Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-07-02 / 53. szám

„Miután a közbiztonsági állapotok úgy országszerte, mint az egyes törvényhatóságok területén eddígelé nem részesültek oly mértékű figyelem és méltánylásban, mint a minőt a közigazgatás e kiváló ága fontosságánál fogva megérdemel; miután a rendőrségi intézmény sikeres fenállására mulhat- lan kellék, hogy annak szervezetében az egység és egyöntetűség pontos kiviteli gyorsasággal párosuljon, s hogy a rendőri közegek hivatásuk betöltése körül folytonos és szigorú felügyelet alatt álljanak : ez okok vezérelték a szakosztályt azon meggyőződésre, miszerint- a megyei rendőrségi intézmény érdekébe felette óhajtandó volna, hogy úgy a felügyelet megfelelő gyakorlása, mint a szervezeti egység és egyöntetűség lehető inegközelitése tekintetéből, az összes megyei rendőri közegek élére egy föcsendbiztos állíttatnék, kinek lakhelyéül a fekvése, vasúti és távirdai összeköttetései folytán mintegy központot képező Csaba városa jelöltetnék ki.“

Eddig az indokolás, — következik a föcsendbiztos hatásköre és teendője, melynek főbb vonásai ezek:

„A megyei föcsendbiztos hatásköre rendőri tekintetben az egész megye területére kiterjed. A megye területén előforduló rendőri esetek, ügyek valamint a rendőri személyzet működésé és ügykezelése fölötti felügyelet, annak igazgatása és vezénylete — mindezek a föcsendbiztos hatáskörét képezik.

Kötelességei:

1) A csendlegénységet a járási csendbiztosok és illető községi elöljárók ajánlatára az alispánnal egyetértöleg felfogadni, úgy a szolgálatból elbocsátani.

2) A szomszédos megyék rendőri hatóságaival kifelé, mint bent a megyében a járások között rendőri összeköttetést s ez utóbbiakra nézve egyöntetű ügykezelést is létesíteni és fen tartani.

3) A megye összes csendlegénységével tavasszal és ősszel személyes vezetése alatt céllövészetet tartani, s a legénységnek ügyes íegyverkezelés s lo- vaglásbani begyakorlása, úgy a lovak idomitása felett felügyelni.

4) A járási biztosok rendőri működése és ügykezelése fölött felügyelni. E végből minden évnegyedben, vagy a hányszor szükségesnek látszik, a megyét beutazza, s a rendőri személyzet működéséről, magaviseletéről személyes meggyőződést szerez; egyúttal megvizsgálja a járási biztosok ügykezelését, a legénység és lovainak szolgálatai képességét stb.

5) A járási biztosok által hozzá havonkint rendszerint bemutatandó rendőri táblás kimutatások alapján az alispánhoz a megye közbiztonsági állapotáról negyedévenként jelentést tesz.

6) A megye területén levő börtönök jókarban tartása, s a fegyencek tova szállítása fölött felügyelni.

7) Járványok esetében, ezek tovább terjedése meggátlására szükséges rendőri intézkedéseket, al- ispáni meghagyásra foganatosítani s ezek szigorú megtartására felügyelni.

8) A megye területén levő utak és hidak jókarban tartására hozott ut- és vizrendöri szabályoknak érvényt szerezni.

Ezek azon főbb pontok, melyek a szakosztály által rendszeresittetni véleményezett föcsend- biztosi hivatal hatáskörét és teendőit képezik.

Ajánljuk az ügyet még egyszer az illetők figyelmébe.

A delegátiókból.

Bécs, jun 28. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság VI. ülése. Elnök : Majláth Antal gr. Jegyző : Miske Imre b. s Széli Kálmán. A kormány részéről jelen vannak : Orczy Béla b., Lónyay, Beust gr., Benedek és Wenkheim. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Éber Nándor a vaskapu megnyitása tárgyában a kővetkező interpellatiót intézi a közös külügyministerhez : „Tekintettel azon hátrányokra, melyeket a Dunán, az úgynevezett vaskapunál létező természetes akadályok monarchiánk mind kereskedelmi, mind védelmi állására gyakorolnak; azon kérdést vagyok bátor intézni a -külügyér úrhoz, történtek-e már az újonnan létrejött londoni megállapodások nyomán a külügyministerium részéről lépések az iránt, hogy a partbeli hatalmakkal egyetértöleg ezen akadályok elhárítására mód találtassák s hajlandó-e a külügyér ur a Duna torkolatánál müködö európai bizottságot, mely oly sikeresen oldotta meg ottani feladatát, mint az erre legcélszerűbb eszközt felajánlani?“ Szóló szóbeli indokolásában a vaskapu megnyitásának különös védelmi fontosságát emeli ki. Ezen interpellatió a kormánnyal közöltetni fog. Ezután napirend folytán a külügyi költségvetés részletes tárgyalása következett. Tárgyalás alá vétetvén a külügyi albizottság jelentése, ennek alapján a költségvetés I. cime alatt összesen 632,817 frt szavaztatott meg. Pulsz- ky Ferenc nem akar az ezen címben előforduló tételek ellen felszólalni, hanem felkéri a közös kül- iigyrainisteriumot, hogy ezentúl a magyar delegatio iránt több figyelemmel legyen. A vörös könyv néhány oly szót tartalmaz ugyanis, melyek a magyar akadémia szótárában nem fordulnak elő. A magyar szavak közt pl. „Vertragot“ nem ismer, valamint azt hiszi, hogy az „Anhang“ sem magyar hang. Ajánlja e körülményt a külügyministerium figyelmébe. A rendkívüli kiadásokra e címen 20,380 frt szavaztatik meg. Felolvastatván az albizottság jelentése, a II. cimre „diplomatiai költségek“ vonatkozólag, felszólal.: Zsedényi Ede. A pápánál levő római követ az egyházi ügyeket képviseli. Miután azonban az egyházi ügyek nem közösek, kérdi, hogy ezen római követ eljárásáért az illető orsz. kormány felelös-e? Haynald Lajos kalocsai érsek. Nem osztja Zsedényinek a római követség kérdésében kifejtett nézeteit. Rómának jelentőségére nézve nem tartja irányadónak azt, hogy vájjon a pápa bir-e s milyen világi hatalommal bir. Hogy ha tehát eddig is készséggel szavaztatott meg a római nagy követ költsége, akkor a pápa világi hatalmát nem tartja e kérdésben mérvadónak, külö iben ha consequens akar lenni, nem oszthatja Zsedényi nézetét és feleslegesnek tartja, hogy az általa megpendített interpellatióba bővebben ereszkedjék.

S z é c h é n Antal gróf nézete szerint a római kérdést függőben levőnek kell tekinteni és tovább nem mehetünk mint maga az olasz kormány. Zsedényi Ede a kalocsai érsek beszédére vonatkozólag kijelenti, hogy ő egy szóval sem ellenezte a követség megtartását. Nem látja a t. érsek beszédéből, hogy nem saját érseki, de állami szempontból beszelt volna. Az érsek szájából tisztelettel veszi azon nyilatkozatot, hogy azon, a kor szellemével örökös harcban élő szentszék szellemi tekintetben Európa felvilágosodását s művelődését mozdítja elő, de megvallja, hogy ezt csak is érsektől, de mástól nem hallotta. (Derültség.) T r e f o r t Ágoston nem fogadja el a kalocsai érsek beszédében neki jutott leckét. 0 nem mondta, hogy a római kérdés nem egyszersmind világi, hanem pusztán csak egyházi kérdés. Egész élete tanúsítja, hogy sohasem tartozott azokhoz, kik a politikában a szellemi erőket a számításból kihagyják. A szellemi, az egyházi erők is döntő súllyal bírnak a politikában, s ezt bizonyosan a delegatió egy tagja sem tagadja, a miért is ö excellentiája e tekintetben szélmalmok ellen harcolt. Orczy Béla, a külügyministerium képviselője, Haynald érsekkel ért egyet. Ezután az osztrák Lloyd ügye kerül a delegátió elé s miután Zsedényi úgy Szapáry Antal, amaz határozott, emez már gyenge és helytelen alakban a mellőzést javasló indítványt adták be, a delegátió ez indítványok felett tanácskozott s miután Szapáry Antal később maga is belátván indítványa helytelenségét, azt visszavonta, Zsedényi indítványa egyhangúlag elfogadtatott. Az ügy tehát az illetékes két törvényhozás határozatáig függőben marad. — Széli Kálmán inditványára a tengerészeti albizottság jelentése pénteken a hadügyi jelentés pedig hétfőn fog tárgyaltatni.

Franciaországi események.

Franciaországot a kölcsön ügye valóságos lázba hozta. Már több nappal a kitűzött idő megérkezte előtt, párisi tudósítások szerint, az aláírásra nagy előkészületek tétettek az ország minden részében, mintha a vagyonosb osztályok a nemzeti kölcsönből nemzeti ünnepet akarnának csinálni. Azt kellene hinnünk, hogy Thiers két milliárdot dobott ki az ablakon a tőkepénzesek számára, hogy végre jó kedvre hozza őket, oly szenvedélyes lelkesedés uralkodik közöttük. De az egész ország oly lázasan várta az aláirás napját, mintha a csatatéren elvesztett gloiret a kölcsön sikerével akarná visszaszerezni. Szakférfiak állítása szerint maga Franciaország aláírja a szükséges pénzösszeg felét. A tőkepénzesek, bourgeoisek stb. istenitik Thierst, ki csodás reclamejával minden üzért hazafivá változtatott. Politikája osztatlan tetszésben részesül.

A párisi háztulajdonosok összeirtán a lázadás idején szenvedett káraikat. Többé kevésbé megsérült 2740 ház után 800 milló franknyi kárt mutattak ki.

Legújabbak.

Pár is, jun. 28. Thiers a római kérdést illetőleg még semmiféle utasítást nem bocsátott ki. Gab- riac marquis holnap Berlinbe indul. A brazíliai császárt csütörtökre Párisba várják. — Mint mondják a kölcsönre történt aláírások meghaladják az 5 milliárdot. Metz város 20 milliót irt álá. A párisi gróf ma reggel Calaisben kikötött s még ma Versaillesba érkezik.

Flóré ne, jun. 28. A senátus a közbiztonsági, az amerikai-olasz kereskedelmi törvényt, valamint a pápai adósság unificatiójára vonatkozó törvényt elfogadta. Flórenc városának köszönet szavaztatván, a senatus ezen utolsó ülése e kiáltások közt fejeztetett be : Éljen a király ! Éljen Olaszország! — pápa múlt hétfőn titkos consistoriumot tartott több püspök kinevezése tárgyában. A pápa ez alkalommal ezt mondta volna : Viktor Emánuel király az idegen hatalmak követei kíséretében legközelébb ide érkezik. A külföldi kabineteknél minden lehetőt megtettünk, de csak bókokat kaptunk. Semmi remény többé. Még inkább ragaszkodjunk e szerint az Istenhez, mert csuda nélkül minden elveszett.

Marseille, jun. 29. A haditörvényszékPremeit és Palissier E-t halálra ítélte; ötöt deportátióra, kettőt kényszermunkára, egyet várfogságra. Tiz vádlott szabadon bocsáttatott.

Lemberg, jun. 29. A lembergesernovitzi vonalon az áradás miatt a közlekedés megszakadt.

Bérli n, junius 29. A háború alatt elitéit Güt- terbock bankár kegyelmet kapott. A császár am- nestiát bocsátott ki Elszasz és Lotharingia lakosai részére, kik politikai vagy katonai tények miatt elitéltettek.

Békésvármegye polgári törvényszékén a julius 4—6-ki tanácsülésekben a következő perek adatnak elő:

814—871 Petri Istvánnak V. Nagy János elleni kártérítése pere. — 3066—871 Szánthó Albert mint közgyám és társainak Csapó Mihály és társa elleni egyesség megsemmitése és örökösödés iránti pere. — Előadó : Igaz Károly táblabird. — Ö532—870 Sztán Paraszkának Sztán Onuc elleni köteles rósz kiadása iránti pere. — 828—871 Nó- ránt Juliánnának Lutzi István elleni válópere. — Előadó : Nyikora M. táblabiró.

Ujdonságok.

— A lapunk 51-dik számában közrészvétbe ajánlott szegény beteg asszony segélyezésére szerkesztőségünknél a következő adakozások folytak be: egy G^rlán eszközölt gyűjtés 10 frt, Fónagy Károlyné 2 frt, Paulovytz Béláné 1 frt, Farkas Béláné 1 frt, Bonyhai Benjamin M.-Berény- böl 1 frt, N. N. Pestről 2 frt, összesen 17 frt. Fogadják a nemeslelkü adakozók legbensöbb köszö-