Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-05-21 / 41. szám

kihágásra más orvoslatot nem tudna találni mint épen a szétoszlást. — Mi már régebben elmondtuk ugyan nézetünket az egyletről, ostoroztuk is a fel­merült visszaéléseket s ezt megfogjuk tenni min­denkor; hanem ha a csütörtöki gyűlés határozatai — melyek minden sérelem gyökeres orvoslását, s a visszaélések megfenyitését célozzák —- nem ma­radnak Írott maiasztok, úgy mi leszünk az elsők) kik az egylet további fenállását és virágzását szi­vünkből óhajtjuk. — Távirdai csodabogár. A helybeli városi elöljáróság a napokban az itteni távirdai hivatal­tól egy Szombathelyről érkezett következő távira­tot kapott : „Gyulai vásár idtvét szerém lehet hat­van erehs ökröt vásárolni? Baro Makos.“ — Bi­zony szép dolog is volna az, ha a magyarországi távirdai hivatalnokok magyarul is tudnának. — Jó vicc. Egy nagyváradi jóhirü vendéglő­ben mindennapos volt egy fiatal ember. A múlt napok egyikén jó izün ebédel, midőn egyszer csak magához inté a pincért s igy szóllitja meg : „Hát a barna szakácsné nincs már itt?“ — „Talán tet­szik tudni kérem alásan, — válaszol a pincér — hogy tegnap elkergettük?“ — „Nem biz én, csak gyanítottam.“ - „Es honnét ha szabad.kérdenem ?“ — „Csak onnét biz én — mond fiatalemberünk — mert eddig mindig barna hajat találtam az ételben, ma pedig szőkét.“ — Ember György n.-váradi néptanító „Egy nagy lélek története“ cimü munkára nyitott elő­fizetést, s abban egy nemeslelkü néptanitó küzdel­meit fogja szerző rajzolni. A tiszta jövedelem fele a N.-Váradon létesítendő árvaházat illetendi; elő­fizetési ár 1 ít, mely szerzőhöz (Nagyvárad, Tele­ki-utca 526.) küldendő. A munka — melyet min­den tanférfiu és tanügybarát figyelmébe ajánlunk — junius végén jelenik meg. —■ A gyulai tanodái rnuzeum számára újab­ban a következő adományok tétettek : Baksai Sán­dor — helybeli lakos egy darab arany parányo- kat tartalmazó érc ásványt; Stefanovics Mihály — helybeli földész saját földjében a szlányó dűlő­ben, szántás közben talált Antoninus római csá­szár 1 db. ezüst pénzét; — Terónyi — született Belicey Mária urhölgy, egy Gyomán a földben ta­lált kis sötétszürke őskorbeli oelta csuprocskát; — Udvardy József — egy szürke cserép hamvedret; Novothny Antal gyulai urad. kertész, egy régi vas sarkantyút, továbbá I. Ferdinand r- cs. s ma­gyar királynak egy 1544-ik évi kis ezüst, III. Zsigmond lengyel királynak s litvániai nagy feje­delemnek 3, — slavoniai egy ezüst, és végre a XV-ik századból 1 darab török kicsiny réz pénzt; — Spindler Frigyes vasúti mérnök több darab ős­kori szarvasagancsot és néhány darab vasdárdát; — Platzer Nándor egy hajitó kopját; — Kéry Elek dobozi jegyző P. Szabó Sándor ugyan odavaló bi- ró udvarán talált egy harang alakú cserép tálat; továbbá egy az erdélyi homorod-almási u. n. csont- bar-Iangban talált ős medve csontot és agyart. Figyelmeztetés. Alólirt tisztelettel felkéri a békésmegyei t. régészeti bizottságot, hogy a már már düledezésnek indult gyulai ó-várnak csonka­tornya közelében még némileg látható hierogly- phek és rajzoknak lemásoltatását eszközöltetni szí­veskedjék. Egyúttal arra is felkérem az említett t. bizottságot, miszerint a Köröst szabályozó mérnöki t. kart lenne szives felhívni, hogy a vizszabályo- zási munkálatok alkalmával találtatható régészeti tárgyak megmentésére figyelmet fordítani szives- kedjék. — Id. Mogyoróssy János. Vegyesek. — Ormós Zsigmond temesmegyei főispán be­iktatása e hó 16-án nagy ünnepélylyel ment vég­be Temesvárt. A 350 teritékü diszlakomán a me­gye képviselőin kívül Bonnaz Sándor Csanádi, 01- tenau lugosi püspökök, Skudier altábornagy, Mel- czer volt személynök, a francia köztársaság s a porta konsulai, Dujardin francia tudós, Szapáry gróf volt jelen. A köszöntök sorát a főispán nyi­totta meg a királyt és az uralkodó családot éltet­vén ; Bonnaz püspök a főispánt köszönté föl. A la­koma 7 órakor végződött. A lakoma végével tartá hangversenyét Reményi Ede, ki ez alkalomra rán- dult le. — Freund nevű prágai kereskedő á csehorszá­gi helytartósághoz egy különös üzlethez szükséges engedélyért folyamodott; ö ugyan is egy arát tíz­ezer o. é. forintnyi hozománnyal szándékozik ki­sorsolni, s kötelezi magát azon esetben, ha a vő­legény a menyasszonynak, vagy a menyasszony a vőlegénynek nem tetszenék a hozományt okvetle­nül a szerencsés nyerőnek kifizetni. Grazdászat, ipar és kereskedelem. Az országos magyar gazdasági egyesület utolsó választmányi ülésén a közgazdasági minis­ter két figyelemre méltó leirata olvastatott fel. Az első a trágyakezelésre vonatkozik. Mint a leirat elmondja, a trágyakezelés mezőgazdaságunkban egészen elhanyagoltatott, minél fogva a minister felhívja a gazdasági egyesületet, hogy a trágyát beható tanulmányozás alá véve a trágyakezelés jelen állapotáról jelentést tegyen s nyilatkozzék azon módokról, melyek az ügy emelésére vezet­hetnek. Egy népszerű trágyakezelési útmutatás ki­dolgozására a minister már pályázatot nyitott. — A másik leirat a tejproductió emelésére és felvi­rágoztatására vonatkozik. Miután a tej mindenütt a szarvasmarha-tenyésztés egyik fő- és legjövedel­mezőbb termékét képezi, nálunk azonban megle­hetősen el van hanyagolva, véleményt kér a gazd. egylettől, hogy a külföldön elterjedt u. n. „sajt- készitö társulatok“ nálunk való meghonosítása mily eredményekre vezetnének. Az érintett kérdések nagy fontossággal bírnak mezőgazdaságunkra s be­ható tanulmányozásukat ajánljuk gazdáink figyel­mébe. A minister ur bizonnyára az ö nézeteiket is köszönöttel fogja meghallgatni. Biharmegyéböl Sarkadról egy levelező sorai­ban mindenekelőtt a folyók szabályozatlansága ál­tal okozott kárról panaszkodik. Addig, mig egysé­ges intézkedés be nem következik e baj ellen, mezőgazdaságunk a rendszertelenség rendszerében halad, mondja a tudósitó. Azt kérdjük, van-e a ta­lajon viz ? ha nincs, magot bele, akár milyet! Vetünk, a hogy a folyó szeszélye engedi. Alig húzódott el a téli árvíz, mely a 30,000 holdnyi határból alig egy-két száz holdat hagyott érintet­len ; midőn még egynéhány száz hold most is hasz- nálhatlan állapotban van a viz miatt: a múlt heti alig 2 napig tartott gyenge esőzés újonnan az el­öntés veszélyével fenyegetett. A kitartó munka s ama körülmény mentett meg bennünket, hogy a. folyó a gyulai oldalon talált utat magának. A mi vetéseinket illeti, azok az itteni uradalom (grf. Almássy) által a gazdasági egylet utján, a ministeriumhoz tett jelentés alapján, annyira-men- nyire megnyugtatók; jelesen: Búza \ részben jó, \ részben közép, \ részben rósz. Árpa egészben jó. Zab: még a jelentéskor nem kelt ki, de most már írhatom, mikép jól in­dul. Repce vidékünkön kevés van, mi könnyen megfogható, ha az egész télen felette álló vizet fi­gyelembe vesszük. A vetéseknek aránytalanul nagyobb része tava­szi, őszi csak hellyel-közzel maradt, legnagyobb ré­szét pótvetéseknek kellett kiegósziteniök. A veté­sekre nézve különben ama szomorú tényt kell még megjegyezem, hogy a mint a nedves talajból elő­re kimagyarázható volt, túlságosan fel vannak ver­ve gazzal. Még mindig nagy mennyiségű talaj mun- kálatlanul. Itt is a nyirkosság a förugó. Meghívás. A békésmegyei gazdasági egylet rendes tavaszi közgyűlését f. é. május 29-én, pünkösd 2-ik napján, dél előtt 9 órakor Csabán tartand- ja. Nagyfontosságu tárgyai: évi zárlat, alelnök vála ’tás és egyleti reformkérdések. Az egylet tagj negjelenni kéretnek. G dás május 18-án 1871. — Az elnökség meg- bizá ’. — Mokry Sámuel. Hetivásári tudósítás. Gyula május 19. A tegnapi eső erősen meg­rontotta az utakat, ezért gabonafélét alig hoztak 20—22 szekéren; de meg az országos vásárra is számítva, a kinek behozni valója van, holnap, hol­napután szállítja, ha az ut engedi. — Mutatókból is keveset árultak; adás-vevés igen kevés történt, az is jobbára a kukurica javából, melynek ára, a miatt, mert sok ezer javitott vásári sertés fogyaszt­ja már hétfő óta, 20 krral emelkedett, — ma már benn és künn a sertésvásárban is a szépnek, jó­nak ára 5 frt lévén. A csekély kukurica ára azon­ban épen nem mozdult, — sőt a középszerűé sem. Minden egyébféle gabona is megtartotta múlt heti árát változatlanul, szintúgy a nád, szén, fa, miből kevés érkezett, — igy a hal is, miből Szentesről, Tárcsáról és Szt.-Andrásról összesen 3 szekéren hoztak, múlt heti árakon kelt. Sertés, lő és szarvasmarha igy országos vásári időben nem szokott a hetipiacon lenni. Sz. L. Országos vásári tudósítás. Gyula május 20. Az úgynevezett áldozó-csü­törki, vagy exaudi országos vásár szokás szerint a sertésvásárral már e hó 15-én hétfőn meg­kezdődött. Ez a vásár a sertés adás-vevésre rendesen cse­kély, legjobb esetben középszerű szokott lenni, — most azonban a miatt, mert sok hibás kukurica volt mindenütt a vidéken s ezt leginkább a ser­tésekkel való felétetés által hitte mindenki legköny- nyebben és legjobban értékesíthetőnek, — szokat­lanul sok, többé-kevésbé javitott sertés érkezett a vásárra, annyira, hogy e vásár rendkivtiliségnek mondható mint tavaszi vásár, sőt pálnapinak is megjárná, mert a behajtás 150 csapatnak név- és számszerinti összeirása s az a páronkint és dara- bonkint kiállitottaknak, és hozzávetőleges odaszá- mitása mellett az összes forgalom a huszonegy ezeret nehány százzal meghaladta, mely szám exaudi vásárunkban még soha jegyezhető nem volt. A nagyobb és kisebb tenyésztők, illetőleg hiz­lalók közül: két gr. Almássy, két gr. Wenck- heim, gr. Károlyi György, br. Simonyi Lajos, két Lovassy, Nagy Guszti, Bölönyi Sándor, Stem- thalok, Schwarzok, Steinitzer, Sternek, Kövérek, a szalontai Vargák s Baloghok; Gorove, Bodányi, Govrik, Györffy, Tagányi, Szentpétery, Duttkay- ak, Fábry, Kliment, Stojanovits, Mandl, Spieler, Decker, Geyer, Becker, Kertmegi, Rajla Márton, Sánta, Kocsis és Furka, Alcser és Sipos, Rozvá- nyi, Popovics, Basch, több erdélyi, doboka-, bihar-, arad-, csanád-, csongrád- és bókésmegyei pa- rasztkupec és nagy számú hizlalást kicsiben űző helybeli parasztgazda és iparos sat. sat. vettek részt a behajtásban. A vevők képviselték Bécset egy nagy és két kisebb kereskedőben, Pestet most kevesen, Po­zsonyt, Sopronyt, Győrt, Kőbányát, Szegedet, Ceg­lédet, Köröst, Kecskemétet, Szentest, Makót, Vá­sárhelyt, Érsekújvárt, Szolnokot, Aradot, Váradot, s e megye több községét. Sz. 1. (Folytatása következik.) Nyilttér. — Alolirott elodázhatlan kötelességének ismeri őszinte köszönetét nyilvánitni az „Anker“ életbiz­tosító társaságnak, valamint helybeli ügynöke Kra- tochvill József urnák azon eljárásukért, melyei boldogult férjem Bandhauer József után, az élet­biztosítási összeg pontos és gyors kifizetésével min­den igényemnek eleget tettek. Miért is nevezett társulatot e téren ajánlani lelkiesméretes köteles­ségemnek ismerem. Gyulán május 16-án 1871. özv. Baudhauer Józsefiné született Baudhauer Rozina. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto.

Next

/
Thumbnails
Contents