Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-05-21 / 41. szám
Harmadik évfolyam. 41-ik szám. Gyula május 21-kén 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közle- . rnények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ES VEGYES TARTALMIT KÖZLÖNY, ! “SÄSTHirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési' irodájában (Erzsébettel’ 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték [ minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyílttérien a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. egesz evre fél „ negyed „ Mitgefangen ...... (R .) E lapok folytán szakavatottan birál- tatott az uj községi törvény, a nagy községek szempontjából és cikkező azzal szemben elégedetlenségét nyilvánította. Igaz, nem normális dolog csak elképzelni is, hogy mig egy felsö'megyei 4—5, vagy annyi ezerrel se biró rendezett, vagy királyi város, a törvény által megembereí- tetik, addig p. Békés megye nagy, roppant községei a hatáskör minimumára szorittat- nak. Mert mily óriási különbség ama kis város és ezen községek administratiója között; itt a hetipiacok népesebbek mint amott az országos vásárok; amott talán vasút sincs, mig itt maholnap egész hálózat, s már is két országos vonal ad mind nagyobb lendületet eme nagy községek fejlődésinek; amott azok a kis városok már rég elérték a viszonyok által körülbelül nekik designált fokot; itt, — nevezetesen Csabán — a rendkívül kedvezővé vált helyzet rohamos fejlődést helyez kilátásba. Ez igaz, kétségtelenül. De vájjon ezen anomáliának a törvény-e az oka; tehet-e a törvény arról, hogy mig ama kis városok, vajmi korlátolt anyagi erővel, tehát áldozattal, már régesrégen autonom szerkezetet vivtak ki, s tartanak fenn maiglan, s találtak és találnak kebelökben elegendő képességet, mellyel szerény ügyeiket önállólag intézzék : addig a mi nagy községeink tetemes adóalappal, s bizonyosan szintén elegendő értelmiségükkel, mind complicaltabb viszonyok közt, dacára a helyzet előnyeinek és azon tudatnak, hogy bizony nem elég a szerencse, mert azzal tudni kell élni is — magok tartják magokat kiskorúi hatáskörre kárhoztatva; magok adják ki magoknak a szegénységi bizonyit- ványt akár arról, mintha hibáznék anyagi, szellemi erejök magokat az autonom-élet magasabb fokára felküzdeni; akár arról, hogy az erők ugyan nem hiányoznak, hanem sokkal fukarabbak e községek vagy rövidlátóbbak, hogysem az önkormányzat eme magasabb fokáért áldoznának, vagy annak nagy horderejét belátnák. Első sorban kiki önmaga szabja meg a maga értékét. Ha a nagy községek magok azt mondják, mi nem vagyunk többre érdemesek, mint hogy a szolgabiró által gondviseltessünk : ám lássák, de aztán ne panaszkodjanak, mert a panasz jogosulatlan; a törvény száz kategóriát fel nem állíthat. Egyébiránt igy is a törvény a községet önsorsa urává teszi; persze csak oly formán, hogy a községtől függ, ha keretét szűknek találja — azon tágitani; a mely permissiv rendelkezést — mellesleg mondva — túlságos gyengédségnek tartom, mert azt hiszem, nem követtünk volna el valami nagy erőszakot, ha kimondjuk, hogy a mely község ily s ily qualificatioval bir, az rendezkedni tartozzék, lévén a községek nem kizárólag öncél, hanem az állami élet tényezői-is. Persze conveniensebb volna a városok köréből némely tetszősebb dolgokat kiválogatni, ott hagyván a mi terhes egyszersmind, — de ez nem megy; vagy az egészet vagy semmit, — vagy egészen várossá lenni, vagy maradni községnek mint akár Butyberek — és pedig zúgolódás nélkül. Mitgefangen, mitgehangen. Hazai közügyek. Az ellenzéki lapok némelyike, a legutóbbi napokban feltűnésre számított hireket szórtak a világba. Azt Írják ugyanis, hogy három magyar minister : Horváth, Gorove és Pauler állásáról leköszönni készül, s e hir kapcsán azt is emliték, hogy a nevezett ministerek lelépése a lajthántúli zavarokkal állana kapcsolatban, mely zavarok folytán a Magyarország és a birodalom másik fele közötti personál-unió létesitése elkerülhetlenné lesz és közel van. — E hírekre nézve a „Pesti Napló“ megjegyzi, hogy azok közül csak Horváth B. lemondási szándoka valósul; a „Reform“ pedig ezenkívül még Gorove visszalépését is kilátásba helyezi. A kiegyezési alap megváltoztatására vonatkozó hírek azonban — az idézett jobboldali lapok szerint — semmi positiv alappal nem bírnak. Horvátországból nem a legkedvezőbb hirek érkeznek. Az ott egybeülendő országgyűlésre megejtett választások eredménye már is a délszláv ellenzék győzelme lenne. Ha e hírek valósulnak, úgy a horvát-magyar kiegyezés alapjai nem kis rázkodtatásnak lennének kitéve. A belügyminister a törvényhatóságokhoz a következő körlevelet intézte : „A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. XLII. t. c. végrehajtásának ideje bekövetkezvén, hogy (cim) a törvény 91. §-ában tüzetesen körvonalozott tervezet kidolgozásával megbízandó küldöttséget kirendelhesse, a törvényhatósági közgyűlés határidejéül — a törvény által reám ruházott jognál fogva — f. évi junins hó 15-ik napját tűztem ki, s a főispánt a közgyűlésnek ezen napra leendő egybehivására utasítottam. —• A törvénynek a rendezésre vonatkozó határozott intézkedése minden bővebb útmutatást fölöslegessé tevén, midőn (óimét) a közgyűlésnek a fönkitett egybehivásáról tudomás és kellő hozzátartás végett ezennel értesíteném, — részemről csak azon reménynek adok kifejezést, miszerint a (cim) áthatva az átalakulás e nagy müvének fontosságától, a megye rendezésére nézve oly tervezetet fog kidolgozni és jóváhagyás végett hozzám mielőbb fölterjeszteni, mely a gyors és jó administráció biztosítása mellett az ország, illetőleg az adózó polgárok financiális érdekei megóvása iránti jogosult kívánalomnak is megfelelend.“ Országgyűlési tudósítás. Május 16. Forgách Antal grf. interpellálja a közmunka s közlekedési ministert a -Salgó-Tar- jántól kiépítendő vasúti vonalág kiépítése tárgyában. — Tóth Vilmos belügyminister válaszol Si- monyi Ernőnek a szabó-strike alkalmából tett in- terperlátiójára, a ministernek csak arról van tudomása, hogy Pest város hatósága több szabó legényt befogatott, mint csendbáboritókat, ő, panasz emeltetvén nála, figyelmezteté a városi hatóságot, hogy ez ügyben lehető gyorsan járjon el. Onem tartván magát jogosultnak a minicipium hatáskörébe avatkozni, melynek joga és kötelessége a közrend- és csendre felügyelni, s csak akkor avatkoznék ilyesmibe, ha a rendőri ítélet hozá felebbeztetnék, vagy, ha Pest város minicipiuma képtelen lenne a csend-és rend fentartására. Mindkét esetben akként fog intézkedni, hogy az egyének cselekvési szabadsága megadassák, de más részt gondoskodni fog arról, hogy a közrend és csend minden rendelkezésére álló eszközökkel fentartassék. Simonyi Ernő, a minister válaszában vannak olyanok, melyeket tökéletesen helyesel, de a kérdés magyarázatát illetőleg semikép sincs megelégedve, — Szlávy József V á r a d y Gábornak az osztrák Lloyd-dal kötött szerződés tárgyában intézett interpellátiójára válaszol, hogy az alkudozásokat ez ügyben megindította. — Várady a felelettel egyelőre megelégszik. — Napirenden az első folyaraodásu bíróságok rendezéséről s ezek életbeléptetéséről szóló törvény- javaslatok véglegesen megszavaztattak, — következett a főrendiház által a községi rendezésről szóló törvényjavaslatra nézve tett módosítások tárgyalása. — Heves vitára adott alkalmat azon módosítás, hogy a rendezett tanácsú városok is tartoznak számadásaikat a törvényhatósághoz felülvizsgálat végett felterjeszteni minden esetben. — A többség o módosítást elfogadta. Május 17. Csanády Sándor Buda város polgárai részéről egy kérvényt ad be, melyben Pau- let ministernek képviselővé történt megválasztása ellen tiltakoznak, hanem eltelvén a szabályszerű 30 nap, a kérdés élénk vitára adott alkalmat a házszabályokat illetőleg. — Ez után a királyi leirat olvastatott fel, mely a gyűlés második időszakát a mai nappal berekesztettnek s 19-én összehi- vottnak nyilvánítja. — Elnök előadja a ház működését ez időszak alatt, s éltetve az uralkodó családot, a hazát s képviselőket az ülést bezárja. Május 17. Bujanovics Sándor a képviselöház jegyzője áthozta tárgyalás végett az utóbb elfogadott tjavaslatokat, s a királyi leiratot az ülésszak berekesztése s jövő ülésszak megnyitását illetőleg. — Elnök az ülésszakot befejezettnek nyilvánítja, s a jövő ülésszakra leendő megjelenésre ä főrendeket felszólítja. A képviselőház ülése május 19-én. Elnök a harmadik ülésszakot megnyitottnak jelenti ki s a ház azonnal alakulásához fog, beadatván a szavazatok az első alelnökre. A beadott szavazatok a ház előtt összeolvastatván, eredmény: 287 beadott szavazat közöl Bittó István kapott 167. A másod alelnökre beadott szavazatok eredménye: 284 szavazat kő-
