Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-04-23 / 33. szám

Harmadik évfolyam.

33-ik szám.

Gyula április 23-kán 1871.

Szerkesztőségi iroda,

hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám.

Kiadó hivatal:

Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők.

BÉKÉS

Megjelen

hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön.

Előfizetési feltételek:

POLITIKAI ÉS VE&YES TARTALMÚ KÖZLÖNY. I EeC££ ££■*

Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr.

lézlratolc nem Icülűetnelc viasza,.

egesz evre fél „ negyed „

A községi törvény.

IV.

A 121. § szerint a nagybirtokosok nem képtelenek azon községi költségekhez járulni, melyek a földbirtok érdekében tétetnek, ha a költségeket saját biztonságukra igénybe nem veszik.

Először kérdés, mi értetik törvényesen nagy birtok alatt? A birtok természete, vagy területe határozza-e meg e fogalmat? Ha természete akkor ez alatt a volt földesúri birtokok értethetnek. De hát ha e birtokok idő folytán, eladás vagy örökösödés utján apró részletekre elosztanak, vagy már el is oszlottak? Mindig nagybirtokoknak fognak neveztetni? Vagy, ha a birtok nagyságát a terület határozza meg; — ha valaki jobbágy telkeket, vagy legelő illetményeket commarsált, azért hogy azok eredetileg kisparaszt telkek voltak, mindig a kis birtok nevét viselik ? Ezt a törvény nem magyarázza meg, pedig kivánatos, hogy a törvény világos legyen, mely lehetőleg minden magyarázatot kizárjon.

Második kérdés: mik azon földre kivetett községi költségek, melyekre nézve a nagybirtok tulajdonosa nem érdekeltetik ? Ha az, a községi ménlovak tartása, akkor méltányos, hogy az e költségekhez ne járuljon. De ha az alatt minden községi elöljáró és cseléd értetik, mezei rendőrség, közlekedési utak fentartása, katonatartás, szegénységi ügy, — akkor, kivált ha az illető

nagybirtokos a községben nem lakik, ha ott háza nincs, szépkeveset, vagy végre semmit se fog a községi pénztárba fizetni. O előlegesen, hacsak tőle függ, határozottan azt mondhatja, hogy a községi admi- nistrátio ez vagy amaz ágát igénybe venni nem óhajtja. Kire van bízva azon különben igazságos elv alapján: „ki mennyi hasznot húz a községből, oly mértékben járuljon annak fentartási költségéhez“ — a kérdésessé vállbató ügyet, a nagybirtokos, s a község között elintézni?

Ebből azonban még egy következetlenség is származhatik. — Ugyanis, a virilis szavazat argumentációja romba dűl, mihelyt egy nagybirtokos, állami adója alapján válik természetes tagjává a községi képviseletnek, hogy ha e mellett, községi adóba nem legtöbbet, sőt tán épen semmit sem fizet.

Virilis szavazat alapján községi képviselőnek tulajdonkép csakis annak kellene lenni, ki nem legtöbb állami, de legtöbb községi adót fizet.

A 25-ös bizottság keddi ülésében, Csengeri A. meghagyni javasolja a mostani szervezetet bizonyos módosításokkal, hogy t. i. legyenek a mostani törvényszékek királyi bírságokká, emeltessenek a fizetések, a városoktól vétessenek el a törvényszékek stb. . . Ennek ellenében Ghyczy Kálmán azt indítványozta, hogy félretétetvón a 25-ös bizottság eddigi megállapodásai, térjen vissza az

eredeti ministeri javaslathoz. Az igazságügyminis- ter ellenben azt inditványozta, — hogy megállapittatván a törvényszékek helyei, a járásbíróságok megállapítása a ministerre bízassák. — Negyedfél óráig tartott vita után — Ghyczy indítványa elesvén, abban történt megállapodás, hogy a bizottság revideálja saját munkálatát, tekintetbe véve, hogy a minister által korábban előterjesztett s a bizottság által eddig irányadóul elfogadott, az illetőségre vonatkozó pontozatok (járásbiró Ítél 5000 frt és 50 holdig) többé fenn nem tarthatók s a székhelyekre nézve a bejött kérvények s megyei felterjesztések figyelembe veendők. A miniszter abbeli indítványa, melyet utóbb Csengeri is elfogadott, hogy ö rá bizassék a járásbiróságok meghatározása, mint formulázandó indítvány fog holnap megvitatni.

A szerdai ülésben Kézsmárky József előterjesztette az igazságügyminister tegnap tett indítványát. E szerint egyedül a törvényszékek kerületeinek megállapítása is a ministerre lett volna bízandó, valamint a járásbiróságok körül való egész intézkedés. Két év múlva statistikai adatokat terjesztett volna elő a minister az addigi eredményekről, azokkal indokolván a netalán szükségessé lett változtatásokat. Rövid vita után, 11 szavazat 10 ellen megbukott; minek folytán hozzáfogott a bizott- tág saját korábbi munkálatának revisiojához, az előadandó kérvények nyomán.

A többi előadók nem fejezvén be munkálatukat, Erdély vétetett fel legelöl. Papp Lajos előadta a törvényhatóságok nézeteit pártoló felterjesztését, melyeknek figyelembe vételével történt a megállapodás.

Nézetek.

a folyók szabályozására s az árterületek ármen- tesitésére nézve ajánlott különböző módozatokról, s különösen azon elvekről, melyek szerint lesz végre hajtandó a Körös-Berettyó folyók szabályozása, s árterületeik biztosítása, — tekintettel a már kész építményekre.

Bodoky Lajostól.

(Folytatás.)

A levezetés módjából látható, hogy e szám sem tarthat feltétlen hitelre igényt, de azt hiszem, nagyon megközeliti a valót, s csakis tájékozásul szolgálandó számításainknál, alapul mindenesetre felvehető.

Ezen víztömegből az egyesült Körösök 35 öl kö- épszólességü s 15 láb középmélységü medrén Gyo- ma körül, hol a vizszin esete a terveit kiegyene- sités után 100 ölenként 4 vonal leend, a fentebb ismertetett képlet szerint le fog folyni másodpercenként, 3lol22?íooooo középsebességgel 9488% köb Iák viztömeg, mit áz összes víztömegből levonva, marad azon vízmennyiség 22.011%, vagy kerekszámban 22.000 köb láb, melyet másodpercenként a hegyek közt vissza kell tartanunk, ha azt akarjuk, hogy a viz a középmagosságu partokra ki ne törjön.

Ha feltesszük, hogy — az építkezés költségeiben történendő minél nagyobb megtakarítást tekintve — a zárgátakat a hegynek oly lejtőjén épitjük, mely minden 25 ölre egy ölet esik, a másodpercenkénti vízmennyiség felfogására, a gátnál 4 öl viz mélység mellett 220%i0o-2i6 — % öl gát s igy tiz napi áradás feleslegének felfogására 0,5. 60. 60. 24. 10. rr 432.000° zr 108 f. mértföld kőfal, vagy gát lenne szükséges, melynek tömege — ha minden ragasz nélkül terméskövekből rakatik — 2° korona szélesség s elöl-hátul 2-ös rézsű mellett —

432.000 (2 -J- 8) 4 zz 17.280.000 köb ölet tenne.

Hogy ezen számok ugyanazok maradnak valamely viz szerkezetben akár egy helyen, akár számtalan apróbb patakoknál történik is az építkezés, az természetes.

Ezen szabályozási módszer pártolói leginkább arra támaszkodnak, miszerint vannak a hegyek közt oly nagy kiterjedésű mély katlanok, melyeknek szája csekély költséggel elzárható; nem tudom vannak-e mindenütt ilyenek? de ha vannak is, annyi mindenesetre áll, hogy oly katlan, mely csekély költséggel elzárható, csak csekély víztömeget tarthat vissza, a nagy terjedelmű katlanoknak a szája is hosszú, meglehet, hogy rövidebb gáttal több vizet feltarthatunk, de akkor a gátnak mindenesetre sokkal magasabbnak s igy tömegesebbnek kell lenni, mihez még a hegy oldalán szétszórtan lefutó viz összeterelési munkáját is számítva, igen közel járnánk a fentebbi munkameny- nyiséghez.

A zárgátakon kívül épen úgy végre kell még hajtanunk a mederkiegyenesitést mint különben, s a középföldszin magosságán alól eső területeken védtöltéseket is kell építenünk, mely építkezési költségeket neveli még a fentebbi számítás szerint örökös vízmedencéül elfoglalt 36,000 holdnyi terület kisajátítási költsége is.

És ezen óriási munkának mi lenne eredménye ? az, hogy a töltések közé nem vett területek, ha az áradásnak 10 napon túl tetszenék tartani, széliére elárasztatnának.

Lehet, hogy ezen zárgát-rendszert sokan még a terveit töltések felépítése mellett is keresztül akarnák vinni; ez esetben — ha feltesszük, miszerint a terveit töltések 22000 köb lábnyi vízmennyiségnek felelnek meg, zárgátok által másodpercenként csak 9500 köb láb viztömeg lenne visszatartandó, mely természetesen az előbbi kiszámitásnál felvett körülmények közt az előbbi költségeknek csak 45%-át igényelné.

Ily roppant áldozatok hozatalára alig hiszem, hogy hajlandók lennének az érdekeltek, kivált miután a siker igy sincs jobban biztosítva, mint az eddig követett szabályozási eljárások szerint.

II. A víztömegeknek tö;bb külön med- rekbeni levezetése.

Valamely folyónál a viz-elágaztatásnak csak úgy