Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-05-21 / 41. szám
kihágásra más orvoslatot nem tudna találni mint épen a szétoszlást. — Mi már régebben elmondtuk ugyan nézetünket az egyletről, ostoroztuk is a felmerült visszaéléseket s ezt megfogjuk tenni mindenkor; hanem ha a csütörtöki gyűlés határozatai — melyek minden sérelem gyökeres orvoslását, s a visszaélések megfenyitését célozzák —- nem maradnak Írott maiasztok, úgy mi leszünk az elsők) kik az egylet további fenállását és virágzását szivünkből óhajtjuk. — Távirdai csodabogár. A helybeli városi elöljáróság a napokban az itteni távirdai hivataltól egy Szombathelyről érkezett következő táviratot kapott : „Gyulai vásár idtvét szerém lehet hatvan erehs ökröt vásárolni? Baro Makos.“ — Bizony szép dolog is volna az, ha a magyarországi távirdai hivatalnokok magyarul is tudnának. — Jó vicc. Egy nagyváradi jóhirü vendéglőben mindennapos volt egy fiatal ember. A múlt napok egyikén jó izün ebédel, midőn egyszer csak magához inté a pincért s igy szóllitja meg : „Hát a barna szakácsné nincs már itt?“ — „Talán tetszik tudni kérem alásan, — válaszol a pincér — hogy tegnap elkergettük?“ — „Nem biz én, csak gyanítottam.“ - „Es honnét ha szabad.kérdenem ?“ — „Csak onnét biz én — mond fiatalemberünk — mert eddig mindig barna hajat találtam az ételben, ma pedig szőkét.“ — Ember György n.-váradi néptanító „Egy nagy lélek története“ cimü munkára nyitott előfizetést, s abban egy nemeslelkü néptanitó küzdelmeit fogja szerző rajzolni. A tiszta jövedelem fele a N.-Váradon létesítendő árvaházat illetendi; előfizetési ár 1 ít, mely szerzőhöz (Nagyvárad, Teleki-utca 526.) küldendő. A munka — melyet minden tanférfiu és tanügybarát figyelmébe ajánlunk — junius végén jelenik meg. —■ A gyulai tanodái rnuzeum számára újabban a következő adományok tétettek : Baksai Sándor — helybeli lakos egy darab arany parányo- kat tartalmazó érc ásványt; Stefanovics Mihály — helybeli földész saját földjében a szlányó dűlőben, szántás közben talált Antoninus római császár 1 db. ezüst pénzét; — Terónyi — született Belicey Mária urhölgy, egy Gyomán a földben talált kis sötétszürke őskorbeli oelta csuprocskát; — Udvardy József — egy szürke cserép hamvedret; Novothny Antal gyulai urad. kertész, egy régi vas sarkantyút, továbbá I. Ferdinand r- cs. s magyar királynak egy 1544-ik évi kis ezüst, III. Zsigmond lengyel királynak s litvániai nagy fejedelemnek 3, — slavoniai egy ezüst, és végre a XV-ik századból 1 darab török kicsiny réz pénzt; — Spindler Frigyes vasúti mérnök több darab őskori szarvasagancsot és néhány darab vasdárdát; — Platzer Nándor egy hajitó kopját; — Kéry Elek dobozi jegyző P. Szabó Sándor ugyan odavaló bi- ró udvarán talált egy harang alakú cserép tálat; továbbá egy az erdélyi homorod-almási u. n. csont- bar-Iangban talált ős medve csontot és agyart. Figyelmeztetés. Alólirt tisztelettel felkéri a békésmegyei t. régészeti bizottságot, hogy a már már düledezésnek indult gyulai ó-várnak csonkatornya közelében még némileg látható hierogly- phek és rajzoknak lemásoltatását eszközöltetni szíveskedjék. Egyúttal arra is felkérem az említett t. bizottságot, miszerint a Köröst szabályozó mérnöki t. kart lenne szives felhívni, hogy a vizszabályo- zási munkálatok alkalmával találtatható régészeti tárgyak megmentésére figyelmet fordítani szives- kedjék. — Id. Mogyoróssy János. Vegyesek. — Ormós Zsigmond temesmegyei főispán beiktatása e hó 16-án nagy ünnepélylyel ment végbe Temesvárt. A 350 teritékü diszlakomán a megye képviselőin kívül Bonnaz Sándor Csanádi, 01- tenau lugosi püspökök, Skudier altábornagy, Mel- czer volt személynök, a francia köztársaság s a porta konsulai, Dujardin francia tudós, Szapáry gróf volt jelen. A köszöntök sorát a főispán nyitotta meg a királyt és az uralkodó családot éltetvén ; Bonnaz püspök a főispánt köszönté föl. A lakoma 7 órakor végződött. A lakoma végével tartá hangversenyét Reményi Ede, ki ez alkalomra rán- dult le. — Freund nevű prágai kereskedő á csehországi helytartósághoz egy különös üzlethez szükséges engedélyért folyamodott; ö ugyan is egy arát tízezer o. é. forintnyi hozománnyal szándékozik kisorsolni, s kötelezi magát azon esetben, ha a vőlegény a menyasszonynak, vagy a menyasszony a vőlegénynek nem tetszenék a hozományt okvetlenül a szerencsés nyerőnek kifizetni. Grazdászat, ipar és kereskedelem. Az országos magyar gazdasági egyesület utolsó választmányi ülésén a közgazdasági minister két figyelemre méltó leirata olvastatott fel. Az első a trágyakezelésre vonatkozik. Mint a leirat elmondja, a trágyakezelés mezőgazdaságunkban egészen elhanyagoltatott, minél fogva a minister felhívja a gazdasági egyesületet, hogy a trágyát beható tanulmányozás alá véve a trágyakezelés jelen állapotáról jelentést tegyen s nyilatkozzék azon módokról, melyek az ügy emelésére vezethetnek. Egy népszerű trágyakezelési útmutatás kidolgozására a minister már pályázatot nyitott. — A másik leirat a tejproductió emelésére és felvirágoztatására vonatkozik. Miután a tej mindenütt a szarvasmarha-tenyésztés egyik fő- és legjövedelmezőbb termékét képezi, nálunk azonban meglehetősen el van hanyagolva, véleményt kér a gazd. egylettől, hogy a külföldön elterjedt u. n. „sajt- készitö társulatok“ nálunk való meghonosítása mily eredményekre vezetnének. Az érintett kérdések nagy fontossággal bírnak mezőgazdaságunkra s beható tanulmányozásukat ajánljuk gazdáink figyelmébe. A minister ur bizonnyára az ö nézeteiket is köszönöttel fogja meghallgatni. Biharmegyéböl Sarkadról egy levelező soraiban mindenekelőtt a folyók szabályozatlansága által okozott kárról panaszkodik. Addig, mig egységes intézkedés be nem következik e baj ellen, mezőgazdaságunk a rendszertelenség rendszerében halad, mondja a tudósitó. Azt kérdjük, van-e a talajon viz ? ha nincs, magot bele, akár milyet! Vetünk, a hogy a folyó szeszélye engedi. Alig húzódott el a téli árvíz, mely a 30,000 holdnyi határból alig egy-két száz holdat hagyott érintetlen ; midőn még egynéhány száz hold most is hasz- nálhatlan állapotban van a viz miatt: a múlt heti alig 2 napig tartott gyenge esőzés újonnan az elöntés veszélyével fenyegetett. A kitartó munka s ama körülmény mentett meg bennünket, hogy a. folyó a gyulai oldalon talált utat magának. A mi vetéseinket illeti, azok az itteni uradalom (grf. Almássy) által a gazdasági egylet utján, a ministeriumhoz tett jelentés alapján, annyira-men- nyire megnyugtatók; jelesen: Búza \ részben jó, \ részben közép, \ részben rósz. Árpa egészben jó. Zab: még a jelentéskor nem kelt ki, de most már írhatom, mikép jól indul. Repce vidékünkön kevés van, mi könnyen megfogható, ha az egész télen felette álló vizet figyelembe vesszük. A vetéseknek aránytalanul nagyobb része tavaszi, őszi csak hellyel-közzel maradt, legnagyobb részét pótvetéseknek kellett kiegósziteniök. A vetésekre nézve különben ama szomorú tényt kell még megjegyezem, hogy a mint a nedves talajból előre kimagyarázható volt, túlságosan fel vannak verve gazzal. Még mindig nagy mennyiségű talaj mun- kálatlanul. Itt is a nyirkosság a förugó. Meghívás. A békésmegyei gazdasági egylet rendes tavaszi közgyűlését f. é. május 29-én, pünkösd 2-ik napján, dél előtt 9 órakor Csabán tartand- ja. Nagyfontosságu tárgyai: évi zárlat, alelnök vála ’tás és egyleti reformkérdések. Az egylet tagj negjelenni kéretnek. G dás május 18-án 1871. — Az elnökség meg- bizá ’. — Mokry Sámuel. Hetivásári tudósítás. Gyula május 19. A tegnapi eső erősen megrontotta az utakat, ezért gabonafélét alig hoztak 20—22 szekéren; de meg az országos vásárra is számítva, a kinek behozni valója van, holnap, holnapután szállítja, ha az ut engedi. — Mutatókból is keveset árultak; adás-vevés igen kevés történt, az is jobbára a kukurica javából, melynek ára, a miatt, mert sok ezer javitott vásári sertés fogyasztja már hétfő óta, 20 krral emelkedett, — ma már benn és künn a sertésvásárban is a szépnek, jónak ára 5 frt lévén. A csekély kukurica ára azonban épen nem mozdult, — sőt a középszerűé sem. Minden egyébféle gabona is megtartotta múlt heti árát változatlanul, szintúgy a nád, szén, fa, miből kevés érkezett, — igy a hal is, miből Szentesről, Tárcsáról és Szt.-Andrásról összesen 3 szekéren hoztak, múlt heti árakon kelt. Sertés, lő és szarvasmarha igy országos vásári időben nem szokott a hetipiacon lenni. Sz. L. Országos vásári tudósítás. Gyula május 20. Az úgynevezett áldozó-csütörki, vagy exaudi országos vásár szokás szerint a sertésvásárral már e hó 15-én hétfőn megkezdődött. Ez a vásár a sertés adás-vevésre rendesen csekély, legjobb esetben középszerű szokott lenni, — most azonban a miatt, mert sok hibás kukurica volt mindenütt a vidéken s ezt leginkább a sertésekkel való felétetés által hitte mindenki legköny- nyebben és legjobban értékesíthetőnek, — szokatlanul sok, többé-kevésbé javitott sertés érkezett a vásárra, annyira, hogy e vásár rendkivtiliségnek mondható mint tavaszi vásár, sőt pálnapinak is megjárná, mert a behajtás 150 csapatnak név- és számszerinti összeirása s az a páronkint és dara- bonkint kiállitottaknak, és hozzávetőleges odaszá- mitása mellett az összes forgalom a huszonegy ezeret nehány százzal meghaladta, mely szám exaudi vásárunkban még soha jegyezhető nem volt. A nagyobb és kisebb tenyésztők, illetőleg hizlalók közül: két gr. Almássy, két gr. Wenck- heim, gr. Károlyi György, br. Simonyi Lajos, két Lovassy, Nagy Guszti, Bölönyi Sándor, Stem- thalok, Schwarzok, Steinitzer, Sternek, Kövérek, a szalontai Vargák s Baloghok; Gorove, Bodányi, Govrik, Györffy, Tagányi, Szentpétery, Duttkay- ak, Fábry, Kliment, Stojanovits, Mandl, Spieler, Decker, Geyer, Becker, Kertmegi, Rajla Márton, Sánta, Kocsis és Furka, Alcser és Sipos, Rozvá- nyi, Popovics, Basch, több erdélyi, doboka-, bihar-, arad-, csanád-, csongrád- és bókésmegyei pa- rasztkupec és nagy számú hizlalást kicsiben űző helybeli parasztgazda és iparos sat. sat. vettek részt a behajtásban. A vevők képviselték Bécset egy nagy és két kisebb kereskedőben, Pestet most kevesen, Pozsonyt, Sopronyt, Győrt, Kőbányát, Szegedet, Ceglédet, Köröst, Kecskemétet, Szentest, Makót, Vásárhelyt, Érsekújvárt, Szolnokot, Aradot, Váradot, s e megye több községét. Sz. 1. (Folytatása következik.) Nyilttér. — Alolirott elodázhatlan kötelességének ismeri őszinte köszönetét nyilvánitni az „Anker“ életbiztosító társaságnak, valamint helybeli ügynöke Kra- tochvill József urnák azon eljárásukért, melyei boldogult férjem Bandhauer József után, az életbiztosítási összeg pontos és gyors kifizetésével minden igényemnek eleget tettek. Miért is nevezett társulatot e téren ajánlani lelkiesméretes kötelességemnek ismerem. Gyulán május 16-án 1871. özv. Baudhauer Józsefiné született Baudhauer Rozina. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto.