Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-01-15 / 5. szám

5-ik szám. Harmadik évfolyam. Gyula január 15-kén 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési' irodájában (Erzsébettel- 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmoíjdsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. —Kincstári illeték 1 minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyílttériben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratolí nem lctilca.etixi.els: vissza. Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egész évre . fél „ . negyed „ Pest, jan. 13. 1871. (R.) A napokban jelent meg a közok­tatási ministernek az országgyűlés elé ter­jesztendő jelentése a közoktatás országos ügyéről. Sajnos dolgok foglaltatnak e fontos ok­mányban. Látható abból közoktatási ügyünk­nek mennyi akadályai vannak, melyeket csak ügybuzgó kitartás lesz képes idő foly­tán elhárítani. Ez időszerint sem elegendő pénz, sem tanerők nincsenek; számos eset­ben a tanító írni se tud. Az ügynek aka­dályai továbbá : bogy a tanszékeket be­tölteni nincsenek szakképzett vállalkozók; a szülők tudatlan indolentiája, a felekezeti féltékenység, az elöljáróság, a közönség kö­zönye. A minister a tanfelügyelők számát kevesli, kik nagy területeiken hivataluk­nak kellőleg megfelelni nem képesek, ho­lott egyelőre az ország legnagyobb részé­ben ez érdekben csak annyi történik, a mennyit a tanfelügyelők közvetlen tesznek vagy tétetnek. Megyénk, hiszem, egyike azoknak, me­lyekben a közoktatás ügye nincs ép oly kétségbeejtő állapotban. De hiány van ná­lunk is igen sok, nincs község, mely a köz­oktatási törvény értelmében berendezve volna. Mégis, ezekkel a „Békés“ keveset fog­lalatoskodik. A megyei tanfelügyelő meg­keresendő ^ volna, hogy a közönséget az ügy állásáról időnkint s visszatérőleg rész­letesen értesíteni. Óhajtandó, hogy e lapok folyton gyűjtenék az adatokat, s azok is­mételt közlésével a közönség folyvást tu­domásával bírna a közoktatási ügy mi­benlétének megyénkben. Rá kell mutatni a hiányokra és azokat az illetők szeme elé tartani mindaddig, mig idővel s lehetőség szerint, de végre a ba­jon segitve lesz. Sajnos, de úgy van, hogy nálunk a köz­ügyek iránti érdeklődés csekély. Ily hely­zetben a kormány és a sajtónak kell a kö­zönség mulasztásait pótolni igyekezni, a saj­tónak nevezetesen az ügyeket liü eviden- tiában tartani, a jogosulatlan érdek hence­gését lefegyverezni, a balvéleményt felvi­lágosítani, az indolentiát felpiszkálni, a kö­telességmulasztást megpirítani, átalában a közönséget saját érdekeinek felkarolásara buzdítani. A fentebbi sorok tisztelt Írójának igazsága van, midőn lapunk azon mulasztását emeli ki, hogy a megyénkbeli közoktatási mozgalmakkal keveset fog­lalkozik ; de mentségünkre fel kell említenünk, hogy ennek oka abban fekszik, hogy mig egyrészt me­gyénkben kevés oly mozgalmakkal találkozunk, me­lyek tauügyi életünk momentnosusabb fordulatait jeleznék, addig másrészt a vidéki indolentia azon átalános mérvénél fogva, mellyel a közügyek terén napjainkban találkozunk, nélkülöznünk kelletik a hivatottak támogatását a részben, hogy tanügyünk — e fontos közérdek — életjeleinek hü visszatük­rözöl lehessünk. Tudtunkkal Békésraegye azon me­gyék egyike, hol a tanügy állapota bizonyos ma­gaslaton áll; e mellett tanúskodik az, hogy me­gyénk több helyén, mint például Szarvason, Béké­sen, Csabán rendezettebb tanodák léteznek : s mé­gis vajmi keveset tudhatunk meg ez intézetek bel- életéről, vajmi kevéssé igyekeznek az illető beava­tottak dolgaikról a nyilvánosság, s különösen la­punk mint e vidék egyetlen lapja utján, egyetmást a közvetlenül érdekelt közönség elé juttatni. Pedig ez még csak pártkérdés sem volna. — A megyei tanfelügyelő ur szintén nagyon kevés figyelemre méltatá eddigelé lapunkat s e körülmény nem ke­vésbé oka annak, hogy lapunk közoktatási viszo­nyaink tekintetében nem nagy tájékozottsággal bir. De hisszük, hogy ez jövőre nem igy leszen, miu­tán különben is szán dobunkban van tanfelügyelő urat e részben megkeresni s bízunk ügyszereteté­ben, hogy kérelmünket figyelmére méltatni szives- kedend. Békésmegye bizottmányának január lió 11-én, az árvízveszélyek elhárítása tárgyá­ban tartott rendkívüli közgyűlése. Főispán ur ö méltósága az elnöki széket elfog­lalván, előadja, hogy a mai rendkívüli közgyűlés egybehivására indokul azon köztudomású szomorú körülmény szolgált, mely szerint a megye terüle­tének jelentékeny része a rendkívüli mértékben mutatkozó árvizek által annyira veszélyeztetve van hogy nem csak egyes községek határai vannak a szo­katlan mennyiségű viz által elborítva, hanem a Körös folyók mentén fekvő községek az önfentar- tás nehéz küzdelmére is vannak kárhoztatva. Ez után felsorolja mindazon intézkedéseket, melyek gyűlésen kívül a mutatkozó veszély nagysága és a felmerült szükséghez képest, részint általa, részint a hivatott tisztviselők által időközben megtétettek, ilyenekül említvén fel azon intézkedését, mely sze­rint a fenyegető veszély elhárítására szükségelt pénzfedezetül a múlt 1870 ik évre megállapított megyei költségvetési összegből éven át megtaka­rított 5480 frt 60 krnyi maradványt jelölte ki oly képen, hogy az mint e célra szolgáló összeg pénz- tárilag külön kezeltessék, az e tekintetbeni szük­ségesség kimutatása mellett, ni. kir. belügyminis- ter ur ö nagyméltóságának jóváhagyása általa je- lentésileg kikéretvén. Előadja, hogy tett intézke­déseinél azon szempontból indult ki, miszerint a veszélyeztetett emberélet és vagyon megmentése lévén mindenekelőtt a feladat, ezen irány elvnek megfelelöleg a megye mérnökét mentő csolnakok beszerzése és a leginkább fenyegetett helyekre szállitására utasította. Előadja, hogy mig azon kér­dés eldöntése : váljon a rendelkezés alá vett s rész­ben felhasznált, részben felhasználandó fentebbi pénzösszeg ki által, vagy mily módón eszközlendö ? — ez úttal függőben tartandó, s későbbi határozat alá terjesztendő lenne, addig másrészről tekintve a fenforgó körülményeket és parancsoló szükséget, nem idegenkedik attól, hogy az esetben, ha az árviz veszélyek igényelte kiadások fedezésére ren­delt azon összeg e célra elegendő nem lenne, a kormányilag kőrös-szabályozási célokra adományo­zott s kezei közt lévő 30,000 frtnyi Összegből is a szükséghez képest előlegként segély merhessék. Előadja továbbá, hogy a közrend fentartása érde­kéből Gyulára és Békésre katonai erő is hozatott, s kéri egyszersmind t a közgyűlést, hogy ezen a fenforgó viszonyok, nevezetesen Dobozon a közla­kosság közt lábrakapott féktelenkedés, s ennek ki­folyásaként előfordult szabályellenes gátkivágások által igazolt intézkedést a mig tudomásul venné, egyúttal a katonaság további rendeltetése iránt intézkedni szíveskedjék. Felemlíti egyszersmind, hogy a Dobozon előfordult rendellenességek megvizsgá­lására egy törvényszéki ülnök már kiküldetett s előadását azon kéréssel fejezi be, hogy a megye közönsége, tekintve a helyzetet s az ez által pa­rancsolt sürgős szükséget bölcs tanácskozás utján a veszélyek elhárítását, illetőleg lehető enyhítését célzó intézkedéseit megtenni szíveskedjék. Főispán ur ö méltóságának ezen a fentebbiekben tett előterjesztését a megye közönsége tudomásul veszi, s az abban említett intézkedésekbeni megnyugvását kijelenti, s a mig egyrészről elismerését fejezi ki főispán ur ö méltóságának különösen a veszély el­hárítására szükségelt pénzfedezet iránt tett rendel­kezéséért, egyúttal o tényt magáévá teszi s a bel- ügyminister úrhoz a kérdéses intézkedés által fel­merülhető netáni nehézségek elhárítása tekintetéből felterjesztéssel járulni nem késik. Indokoltnak is­meri el továbbá azon intézkedést is, hogy rend- fentartási tekintetekből katonai erő beszerzéséről is gondoskodás történt, s e részben kimondandónak találja, hogy mindaddig, mig a helyzet kedvezőbb s biztos fordulatot nem vesz, a beszerzett katonai erő a kijelölt helyeken készletben tartandó s az adott körülmények szerint felhasználandó lesz. — Ezek után felolvastatott a megye másod alispánjá­nak az árvízveszély tekintetében tett eddigi intéz­kedéseit tartalmazó jelentése; továbbá Bodoky La­jos Körös-Berettyó-szabályozási főmérnöknek a vész lefolyásáról s az e részben szükségelt további teendőket javasló véleményes jelentése. — Hatá­roztatok : Mielőtt a megye közönsége a rendkívüli veszélyek által igényelt rögtöni intézkedések meg­tételébe bocsátkoznék, indokolt elkerülhetlen s égető szükségét látja annak, hogy törvényhatósági gondjait mindenek előtt a megye területét éven- kint csaknem rendszeresen meglátogató s a pusz­tításnak legtöbb esetben rendkívüli mérvét magára öltő árviz veszélyek gyökeres orvoslására irányoz­za. E megye közönségének minden időben legfőbb teendőjét képezé, hogy ezen mind a gazdálkodás, mind az emberi élet és vagyon biztonság szem­pontjából türhetlen állapot enyhítését elodázását lehetővé tegye, s a mily elengedhetlen s állásából kifolyó kötelességének tartotta minden lehető mó­dot és alkalmat az e tekintetbeni orvoslásra meg­kísérteni, ép oly lehangoló reá nézve a szomorú meggyőződés, miszerint cselekvései és őszinte igyekvésének végeredményei jobbul ás és sikerre egyátalában nem vezethetnek. És e meggyőződés mérvadó akkor, midőn belátva e téreni remény­telen törekvéseit, s kétkedve a felett, hogy a most

Next

/
Thumbnails
Contents