Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-06-11 / 47. szám

ispán, függetlenségét mindig megóvja, mint törvény-1 hózó. Pártolja Apponyit. — Majláth figyelmezteti a házat,'hogy a törvényhozás egyik termében el­mondottak ellep, mint a szónokok tették, polemi­zálni a másik törvényhozási teremben nem lehet. Franciaországi események. A ministerválság véget ért, csak Picard és Lefló léptek ki, az első bank igazgató, a második sz.-pétervári követ lesz. — A nemzetgyűlés eltö­rölte a Bourbon hercegekre vonatkozó számüzetési törvényt, s a hercegek élni is fognak a kedvez­ménnyel. A jobb oldal nagy része a párisi események ha­tása alatt azon tervet szövi, — legalább titkon — hogy a hazatérő hercegek egyikét trónra emeljék V-ik Henrik névvel. A francia sajtó nagyon fog­lalkozik ez ügygyol. Tkierst Changarniet váltaná fel, a nemzetgyűlés alkotmányozóvá alakulna, mely titán aztán rögtön meglenne a királyválasztás. A párisi érsek holtteste május 31-ike óta az érsek palotának feketo szőnyeggel bevont kápol­nájában van szemlére kitéve. A főpap szokásos papi öltözetében van, fején püspöki süveggel, a püspöki pálca és a kereszt az ágy lábánál egy vánkosra vannak téve, egy pap, ki mellette áll, minden néki a hivő közönség által nyújtott tár­gyat, a Martyrnak különben felpuffadt és reá nem iamerhetőyó vált arcához illeszt. A kápolna telve van virágok és koszorúkkal; s egész napon át tö­megesen látogatják az ájtatos hívek. Arról értesül­nek utólagosan, hogy az érsek és öt szenvedő tár­sai kivégeztetése Ferré különös parancsára történt, ki a commune legutolsó rendőri biztosa volt, ki épen azon hirt kapta, hogy 6 fölkelő agyonlöve­tett. Ferré maga hozta el az érseket cellájából, ki e szavakkal lépett ki : ,,a zsarnokok igazságszol­gáltatása igen hosszadalmas;“ talán azt hitte, hogy szabaditási órája ütött. E helyett azon öt társaival egy udvarba vezettetett és a fáihoz állíttatott. Két sortüz hallatszott nehány percnyi időközben, s az áldozatok mindegyike földre téríttetett. Ezután még mintegy húsz lövést lehetett hallani, mely nékik a halálos döfést adta. Visszajőve azt mondá Bonjean- ról szólva a gyilkosok egyike cinkosaihoz : láttad az öreget, mint emelkedett föl még egyszer; meg kellett neki adni a kegyelemdöfést. Legújabbak. Flórenc junius 8. Venosta a küihatalmakat egy körsürgönyben értesíti, hogy Olaszország a bi­rodalom székhelyét f. é. jul. 1-én Rómába helyezi át, s felhívja a kormányokat, hogy illető képvise­leteiket oda tegyék át. A körjegyzék egyszersmind közli, hogy az olasz kormány egyelőre csak ügy­vivőt küld Párisba. Versailles jun. 8. A bourbonista fusiohoz csak Neomurs herceg és a párisi gróf csatlakozott, — Joinville herceg és Aumale herceg abba nem lépett be. Az Orleans hercegek kötelezték magu­kat, hogy igazoltatásuk esetében leteszik mandátu­mukat és sehol sem választatják meg magukat. Thi­er* ma ismét hangsúlyozni fogja a köztársaság föntartását. —Rossel és Courbet Páriában elfogatott. Versai 11 es, jun. 9. A nemzetgyűlés tegnapi ülésében Thiers kijelenté: ö kezdetben ellene volt a száműzetést törvény eltörlésének, mert attól tar­tott, hogy ezáltal nyugtalanságok támadhatnának az országban; de ezután csatlakozott a bizottság nézetéhez, mert az Orleans hercegek elfogadták a tőlük kívánt azon kötelezettséget, hogy ne lépjenek be a nemzetgyűlésbe. Thiers hangsulyozá azon szükségességet, hogy minden felizgató kérdés a rend és a hitel érdekében napoltassék el, s kije­lenté, hogy ö a reá bízott köztársaságot nem árul­ja el és senkit meg nem csal. Erre a számüzetési törvény eltörlése 484 szavazattal 103 ellen elfogad­tatott, s Joinville és Aumale hercegek megválasz­tása 484 szavazattal 113 ellenében igazoltatott. Bukarest, jun. 8. A kamra az összes kópvi­| selöket igazolá és az osztályokat megyálasztá. — Elnökké az ó-conservativ Ghitt a Dömötör herceg választatott. Újdonságok. Follinus előadásait légközelebb kezdi meg a kő­vetkező sorozattal: „Nők az alkotmányban“ mindenütt rendkívüli tetszést aratott korszerű víg­játékkal. — Színre kerülendnek a legújabb ope­rettek és énekes életképek, mint: „Rablók“ „Tu- lipatan szigete,“ „Takarodó után,“ „Izabella,“ „Ro­meo és Julia,“ „Kaland az előőrsön“ cimü operet­tek; „Fokról fokra,“ „Egy leány pénz nélkül,“ „Gaveaut Minard & Comp.“ hires életképek sat. Hymen. A szép és kedves Greiner Mili kisasz- szonyt a napokban vezeti oltárhoz Blum Pista. Az ifjú pár még az nap Kis-Jenöre utazik, hova legjobb szerencse kivánatunk kisérje. A nagy magyarvárosi olvasókör saját he­lyiségében ma estére táncmulatságot rendez. Lakatos Sándor tánctanitóról, kit múlt szá­munkban említettünk az „Alföld“ következőképen ir szerdai számában: „Lakatos Sándor a jelessé- góröl hazaszerte régóta jó névnek Örvendő tánc­művész, megérkezett városunkba s állandóan itt letelepedni szándékozik. Hogy mennyire ismeri el­méletileg is a táncművészet összes lényegét, mu­tatja nem rég Nagy-Kanizsán megjelent müve „Tánckönyv mindkét nembeli ifjúság számára,“ mely első és eddig egyetlen irodalmunk e téren. Városunkban rendes táncórákat nyitand, melyekben minden bel- és külföldi divatos táncoknak, szabá­lyos pontossággal leendő betanítására akár egyes, akár társas személyzet irányában készséggel ajánl­kozik. A tánctanitás mellett tanítványait egyúttal a test helyes tartása és a társalgás különböző sza­bályaival gyakorlatilag megismerteti. Közreműköd­nek a táncnemekben alapos képzettséggel biró ne­je és fia. A bővebb értesítést Lakatos annak ide­jén közzéteendi, még csak azt említjük föl, hogy nevezett hajlandó a szomszéd vidékre is tánctani­tás és bálok rendezése végett, megszabott határ­idővel, kirándulni. Városunkban nagyon is elfér még egy jeles tánctanitó, s azért hisszük, Lakatos­nak nem leend oka idöjövetelét megbánni.“ Most csak azt nem tudjuk már, hogy hát tulajdonképen hol üti fel a sátorfát, mert már általunk is ajánl- tattata magát. Vegyesek. Ered éti ötlet. A bolügyérséghez egy leirat ér­kezett a királyi kabinetből ; válaszul egy maros­vásárhelyi kérelmezőnek, ki három váltót küldött föl azon bizalmas osedezéssel, hogy ö fölsége szí­veskedjék azokat girálni. A kérvényes tán csodál­kozni is fog az értesítésre, hogy ö fölsége nem te­heti meg neki azt a baráti kis szolgálatot. Munkácsy Mihály kitűnő festő hazánkfiáról, napról-napra nagyobb lelkesedéssel és dicsőítéssel írnak a külföldi lapok. Legújabb „Háborús idők“ cimü müvét ismét festészeti remeknek tartják. E képet Bignio Lajos jeles hazánkfia is látta ki, a na­pokban Pesten időzvén, egész elragadtatással be­szélt felőle, s különösen egy púpos alakját említi, mely annyira élethü, hogy a szemlélő megszólalá­sát várja. A különben magyar faló „Wiener neue Presse“ — pedig a következő sorokban emléke­zik meg e képről: „Düsseldorfböl Írják nekünk: Munkácsy Mihály uj festménye „A háborús idők“, melyről napokkal előbb Írtam önnek, jelenleg már befejezett raü, Düsseldorfban Bismeyer és Krausz uraknál van kiállítva. Mint „Az elitéit utolsó nap­jai“ ez is a legnagyobb föltünést idézi elő. Való­ban e tépést fosztó magyar nők, kiknek egy se­besült katona éleményeit beszéli, épen oly mély lélektani kifejezéssel, mint ritka szinézési pompá­val vannak teremtve, s eltitkolhatlan benyomást gyakorolnak a nézőre. A megrendelő angol sze­mélyesen jött e képért, hogy azt Londonba vigye, s azt rögtön a világtárlatban helyezze el. Goupil műkereskedő is azonnal szerződésre lépett a mü­vészszel, hogy a képet kimetszethesse, és egy má­sik képet rendelt meg nála, melynek címe „A bé­kés idők“ lesz. E kép tárgya szintén magyar lesz, a mint t. i. szombaton este egy magyar földbirto­kon a napszámosokat fizetik. Itt újra kitüntetheti lélektani erejét. Miután a lenyomatok az „Arany menyegző“ és „Gyermek keresztel^“ mintája sze­rint történnek, bizonnyal ékesíteni fogják a legtöbb magyar termeket is.“ Gólya-statárium. Kővágó-Őrsről írják a ,Hon‘- nak a következő eléggé érdekes sorokat: Hogy mily érzelem és itélötehetség lakozik az állatok­ban, szolgáljon reá például a következő eset is: Egy rokonom beszélte, hogy gyermekkorában fi­gyelemmel kisért egy gólyapárt, mely éveken át házukon fészkelt. Egyszer az 5 gólyatojásból ket­tőt ludtojással kicserélt: hogy váljon kiköltenók-e ezt is saját tojásaikkal együtt? A gólyák nem vet­ték észre a cserét és szépen kiköltötték, de ekkor fölismerték a két idegen fajzatot; pár percig figye­lemmel vizsgálták, akkor a him elkezdett kelepel- ni, mintha csak szemrehányást tett volna a nőnek hűtlenségéért. A nögólya csak szomorúan bámult és hallgatott. Ekkor a him elröpült, de kis idő múlva egy nagy csapat gólyával tért vissza. Ezek is megnézték és megbámulták a kiköltött fiakat, azután elkezdtek roppantul kelepelni és lármázni, mintha csak tanácskoztak s később, mintha csak ítéletet hoztak volna, mindannyian a hűtlennek bi­zonyult szegény nö-gólyára rohantak, és azt addig vagdalták, mignein megszűnt élni. Eme rögtönité- let végrehajtása után az idegen gólyák eltávoztak, csak a him maradt ott szomorúan, egyedül — és még több éven át ellátogatott ősi fészkéhez, de csak egymaga, párt vagy nőt soha többé oda nem hozott, annyira hatott reá a képzelt csalódás. Terjedelmes család. A Rio Janeiróban (Bra­zília) megjelenő „Tribüne“ cimü hirlap Pasca-Cur- ruból, az ottani anyakönyv után a következő kuriózumot közli. Él a nevezett helyen egy testi­leg s szellemileg egyaránt ép, erős 121 éves mat­róna, ki kétszer volt férjnél ekkoráig. Első házas­ságából tiz gyermeke született, részint fiuk, részint leányok. Második házassága gyümölcse egyetlen le­ány volt. E 11 gyermermektöl még most is élő 117 unoka származott, kik 400 dédunokát nem­zettek. A dédunokáknak 300 gyermekök van s ez utób­biaknak (a hatodik nemzedéknek) ismét 80. Az ér­demes matróna családja tehát összesen 908 tagból áll, sőt az illető lap azt is tudja, hogy legrövidebb idő alatt 1050-re fog szaporodni az úgyis terjedel­mes család. A 121 éves asszonyság születés ünne­pén azután az egész rokonság összegyűl, mi azon­nal benépesíti az illető hely nagy részét. G-azdászat, ipar és kereskedelem. ... ' i • • • , Emlékirat a békésmegyei gazd. egylet felvirágozása érdeké­ben. (Benyújtva az 1871. május 29-ki közgyűlésen.) (Folytatás.) Távol állok azon hiedelemtől, mintha gazd. egy­letünk imént rajzolt kórállapotának felismerése elegendő volna a baj eltávolítására és az egylet-. nek uj életre ébresztésére. Erős meggyőződésem, hogy egyletünknek más, egészenmás irányt kell adni, mondhatnám az eddigivel ellentétest, s mig eddig csaknem kizárólag elméleti téren mozgott, ezentúl főleg és határo­zottan gyakorlati irányban kelPhaladnia. Gyakorlati munkálkodása lesz az, a mi az iránta kihalt érdekeltséget csudásan sírjából fogja feltá­masztani, iránta élénk részvétet, buzgalmat kelteni, tagjainak számát nem százakra, hanem ezerekre szaporítani és mezőgazdaságunk parlag terén gyors és kedves gyümölcsöket teremni. Hogy ily mun­kálkodás létesíthető, és hogy imént rajzolt követ­kezései nem a rózsaszínű illusiónak termékei, mu­tatják a külföldnek virágzó gazdasági egyletei, melyek egyenként egy teljes életkedvü méhkasnak képét nyújtják, melyben minden méh fáradhatlanul összemüködik a közjóiét megalapításán.

Next

/
Thumbnails
Contents