Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-06-11 / 47. szám
ispán, függetlenségét mindig megóvja, mint törvény-1 hózó. Pártolja Apponyit. — Majláth figyelmezteti a házat,'hogy a törvényhozás egyik termében elmondottak ellep, mint a szónokok tették, polemizálni a másik törvényhozási teremben nem lehet. Franciaországi események. A ministerválság véget ért, csak Picard és Lefló léptek ki, az első bank igazgató, a második sz.-pétervári követ lesz. — A nemzetgyűlés eltörölte a Bourbon hercegekre vonatkozó számüzetési törvényt, s a hercegek élni is fognak a kedvezménnyel. A jobb oldal nagy része a párisi események hatása alatt azon tervet szövi, — legalább titkon — hogy a hazatérő hercegek egyikét trónra emeljék V-ik Henrik névvel. A francia sajtó nagyon foglalkozik ez ügygyol. Tkierst Changarniet váltaná fel, a nemzetgyűlés alkotmányozóvá alakulna, mely titán aztán rögtön meglenne a királyválasztás. A párisi érsek holtteste május 31-ike óta az érsek palotának feketo szőnyeggel bevont kápolnájában van szemlére kitéve. A főpap szokásos papi öltözetében van, fején püspöki süveggel, a püspöki pálca és a kereszt az ágy lábánál egy vánkosra vannak téve, egy pap, ki mellette áll, minden néki a hivő közönség által nyújtott tárgyat, a Martyrnak különben felpuffadt és reá nem iamerhetőyó vált arcához illeszt. A kápolna telve van virágok és koszorúkkal; s egész napon át tömegesen látogatják az ájtatos hívek. Arról értesülnek utólagosan, hogy az érsek és öt szenvedő társai kivégeztetése Ferré különös parancsára történt, ki a commune legutolsó rendőri biztosa volt, ki épen azon hirt kapta, hogy 6 fölkelő agyonlövetett. Ferré maga hozta el az érseket cellájából, ki e szavakkal lépett ki : ,,a zsarnokok igazságszolgáltatása igen hosszadalmas;“ talán azt hitte, hogy szabaditási órája ütött. E helyett azon öt társaival egy udvarba vezettetett és a fáihoz állíttatott. Két sortüz hallatszott nehány percnyi időközben, s az áldozatok mindegyike földre téríttetett. Ezután még mintegy húsz lövést lehetett hallani, mely nékik a halálos döfést adta. Visszajőve azt mondá Bonjean- ról szólva a gyilkosok egyike cinkosaihoz : láttad az öreget, mint emelkedett föl még egyszer; meg kellett neki adni a kegyelemdöfést. Legújabbak. Flórenc junius 8. Venosta a küihatalmakat egy körsürgönyben értesíti, hogy Olaszország a birodalom székhelyét f. é. jul. 1-én Rómába helyezi át, s felhívja a kormányokat, hogy illető képviseleteiket oda tegyék át. A körjegyzék egyszersmind közli, hogy az olasz kormány egyelőre csak ügyvivőt küld Párisba. Versailles jun. 8. A bourbonista fusiohoz csak Neomurs herceg és a párisi gróf csatlakozott, — Joinville herceg és Aumale herceg abba nem lépett be. Az Orleans hercegek kötelezték magukat, hogy igazoltatásuk esetében leteszik mandátumukat és sehol sem választatják meg magukat. Thier* ma ismét hangsúlyozni fogja a köztársaság föntartását. —Rossel és Courbet Páriában elfogatott. Versai 11 es, jun. 9. A nemzetgyűlés tegnapi ülésében Thiers kijelenté: ö kezdetben ellene volt a száműzetést törvény eltörlésének, mert attól tartott, hogy ezáltal nyugtalanságok támadhatnának az országban; de ezután csatlakozott a bizottság nézetéhez, mert az Orleans hercegek elfogadták a tőlük kívánt azon kötelezettséget, hogy ne lépjenek be a nemzetgyűlésbe. Thiers hangsulyozá azon szükségességet, hogy minden felizgató kérdés a rend és a hitel érdekében napoltassék el, s kijelenté, hogy ö a reá bízott köztársaságot nem árulja el és senkit meg nem csal. Erre a számüzetési törvény eltörlése 484 szavazattal 103 ellen elfogadtatott, s Joinville és Aumale hercegek megválasztása 484 szavazattal 113 ellenében igazoltatott. Bukarest, jun. 8. A kamra az összes kópvi| selöket igazolá és az osztályokat megyálasztá. — Elnökké az ó-conservativ Ghitt a Dömötör herceg választatott. Újdonságok. Follinus előadásait légközelebb kezdi meg a kővetkező sorozattal: „Nők az alkotmányban“ mindenütt rendkívüli tetszést aratott korszerű vígjátékkal. — Színre kerülendnek a legújabb operettek és énekes életképek, mint: „Rablók“ „Tu- lipatan szigete,“ „Takarodó után,“ „Izabella,“ „Romeo és Julia,“ „Kaland az előőrsön“ cimü operettek; „Fokról fokra,“ „Egy leány pénz nélkül,“ „Gaveaut Minard & Comp.“ hires életképek sat. Hymen. A szép és kedves Greiner Mili kisasz- szonyt a napokban vezeti oltárhoz Blum Pista. Az ifjú pár még az nap Kis-Jenöre utazik, hova legjobb szerencse kivánatunk kisérje. A nagy magyarvárosi olvasókör saját helyiségében ma estére táncmulatságot rendez. Lakatos Sándor tánctanitóról, kit múlt számunkban említettünk az „Alföld“ következőképen ir szerdai számában: „Lakatos Sándor a jelessé- góröl hazaszerte régóta jó névnek Örvendő táncművész, megérkezett városunkba s állandóan itt letelepedni szándékozik. Hogy mennyire ismeri elméletileg is a táncművészet összes lényegét, mutatja nem rég Nagy-Kanizsán megjelent müve „Tánckönyv mindkét nembeli ifjúság számára,“ mely első és eddig egyetlen irodalmunk e téren. Városunkban rendes táncórákat nyitand, melyekben minden bel- és külföldi divatos táncoknak, szabályos pontossággal leendő betanítására akár egyes, akár társas személyzet irányában készséggel ajánlkozik. A tánctanitás mellett tanítványait egyúttal a test helyes tartása és a társalgás különböző szabályaival gyakorlatilag megismerteti. Közreműködnek a táncnemekben alapos képzettséggel biró neje és fia. A bővebb értesítést Lakatos annak idején közzéteendi, még csak azt említjük föl, hogy nevezett hajlandó a szomszéd vidékre is tánctanitás és bálok rendezése végett, megszabott határidővel, kirándulni. Városunkban nagyon is elfér még egy jeles tánctanitó, s azért hisszük, Lakatosnak nem leend oka idöjövetelét megbánni.“ Most csak azt nem tudjuk már, hogy hát tulajdonképen hol üti fel a sátorfát, mert már általunk is ajánl- tattata magát. Vegyesek. Ered éti ötlet. A bolügyérséghez egy leirat érkezett a királyi kabinetből ; válaszul egy marosvásárhelyi kérelmezőnek, ki három váltót küldött föl azon bizalmas osedezéssel, hogy ö fölsége szíveskedjék azokat girálni. A kérvényes tán csodálkozni is fog az értesítésre, hogy ö fölsége nem teheti meg neki azt a baráti kis szolgálatot. Munkácsy Mihály kitűnő festő hazánkfiáról, napról-napra nagyobb lelkesedéssel és dicsőítéssel írnak a külföldi lapok. Legújabb „Háborús idők“ cimü müvét ismét festészeti remeknek tartják. E képet Bignio Lajos jeles hazánkfia is látta ki, a napokban Pesten időzvén, egész elragadtatással beszélt felőle, s különösen egy púpos alakját említi, mely annyira élethü, hogy a szemlélő megszólalását várja. A különben magyar faló „Wiener neue Presse“ — pedig a következő sorokban emlékezik meg e képről: „Düsseldorfböl Írják nekünk: Munkácsy Mihály uj festménye „A háborús idők“, melyről napokkal előbb Írtam önnek, jelenleg már befejezett raü, Düsseldorfban Bismeyer és Krausz uraknál van kiállítva. Mint „Az elitéit utolsó napjai“ ez is a legnagyobb föltünést idézi elő. Valóban e tépést fosztó magyar nők, kiknek egy sebesült katona éleményeit beszéli, épen oly mély lélektani kifejezéssel, mint ritka szinézési pompával vannak teremtve, s eltitkolhatlan benyomást gyakorolnak a nézőre. A megrendelő angol személyesen jött e képért, hogy azt Londonba vigye, s azt rögtön a világtárlatban helyezze el. Goupil műkereskedő is azonnal szerződésre lépett a müvészszel, hogy a képet kimetszethesse, és egy másik képet rendelt meg nála, melynek címe „A békés idők“ lesz. E kép tárgya szintén magyar lesz, a mint t. i. szombaton este egy magyar földbirtokon a napszámosokat fizetik. Itt újra kitüntetheti lélektani erejét. Miután a lenyomatok az „Arany menyegző“ és „Gyermek keresztel^“ mintája szerint történnek, bizonnyal ékesíteni fogják a legtöbb magyar termeket is.“ Gólya-statárium. Kővágó-Őrsről írják a ,Hon‘- nak a következő eléggé érdekes sorokat: Hogy mily érzelem és itélötehetség lakozik az állatokban, szolgáljon reá például a következő eset is: Egy rokonom beszélte, hogy gyermekkorában figyelemmel kisért egy gólyapárt, mely éveken át házukon fészkelt. Egyszer az 5 gólyatojásból kettőt ludtojással kicserélt: hogy váljon kiköltenók-e ezt is saját tojásaikkal együtt? A gólyák nem vették észre a cserét és szépen kiköltötték, de ekkor fölismerték a két idegen fajzatot; pár percig figyelemmel vizsgálták, akkor a him elkezdett kelepel- ni, mintha csak szemrehányást tett volna a nőnek hűtlenségéért. A nögólya csak szomorúan bámult és hallgatott. Ekkor a him elröpült, de kis idő múlva egy nagy csapat gólyával tért vissza. Ezek is megnézték és megbámulták a kiköltött fiakat, azután elkezdtek roppantul kelepelni és lármázni, mintha csak tanácskoztak s később, mintha csak ítéletet hoztak volna, mindannyian a hűtlennek bizonyult szegény nö-gólyára rohantak, és azt addig vagdalták, mignein megszűnt élni. Eme rögtönité- let végrehajtása után az idegen gólyák eltávoztak, csak a him maradt ott szomorúan, egyedül — és még több éven át ellátogatott ősi fészkéhez, de csak egymaga, párt vagy nőt soha többé oda nem hozott, annyira hatott reá a képzelt csalódás. Terjedelmes család. A Rio Janeiróban (Brazília) megjelenő „Tribüne“ cimü hirlap Pasca-Cur- ruból, az ottani anyakönyv után a következő kuriózumot közli. Él a nevezett helyen egy testileg s szellemileg egyaránt ép, erős 121 éves matróna, ki kétszer volt férjnél ekkoráig. Első házasságából tiz gyermeke született, részint fiuk, részint leányok. Második házassága gyümölcse egyetlen leány volt. E 11 gyermermektöl még most is élő 117 unoka származott, kik 400 dédunokát nemzettek. A dédunokáknak 300 gyermekök van s ez utóbbiaknak (a hatodik nemzedéknek) ismét 80. Az érdemes matróna családja tehát összesen 908 tagból áll, sőt az illető lap azt is tudja, hogy legrövidebb idő alatt 1050-re fog szaporodni az úgyis terjedelmes család. A 121 éves asszonyság születés ünnepén azután az egész rokonság összegyűl, mi azonnal benépesíti az illető hely nagy részét. G-azdászat, ipar és kereskedelem. ... ' i • • • , Emlékirat a békésmegyei gazd. egylet felvirágozása érdekében. (Benyújtva az 1871. május 29-ki közgyűlésen.) (Folytatás.) Távol állok azon hiedelemtől, mintha gazd. egyletünk imént rajzolt kórállapotának felismerése elegendő volna a baj eltávolítására és az egylet-. nek uj életre ébresztésére. Erős meggyőződésem, hogy egyletünknek más, egészenmás irányt kell adni, mondhatnám az eddigivel ellentétest, s mig eddig csaknem kizárólag elméleti téren mozgott, ezentúl főleg és határozottan gyakorlati irányban kelPhaladnia. Gyakorlati munkálkodása lesz az, a mi az iránta kihalt érdekeltséget csudásan sírjából fogja feltámasztani, iránta élénk részvétet, buzgalmat kelteni, tagjainak számát nem százakra, hanem ezerekre szaporítani és mezőgazdaságunk parlag terén gyors és kedves gyümölcsöket teremni. Hogy ily munkálkodás létesíthető, és hogy imént rajzolt következései nem a rózsaszínű illusiónak termékei, mutatják a külföldnek virágzó gazdasági egyletei, melyek egyenként egy teljes életkedvü méhkasnak képét nyújtják, melyben minden méh fáradhatlanul összemüködik a közjóiét megalapításán.
