Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-04-23 / 33. szám
gel pedig Kis Lajos nevű szabólegény akasztotta fel magát. Körös-Ladáuyban Steszer Szidónia kisasszonyt a napokban jegyzé el Zámbelli Rezső. Szerdán este felé a városház-utcán egy szekeres oly eszeveszett rohammal hajtott végig, hogy egy épen átmenőt annyira legázolt, mikép az önerejéből képtelen volt felkelni. A városház előtt ácsorgó két hajdú egész nyugalommal nézte végig a jelenetet, melyben valami versenyfutás-félét fedezett fel erős ideájuk. Bámulatukból a szerencsétlen jajveszéklóse is alig volt képes magukhoz téríteni, midőn már a szekér szemeik elöl eltűnt. Vasúti vonat vízben. Csongrádmegye főispánja a horgasi és szegedi földeket megvédendő, nagy töltést emeltetett. De a viz most annyira megakadt, hogy a vasúti töltést is mintegy 60 öl- nyire elborította. A Szabadka felől jövő személy- vonat közelebb mitsem tudván erről, csak akkor vette észre a veszedelmet, midőn már nem lőhetett visszatérni. Szerencsésen is áthatolt a vizen, de mire keresztül ért, a gépben a viz a tüzet eloltván, szépen megállt. Az alföldi társaság kártérítési pert indít, mivel a vasúti töltés meg van ron gálva. _________ f NY ÁRY PÁL A fővárost pénteken azon szomorú hir töltötte be, hogy Nyáry Pál Pestmegye ráckevei kerület országgyűlési képviselője meghalt. — A Dunaparton levő Stein-ház negyedik emeletéről leugorván szörnyet halt. — A boldogult politikai szereplése annyira ismert, s fáradhatlan buzgalmu működése kölönösen 48—49-ben, s a legutóbbi időkben is oly áta- Iánosan méltányolt volt, hogy az elhunyta feletti fájdalomban őszintén osztozunk. Vegyes hírek. Ormós Zsigmond. Temesmegye ujonan kinevezett főispánjának, Ormós Zzigmond urnák életrajzát közli a „Pesti Napló.“ Ormós Zsigmond született 1813-ik évi febr. hó 21-én Pécskán Aradme- gyében. Iskoláit Temesvárott, Szegeden és Nagy- Váradon tanulta. Ifjúsága éveire esik Vukovics Sebövei kötött szoros barátsága. A jogi tanfolyamot végezvén 1834-dik évben Vukovicscsal együtt mint Temesvármegye közgyűlésében megválasztott Írnok — Pozsonyba az országgyűlésre ment. 1835-ben tiszteletbeli aljegyzőnek lön kinevezve, a midőn mint 21 éves ilju először is Lonovics József akkori csanádi püspök szónoklatára mondott cáfolatot a „szólásszabadságon ejtett sérelem“ miatt. A nagytekintélyű s nem kisebb tudományu főpap figyelmét magára vonta az ifjú, ki cáfolatában, — minden sértő kifejezés nélkül — ellenérvekkel igyekezett megdönteni a derék főpap állításait, ki az időben mint püspök és tudományos férfi, a kormánypárt egyik legkitűnőbb tagja volt 1839-ben fizetéses aljegyzővé, 1842-ik évben főszolgabíróvá s ugyanezen évben a ritbergi választókerületben országgyűlési képviselőnek megválasztatott, ez utóbbi állásáról azonban lemondott. 1849-ik évben hosz- szabb bujdosás után elfogatván, Temesvárra hozatott s vasban töltendő 5 évi várfogságra ítéltetett. Kiszabadulása után többször lévén megmotozás kellemetlenségeinek kitéve, eltökélé magát búcsút venni Bánáttól; ez időre esik német- és olaszországi utazása. Ez idő alatt foglalkozott ö kedvenc tárgyával : a művészettel, jóllehet az irodalom terén már jóval előbb önálló termékekkel jelent meg. Kisebb cikkei a „Rajzolatok“, „Jelenkor“, „Erdélyi hiradó“, „Pesti hírlap“ cimü lapok- és folyóiratokban jelentek meg. Onállólag nyomtatásban megjelent a „Véres bosszú“ cimü regénye 1841- ben, melyben a zsidók emancipátioja mellett küzd. „Bujdosó lengyel“ cimü beszélye a „Remény“-ben. „Banya sziklája“ „Piatra Babi“ czimü regényes korrajza 1858. „Adatok a művészet történetéhez“, „Utazási emlékek,“ 6 kötet. A magyar tudományos akadémia által tagul megválasztatván, 1862-dik évi junius 16-án tartott székfoglalása alkalmából Cornélius Péter életrajzát olvasta fel, mely önálló füzetben is megjelent; ugyanazon évben jelent meg tőle: „A Széchenyi szobor és a szobrászat realizmusa.“ 1864-ben „A herceg Eszterházi képtár történelmi leírása.“ 1867-ben „Urbinoi Santi Rafael“ cimü munkája 1861 -dik évben megyei főjegyzőnek választatván meg, ugyanazon évben még az összes tisztviselői karral együtt, ö is lemondott állásáról. 1865-ben, mint megyebizottmányi tag, a középponti választmány elnökének lön megválasztva, 1866-ik évben pedig február hóban első alispánnak kineveztetett, majd az 1867-ik évi tisztuji- tás alkalmával 1-sö alispánnak egyhangúlag megválasztatott. Ormós kineveztetése Temesmegyében nagy megelégedést keltett s nekünk mondanunk sem kell, hogy ama cikkben, melyben a „Reform“ az uj főispánokat rosszul választottaknak mondta, Ormós ur a kevés kivétel közzé volt számítva. Az uj főispán ur közelébb érkezett Pestre s csak három hét múlva tartja föispáni beiktatását, mely alkalommal a temesváriak ünnepélyt rendeznek tiszteletére. A megye e hó 24-én rendkívüli bizottmá- nyi ülést tart a beiktatási ünnepély mikénti rendezése ügyében. Csávolszky Lajos az „Ellenőr“ főmunkatársa huzamosb idő óta Berlinben tartózkodván, igen érdekes tudósításokat közöl onnan nevezett lap hasábjain, — igy egy april 17-ki levelében a többi közt írja: Különös, hogy itt Moltke iránt aránylag sokkal kevesebb figyelemmel és érdeklődéssel viseltetik a nép, mint Bismark iránt. Ha szép idő van, mindketten gyalog mennek haza a parlamentből, s inig a sovány, kiszáradt öreg Moltke mindig magánosán kullog hazafelé, Bismarck kiváncsi nagy néptömegtől kisérve úgy tiinik fel, mint egy üstökös. Midőn Bismarck a parlamentbe lép, az elnök fölemelkedik helyéről és üdvözli, Moltket észre sem veszi senki. A parlamentben a királyi család -— egyik vagy másik tagja által — minden nap képviselve van — tudniillik a karzaton. A régi emlegetett győzelmi és bevonulási ünnepély — bár az eddigi számításokat a legújabb párisi események kissé megzavarták — május végén vagy legfeljebb junius elején mégis megfog tartatni. A várostanács már is nagyszerű intézkedéseket tesz. A königgrätzi utón a brandenburgi kapunál és a hársfák alatt 20,000 ember számára tribünök emeltetnek. Tegnapelőtt a király és királyné az operai színházban egy hangverseny alkalmával nagy ovati- ókkal fogadtattak. A mint megláttam e két arcot, azt olvastam le róluk, hogy a királyné nagyon bus- kedélyü, mig a király tökéletesen megelégedett; arca majd kicsattan az örömtől. Itt beszélik, hogy a királyné kissé babonás, rósz sejtelmek gyötrik a nagy győzelmek óta. Háború előtt sokkal nyu- gottabbnak látszott, mint most. A Franciaországból hazatérő porosz katonák különös pénzdarabokat hoznak magukkal, melyek ott forgalomban vannak. A pénz egyik felén az eddigi felírás helyett: empire francais — vámpír fran- cais áll; a sas helyét vámpír foglalja el a következő dátummal: Dec. 2. 1850 — szept. 2. 1870. A pénz másik felén a császár feje van, nyaka körül egy kötéllel; aláírva : Napoleon traitre. A Fertő vize folyton gyűl, úgy hogy már csak 4—5 láb hiányzik a régi viztiikörhöz, s most ismét viz alatt vannak azok a poros földek, melyek miatt a kiszáradás után többféle igényt támasztottak. A Hansággal együtt már 200,000 hold lett használhatóvá, s a legpompásabb legelők, kaszálók és szántóföldek kerültek ki a Fértöböl s az ügyvédek, törvényszékek és Ítélőtáblák a partjog kérdéséből származott tömérdek érdekes pert kaptak kezükhöz. Kis városok mint Ruszt, a tó kiszáradása folytán óriási terület-növekedést nyertek s a pesti földesurak : Eszterházy herceg, Albrecht főherceg, a Széchenyiek, Sopron városa mind nevezetes területeket nyertek. A tó 1865. augustusiéi 1870-ig száraz volt, nyájak legeltek a legelőkön, gyümölcskertek már gyümölcsöket kezdtek teremni, telepitvények keletkeztek, s igy Albrecht főherceg birtokán Uj-Mexikó támadt. De végre eljött az esödus 1870. év. Columbus arcképe. Egy közelebb Londonban tartott képárverezésnél Amerika fölfedezöjének olajfestemény arcképét adták el 50 guine-ért. A kép Margit, a németalföldi kormányzónö számára festetett s 1590-ben került Angolországba. Irving „Columbus élete“ cimü munkájában többször van róla említés téve. A Vezúv még egyre hallatja dörgő moraját, hanem tüzet most nem hány. Minden oldalról utasok érkeznek vidékére s ezek nap közben ellepik északi hátát, melyen a lávaömlés legbővebb volt és most tudományos expeditiók tárgyát képezik. Yanke végrendelet. Egy mássá chussetsi kalapos, Sol Sanborn de Medford végrendeletében testét Agassez orvostanárnak hagyományozza, hogy csontváza a leginüvésziebben összeállitassék s a harwadi egyetem bonctani múzeumába helyeztessék, bőréből pedig két dob készíttessék barátjának, War- ran nevű cohasseti dobosnak számára, ki e két dobon minden év junius 17-én kora hajnalban a „Jan- kee Doodle“ nemzeti dalt verje a bunker’shilli emlékoszlop előtt. Végül kivánja, hogy testének egyéb használhatatlan részei „termékenyítő anyagul alkalmaztassanak egy amerikai tölgyfa számára, mely valamely országút mellé ültetve, a fáradt utasoknak nyugvó, az ártatlan gyermekeknek pedig játszó helyet szolgáltasson ágainak hűvös árnya alatt.“ Gazdászat, ipar és kereskedelem. A békésmegyei gazd. egylet megyénk gazdaközönségének figyelmét a következőkre hívja fel: 1. Temesvárott f. é. sept. 6, oct. 4-én erdő- és mezőgazdasági, müipar és ipar kiállítás fog tartatni, melyre a bejelentésnek f. évi aug. 6-áig kell megtörténni. A kiállítás közelebbi részleteit a Rendezőség hírlapok utján fogja közzétenni. — Kétségtelen dolog lévén, hogy a kiállítások mindennemű ipar felvirágozásának erős tényező s hogy hazánkban ily hathatós tényezőkre kiváló szükség van : gazd. egyletünk megyénk gazdáit és iparosait a fenebbi kiállításban való tettleges élénk részvétre felhívja. 2. A földmivelési ministerium a múlt évben Pesten tartott orsz. sajt és túrókiállitás folytán a következő buzditó felhívást intézte gazd. egyleteinkhez, melyet az utóbbi teljes hozzájárulással bocsát megyénk gazdaközönségének megfigyelése alá: „A szarvasmarhatenyésztés felvirágzásának egyik fő akadályát képezi az országban azon körülmény, hogy a tej, mely a hús vonó erő mellett a szarvasmarhatenyésztés fő productumát képezné, az ország legnagyobb részében csak igen nehezen értékesíthető és ennek következtében a marhatenyésztés egyik föjövedelmező ágát kénytelen nélkülözni.“ „Ezen hátrányos állapot orvoslása céljából tavaly Pesten tartott orsz. sajt és túrókiállitás azon meggyőződést keltette, hogy ezen cikkeknek a kereskedelem körébe vonása volna azon utak egyike, melyeken az ország tejtermelése jövedelmezővé tétethetnék.“ „Más országokban célszerű intézményeknek bizonyultak a sajtkészitö társulatok. Ezeknek kétféle neme létezik. A tehéntulajdonosok szerződésileg megállapított bizonyos áron egy vállalkozónak a tejet szállítják, ki a sajtkészitést és eladást saját hasznára űzi, — vagy egy társulati szerződés alapján bizonyos számú tehén tulajdonosai társulattá alakulnak s á tehenek után naponként összekerülő tejet együttesen, a társulat közös költségén és közös nyereségre a társulat által alkalmazott egyének által dolgoztatják fel sajttá.“ „Egy ily társulat legelső feladata egy ügyes sajtos félfogadása. Ilyent eleinte onnan keilend
