Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-01-15 / 5. szám

bizonyítéka a porosz hallgatás. Faidherbe két napig tartó győzelmes csatájáról a porosz sürgönyök alig emlékeztek meg, s ha szóltak is róla, mint jelentéktelen s részökre eredményező összecsapást említik fel. Azonban újabban érkezett birek a porosz jelentést meghazudtolják de, meghazudtolják maguk a tények, mert a poroszsereg állásából kiveretett s azt a franciák foglalák el, de meghazudtolja Faidherbe tábornok hivatalos jelentése, melyet Festelinhez a Nord-departement kormánybiztosához küldött, s melyben a poroszsürgönyök állításait rágalmaknak nevezi s tényekkel bizonyítja nyert győzelmét.

S mig második és harmadikán délen szenvedték a vereséget a német hadak, addig keleten Bourba- ki tábornok e hó 8-án szintén határozó győzelmet vivott ki Villerserel kastély körül, hol a poroszok magukat meghúzták. Az ifjú francia hadak minden állásaikból kiverték a poroszokat s kitűnő helyet foglaltak. A sereget s' hős tábornokát teljes bizalommal tölté el a fényes győzelem.

Bismark most már komolyan belebocsátkoznék a békealkudásokba, de a kezdeményezést francia részről várná, a francia kormánynak azonban oly tagjai is, kik ez előtt hangosan sürgették egy becsületes béke megkötését, most hallani sem akarnak arról, s igy Bismarknak aligha nem lesz oka megbánni az alkuvások félbeszakítását.

A fegyveres készülődés óriási mérvet kezd ölteni; csak az utóbbi két hét alatt 430,000 db fegyvert és 70.000,000 töltényt szolgáltatott ki a francia kormány az országnak. S mint a fentebbiekből láttuk a meglevő katonaság délen és keleten derekasan működik, s legközelebb Chanzy tbrnok 300,000-nyi seregével fog fellépni, mely nagy

fái€á.

A léghajó és a léghajózás.

Közli: dr. Kovács István.

Az ember, ki szellemi fensöségével ura a földnek, ki hatalmába keríti s rabszolgájává teszi a természeti erőket s azokat céljaira használja fel, ki a roppant távolságokat a gőzerővel hajtott mozdony segélyével aránytalanul rövid idő alatt futja be, ki egyik világrész eseményeit a villám gyorsaságával közli egy más világrészszel, — csak egy közegében a természetnek nem találja magát teljesen otthon, egy közegét a természetnek nem tudta még oly mérvben meghódítani magának, a mily mérvben ezt nagyratörő céljai követelik sez: a levegő. Mig a viz uralmát biztosította magának, a levegőt csak egy tökéletlen készület segélyével uralja s ez a léghajó, melyeni utazásra ha valaki elszánja magát, számíthat teljes joggal azon eshetőségre, hogy egy kedvezőtlen irányú hirtelen kerekedett légáram céljától messzi sodorja oly vidékre, hova jutni egyátalán szándéka nem volt, számíthat a levegőben épen úgy, mint a vizen viharra, azon különbséggel, hogy mig itt kellőleg alkalmazott mentő eszközök még némi kilátást nyújtanak a meneküléshez, amott a vihar csaknem egyértelmű a halállal, mig itt érez maga alatt némileg szilárd talajt, amott a többé vagy kevésbé szerencsés lezuhanás esélyeivel Icarus sorsa vár reá. — Több 80 événél, hogy az első tudományos alapra fektetett léghajózási kísérlet történt s mig 80 év alatt más találmányok alapján életrevaló s a célnak megfelelő gépezeteket tudott teremteni az emberi ész, a léghajózásnál minden törekvés csak jámbor óhajtás maradt s joggal mondhatjuk, hogy a léghajózás ma épen úgy bőlcsőkorát éli, mint a mint Franklin joggal nevezé az első léghajót, melynek felszállási ünnepélyénél 1783-ban Párisban jelen volt, ujdonszülött gyermeknek, midőn véleményét az uj találmányra vonatkozólag kiké- rék. A gyermek tehát már több mint 80 éves s ki tudja, meddig fog még gyermek maradni; meg fogja-e érni a deli ifjúság s a tetterös férfi korát, vagy már születésénél arra lett kárhoztatva, hogy törpe maradjon. Egyik épen úgy lehető, mint a másik s ha valaki döntő bizonyossággal állítani merné, hogy a léghajózás örökre mai primitiv álszáma mellett legrendezettebb is a köztársasági hadak közt.

S mig az ügyek vidéken lehető legjobban folynak, addig a világ sóvár szemekkel tekint Páris felé, s méltán. Mig Páris áll, addig a porosz vezérlet nem mondhatja magát teljesen győztesnek ; mig Páris áll, addig az utolsó francia is reménnyel tekint az ügyek kimenetele felé; mig Páris áll, addig nincs elveszve a köztársaság ügye. S mi történik Párisnál ? A poroszok roppant eröfeszités- selt lövetik a bástyákat, de az eredmény még eddig igen csekély, annyira, hogy e bombázásnak tulajdonképeni értelme nem is a rohammal való bevétel könnyítése, mint a lakosság rémitésében keresendő. Utóbbi időkben érkezett szomorú hírek az élelem hiányt illetőleg, újabbak által megvannak cáfolva, annyira, hogy némelyek szerint a főváros martius 15-éig volna ellátva mérsékelten élelemmel. S ha e hirek csak felerészben is igazak, úgy a poroszhadak helyzete Franciaországban a lehető legnehezebb lesz.

Külföld.

A londoni conferentia ügye kezd elaludni, folytonosan halogatják, mig talán végre elalszik. A conferentia tulajdonképeni tárgya már jó formán be van fejezve, a pontusikérdés ma már ott áll, hogy diplomatiai bonyodalmakra többé nem vezethet.

Napoleon excsászár Victor Emánuelnek újévre gratulálván többi közt kijelenti, hogy nagy örömére szolgál Itáliának Róma elfoglalása által történt végleges egyesülése.

lapotában marad s hogy a léghajózásnak nincsjö- vöje, azt csak émlékeztetjük Fultonra, kit — midőn Napóleonnak találmányát felajánlotta a század nagy embere, mint eszelőst utasita el magától. Ma a nézetek egészen mások, s ha tudjuk, hogy már Fulton előtt 1543-ban a barcelonai kikötőben Blasco de Geray hajóskapitány V. Károly ^ászárnak egy hajót mutatott be, melynek evezői gőz segélyével hozattak mozgásba : váljon az 1543-tól 1807-ig, vagyis az első gőzhajónak az amerikai vizeken történt első megjelenéséig eltelt 264 évet nem épen oly joggal nevezhetjük-e a gözhajózás bölcsökorának. Hányszor 80 évig fog még tartani e bölcsőkor a léghajózásra nézve, hosszabb vagy rövidebb lesz-e, mint volt a gözhajózásé, ki tudná megmondani? — Annyi azonban elvitázhatlan tény, hogy dacára fejletlenségének, úgy a tudomány szempontjából mint a gyakorlati életben fontos szolgálatokat tett már az emberiségnek s tesz jelenleg is azon nemzetnek, mely a találmány elsőségevei e téren is dicsekedhetik t. i. a franciáknak, kik után mi a többi nemzetek indulunk s kik után különösen el bizakodott ellenfelük a nagy német nemzet is, az exact tudományok terén bölcseleti ábrándjaiból felrázott álmos kába módjára tántorog. Alig van hét, hogy a lapok egy Párisból felszállt léghajóról ne beszélnének; nem á léghajó volt-e azon eszköz, mely a múlt csaták, habár eredménytelen, de mindenesetre tervszerű menetének közvetítője volt? — nem a léghajó segélyével kiszabadult szárnysegéde Trochu-nak tudatta-e a ten- dentiosus hirek ellenében a világgal, hogy Párisban még mindig van mit enni, hogy Páris kitart, hogy ott el vannak szánva a legvégsőkre s ki tudja, hogy a poroszok felett ellebegő valamely léghajó nem viszi-e magával egy újabb s talán több sikerre vezető hadmivelet tervét s e mellett a távol menekült kedves családtagok vagy rokonok számára az óhajtva várt levelekben megnyugtató híreket s fájdalom, sokszor talán ezek ellenkezőjét. Ezen fontos szolgálat, melyet jelenleg a léghajó s a léghajózás tesz a franciáknak, kik felé fordul jelenleg mindnyájunk rokonszenve, megbo- csáthatóvá teszi, ha e találmányt, bár bölcsökorá- ban olvasóinkkal megismertetni igyekezünk.

Ezeket előre bocsátva, ismerkedjünk meg először is azon természeti erővel, mely a léghajó emelkedésénél szerepel, — ha ezzel megismerkedtünk,

Londonban a közvélemény kezd nyilatkozni

a köztársaság mellett. A nép egy 11-én tartott nagy meeting alkalmával követeli, hogy a kormány ismerje el a francia köztársaságot, s hogy a porosz politika ellen a terület rablás miatt protestáljon. Angol lapok szintén ily értelemben Írnak. Talán a közvélemény ily hangos nyilatkozata hatással lesz az önző angol politikára.

Az olasz senatus bizottsága a minister elnök unszolására elhatározá, a jun. 30-ra kitűzött határidőt elfogadni a főváros áthelyezésére nézve, előbb azonban a kezességi törvényjavaslat fog elintéz- tetni. — Garibaldi leányának halála felöli hír alaptalan; mert Genuában tartózkodik s jó egészségnek örvend.

Legújabbak.

Bordeaux, jan. 11. (Hivatalos.) Bourbaki távúja 10-én este: Az utolsó éjen az ellenség Villers- exel házaiból kiüzetett. Ma reggel az utolsó ellenséges csapatok elhagyták a várost vagy megadták magukat.

Bordeaux, jan. 12. Párisi léghajó tudósítások jan. 10-éröl: A jan. 9-éröl kelt hadi jelentés azt mondja: Tegnap este Maimaison felé több ütközet volt. Ma reggel negyedízben nyitotta meg az ellenség a támadást Maison Crochard és a Reuiltöl balra fekvő kőbányákban álló előőrsök ellen. A mozgóörök visszaverték a támadásokat és a poroszoknak komoly veszteségeket okoztak. A Pantheonhoz vezető utak a 9. szekcióban ma éjjel sok gránátot kaptak. A Pitié-kórházban egy nő megöletett, a betegeket a pincébe kellett levinni; a poroszok

nézzük mennyi terhet bir emelni bizonyos léghajó, — milyen magasra cmelkedhetik, — továbbá tudományos tekintetben is fontos nehány léghajózási vállalat történetét rövid előre bocsátásával a találmány történeti fejlődésének,

A léghajózásnál szereplő erőt röviden igy fejezhetjük ki. A léghajót emeli azon sulykülönbség, mely a közönséges lég s a léggömb tartalmát képező gáz súlya között van, ennélfogva az erő rejlik a gáznemü testek különböző tömöttségében. Ha valaki fürdik, akaratlanul kénytelen észrevenni, hogy bármely tagját pl. kezét sokkal kevesebb erővel emeli a viz alatt, mint a viz felett, vagy a mi más szavakkal annyit tesz : az ember keze a vízben könnyebb, mint a légben. E sulykülönbség onnan ered, hogy kezünk súlyából bizonyos mennyiséget, hogy igy fejezzük ki magunkat, a viz elemei és pedig elemei annyit, a mennyit nyom a kezünk által helyéből kiszorított viz tömege. Már miután a viz sűrűbb a levegőnél, következik, hogy a kezünk által helyéből kiszorított viz is súlyosabb, mint az ugyancsak kezünk által helyéből kiszorított levegő tömege, s hogy annyival Ieend kezünk köny- nyebb a vízben, a mennyivel könnyebb a kezünk által kiszorított levegő az ugyancsak kezünk által kiszorított viz tömegénél.

Azonban nemcsak az emberi test tagjai, de bármely más, a vízbe merített test vészit súlyából annyit, mennyit az általa helyéből kiszorított viz súlya tesz s ez azon elv, mely a physicában Ar- chimedes princípiuma név alatt ismeretes. Ha a vízbe mártott test súlya nagyobb az általa helyéből kiszorított víztömeg súlyánál, le fog ülni a vízben a kérdéses test; ha ugyanazon testnek súlya csekélyebb a helyéből kiszorított viz súlyánál, felemelkedik a vízbe mártott test; ha pedig a vízbe mártott test súlya egyenlő az általa kiszorított viz súlyával, szabadon fog libegni a test a viz tömegében. Azonban az Archimedes elve áll nem csak a cseppfolyó, hanem a gáz alakú testekre nézve is; ennélfogva ha valamely gáznemmel telt gömb súlya egyforma a helyéből általa kiszoritott lég súlyával, az libegni fog szabadon a levegőben, ha súlyosabb nála, lefelé száll, ha könnyebb, felemelkedik. A tömöttség különböző fokában rejlő erő ennélfogva az, mely a léggömb emelkedésénél szerepel. (Folytatjuk.)