Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-04-30 / 35. szám
Ez a mai kor honszeretete, különben a magyarnak hazája nem lesz, hanem volt! Ez az ébredő természet kifejezése, ezt mondja a nyíló virág, a dalló madár, az üde lég, az enyhe meleg, ezt játszó gyermekeink harsány zaja május reggelén és mindenkor: szeresd, igy szeresd hazá dat, hogy jövőjében bizhassál. Társadalmunk. Uj operát adtak; a közönség elvolt ragadtatva s mit tesz hazamenet egy valaki ? nagy tűzzel rá kezdi, hogy „jer velem Rómába kedves“, — ő ab anno Norma mindig azt fújja. Jót nevettem neki; eszembe jutottak az ósdiak, kik sem nem tanulnak, sem nem felejtenek, azok, a kiknek nem kell valami mihelyt uj és azok, a kiknek csak az kell, a mi uj . ... Normának ama rendületlen hívéhez vagyok némileg én is hasonló, midőn ismét és ismét megyénkkel foglalatoskodom. De nekem az a meggyőződésem, hogy a vidéki, a ^negyei élet fejlesztése fő fő érdekünk. A vidéki élet pangásáért a főváros bár mekkora pompája — mert valódi fényének alapja csak életerős vidék lehet — aequivalenst nem ad. Azonban, hogy nekem különösen Békésmegye kegyelt tárgyam, annak személyes okai is vannak ; — egyik az, hogy a nemzeti szerencsétlenség napjaiban, midőn én is bujdosóvá lettem, ezen megye adott men- helyet, a miért hálával vagyok neki lekötelezve és — noha ez idő szerint tőle messzire elvezetett az előre törekvés ösztöne — az ember lelki világa nem oly köny- nyen változik mint az üzlet, mely változott piaca szerint nehézség nélkül átalakítható. Ezeknél fogva tehát engedje meg a t. olvasó, hogy továbbra is ama normahivvel tartva énekeljek, nem ugyan szó szerint, hanem úgy, hogy: maradjunk csak szépen itthon kedves ... Elmélkedésem ez uttali tárgya : megyénk társadalma. Nincsen találóbb, mintha társadalmunkat megyénk topografikus képéhez hasonlítjuk. A rónaság társadalmunk demokratikus jel lege, a folyók maga a nép, mindennapi hasznos munkásságában, a kunhalmok megyénk nagy birtokosai. Nézzük mindenekelőtt megyénk demok- ratiáját. Megyénknek 48 előtt, ha volt is intelli- gentiája, valami nagy függetlenség erős oldalaihoz nem tartozott; a tisztikar a főuraknak csaknem conventionatusa volt. Az intelligentia alatt persze a nemességet értem, mert a mi nem volt nemes, az nem számított, ha kapuiban járt is. Az az erős nemesi középrend, mely különösen a felföldi megyéket élénkítette, itt nem létezett ; itt a gazda a Harukkern párt volt, melynek ellenében minden törekvés hajótörést szenvedett. Az óta a viszonyok gyökeresen megváltoztak; a gyenge nemesi középrend az anya-nép ölébe tért vissza, melyből többnyire nem is régen vált volt ki és — dicséretére s nem dicséretére legyen mondva — attól jellegre nézve nem is sokban különbözött, mert ez is az is függött és abban megnyugodott. Nem volt tehát nagy revolutióra szükség, hogy az amalgamisa- tió processusa végbemenjen ; mondhatni a nemesség és parasztság együtt szabadultak ki a nagyok nyomása alól, mely nyomás egyébiránt, legyünk igazságosak, elég humánus volt, inkább patriarchialis, mint kényuri, de azért nyomás volt tagadhatla- nul, annál erősebb, mert a főurak közt tehetséges férfiak voltak, kik a középrend telietségesbjeit jól tudták saját céljaikra felhasználni. Sehol a 48-iki törvények termékenyebb talajra nem találtak, mint megyénkben. A főurak politikai iránya liberális volt, bánásmódja a jobbágyokkal szemben a leghumánusabb, ezeknek sorsa sok más megyebeliekékez képest aránylag irigylésre méltó volt, mit nagyrészt a dívott legelőrendszer is magával hozott; két nagy község 45-ben már az urbért is megváltotta. Itt tehát a 48-diki törvények a szolgaság rögtön megszüntetésével oly gyakran mutatkozó erizist nem okoztak; minden törvényes kerékvágásba jött nagyobb zökkenés nélkül. A nemesség itt szokásaival, hajlamaival, gondolkozás módjával soha se vált el messzire a néptől, azzal tehát a törvény szerint összevegyülnie nem járt nagy maga megerőltetésével. Ezen előzményekből foly társadalmunk demokratikus jellege, a mi rá nézve nagy szerencse, mert ez teszi társadalmunkat a haladási eszmék iránt fogékonyabbá, ez tartja tőle távol az aránytalan fényűzést, teszi erkölcsösebbé, munkásabbá, vagyonosabbá és — szabadság-szeretőbbé. És ez az éx-em fény oldala. Van azonban fonáka is, nézzük ezt. A fentebbiekből láttuk, hogy a nemesi középrend csekély önállósággal birt. A fő- urak rosszat nem akartak, de a mint és a minő adagban akarták a jót, úgy és olyanban kellett azt elfogadni. Innen van, hogy mióta a társadalom önsorsának ura lett, nélkülözi a vezéi’letet; mert a főurakból lettek nagybirtokosok... de ezekről alább — nélkülözi mondom a vezérletet; e részben az elébbi állapotnak tökéletes ellentéte állott be, csaknem nivellirozott állapot, a szót természetesen erkölcsi értelemben véve, melyben csaknem az Individualismus veszélye fenyeget, van benne olyan nos poma natamus-féle is, és pedig nagy adagban. Es ez nagy baj ! — hogy valamely uéptö- í’edék a társadalom nagy jelentőségű cimét Választhatunk tehát még a töltésközök megna- gyobbitása s a töltések emelése közt. Hogy e tekintetben kellőleg tájékozhassuk magunkat, nem kerülhetek el ismét egy kis számítási példát. Fentebb a Körös-Berettyó folyók legnagyobb víztömegéül másodpercenkint 31,500 köb lábat vettünk fel a régibb 22,000 köb láb helyett, ily arányban a Fehér-Körösre esik, miután ez régebben 7000 köb lábnak vétetett fel, 220: 315 — 7000: x; x ~ kerekszám 10,000 köb láb. A gyula-sarkadi útban a nagycsatornán levő hídnál a meder szélessége 12°—72’ mélysége .... 11’ vízmélység a földsziu felett 5’ töltósköz .... 40°=240’ viszonyos eset . . 14 72000, mely mennyiségeket a fentebb ismertetett sebességi képletbe téve, megkapjuk a folyó viz itteni középsebességét: zz 3,2’, mit a középkeresztszelvénynyel szorozva adja a másodpercenkénti víztömeget 1920X3,139 zz — 6374 köb láb. E szerint helyet kellene még csinálnunk 3626 köb láb víztömegnek, mit elérhetünk, a mostani vizszin megtartása mellett, az egyik oldali töltésnek hátrább tétele által, vagy a töltésközök megtartása mellett a töltések emelése által. Ugyanis : Ha az első esetben az egyik oldaltöltés vonalát 53% öllel hátrább tesszük, le fog folyhatni másodpercenként 2,8’ láb sebességgel 10058 köb láb viz, vagy ha a másik esetben a töltéseket 3 lábbal emeljük, le fog folyni, 3,74 láb sebességgel másodpercenként 10143 köb láb viz. A Fehér-Körösnél előirt méretek szerint 5’ magas földszin feletti viz állásnál 5C0 — 0’ — 5%” — 8’ magas földszin feletti vízállásnál pedig 9Co — 0’ — 5%” tömegű töltés test építendő, minélfogva 1 folyó ölnek a megigazitása kerülne : Az egyik oldalon levő töltés vonal hátrább tételével a régi töltésnek 4’ 6”-re lehordása s ele- gyengetése 3°» — 3’ - 6” (per 1 frt) ..................... 3 58 5° ° — 0’ — 5%” uj töltés épités (pr 1 50) 7 62 53%0° föld (pr 50 kr.).......................... 26 67 Összesen 37 87 A töltések felemelésével, 3 láb magas felemelésre mindkét oldalon szükséges összesen 8Co 0’ 0” föld mindkét oldalon 2° széles, 3’magas patka 2°° 0’ 0” „ Összesen 10co 0’ 0” „ pr. 1 50 kr..........................................................15 frt a patkák végett 4Q° föld kisajátítás (pr. 50 kr.) 2 „ Összesen 17 frt A felvett példa meglehetős képe a Körös-Berettyó folyók legnagyobb részénél előforduló eseteknek, igy átalában véve sokkal gazdaságosabb leend a Iefolyási szelvény nagyobbitását a töltéseknek a legutóbbi nagy vizszinnek megfelelő magas- bitása, mint az egyik vonal hátrábbtétele által eszközölni. Vannak azonban oly helyzetű töltések is, melyek részint a köz szerfeletti keskenysége, részint a párhuzamosság hirtelen s minduntalani változása, részint veszélyes állapotuk miatt, más helyen újra építendők. A viznek földszin feletti szabad lefolyását nagy mérvben akadályozzák még több helyeken a töltések közt levő cserjék és szűk hidnyilások, az elsők kiirtása igen csekély munkába kerül, de már a hidak meghosszabbítása tetemes áldozatot veend igénybe, pedig ha némi biztonságot akarunk, még azon hidnyilással sem érhetjük meg, melyet az általános Körös-Berettyó szab. tervezet minimumul megszabott, mely a töltésköznek %-de és %-da közt váltakozik, tiszta víznél lehet ugyan, —• s bizonyos határig gazdaságosabb is, — a nyílás elszükülése következtében létrejött vizszin duzzadást, a töltések kellő magasbitása által ellensúlyozni, de azon duzzadásnak gátakat vetni, melyet az 50 öl szélességben képződött jégnek 20 ölön összehalmozó- dása, vagy 150 ölön képzödöttnek 100 ölre szorulása okoz, nem áll az ember hatalmában; minélfogva legjobbnak tartanám, ha minden hid töltéstől töltésig építtetnék; költség kimélésből legfeljebb %0-del rövidebb hidépités lenne megengedhető, igy: 50 öles töltés köznél . . . 40 öles hid 60 » 77 77 • 48 „ „ 100 77 77 77 « • 80 „ „ 150 77 77 77 . ■ 120 „ „ 200 77 77 7 7 . • 160 „ „ még arra is figyelem fordítandó, hogy ezen megrövidítés mind két töltés vonalnál egyenlően történjék. A töltés méretei az eredeti tervszerint megtar- tandók, csupán azt jegyzem meg, miszerint nagyon célszerű lenne, olyan helyeken, hol a töltés magossága a 8 Iábot meghaladja, a töltések háta mögé 2-öl széles s oly magos patkákat építeni, hogy a töltés magasságából, csak 7 láb maradjon szabadon; azon kívül, a töltések háta megett, mindenütt legalább 2-öl széles utat, — mely viz veszély idején közlekedésre szolgálna, — kisajátítani, mi által a töltés hátulsó lába is sok rongálásoktól meglenne óva. Attól tartva, hogy már is vissza éltem, a hason tartalmú értekezésekhez nem szokott olvasó közönség türelmével, ez alkalommal nem fárasztom azt tovább; ha azonban megfognék győződni miszerint jó szándékból eredt cikkem némi érdekeltséggel olvastatott, jövőben is megfogom kisérteni több helyi érdekű szabályozási dolgoknak a nagy közönség előtti megvitatását, mi által az eszmék tisztázását vélem elérhetni.
