: miszerint az államsegély az építkezés tárgyában elmaradni nem fog. Ezen közlemény keretén kívül esvén a részletezés, mely annak idején a megyei iskolabizottmányi gyűlés elé fog terjesztetni, most csak annyit mondok, bogy a puszta-szent-tornyai közbirtokos urak kitűzött nemes föladatukat férfiasán megoldották, amennyiben a meddő okoskodás helyett tettlegesen a dologhoz fogtak s minden jogos és méltányos igények kielégítésére vállalkoztak. így illik, igy kell. Minél elébb látunk a dolog után, annál elébb fogjuk a tanítás-növelés áldásait élvezni. Ellenben minél továbbra húzzuk halasztjuk az ügyet, annál nagyobb mérvben fog a tudatlanság és neveletlenség átka üldözni minket. Az isten különös gondviselésének tulajdonítható, hogy ekkoráig is végkép el nem sülyedtünk. Tehát bizony: inkább ma mint holnap. Különösen kiemelem tek. Sváb Károly urnák a pusztai tanítás-növelés körüli meleg részvétét, a ki birtokán már is ilyen, habár csak ideiglenes iskolát is elömutatni képes, s a ki az áldozat terén mindenütt első sorban áll. Nem különben tek. Torkos Imre urnák a vendégszeretetét és szives közreműködését is, a kinek e téren szinte nagy elismeréssel tartozunk. Sok ily férfiakat adjon az Isten! nemzetünknek hazánknak, s az áldás, mint különben is a jó tettek kifolyása elmaradni nem fog. írtam jó kedvem napján, Tót-Komlóson. Horvát Sámuel ev. lelkész. Összeállítása e megyében legtöbb egyenes adót fizető bizottsági 210 tag névjegyzékének. (Folytatás.) Gabovits Döme Orosháza 323. 4 Grosz Ignácz Békés 322.95 Polner Lajos Csaba 313.18 Lévy Márton Csaba 110.23 Gr. Pongrátz Sándor Orosháza 308.43
