Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-01-12 / 4. szám

A népiskolai közoktatás állapotáról 1870-ben. A közoktatásügyi minister törvény értelmében kötelezve lévén a népnevelés állapotáról jelentést tenni, azt a következőkben terjeszti elő : tekintettel 1. népiskolai közoktatásunk tényleges állapotára 11,903 községből beérkezett adatok szerint — 83 községtől hiányzanak az adatok — tanköteles gyermek van (6—15 éves korig) 2.284,741, s igy a tankötelezettek száma az összes lakosságnak 17. 27 százalékát képezi. Azonban az említett tanköte­lesek közül összesen 1.152,115 gyermek, s igy át­lag a tanköteleseknek 48. 15-ja jár tényleg isko­lába, e szerint 1.132,636 gyermek marad iskolázat­lanul. A 11,903 község közül 1,712-ben nincs sem­mi iskola. Az összes iskolák száma 13,798. Az egész országban van 17,792 tanító. Törvény értelmében egy tanító 80 gyermeknél többet nem tanithat, a létezőkön felül szükséges még 10,767 tanító csak a fönt kimutatott tankötelesek oktatására. Az isko­lába nem járó tankötelesek oktatására pedig a lé­tezőkön felül még 13,683 tanító szükségeltetnék. Tanitókópezde van összesen 50, .36 felekezeti, 14 állami. A tanítók fizetése átlag Magyarországban 208 frt 87 kr. Erdélyben 120 frt 47 kr. 2) Népiskolai közoktatásunk legfőbb hiányai s haladásának legnagyobb akadályai: a) a létező is­koláknak a tankötelesekhez mérten elégtelen lét­száma és a célszerű iskola-épületeknek nagy hiá­nya. Különösen Vas- és Biharmegye szenved e szük­ségben. b) A képzett tanítók hiánya. c) A népnevelésre fordított anyagi erő elégte­lensége. d) a sok helyt tapasztalható részvétlenség s közönyösség. e) A vallásfelekezeti féltékenység által keltett izgatások. f) A tanfelügyelők csekély száma. Az Endrödön felállítandó vasárnapi ismétlő-iskola tervirata. A megyénkbeli tanügyi mozgalmak egyik ör- vendetesebb jeleként constatálhatjuk azon elisme­résre méltó törekvést, mely szerint Endrödön egy vasárnapi ismétlő-iskola felállításán buzgólkodnak. Endrödi tudósítónk szívességéből közöljük az erre vonatkozó tervirat főbb pontjait, azon hitben, hogy a tény megyénk többi községeinek is vonzó pél­dául fog szolgálni. íme a tervezet főbb pontjai: I. Minthogy a népiskolai közoktatás tárgyában hozott törvény cikkely 1-sö, 48-ik §. 2-ik pontja és az 50. §. szerint okvetetlenül köteleztetnek a községek közvetett és közvetlen elöljárói a csa­ládapákat, gyámokat és iparos mestereket oda szo­rítani, miszerint 12—lő éves gyermekeiket, gyá- moltjaikat és tanulóikat (inasokat) az ismétlő-iskolá­ba járassák; ennélfogva II. A XXXVIII-ik törvénycikk 52. szakaszának 2-ik bekezdése érvényesittetik mind télen, mind nyáron át vasárnaponkénti 3 óráig tartó előadással j több órai előadást a helyi és személyi viszonyok, anyagi s egyéb körülmények nem engedvén meg. III. A népoktatási törvény 30. §-a lehetőségig érvényesittetik; a 32. §. szintén kezdeményeztetik; a 31. §. a szükséghez képest alkalmaztatik. IV. A XXXVIII, t. c. 55-ik §-hoz képest elö- adatni fognak : a) Az írás és olvasás, b) A fej­beli és számjegyekkel való számolás gyakorlati számításaikkal, a hazai mértékek és pénznemek smertetésével; c) a közéletben előforduló gyako­ribb Írási fogalmazványok (az anyanyelv és mon­dattan lényegesebb részleteivel tartalmas-röviden) d) honisme és hazai történet némi átalános földirat- és történelemmel összekötve; e) termény- és ter­mészetrajz, valamint a természettan elemei külö­nös tekintettel a vidékünköni életmódra, földműve­lésre és a hazai iparra; f) gyakorlati útmutatások a szölömivelés és kertészet köréből; g) honpolgá- ri-tan, vagyis a polgári főbb jogok és kötelessé­gek tanulmányozása röviden és jól; végül — hogy ha úgy esik ki — testgyakorlat és éneklés elemei. V. A békés-endrödi vasárnapi ismétlő-iskola lé­tesítésének kezdeményezését a helybeli t. cimü 3 céh foganatositandja, hogy ők mint iparosok — kiktől sebesen haladó korunk, mint világlátott, so- katpróbált és messzeföldet járt egyénektől többet méltányosan követel és joggal vár! — az iparos pályán kezdő ifjonc és ifjú nemzedéket lehetőségig a kor hasznos és üdvös műveltségi színvonalára emeljék a helyi kuszáit viszonyok és körülmények­hez képest — az által : hogy minden céhbeli iparos mestert, kinek ta­nulója van, köteleznek a törvény erejénél fogva arra, miszerint az illető az ö tanulóját annak ki­szabott idejében pontosan és hü felügyelet mellett küldje az ismétlő iskolába; az ezzel ellenkezőkre a XXXVIII, t. cikkely 4-ik §-át alkalmazván szi­gorú részrehajlás nélkül; hogy ugyanazon t. cik­kely 30 és 31-ik §§-a három céh házipénztára ál­tal léptettetik életbe; — hogy a három céh nép­nevelési társulattá alakul a XXXVIII. t. cik­kely IV-ik fejezetének 16-ik §. b) pontja és a 17. §. szerint; — hogy okvetlenül foganatba veszi a 21. §. nyújtotta előnyöket; — hogy a három céh­ből ekként megalakult népnevelési társulat iskolaszék-féle bizottságot választ, melyre — az időszerinti céhbiztos elnöklete alatt — bízatni fog­nak a teendők. Ezen bizottság tekintélyének eme­lésére a népnevelési társulat tiszt, tagokat is vá- laszthatand. Maga fölötti hatóságul a XXXVIII. t. cikkely VI. fejezet 80. §-hoz képest a tankerületi tek. iskolatanácsot és a tanfelügyelő kir. tanácsos ur ö nagyságát ismeri el. VI. Az ismétlő iskolákban az előadásokat a hely­beli néptanodai tanító urak sziveskedendnek meg­tartani, egyelőre minden dij nélkül. VII. Ezen békés-endrödi népnevelési társulatba beállhatnak egyéb helybeli vagy vidéki egyének is; arányosan viselvén a terhet és nyervén meg az előnyöket. VIII. Ezen t e r v i r a t tudomás vételül a XXXVIII. törvénycikkely b) pontja szerint a magas m. kir. kormány nagy méltóságú szakministeriumának a ke­rületi tanfelügyelő és kir. tanácsos ur ö nagysága által bejelentetvén, — az ismétlő-iskola az 1871-ki tavaszi idénnyel kezdetét veendi. Több iparos felhívására tervezi Bállá Mátyás, oki. elemi néptanodai és rendkívüli gazd. tanfolya­mot hallgatott tanító. Levelezés. Szarvas január. 5. 1871. Az uj-évhez kötözött sok szép remény közzül úgy látszik ez uj-évvel — j elveiből ítélve — igen ke­vésnek teljesültét remélhetjük városunk érdekeit illetőleg. — Egyik életkérdésünk a törvényszék, ma már csak szelíd álomképpé vált, melynek valót­lanságát rejtjük ugyan; de mind a mellett szomor- kodva válunk meg tőle. Egy derék indítvány vá­rosunk egyik tevékeny férfiától Plavetz György bizottmányi tagtól meglehetősen felvillanyoza ugyan a bágyadtabb kedélyeket; de dacára annak, hogy a megyei bizottmányi gyűlés pártfogólagos föllépé­sének Ígéretét adá, — tekintve alapjában Hoff­mann elfogadott tervezetét, mely a megyék terüle­ti épségének szemelőtt tartása mellett a központok számát szigorúan a népességhez arányitja, — re­ményünk szerintem csak is jámbor remény marad. Hát a rendezett tanács ! Meddig kell még tespednünk ebben a lajhársze- rü semmit tevésben, — vagy mikorára rázzuk le nyakunkról azon számos „abderai“ főt, melyeket a pipafüst már tökéletesen használhatlanná tett a gondolkozásra. Jelen voltunk a folyó év 1-én véghezment biró- választásnál. Maradtak leginkább azok a kik vol­tak, Arnóczky bírónak, — Klenk törvénybirónak, — s tesznek bizonyára ismét annyit a mennyit tet­tek, t. i. egy csomó malitiát, egyebet semmit. Ismerjük őket! Klenk törvénybiró a választás­nál is kimutatta foga fehérít, — midőn merő ér­dek bosszúból egy a szavazó terembe kíváncsiság­ból betekintett intelligens és tevékeny férfiút arcát­lan módon — bujtogatással vádolva — megtáma­dott. Miért?—'Mert ezen úri ember mi mindenkinek szabadságában áll, a „Polgári körben“ az intelli- gentia jelöltje Janurik érdekében egy szervező con- ferenciát hivott össze. S ő tán a kaptafa mellett csirizét gyártott a vá­lasztási mozgalmak előtt ?.. Bár úgy tett volna ; de korántsem, sőt népszerűségét és megválasztatá­sát a legravaszabb módokon biztositá. — Ezen férfiú volt az ki a presbiteriális gyűlésen nem átallotta azon indítványt tenni miszerint e testületből — a szo- kás-jog ellenére — a tanitók rekesztessenek ki, — mert különben minduntalan érdekeikkel kell foglalkoznia. O volt az, ki a tanitók számát is so­kallta, — mert tán szerinte a csizma öntést nélkü­lük is elsajátithatni. Szóval ezen férfiúnak min­den tekintetéből minden szavából az intelligens elemek iránti engesztelhetetlen gyűlölete ri ki, — s mint ilyent csak is oly nép választhat elöljárójá­nak, mint a mienk, mely a szájaskodás előtt min­dég fejet hajtott, — s választásainál főkép a „bun­dát“ tekinti. Inter vaccas, bős est abbas. — Üljön be hát ö is biró urammal abba a szép tanácsterem­be, s melengesse továbbá is meleg bundájával sze­retett népe gyöngéit. Mi pedig szomorúan beláthatjuk, hogy ellenük­ben jó ideig hiában küzdünk. Népünk hasonlít a tengerhez, mely óvja a keblében ki fejtett ször­nyeket ; de, ha egy felette élő nemes céljainak esz­közéül kívánja felhasználni, vajmi ritkán adja meg magát, — akaratán és ellenszenvén legtöbbször hajótörést szenvednek a legnemesebb célzatok is Érzi hatalmát, méltósága nincs, önérzete sincs; de ez ősziét, ez ezer szájú, ezer karú polyp nagyhatalom — az erő hatalma — s legtöbbször maga a leg­nagyobb zsarnok. Mig e nyers tömeggel az ész fölényét el nem ismertetjük, ne csudálkozzunk botorságain; de egy­szersmind necsak puszta szánalmat, — hanem acél erélyt alkalmazzunk irányában. A szánalom nem tériti magába, az erély félelem teljes tiszteletre kész- ti, s e gyökérből nő ki a legszebb összhang, mely oly irigyletesen tapasztalható a végcéluk felé kö­zelebb álló államok polgársága közt. Adja isten, hogy az ősi előítéleteket mielébb kop­tassa el az idő vasfoga, — s ama láthatatlan; de hatalmas védnöke az igaz és jótékonyan ható esz­méknek, melyet korszellemnek nevezünk, — mi elébb hajítsa el magától a belé kapaszkodó káros elemeket — megalapítván epedve óhajtott országát. Sipos Soma. Újdonságok. — A gyulai nöegylet részére özvegy Bara- novics Kálmánná többnemü főzelék féléket adako­zott, a szegények közötti kiosztás végett. — Farsangi készülődések. A helybeli tor­na-egylet bál-bizottsága, úgy halljuk, két táncvi­galom tartását határozta el; egyike ezeknek álar­cos lenne. — Az orosházi ifjúság pedig szintén két táncvigalmat rendez: egyikét január 28-án, másikát február 18-án, mindkettő a francia sebe­sültek javára.-f- A vasárnap megejtett biróválasztásnál a közbizalom a volt bírákra esett. Ha már csak­ugyan a régi kerékvágásban kell maradnunk, ta­lán igy van jobban. Mi különben sok szerencsét kívánunk az újonnan megválasztottaknak, s egy­szersmind eredményezöbb tevékenységet is várunk, mint eddig történt.-+- A viz utóbbi napokban csaknem egy ölet apadt, s a kedvező fagyos idő mellett az apadás folytonos. Azonban kiszámithatlan károkat okozott az egész vidéken, sok helyt a még vontatóban ál­ló gabonát hordta el, a paradicsomi dohánytelepe­sek kenyerüket vesztették a dohány eláztával, s a vidékről folytonosan érkeznek a szomorú hírek, egy Szeghalomról érkezett levélből értesülünk az ottani állapotok nyomoráról. A Körös több helyen kitörvén az egész vidéket elárasztá s egész mért­

Next

/
Thumbnails
Contents