Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-06-04 / 45. szám
Harmadik évfolyam. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. 45-ik szám. Gyula junius 4-én 187Í. BÉKÉS POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. . Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési $ irodájában (Eizsebettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Ivigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca / 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán A békésmegyei iskolai tanács >1871. apr. 24-én Gyulán tartott ülésének jegyzőkönyve. 1) Elnök Vadász Manó kir. tanfelügyelő ö nsga a megyei isk. tanács jelen volt tagjainak rövid üdvözlése után az ülést megnyitván, beterjeszti a békésmegyei elemi iskolák 1870. évi áll; potáróli jelentését, melyben annak megjegyzése mellett, mikép a múlt évi termés késői betakarítása és az október végéig tartott tanszünetek miatt az iskolák látogatása csak november hóban, tehát a tanév kezdetén történhetvén, s e miatt az iskolákban feltűnő haladás nem is mulattathatván fel; előada- tik, mikép a látogatások legnagyobb részben, az iskolák minő karban tartása, s taneszközökkel mi- módoni felszerelése, — felsőbb, vagy polgári tanodák, s az e megyében létező terjedelmes pusztákon megfelelő iskoláknak mimódoni felállithatá- sa iránti tárgyalásokra szorítkozhattak. — Ezek szerint: Az iskolaépületek igen sok helyen elhanyagolt állapotban, a tantermek pedig, melyek legnagyobb részben kellően felszerelvók, legtöbbnyire túltömöt- teknek találtattak; —■ e hiányok elhárítására az egyházak elöljárói, miután ezen megyében az iskolák kivétel nélkül mindnyájan felekezeti jellegűek, — felhivatván, általuk azon ajánlat tétetett, hogy anyagi erejükhöz képest, teljes készséggel oda működnek, hogy a fölfedezett s általok is beismert hiányokon a lehetőleg segítve legyen. A terjedelmes s részben szétszórva levő pusztákon, mely helyen s mikép létesítendő iskolák felállítása tárgyában járásonkint küldöttség kinevezése inditványoztatik. A felsőbb, illetőleg polgári iskolák felállítása tárgyában az erre törvény által kötelezett községek elöljárói hivatalosan megkerostetvén, ezek beterjesztett hivatalos irataikban oda nyilatkoztak, miszerint egy polgári iskola költségeinek fedezésére megkivántató összeg anyagi erejüket messze túlhaladván, azok Jétesitését eszközlésbe még most nem vehetik. — Csaba városa pedig kijelenté, hogy miután az ottani ev. hitközség egy polgári iskolát már létesített, még egy ily iskolának községileg leendő felállítására magát kötelezettnek nem érzi. Az endrődi iskola-ügyben kinevezett küldöttség, több igen fontos és akadályozó körülmények miatt, megbízatásában el nem járhatván, ezen ügy mind ezideig elintézésre vár, azonban az iskolai tanitás a r. kath. felekezet felügyelete s hatósága alatt folyamatban van. A felnőttek oktatása ezen megyében a rendkívüli és folyvást tartó árvizek miatt, — mely a mentő munkáknál minden kart igénybe vett — ez évben eszközölhető nem volt, de az esperességek által beterjesztett jelentésekben, kedvezőbb körülmények között, remény nyujtátik annak jövőben teljes sikerrel foganatosítására. A jelentésben megnevezett egyházak iskolái számára néh. br. Eötvös József minister ur ajándékából térképek, fali olvasó táblák, természcttani festmények, természetrajzi ábrák, a szükséges vezérkönyvekkel együtt küldettek. Végre jelentetik, mikép a tanitók bővebb kiképzése céljából ez év aug. és sept. havában Szegeden képezdei pót-tanfolyam fogván nyittatni, erről a tankerületbeni tanitók értesittettek. A jelentés általában tudomásul vétetik, főbb tételeire azonban következő intézkedések tétetnek : A pusztákon létesítendő elemi iskolák tárgyában, hogy az iskolatanács a kellő és célszerű intézkedéseket megtehessé, szükségesnek ismertetett föl teljes és hiteles tudomásába jönni annak, hogy mely puszták és minő népességgel vannak e megye területén, — e célból jelentéseiknek bevárása mellett küldöttségül kineveztetnek : a gyulai járásba ft. Neumann József és Szakái Lajos, a békési és szeghalmi járásba nt. Hajnal Ábel, Asztalos István és Bán Károly,— a csabai járásba nt. Szeberényi Gusztáv és Növik Dániel, — az orosházi járásba Horváth Sámuel és Tatav János, ~ a szarvasi járásba Ta- tay István és Klein Sándor urak. Az elöfogati költség az állampénztár által fedeztetvén, már e tekintetből a küldöttség költségjegyzéke is beterjesztendő leend. Polgári iskolák felállítására törvény által kötelezett azon községek, melyek 10,000-néI nagyobb népességgel bírnak, nsgos tanfelügyelő ur által felhivatni, illetőleg oda utasittatni határoztalak, hogy 1873. évi jan. 1-ig egy ily iskolai alapról gondoskodván, ezen záros határidőre annak mikénti felállítása, szervezete sat. iránti tervezetüket a tanf'elügyelöséghez s általa m. isk. tanácshoz mulhatlanu! beadják. — A 10,000-néI kisebb népességű községek szinte utasittatnak ugyan polg. isk. alap szerzésre, de azoknak ily tanodák felállítására záros határidő ezúttal még nem tűzetik ki. — B.-Csaba városa pedig, minthogy ott az ev. hitközség már állított polgári iskolát, egy másik ily tanodának községileg állítására többé nem köteleztetik. Az iskolázatlanul felnőttek oktatására megnyitandó téli tanfolyamnak a felekezetek által ez cvbeni eszközlésbe vételét kedvesen veendi s el is várja az isk. tanács. (Folytatjuk.) táa«&. A könyvismertetés. (A b.-csabai tanító egyletből.) (Folytatás.) Legdivatosabb olvasmány lévén mostanában a regény, fel kell tennem, hogy az irány-regény fogalmával mindnyájan tisztában vagyunk; vegyük fel tehát például Eötvös „Falu Jegyőjé“-t. Bármily szívesen elhitetjük is magunkkal, hogy a magyar betyár sok más nép betyárjának durvaságáig, ke- gyetlenségeig, erkölcsi aljasságáig lesülyedni nemesebb természeténél fogva nem tud; megkell mégis engednünk, hogy Violának gyengéd, szelid, becsületes képe a legkikeresettebb valóságnak is messze mögötte marad; — bárhogy érezzük is az akkori jobbágyság nyomatottságát, az akkori némely hivatalnok Macskásy-féle lelkiismeretlenségét, az akkori vármegyei igazságszolgáltatás gyakran előfordult igaztalanságát; megkell mégis engednünk, hogy mindezekben épen a kivételek vannak rendes dolgokul kirívókká téve: mindemellett tekintettel Eötvös nemes céljára, hogy a jobbágyság helyzetének üdvetlenségót s a régi vármegyei rendszer tarthatlanságát kimutassa, képeinek hűtlenségén felakadni eszünkbe sem jut. — Ha a biráló az eddig mondottak értelmében tud és akar eljárni, szerintem csak akkor fog azon további feladatának megfelelni, hogy a műnek az illető tudomány- hozi viszonyát megjelelje, szükségességének, használhatóságának mértékét megszabja; ami sokkal fontosabb szolgálat a közönség irányában, semmint azt egyelőre gondolnők. A könyvek napról-napra szaporodnak, általában is, szakonként is. E téren a szaporodás értéke a szaporulat minőségétől függ. Ha az ugyanazon szakbeli müvek felfelé fokozatos lépcsőt képeznének, és igy a szaporodás egyértelmű volna a gazdagodással, úgy a közönségnek a tájékozó bírálásra vajmi kevés szüksége lenne, minthogy ez esetben a legújabb mü megelőző rokonainak mindig a java volna; miután azonban az ugyanazon szakbeli müvek sokszor úgy hasonlítanak egymáshoz, mint csetneki dohány a csetneki dohányhoz, sőt sokszor ez utóbbi megjelent az előbb megjelenthez úgy, mint Csabán termesztett csetneki a valódihoz : ily esetekben a lelkiisméretes birálat tényezője mivelödésünknek, kimélöje időnknek ésjpénziinknek. Vessünk csak egy tekintetet a bennünket legközelebb érdeklő tankönyvekre, nevezetesen a történelmiekre. Hány jelent már meg Horváth és Rajcsányi óta! És Horváth és Rajcsányi még mindegyre használatban vannak, még pedig ugyanazon irányú tanoI dákban, világos tanúságául annak, hogy az újabb müvek értéke amazokéval nem, vagy legalább is kétesen ér fel. Az irodalom ily nemű terjedésével szemben megfigyelendő korunk követelése, mely szerint nemcsak általános, hanem szakbeli ismeretekre is kell törekednünk; megfigyelendő, hogy ezen követelés napról-napra való növekedésével nem szaporodik egyszersmind időnk és pénzünk is; megfigyelendő tehát az is, hogy a könyvek szaporodásának arányában válik elkerülhetleunó olvasmányaink megválasztásának szükségessége. Ezen megválasztás vagy saját ítéletünk, vagy másoké segélyével történhetik. Saját ítélete nyomán az járhat, akinek az időnként megjelent könyvek átnézésére alkalma is, képessége is van; akinél akár az egyik, akár a másik hiányzik, kénytelen mások tanácsát követni. Allván pedig az olvasó közönség legnagyobb része ezen utóbbiakból, világos, hogy a tanácsoló, más szóval a biráló ép oly raegbecsüihetlen szolgálatot tesz a közönségnek akkor, ha a vizsgálat alá vett müvek a tudományhozi viszonyát, a rokon müvek közti órdemhelyét, az általa betöltött hézagot, szóval használhatóságának mértékét helyesen meghatározza, mint amilyen kárt okoz, avagy mulasztást követ el akkor, ha ezen mértéket nem szorosan a műről, avagy épen nem veszi. (Yége következik.)
