Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-03-30 / 26. szám
sára, mely még mindig törekszik, Páris fölött uralkodhatni. Az úgynevezett kommune és a maire-k közt egyezség éretett el, a melynek folytán ma a községi választások szabadság és igy minden erkölcsi tekintély nélkül valószínűleg meg ejtetnek. A kormány távol maradt az intézkedéstől. Kívánatos, hogy az ország ne nyugtalanittassa magát ez által. London, márc. 27. A „Daily News“ egy párisi sürgönyt közöl e hó 26-ról, mely jelenti: a forradalmi párt diadala teljes; igen nagy többség biztosítva van számára a választásoknál s Saisset és a mairek leköszönése még növeli ez eredményt; a mozgalom a hét folytán minden városban elfog terjesztetni, hogy igy a kormány állása lehetetlenné tétessék. A „Times“ jelenti Párisból: Vinoy tábornok ragaszkodik ahoz, hogy Páris ellen haderővel kell föllépni. Igazgatói jelentés a békésmegyei takarék-pénztár 1870-ik vagy is 7-ik üzlet évének, valamint a hozzátartozó békési és orosházi fiók 2-ik évi üzletének eredményeiről. Tisztelt egyesület! A békésmegyei takarék pénztár 1870-ik vagy is 7-ik üzlet évének, valamint a hozzá tartozó békési és orosházi fiókok 2-ik évi üzletének eredményeiről van szerencsém az igazgató választmány nevében jelentésemet a következőkben terjeszteni elő : Bár még az 1869-ik évben beállott pónzcrisis utóhatása megsem szűnve, az 1870. év közepén kitört francia-porosz háború a tőzsde bizalmatlanságát rendkívüli mérvben fokozta, — a tőkék visz- szatartásával a pénz szűkét erősen nevelte; — bár épen a váratlanul kitört háború folytán az elemi csapások: eső, árviz által nagy részben tönkre ment gabna termés még megmaradhatott, s eladásra készen állott része a közlekedésnek sokszoros (elakadása miatt a külföldre ki nem szállitathatott, — se miatt a termelőktől várt betétek helyett kölcsön kérést, és a benn volt tőkéik rögtönös, és tömeges visszakövetelését kelle tapasztalni; — bár továbbá a tőkéknek betétre buzdítása, illetőleg ben- hagyása tekintetéből, — mint szintén a velünk viszonyban levő pesti nagyobb pénzintézetektől nyert kölcsönök után is a szokottnál jóval nagyobb kamatokat volt kénytelen intézetünk fizetni, — mig más oldalról a kölcsönvevők irányában az intézet a megnyitása óta szokásos kamat lábat megtartotta; annak felemelését óvatosan, kíméletesen, - és szándékosan kikerülte, — se részben a jó alkalmát a kamatláb emelésre felhasználd sok más takarék pénztár üzérkedő példáját követni nem akarta, inkább a máskor terjedelmesebb forgalmat mutató jelzálog kölcsön adást 1870. sept. óta megszüntette; — mindazáltal, ennyi sokféle ellen- hatású viszonyok, és kedvezőtlen körülmények mellett is az 1870-ik óv üzlet végeredménye, ha akár ö n á 11 ó 1 a g, akár az elébbi évekkel egy- behasonlitva, akár végre más takarék pénztárak évi eredményéhez mérve bíráljuk meg, — nem csak kielégítőnek — hanpm kedvezőnek is jogosan mondható. Az 1870 évi üzlet eredményéről részletesen számot adandó : van szerencsém *|. alatt bemutatni a számvizsgáló bizottság jelentését, melyhez kapcsolva van az 1870-ik évi átvizsgált mérleg; ezen mérlegben a békési és orosházi fiók intézetek is benfoglaltatnak. Ezen kimutatás szerint az 1870 évi üzleti összes forgalom.......................................... 3,064,121.52 ugyancsak azaz 1869-ik évben volt 2,446,752.43 eszerint a megelőző évit felülmúlta 617,369.09 az összforgalomból a központra esik..................................................... 2,074,124.11 Békésre.......................................... 767,863.99 Orosházára..................................... 222,133.42 A mi az intézet kezelése alatti összés értékeket illeti, ezek összege volt 1869 végével............................................... 1,239,701.22 1870 végével ............................... 1,439,027.92 és igy az utóbbiban több . . . 199,326.70 a betevők tőkéjének állása volt a tőkésített kamatokkal 1869 végével . . 916,600.05 1870 végével............................... 996,955.34 nö vekedett tehát.............. 80,355.29 A ré szvénytőke 1869 év végén volt........................................ 49,632.50 1870 végével................... 50,000.— szaporodott tehát.............. 367.50 A t artalék töke mely az 1869-ik évben volt............................. 12,592.60 ré szint az év nyereményéből, részint saját kamatai által az 1870 végével emelkedett 17,390.41 nevekedett tehát.............. 4,797.81 Az intézet által kezelt tőkék elhelyezését illetőleg a bemutatott mérleg szerint intézetünk az 1870-ik év végével következő értékeknek volt birtokában. I. Leszámítolt váltókban. 1870. végével ............................... 52 8,600.— 1869. „ ............................... 37 7,213.— +151,387.— II. Jelzálogos kötvényekben. 1870. végével ............................... 43 1,604.— 1869. „ ............................... 35 2,870.— +78,734.— III. Kézi zálogra adott kötvényekben. 1870. végével ............................... 26 ,111.— 1869. „ ............................... 18,306.— +7805.— IV. Különféle érték papírokban. 1870. végével............................... 93,713.47 1869 „ ............................... 30 5,919.7g —212,206.31 V. Különféle számlák követelései. 1870 végével ............................... 31 38.18 VI. A békési fiók-pénztárnál. 1870 végével ............................... 23 6,050.— 1869 „ ............................... 11 5,970.— +120,080.— Az orosházi fiók-pénztárnál 1870 1869 végével ..................................... 73,520.— végével............................................... 24,300. +49,220.— VII. Pénzkészlet 1870. év dec. 31. 46,291.27 Összesen 1,439,027.92 A kimutatott összes töke értékre intézetünk tartozik. I. A részvény tökének . . 50,000.— II. Betéteknek, és tövült kamatoknak 996,955.34 1871. évre előre felvett váltó, jelz. és előleg kamatnak .......................... 10 ,068.70 1869. évi fizetetlen osztaléknak . 496.— Tartaléktökének . . . . 17,390.41 Elsőm. ált. biz t. társaságnak 19,227.04 Nyugdíj alapnak..................... 32 77.16 Készpénz számvitel a békési fiókintézetnél ......................................... 23 6,050 — Az orosházi fiók-intézetnél . . 73,520.— Összesen. 1,406,984.65 mely tartozási öszveget levonva a fent kimutatott meglevő értékből, marad mint az 1870. üzlet évi tiszta haszon 32,043.27 (Vége következik.) Békésvármegye törvényszékénél a martius 27—29-ki tanácsülésekben a következő p. perek adatnak elő: 1033—1871. Lovas András és társainak — L. Csüllög István ellen törvényes osztályrész kiadatása iránt indított pere. — 1101—1871 Borsi Jánosnak — Szabd Erzsébet elleni válópere. 1140—1871. Kovács Antalnak — Sza bó Sára elleni válópere. — 1505—1871 Reök Istvánnak — Grobetti Lujza elleni válópere. Előadd: Novak K. tbiró. 1487—'1871. Túry Ferencnek — Tóth István elleni adóssági pere. Előadó: Igaz K. tbiró. Felhívás a békés s csongrádmegyei néptanító urakhoz. A nagyméltóságü m. kir. vallás és közoktatási minister ur f. évi martius 4-én 4607 sz. a. kibocsátott rendelete által, a hivatalban lévő néptanítók. kiképzése céljából f. é. augustus s September hó napokban egy 6 heti póttanfolyamot határozott az ország több részeiben létesíteni, s ezek közt Békés s Csongrádmegyékre nézve Szeged városában is. Hogy tehát ezt kellő sikerrel eszközölni lehessen, szükséges, hogy e két megye területén működő tanító urak mentül számosabban részt vegyenek e célba vett hasznos tanításokon. Ugyanazért felhívom tisztelettel mindazon tanitó urakat, kiknek erre kedvök van, de különösen azokat kik az 1868. évi XXXVIII-ki törv. cikk 133. §-a szerint erre kötelezve is vannak, hogy f. évi augustus 10-én megkezdendő s September 20-áig tartandó póttanfolyamon megjelenni s az oktatásban részt venni szíveskedjenek. A megjelenő tanitó urak a póttanfolyam alatt fejenkint 50 kr. napidijt húznak, sőt remélni lehet, miszerint Szeged város vendégszerető népe ingyen szállásról is gondoskodand. Felhivom továbbá arra is, miszerint e f. évi áp- ril hó 10-ik napjáig hivatalomnál akár Írásban jelentsék be abbeli szándékukat, kivánnak-e vagy nem e póttanfolyamon megjelenni? — kijelenteni kötelességemben állván, miszerint oly tanitó, ki a fennebb idézett törv. cikk szerint erre kötelezve van s még is ezt mellőzné, államsegélyre nem számíthat. Azon reményt táplálom tehát, hogy a néptanító urak felfogván a kormánynak ez üdvös intézkedéseit, mindent elfognak követni, hogy nem csak saját javuk, hanem a közérdek hasznossága tekintetéből is az alkalmat e pdttanfolyamon részt vehetni mentül számosabban megragad andják. Én pedig szerencsésnek tartandom magamat, ha a t. tanitó uraknak e részben tehetségem szerint segélylyel s útmutatással szolgálhatok. Kelt Szegeden, 1871. évi martius 24. napján. Vadász Manó Békés-Csongrádmegyék tanfelügyelője. Újdonságok. — A legutóbbi mogyebizottmányi közgyűlés, melynek igen sok közérdekű tárgya volt, s melynek megkezdett részletes leírását jövő számunkban fejezzük be — a közbejött két ünnep miatt csak tegnap, e hó 29-én fejeztetett be. — A mál’C. 20-án megtartott műkedvelői előadásról lapunk ma egy heti, 24-ik számában megjelent tárcacikk több oly lényeges hiányban szenved, melyek helyrehozása a szerkesztőség részéről mellőzhetlen kötelesség. így aKirileszkuGyu- 1 a urra vonatkozó bírálat oly kedvezőtlenül szól, hogy az méltányosnak egyátalán nem mondható; említett műkedvelő ur köztudomás szerint nem csak hogy „igyekezett szerepkörének eleget tenni,“ hanem feladatának oly mérvben felelt meg, hogy ez által az est hősei között kiváló helyet vívott ki magának. Jól tudjuk ugyan, hogy Kirileszku urat a mtikedv elöségre korántsem az elismerés szomja, hanem a jótékony cél iránti tekintet vitte, de szemben azon oly kevéssé méltányló bírálattal, csak a megérdemelt elismerésnek vélünk kifejezést adni jelen sorainkkal, abbeli gyanúnkat fejezzük ki, hogy referesünket a kérdéses bírálat megírásakor a méltányosság helyett aligha valami személyes tekintet nem vezérelte. Végül az előadásban szintén dicséretesen közreműködött Uzon Ferenc urat, továbbá a műkedvelők fáradhatlan súgóját Sziber Nándor urat is fel kell még említenünk, mint a kik az előadás sikerére nem keveset tettek, és mint a kiket a jótékony cél érde- kébeni fáradalmaikért szinte elismerés illet. — A kaszinó termei múlt pénteken este kedélyes és sok tekintetben érdekes lakomának volt színhelye, mely sok ideig kellemes benyomásu visz- szaemlékezést fog az illetőkben kelteni. A lakomát megyei tisztviselők s a közgyűlés alkalmából Gyulán tartózkodott bizottmányi tagok rendezték, a szintén körünkben időzött közszeretetben álló főispán, Tomcsányi József ur ö méltósága tiszteletére. A szokásos fel köszöntések sorát Karas- siay István első alispán kezdte meg, éltetve a főispánt, kinek hazafiui s közügyek körüli érdemei ép oly ismeretesek, a mily közszeretetben áll a
