Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-06-25 / 51. szám
lom szavával fordulónk közönségünk könyörületé- hez, hogy a szenvedő árvák, s a beteg anya ínségét nemünk legszentebb feladataként, — enyhíteni igyekezzék. Könyör adományokat szerkesztőségünk köszönettel fog venni, s rendeltetése helyére juttatni, Különben pedig a szenvedőket a legmélyebben ajánljuk nő-egyletünk szives figyelmébe. Vladár Pál polgártársunk hordozható gőzfürdőjéről, — melyet városunkban is többen sikeresen használtak, de melynek feltalálója még eddig elég méltánylatra nem talált, *— a „H o n“ következőleg ir: Vladár Pál gyulai polgár, egy jeles találmánynyal gazdagitotta a közegészségügyet. E találmány a hordozható gőzfürdő. A hordozhatóság által nyújtott kényelmen kívül két igen ne vezetes előnye van, mely annak nagy mértékben biztosítja az elterjedést a magánháztartásokban is. Az első abból áll, hogy akárminö tiszta szobában felállítható a nélkül, hogy a gőz kihatna és a szobát vagy a bútorokat elpiszkolná. Másik előnye abban rejlik, hogy a fürdőt használónak feje szabad levegőn van, és igy azok is biztosan és kényelemmel használhatják, kik gőzben lélegzeni nem tudnak. Ezen hordozható gőzfürdők a pesti Ró- kus-kórházban már igen jó sikerrel használtatnak, és mai napság már el sem képzelhető jól berendezett kórház, hol ezen gőzfürdők hiányzanak, annál inkább, minthogy egy ilyen gözfürdökészülék ára (250 frt) valóban mérsékelt és feltalálója a vele való bánásra jól érthető utasitást ad. Az utakat csinálják. Ez nagyon helyes dolog, s már régen elfért volna. Oly kátyúk vannak némely utcáinkban, hogy szekérrel járni teljes lehetetlen. Most azonban, — mint mondók — e kátyúkat kezdik betölteni, ott t. i. hol még eddig igyekező emberek azt ganéj s egyéb illatozó s jobban süppesztö eszközökkel még be nem töltötték. — Akár hány ily újonnan készült helyet tudnánk megnevezni, mely rendőrségünk figyelmét — mint már ez nálunk szokás — elkerülő. A békési országút pedig oly elhanyagolt állapotban van — kérem már ez nem önöknek, hanem a tettes vármegyének szól — hogy mint egy ismerősünk beszóló, jóvérű lovai fülig-farkig merültek a csaknem feneketlen pocsolyába, s ö maga is nagy ügygyel-bajjal szabadulhatott a nem épen kellemes vendégmarasztaló veszedelméből. Mikor lesz már e bajon segítve ? vagy talán sem a város, sem a vármegye nem tekinti ez ügyet oly fontosnak, hogy azzal egyszer már komolyabban is foglalkoznék, s hogy a sok határozat után egy keveset tenne is. Színészeink nem igen ragaszkodnak programm- jukhoz, mert még az abban előirt darabokból alig játszottak kettöt-hármat, pedig a bérlő közönség Úgy a többi rendes látogatók méltán elvárhatják a mint várják is e darabok előadását. A keddi „Fokról fokra“ s szerdán „Egy jól őrzött kis leány“ előadása az eddigiekhez képest a legjobban sikerültek. Az előbbiben D ó r y Judith játéka arról győzött meg minket, hogy közönségünk elégületlensége még sem alapos; ö benne a társulat oly tagot bir, kinek sokoldalúsága, ügyes alakítása, otthonias fesztelensége, helyes hanghordozása, szerepének átértóse a magasabb mtíigé- nyeknek is eléggé megfelel, úgy Szakáll értelmes szavalása s egyes jeleneteinek, — különösen a palotában! találkozás — sikerült színezése méltán kiérdemelt tapsokat nyert. — Az utóbbiban pedig a kis Arday Mari, Kati, vagy Fáni, Orzsi ügyes játékával a közönséget folytonos jó hangulatban tartá, s minden megjelenésénél tapsviharra ragadá. Néhány nap előtt tartatott meg a nyilvános évi vizsga Scheifler Hugó helybeli leánynevelö intézetében. A növendékek szabatos felelete nem csekély mérvű megelégedést idézett elő a jelenvolt vendégeknél s bizonyságául szolgált annak, hogy a lefolyt év hasznosan s célszerűen lön felhasználva tanító és növendékek által egyaránt. A megtekintésre kiállított női kézi munkák szintén elismerést érdemelnek; átalában pedig elmondhatjuk, hogy Scheifler ur a nevelés terén szerzett hírnevének, az említett vizsga eredménye méltán megfejelt. — Az uj iskolaév julius hó 1-jével kezdődik. Vegyesek. Edvi Illés Pál. nyugalmazott ágost. hitv. evang. espereslelkész, a magyar tudóra, akadémia levelező tagja, és a magyar nemzeti irodalom egyik úttörője, munkás élete 79-ik, házassága 46-dik évében junius 22-kón, végelgyengülés következtében megszűnt élni. Földi maradványai jun. 24-én d. u. 5 órakor fognak a pest-józsefvárosi Mária-utca 58|71 számú házából örök nyugalomra kisértetni. A magyar irodalom ébredő korszakának egyik legbuzgóbb harcosa volt. Kivált a tanügyi irodalommal foglalkozott s alig van olvasó könyv, mely teli ne lenne Edvi Illés müveivel, ki mesterileg tudott beszélni a serdülő ifjak ébredő eszéhez. Egy történeti tankönyvet is irt három kötetben, mely nagy elterjedést nyert. Azonfelül számos munkát irt, kivált a nevelési szakban. Nyugodjanak békében a kifáradt veterán hamvai! A párisi tűzkár megközelitő becslés szerint 132.700,000 frankra rúg. A párisi „Figaro“ szerint ez összeg igy oszlik meg: pénzügyministerium palotája 12.000,000, Tuilleriák 27.000,000, Palais Royal 3.000,000, városháza 30.000,000, igazságügyi palota 3.000,000, rendőrség palotája 500,000 rendőri praefectura 2.000,000. a Lyrique szinház 1.000. 000, Chatelet-szinház 200,000, Porte St. Martin és környéke 4.000,000, Delassement-comique 200.000, magtárak (készlet nélkül) 5.000,000, arsenal 1 millió, St. Eustache 200,000, a gobelin (készlet nélkül) 1.000,000, a4-dik kerület maireje 300.000, a poissyi pénztár és sütöde 2.500,000 Assistance publique 2,000,000, a becsületrend palotája 1.000,000, államtanács és számvevőszék 8 millió letéti pénztár 4.000,000, a számvevőszék leltára 900,000, a Bonaparte laktanya 500,000, a la villetei dockok 3,000.000, a lyoni indóház 300,000 és 95 magánház 21.100,000 frank értékben. „Néptanítók ismerettára,, cimü nevelés-oktatási betűrendes enciklopédiára az „Athenaeum“ mint kiadó és Molnár Aladár mint szerkesztő aláírási fölhívást adott ki. A fölhívás fölemlíti, hogy a nemzeti közműveltség elörevitelében kétségkívül a néptanítóknak van majdnem a legfontosabb teendőjük. Föladatuk hü betöltésére azonban részükről nem csupán ügybuzgalom, kitartás és gyakorlottság kívántatik, hanem a kor színvonalán álló műveltség, és főleg a ma már terjedelmes pedagógiai és di- dactikai tudományokban sok oldalú és oly ismeretgazdagság, minőt tanítóink közül a legtöbben sem a tanitóképezdében töltött rövid idejük alatt, sem azóta nem szerezhettek meg eléggé. — Mindazon irodalmi munkákat pedig, melyekből a szakjaikhoz szükséges különféle ismereteket meríthetnék, részint az idegen nyelvek nem tudása, részint anyagi szegénység miatt szintén kevesen szerezhetik meg. Ez okból vállalkozott a szerkesztő a fönem- litett cim alatt, egy olcsóságánál fogva minden néptanító által megszerezhető enciklopédia megszerzésére. Az egész mü ára, mely öO ivre, három kötetre fog terjedni, 3 forint kötetenként 1 forintért fogják kapni az aláírók. A ki 30 napig aludt. A kataleptikus beteg, ki május 20-ka óta a pozsonyi orsz. kórházban feküdt, 30 napi szüntelen alvás után tegnapelőtt fél 11 órakor meghalt. A beteg e hosszú idő alatt csak egyetlen egyszer ébredt fel, s akkor is csak épen egy percre. A hulla boncolását Meynert bécsi egyetemi tanár fogja végezni, ki majdnem kizárólag az agyvelőrendszer tanulmányozásával foglalkozik. A bonczolásra számos hírneves bécsi orvos utazott Pozsonyba. Kincsásók a nagyváradi várban. Négy nagy váradi ember a vár egy részében pár hét óta erélyesen munkálkodik, hogy a szultán kincsét meglelhessék. Egyiknek ugyanis egy „táltos“ tudtára adta, hogy a váradi várban (megnevezte a helyet is, hogy hol) tömérdek kincs van. Elmondta, hogy ha az általa megjelölt helyen ásnak, legelőször is találni fognak a föld alatt egy szobát, tele orvosi szerekkel; ebből egy másik helyiségbe jutnak, hol a kincs — arany és ezüst — rudakban van letéve. Egy harmadik szoba pedig csupa drága mtt- vti fegyverekkel van telve; e fegyverterem szomszédságában megtalálják a török császár pincéjét, melyben hat hordó jó tokai, (bőrbe varva minden hordó), fogja jutalmazni fáradságaikat. Embereinknek természetesen nem engedték meg, bogy csakúgy „hübele Balázs“ módjára feldurkásszák a helyet, de ez őket nem rettentette vissza ; folyamodtak a temesvári parancsnoksághoz, mely 30 frtnyi bánompénz letétele mellett engedélyt adott az ásásra. Eddigelé meglehetős mély gödröt ástak, de a vélt kincsek helyett csak egy bodzafa-gyökere lett fáradságaik jutalma. Ez őket legkevésbé sem alte- rálja, szentül hívén, hogy a táltos igazat mondott s ők néhány nap múlva felfedezik a török császár kincseit, melyeket a „nagy futás“ alkalmával — azon reményben, hogy még vissza jön érettük — a váradé várban hátra hagyott. Grazdászat, ipar és kereskedelem. Hetivásári tudósítás. Gyula junius 23. A rósz utak miatt alig volt 75—80 szekéren mindenféle gabona. A középszerű és csekély tiszta búza élénken kelt múlt heti árakon. — Vevők voltak a helybeli és közel vidéki fogyasztók. — Mustrákból egy pár helybeli üzér is vett 85—86 fontos búzát nehány kis részletet köblönkint 10 ftjával. A kukuricát ma még kevésbé keresték, mint a múlt héten, és 6—6.20 kron is lehetett egészségest venni. Az árpát 4.10—20 kron, a zabot 3.50— 60 kron vették, de lassan. A sertésvásár, úgy a szarvasmarha és lóvásár, hihetőleg a csabai országos vásár miatt, igen silány volt, kevés is lévén a kiállítás, s alig történvén egy-két eladás. Csert sokat hoztak a vadászi erdőkről szép fiatalt, de magasra tartogatták, nevezetesen egy-egy szekérterhet a mennyiséghez képest 15 fttól kezdve fel egészen 28 írtig. Tűzifa is sok érkezett, a jó 2—3 éves száraz gyertyánfa és szilfából 16 írton lehetett egy szűk ölet venni. Gömbölyű szarufának párja 1 frt, a lécé 50 kr volt. A szén zsákja 50—60—70 krig, szekérszámra 9—14 frtig kelt a mennyiség- s minőséghez képest. A csabai vásárra indult oláhság valami 25 szekéren fanemüekkel megállapodott a piacon, s egyik másik jó vásárt is csinált. Nád igen sok volt, vésztői rétről való nagyobb kévék száza 26 írton még is elkelt, sőt az elkötözött apróké is 10 írtjával. Káka helyből és Vésztőről igen sok volt, — a jó szikkadtnak nagy kévéje 17—18 kron, az egészen nyersnek apró kévéje 5—6 kron kelt. Hal 3—4 db szebbecske fris volt a helybelieknél s fontját 50 kron adták, — vidékről jég közt két szekéren érkezett jobbára hitvány apróság, erősen törődött Bzinü, ezekből a válogatott 20—25 kron, a legnagyobb rész pedig csak 12 kron kelt fontonkint. Sz. L. Nyilttér. Végelutazásom alkalmával nem mulaszthatom el a tisztelt gyulai közönségnek, úgy minden jó akaróim és barátaimnak búcsúüdvözletemet nyilvánítani. Gyula, junius 19. 1871. Filláry János. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto.
