Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-04-27 / 34. szám
Harmadik évfolyam. 34-ik szám. Gyula április 27-kén 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Laug Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán . 6 frt — Pest april 17. (R.) Jelen voltam tegnap az országos gazd. egylet választmányi ülésében. A köztelek további kiépítéséről és több érdekes tárgyról volt szó, melyek közt kiváló helyet foglalt el egy bizottsági véleményes jelentés az országos raktározásról, mely Tomasics ur tollából folyt és általa adatott elő. E kitűnő szakavatottsággal szerkesztett mii a gazd. lapokban meg fog jelenni, s arra előre is figyelmeztetem Békésmegye olvasó közönségét. Az országos raktáraknak egyik rendeltetése az, hogy az azokban egybe folyó nyerstermények tömegesittessenek, a kereskedés közügyébe helyeztessenek és a világpiacra kellőleg elkészítessenek, tehát tisz- tittassanak, sortiroztassanak, a mi természetesen azt hozza magával, hogy csak u. a. minőségű áruk tömegesithetnek osztályon- kint p. tiszavidéki, fehérvári, bánáti stb. búzák külön-külön. Az árúknak ily rendszeres tömegesítése világpiacképessé tétele azoknak kelendőségét, megbízhatóságát, hitelét mennyire emelné ezt magyarázni felesleges. A raktárak másik célja, hogy az, a ki áruját, terményét beraktározza arra azonnal előleget kaphasson. Valamint, hogy a vélemények minden politikai, közgazdászai intézmény életbeléptetésének mikéntjére nézve főképen két csoportra oszlanak; úgy a raktározás körül is két különböző felfogás és törekvés áll egymással szemben a t. i. a centralisáló és de- centralisáló. A centralisták a raktárakat csupán a fővárosban törekszenek felállítani, míg1 az el- lenvéleményüek azokat nem csak ott, hanem a vidékeken is szükségeseknek tartják. A jelentés egyik és másik rendszert ismerteti s kiemeli a deeentralisált rendszer előnyeit a másik felett különösen hazai viszonyainkra alkalmazva, hol már a decent- ralisált vasúti hálózat maga a központi raktározást kívánja, ellenben a másikat, az Amerikában u. n. elevator rendszert ma ga után vonja. A központosított rendszernek tagadhat- lan előnye, hogy nagyobb praecisióval űzethetik, hogy a készlet így a fővárosban cent- ralisált kereskedelem és pénzügy keze ügyében van. Azonban az elevator rendszer is egységes kezelést feltétetelez, miszerint a kereskedőnek nincs szüksége a vidéken vizs- gálgatni a beraktározott áru minőségét, mert a készletek mustrákban folyvást praecis evi- dentiában tartása neki e tekintben a központon is teljesen megbízható, hiteles tájékozást nyújt. Az elevátor rendszer szerint az árut p. az alföldről, mely Galíciába lesz szállítandó, nem kell elébb Pestre sétáltatni, hanem vihető az alföldi raktárakból egyenesen rendeltetése felé stb. Amerikában az elevator rendszer divatoz, ott nyerte elnevezését is. Ott az elevátor, vidéki raktár, már oly szükségesség, mint akár a posta, a fogadó, a vasút stb. ez idézte elé és teremtette meg ama számos kereskedelmi nagy központokat, minők csak Amerikában és csupán ezen s hasonló deeentralisált közgazdászai intézményekből fejlődtek ki. Az elevátorok — mondom — Amerikában valóságos életszükséget pótolnak. A gazda p. beviszi búzáját, mely azonnal sor- tiroztatik, arról igazolványt nyer és azzal terményének végképen búcsút mond, neki nincs többé bizonyos 100 köböl búzája, hanem bizonyos értéket képviselő igazolványa, melyre pénzt vesz kölcsön vagy azt az árúk folyó mértéke szerint eladja. A raktári intézmény maga nem üzérkedik, üzérkednie nem szabad, mert így az árúk keletére nagy pressiót gyakorolna, továbbá az áru-osztályozási eljárás a kereskedői érdekeltségtől alteráltatva, nélkülözné ama tisztaságot, mondhatnék tárgyilagosságot, mely ily intézet leglényegesebb feladata. 12 —13 millióba kerülne ezen elevátor rendszer életbeléptetése, mely összeg bizonynyal csekélynek mondható azon roppant lendülethez képest, melyet az gabn’akeres- kedésünknek adna, feltéve, hogy a gazdaközönség annak előnyeit felismerni nem késnék. Nézetek a folyók szabályozására s az árterületek ármen- tesitésére nézve ajánlott különböző módozatokról, s különösen azon elvekről, melyek szerint lesz végre hajtandó a Körös-Berettyó folyók szabályozása, s árterületeik biztosítása, — tekintettel a már kész építményekre. Bodoky Lajostól. (Folytatás.) III. A víztömegek öszpontositott levezetése. A fentebbi fejtegetésekből minden további okoskodás nélkül következik, hogy a folyók víztömegének kártalan levezetésére csak egy célhoz vezető mód létezik, mely a mellett, hogy a folyó életére legjótékonyabb hatással van, egyszersmint legolcsóbb is: „A vizeknek egy mederben, vagy a menyibena folyó víztömege koronként, a rendes vizmenyiséget sokszorosan felülhaladná, s ily rendkívüli tömegeknek a folyó víztömeg nem lett volna képes elegendő bömedret vájni, — a meder mind két p ar tján e gy m ás- tól kellő távolban ép it e tt t ö 1 té s e k közti levezetés e.“ Ezen szabályozási rendszer keresztül vitelénél előforduló munkák minőségre nézve, a szorosabb értelemben vett folyó vagyinkább mede r sza bályozási; és tisztán ármente- sitési építkezésekre oszlanak. A meder szabályozási építkezések célja, a folyó viz tömeg erejét azon fokra emelni, melyre az magától is kifejlődött volna, ha természetes vagy mesterséges akadályok által nem gá- toltatik. Az ide vonatkozó munkák állanak tehát. a) A medernek a völgy legnagyobb esetü vonalán vezetéséből; miután mint fentebb láttuk, a sebességnek s igy a viz tömeg hatásának, egyik tényezője az eset. E célból a meder kanyarói átmetszések által levágandók. b) A viz tömegnek az előbb leirt mederben egyesítéséből; mi végett minden fokok és mellék kitörések elzárandók, a hol pedig a most említett elágasás folytán élet erős meder hiányzik, ez hosz- szabb csatorna ásás által elő állítandó. c) Az igy megállapított folyó mederből, minden folyási akadályoknak, — minők a szűk hid nyilasok, fenék gátok, a mederbe hullott tárgyak stb. eltávolításából. d) Olyan helyeken, hol a partok folytonos szak- gatása, s igy a medernek túlságos kiszélesedése következtében, a fenék felcsapoltatik, a meder keresztszelvényének a szabványos méretekre visszavezetéséből, mi által a viz elvesztett ereje helyreállitatván, a fenék iszapja ki fog tisztittatni. e) Végre minden oly építkezésekből, melyek részint az iszap képződés, részint a partszakadások elhárítására vagy megakádályozasára szolgálnak. r Ar mentesítési épitkezések alatt, tulajdonképen az oly alacsonyabb helyeknek töltések általi megvédését értjük, hol a víztömeg, dacára a fentebb vázolt s erejét fokozó szabályozási építkezéseknek, nem képes oly medret elő állítani, mely szükséges volna az egész víztömeg befogadására. A védtóltések felállításánál arra kell ügyelni, hogy a helyzeti kérülményekhez képest, az egymással átellenben fekvő töltés vonalak közti tér elég nagy legyen, a földszin felett elfolyandó, es- hetöleg legnagyobb viztömeg levezetésére, a töltés teste a kitartandó viznyomásnak megfelelő szilárdsággal bírjon; végre a vonal iránya úgy vezettessék, hogy a mennyire lehet az egyenes vizroham- tól megkímélve legyen, s a két átelleni vonal egyenközüségét megtartsa. — Ez utóbbi körülményre különös gond forditandó, mert ha a töltés közökben hirteleni változások fordulnak elő, ezek a tiszta viz nyugodt lefolyását is nagy mértékben zavarják, de különösen veszélyesek jégzajlás alkalmával, a menyiben a szélesebb felületen képződött jég, egyszerre szükebb nyílásba sodortatva megtorlódik, s sokszor a töltések átözönlését s keresztül szakítását okozza. Az ármentesitési munkálatokhoz sorozhatók még a töltések által bezárt területeken összegyűlő eső-
