Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-07-06 / 54. szám
Harmadik évfolyam. 54-ik szám. Gyula julius 5-én 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, j Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca > 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték \ minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratod nem tüldetneli; vissza. egesz evre fél „ negyed „ Őszinte szavak, megyénk nagy községeinek rendezése érdekében. Alkotmányos éltünk fejlődése — a legfőbb kormányszék — a ministerium megalkotásával felülről vette kezdetét. Önkényt következik, hogy a megyék rendezésére később jutott; — mig a községek szervezésére, csak az 1871-ik év junius hava elején kihirdetett községi törvény értelmében, — legvégül kerül a sor. Pedig sok tekintetben kívánatos lenne, hogy a megyék, a községekkel együttesen rendeztetnének. Mert ime a megyei bizottmány, a törvény értelmében, egy 50 tagból álló küldöttséget alakított, azon megbízással, hogy ez, a megye rendezés alapjául, egy javaslatot készitsen, — annak meghatározásával: mennyi közigazgatási járás, mennyi tisztviselő szükségeltetnék? — kijelölje ezek székhelyeit, s kiszámítsa a megyei kormányzat évi költségét stb. Mi természetesebb annál, hogy e küldöttség, a mostani állapotot veszi alapúi? — Nagy községeinket csak úgy tekinti, a mint azok rendezetlen állapotban jelenleg vannak; — tervez hat szolga bírói járás felállítását, az unnak megfelelő költséggel; holott megeshetnék, hogy egyik másik nagy község jól felfogott saját érdekében, törvényadta jogánál fogva, — eddigi kiskorúságából kilépend, s rendezett tanácscsal látja el magát. Nem fogna-e ily eset, á megye szervezetében, adórendszerében, később zavart idézni elő? A megyéknek sem hivatása, de úgy látszik, sem érdeke hogy a községek rendezett állapotának eszméjét érleljék, — hagyják a községeket magokra, tegyenek ezek, a mit akarnak, — de az igazat megvallva bajos is a megyéknek e téren kezdeményezni, mikor a törvény, még az állam érdekeit sem féltve, — melyeknek épen a községek lennének, legszélsőbb Őr állomás ra állított ugyan, de épen ezért legfontosabb őrjei, — saját magokra bízza; — rendezkedjenek, igazgassanak, a hogy akarnak. — (Ibant qua poterant.) Nem lehet a törvényhozás szabadelvüsé- gét másra magyarázni, mint hogy ily nagy községekben, milyenek Békésmegyében számosán vannak, — feltesz annyi értelmet, felfogást, meiyszerint ezek, oly községi tanácsokat alkotnak kebelökben, melyek a reájok ruházandó hatáskörben, az országos közigazgatás érdekének, — saját belső ügyeik intézésében pedig, a helyi közkívánatnak teljesen megfelelnek. É nemes feltevésnek nagy községeink úgy felelhetnek meg, ha rendezett tanácsú községekké alakulnak, mire a községi törvény IX fejezet 135 §-sa szerint jogosit- vák. Rendezett tanács! Volt már, — ösmer- jük, — nem kell. — És miért ? „Mert sokba kerül. Úri ember ingyen nem szolgál, annak nagy fizetés kell, — mi meg csekély fizetésért, akar ingyen is elszolgálunk. Mert csak az urak akarnak a zöld asztal mellett ülni, a köznépet pedig onnan kiszorítják.“ Értetlenségen, bizalmatlanságon alapuló téves nézet ez, mely vajha valahára tisztulna! Miben áll a rendezett tanács lényege? E kérdésre, azon másik kérdés megoldásával felelhetni : Mi egy jó rendezett mezei gazdaság? Egy jól rendezett gazdaságnál mindenek felett kívántatik, hogy annak feje legyen, — oly feje, ki mindent lát, — hall, — tud, — mi a gazdaság körül előfordul. Osmeri mindenek felett földje természetét; — okszerű kímélettel, lehetőleg minél nagyobb hasznát kívánja venni; — termékét értékesíteni tudja a legértékesebb búzától a legutólsó pelyváig; —. tart elegendő számú szolga személyzetet, válogatott embereket, kiket emberi erőt meghaladó munkával nem terhel ugyan, de a munka jó berendezésével folyton foglalkoztatja. — Hogy ezek azt mondanák, nincsen dolog, erre nincs eset. Ilyeneknek — természetesen — jó fizetést adni nem sajnál. Egy okszerű gazda nem tart felesleges számú igavonó jószágot, de a mi jószága van az mind erős egézséges kifejlett állat, — melyet jó takarmánnyal ápolni nem sajnál, tudva, hogy hasznát csak úgy veheti. Egy okszerű gazda nem sajnál hasznos eszközöket vásárolni, vesz vasekét, vasboronát, hengert, és vetőgépet. Ha egy idegen embernek szeme egy ily módon kezelt gazdaságon megakad, — kellemes érzés lepi meg, s azt mondja: bizony szép, — látszik, hogy ennek jó, okos gazdája van. És mit mond erre, egy régi világból való, elmaradt ember? Azt jegyzi meg, szép ez a gazdaság, hanem hát felesleges az a sok cifraság, mely nagy költséggel jár. — Hoz-e a nagy kiadáshoz képest arányla- gos hasznot ? Minek azok a drága cselédek? En csak suhancokat tartok, fél fizetéssel, — ha szükséges, időnként fogadok napszámosokat. Minek az a drága, és kevés igavonó jószág ? — En inkább többet és selejtesebbet tartok, — nem fogyasztok értékes takarmányt, beéri pelyvával, kukorica szárral, — tavasz- szal meg majd emelem.— Vasekét? nagyapámnak se volt, még is jó gazda volt. Egyszóval, azt tartom jó gazdának, ki keveset költ a gazdaságra. íme két ellentétes gazda, egymás mellé állítva. Tessék mégitélni, melyik gazdálkodik jobban ? Alkalmaztassuk e példát a községekre : Egy községnél kívánatos, hogy annak feje legyen. Ennek feladata minden munkát, mely a község hatáskörébe tartozik, legjobban ösmeri. Jaj azon gazdának, kinek cselédjei jobban értik a munkát mint ő maga! Lehet hogy ha ezek jó lelküek, a gazda járatlanságával vissza nem élnek; — de ha nem azok, akkor a gazdát szemébe kinevetik; tesznek a mit akarnak. Szükséges, hogy a község feje, nemcsak a község külső gazdaságához értsen, hanem a községházánál előforduló minden írásbeli munkát is, tökéletesen ismerjen. Ő néki kell legjobban tudnia, miből áll az adókivetési, annak beszedési módja, — pénztárak kezelése, — számadások készítése, — árvaügyek intézése, — közigazgatási felső rendeletek végrehajtása, — rendőri, egészség, s szegények ügyének vitele, — népnevelés ügyének ellenőrzése; — továbbá, katonai ujoncozás, annak előmunkálatai s a tulajdonképeni állitás. Öt illetné meg legjobban, hogy a törvény értelmében szigorúan ellenőrködjék, — akár a sorozó bizottmány, akár az érdeklett felek ellenében, nehogy a törvény egyrészről idegen, a család viszonyaival nem ösmeretes bizottság által — túlszigorral alkalmaztassák, s nehogy a törvény más részről kijátszassék. De ehhez, a törvényekbeni kellő jártasság szükséges, mely a beszállásra jogot ád, s a beszállónak tekintélyt biztosit. (Folytatása következik.) A magyar delegatioból. A magyar delegatio jul. 1-én tartott ülésén Lónyay Menyhért közös pézügyminister következő határozati javaslatot nyújt be a közös kormány részéről. „Az 1872-ik évi tengerészeti költségvetésben előforduló kegydijak tételénél néhai Tegett- hoff altengernagy anyja számára 4000 frt összeg szavaztatik meg.“ — Wahrmann a hat. javaslat azonnali egyhangú elfogadását ajánlja, mely határozattá is emeltetik. — Ezután következett az al- bizottsági véleményes jelentés a közös pénzügy- minister által 1870. évben létesített elölegezési pénzmivelet költségeinek fedezése iránt tett előterjesztés tárgyában. Az albizottság következő határozati javaslatot ajánl elfogadás végett: A közös pénzügyminiszter oda utasittatik hogy 1870-ik évben közbejött politikai események folytán létesített elölegezési pénzműveletnek 577.220 frt 74 krra menő költségei fedezését illető ügyet a két állam- terület ministeriumaihoz, a kiktől nyert felhatalmazás folytán e pénzmiveletet létesité, alkotmányos tárgyalás végett származtassa át. Zsedényi Ede elnök, Prileszky Tádé s. k. előadó. A gazd. bizottság elnöke Szapáry Antal gr. nyújtja be jelentését a magyar delegatiónak jun. 21-töl jul. 10-ig terjedő költségvetése iránt, mely 12,432 irtot tesz. Elfogadtatik. Bujanovics Sándor bemutatja Fischer Mór olmützi lakos kérvényét, melyben ez az 1870-ik albérlési üzletből származó I kárának megtérítését kéri. A hadügyi albizottsághoz utasittatik.
