Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-06-12 / 24. szám
kezésük mellett a rendezőség által eszközöltetni fog. — Kelt Békésen jun. 1. 1870. — A rendezőség nevében: Mezei Balázs elnök. — Nyilvános számadás. A békésmegyei gazd. egylet által a f. évben rendezendő lóversenyre folytatólag adakoztak: gr. Aponyi György 5 ar., Göndöcs Benedek 10 fr., Hutiray Imre 5 ft., Schertz József 15 frt., Kopcsák Péter 5 ft., Wieland János 2 ft., Rázel István 3 ft. — (Folytatása következik.) Gerendás junus 1-én 1870. Mokry Sámuel egyl. titk. — A helybeli muzeum részére adakoztak: Dö- mény Lajos ur II. József császár király 1780. évi magyarországi ép ezüst tallérját, és Orgon Sándor ur helybeli gyógyszerész segéd I. Lipót császár király 1671-ik évi magyar ép ezüst pénzét. •—• A külső vásártéren eddig használt honvéd-lövölde a célnak tökéletesen nem felelvén meg, az úgynevezett Galbács-kertben a honvéd-zászlóaljparancsnok- ság intézkedése folytán, egy újabb, a célnak megfelelő lövölde épittetetett fel. Mint illetékes helyről értesülünk, e lövölde a napokban ünnepélyesen megfog nyittatni s ez ünnepélyes megnyitásbani részvétre városunk közönsége a honvédparancsnokság részéről ezennel szívélyesen meghivatik. — Megemlítjük ez alkalommal, hogy az újonnan épitett lövölde a polgári egyének számára is a lövészetben gyakorolás végett mindenkor nyitva áll s hogy ugyanott megfelelő lőfegyverek is rendelkezésre állanak. —■ A csabai lóverseny után megtartott táncvigalom egyike volt a vidéki táncvigalmak legsikerültebbjeinek. Közönség nagy számmal volt; két zenekar (katona és cigány) felváltva játszott, a jó kedv átalános, szép hölgyekben, a bál dúsgazdag volt. Tudósítónk szerint, nagy feladat lenne mindazon hölgyek neveit felsorolni, kik báj és kellem tekintetében egymással mintegy vetélkedni látszottak. Gyenge emlékező tehetsége a szép virágfüzér csak nehány diszét tudta megőrzeni, ezek pedig következők: Vámosy Luiza k. a. Szucsu Irma k. a. Németh Mariska k. a. Gayer Ilka k. a. Lu- binszky k. a. stb. stb. — A rendezőséget kétségkívül sok elismerés illeti a táncvigalom sikere miatt. A szarvasi takarékpénztár igazgatósága részéről megkerestettünk, a nevezett intézet alapszabályainak következő szakasza közzétételére: 114. §. A kamatláb minden betéteire a fenn megállapított maximum t. i. 2000 frtig 5% leend, kivételképen oda módosította, hogy a 3 évi választás hozassák be; ugyan csak ezen gyűlésből kelt végzés folytán az egylet, a magyar orvosok és természet vizsgálók fiumei nagy gyűlésén küldöttségileg képviseltette magát. Szarvasi közgyűlésünk a szellemi munkának s a tagtársak érdekeltségének nagyobb lendületet kivánván adni, felhívta a megyebeli korházi orvosokat, — a közegészségügy figyelemmel kisérhetése szempontjából pedig a megyebeli főorvos és állat-orvos urakat, hogy működési körükből, időről időre közgyűléseinkhez jelentést vagy kimutatást küldeni szíveskedjenek, intézkedés tétetett a Bartnay-féle könyvtár és a magy. orvosok és természet vizsgálók összes gyűlési évkönyvei megszerzésére. A könyv- és pénztárnok urak gyűlésről gyűlésre beterjesztették jelentésöket a könyv- és pénztár állásáról; s mig a könyvtár lassú bár, de folytonos szaporodást mutat, a pénztár helyzete, a tagsági dijjak be nem fizó tese miatt szomorúbb; e tekintetben is intézkedett a szarvasi közgyűlés, névszerinti felhívásban figyelmeztetvén minden hátrányban lévő tagtársat. Ez volna röviden összevonva eredménye másfélév datt három Ízben tartott közgyűlési működésűnknek. Ne ámítsuk magunkat és másokat, mondjuk ki őszintén az igazat és valót. Ha azt akarjuk, hogy egyletünk ne csak névleg, hanem tényleg is létezzék: vajmi sok tenni való vár reánk; ha élni akarunk le kell vetkeznünk a közönyt; mert különben létezésünknek nincs értelme. Az orvos-gyógyszerész egyletekre úgylátszk sokkal fontosabb hivatás vár, mint ezt előre hinni 'ehetett; s ha mi bizonyos hatáskört akarunk egyletünknek biztosítani, elkeli foglalnunk a tért, melyről jogosan hangoztathatjuk óhajainkat, kívánságainkat. A tudomány terén egy határozott munkakör megállapításával s önkénytes^munkálkodással — ha valami ujjat és rendkívülit nemis, de talán gyakorlatilag értékes és figyelemre méltót képesek leszünk felmutatni: a megye közegészségi ügyét figyelemmel kísérhetjük, indítványokkal, s végzésekkel országos érdekű dolgokat kezdeményezhetünk, pártolhatunk vagy diadalra jutni segíthetünk. De szavunknak mindig csak úgy lesz súlya úgy talál az viszhangra — ha saját magunk is, nem kényszerűségből, hanem benső szükségérzetéből fogjuk fel egyletünk hivatását, s mint iiyet töllünk kitelhető módon gyámolitani segítünk. (Vége következik.) azonban a köznevelési és kórházi alapítványi pénzek után az intézet által 6% kamat fog fizettetni. — Az intézet azonban fantartja magának a fent kitett 5% kamatlábat a körülményekhez képest 4. vagy 3%-ra leszálita- ni vagy ismét föllebb emelni. — Ha az intézet a kamatláb leszállítását találna szükségesnek, — akkor azt azon hozzáadással köteles közzétenni, hogy az illetőknek szabadságukban álland betételeiket 3 hó alatt vissza vehetni, ezen határidő elteltével tőkéjök után csak aleszá- litott kamatot huzandják. — Kelt Szarvason 1879-ik év febr. 26-án tartott közgyűlés Jegyzőkönyvéből Tomcsá- nyi Károly m. k. elnök: Pécsy Kálmán m. k. jegyjö (P. H.) 7624—464. szám — Ezen módosított alapszabályok a földmivelés-ipar kereskedelmi m. k. ministeriumuak a törvény értelmében bemutattattak. — Kelt Testen 1870 april 21-én Gorove m. k. (P. H.) — lapunk bezárta előtt a követkéz! sorokat vettük: Értesítem a tisztelt szerkesztőséget, logy a honvéd lövöldének ünnepélyes megnyitása f. hó 16-án délután kedvező időben történend, •— mit is lapjában az újdonságok rovatában felvétetni kérek. Tisztelettel Gyula 1870. június 11-én Birsy őrnagy. Színkör. (—y.) A „kékszakálu herceg“ mint Marcell Géza jutalomjátéka junius 4-röl a közbejött kellemetlen idő miatt elhalasztatván, e napon előadás nem volt. Junius 5-én norma nap — i színkör ismét zárva. Junius 6-án „Miksa mexikói császár élete és halála“ cimü darab itt először adatott. — A közönség esernyők alatt nézte végig a jól sikerült előadást. Junius 7-én három rövid darab került színre. Két Operette : a „Férj az ajtó előtt“ és „A romai fuvolás“; egy vígjáték: „A két süket“ címmel. — Az előbbiek jól mentek; DékányTeróz és Marcell sok tapsot arattak kifogástalan játékukkal; a vígjátékban Pifkó Lina (Eglantine) Kőrösmezei (Piacidé) és Körösi (Bonifác inas) tűntek ki. B a 1 o g-ról (Damoiscan) nem mondhatunk kedvezőt; rénitően lármázott s azt is fülébe kiáltotta a süketnek ’élt Placid-nak, a mit csendesebb hangon kellett volna mondania s ezzel a darab értelmét is némileg megzavará. Junius 8-án Marcell jutalmául meglehetős közönség előtt „A kékszatálu“ operette. Az előadás sikerült volt; Marcell rendkirüli ügyessége s páratlan alakítása ez este is vidám hangulatban tartá a nézőket. DékányTe- réz és Zajrngi kifogástalan működtek. Jun. 9-én „A szép Galathea“ operette először és „Szeret nem szeret“ egy felvonásos vígjáték. A „Galathea“ pompásan sikerült; Dékány T. (Galathea) Zádorné (Ganymed) és Marcell (Mydas) egyaránt kitűntek szerepükben. A vígjátékban az ifjú Brassai először lépett fel nagyobb szerepben s e fellépése után ítélve szép pályát jósolhatunk neki. Pénteken (jun 10) szünet. Szombatra (jun. 11.) Dékány Teréz a kedvelt énekesnő jutalmául „A könnyű lovasság“ Soupé 2 felvonásban vig operette-je volt hirdetve. Vegyes hírek. — Kisfaludy Sándor szobrának leleplezése Sümegen egész csendben történt a múlt hó vége felé. Május 31-én a sarvali erdőben (Sümeg közelében) a vidék ifjúsága mulatságot rendezvén, szerették volna a leleplezési ünnepélyt is ekkor tartani meg. A szobor költsége a síremlékre gyűjtött országos adakozás feleslegéből kerülvén ki, s várható volt, hogy a leleplezés nagyobb fénnyel fog végbe menni, de a kaszinói szobor-bizottságnak másként tetszett. A szobor ama házhoz közel, hol Kisfaludy lakott, a térre helyeztetett, hol azelőtt a szent- háromság képe állott. — Hodosánoil (Csáktornya mellett) e hó elején 200 ház, a hozzá tartozó melléképületekkel lett a lángok martalékává. A lakosok nyomora leirhatlan; nincs hol fejőket lehajtsák s az éhezés után legalább megpihenhetnének. A hatóság gyűjtés által igyekszik segiteni a bajon, de a kár oly kipótolhatlan s a nyomor oly elképzelhet- len, hogy minden segély csak egy jótékony csepp a nyomorúság tengerében. < — Rózsa Sándor szökési kísérletéről a „P. napló“- nak a következőket írják Szegedről: A múlt kedden éjjel merész szökési kísérlet történt a szegedi várban. Három hires betyár akart menekülni. A beteges Rózsa Sándor börtönébe, mely a várban egyike a legbiztosabbaknak, a mennyiben egy oldalról sem érintkezik a külvilággal, a napokban bezárták Renkő Kálmán hires futóbetyárt és Barát Jóskát, ki nem sokban enged társának. Renkó Kálmán és Barát Jóska eltökélték, hogy minden áron kiszabadulnak. Vasszeg segélyével kiásták a börtön oldalát s kijutottak a folyósóra, mely egy kis udvarba vezet. Rózsa Sándor, ki még nem sokszor kísérelte meg a szökést, nyitva látván maga előtt az utat, két fogolytársát követé. Nagy csendesen kilopóztak mind a hárman a setét kis udvarba onnan egy nagyobb udvarla s már kezdték megmászni a várfalait a honnan aztán a takaróul szolgált pokrócokból csinált kötelek segélyével akartak ereszkedni akár a tiszapart, akár a városfelé. Mint a macskák, úgy másztak fel a falon, belekapaszkodván kézzel-lábbal annak hasadékaiba. A szerencse azonban nem kedvezett nekik, mert az udvaron őrt álló katona észrevevé őket, lármát ütött s igy meghiu- sitá a szökést. Mindhármat még súlyosabb őrizet alá tették. Az egész szökési kísérletnek Renkó Kálmán hires futóbetyár volt tervezője, kinek leleményessége az ilyenekben kifogyhatatlan. Egyszer leszedte az ajtóról a sarkvasat. De miként? az u. n. parasztajtókon a nagy sarkvasak csak kívülről vannak rászegezve, Renkó vég- hetlen türelemmel addig taszigálta vállával az ajtót, mig a sarkvasat tartó szegek fejei lepattantak s a sarkvas levált. E sarkvasat úgy kiélesité, mint egy handzsárt, úgy hogy veszedelmes fegyverül szolgálhatott volna kezében, ha szökési kísérlete akkor sikerül. Hogy a sarkvas hiánya feine tűnjék, a betyár szétvágta egy fogolytársának kalapját s annak karimájából egyép oly széles szeletet szegezett a sarkvas helyére, mint a minő a sarkvas volt. Renkó 32 rablásban vett részt, ezek között egy póstarablásban. A legveszedelmesebb s legügyesebb rablók egyike. Fejére dij is volt kitűzve. Midőn a királyi biztos el akarta fogatni, Szerbiába akart szökni és már csak Temerinben fogták el. Epen azért, mert kifogyhatatlan szökési kisérleteiben, lánccal járt. O egyike azon három rablónak, kik láncot viselnek a szegedi várban. Rózsa Sándorhoz épen szüntelen szökési kisérletei miatt zárták be, mert Rózsa Sándor börtöne a legbiztosabb, a mennyiben falai mind a vár belsejébe szolgálnak. A mint a következés mutatta, Renkónak még a legbizto- sab börtön sem elég szilárd. — Egy budai kisebb polgár háznál egy idő óta mindennap eltűnt egy-egy kanál, gyertyatartó s több eféle holmi. A cselédeket gyanúsították s csapták el rendre; a háziúr különösen nagy zajt csinált mindannyiszor ha a háztól valami eltűnt s már elválással is fenyegette az asszonyt, ki oly könyelmü, hogy még vigyázni sem tud a házra. Az asszony sirt, zokogott, megfeszített figyelemmel leste a tolvajt, de kinem tudhatá. Az uj szobalánynak feltűnt a háziúr mérgeskedése, azt is különösnek találta, hogy az ellopott holmi után mindig nagyon rózsás kedvel jő haza. Egyszer este felé elmegy ismét a háziúr, a szobalány rögtön utána néz s látja, hogy az ezüst sótartó eltűnt. Egy szót sem szól asszonyának, hanem követi urát a vendéglőbe, hol az ezüst holmi csakhamar a korcsmáros kezébe került. Reggel a nagy lármára, a szobaleány kivallotta, hogy ki a bűnös s a háziúr térden álva kért bocsánatot a megsértett nőktől s fogadta, hogy megjavul. — Temesvárt annyira uralkodik a himlő, hogy óvatosságból mind bezárták az iskolákat. G-azdászat, ipar, kereskedelem. Kimutatása. a Békésmegyei takarék pénztár üzlet forgalmának 1870 évi május haváról. Bevétel. Pénztármaradvány april hóról .... 11107.65 Betételekböl .................................................. 38744.53 Könyvecske dijakból ................................. 15.95 Vá ltók vizszafizetéséböl ...... 53835.— Váltók kamataiból....................................... 1159.69 Je lzálogi kölcsönök visszafizetéséből . . 5290.— Jelzálogi kölcsönök kamataiból .... 1975.80 Előlegek visszafizetéséből ,...................... 4620.'— El őlegek kamataiból ................................. 78.01 Irá sdijakból .................................................. 1071.73 Kés edelmi kamatokból................................. 17.80 Let éti dijakból ............................................ 2.50 Mag yar ált. bizt. társaságtól...................... 10000.— Ér ték papirok eladásából............................ 28061.69 Értékpapírok kamataiból............................ 161.50 Érté kpapírok nyereményéből . , . . 2889.31 Összesen 179031.16 Kiadás. Visszafizetett bétételekre ...... 49935.55 Visszafizetett folyó kamatokra .... 273.84 Leszámítolt váltókra ................................. 58240.— Je lzálogi kölcsönökre................................. 13700.— El őlegekre....................................................... 2312.— Ti szti és szolgafizetésekre ...................... 241.65 Irod ai szükségletekre ................................. 30.96 Bé kési fiókpénztárnak................................. 9000.— Orosházi fiókpénztárnak . „ . . . . 2000.— Napi biztosi dijakra...................................... 39.—• Os ztalékokra .... -...................... 1472.— Külö nfélékre ................................................, 57.73 Pén ztár maradvány május 3l-én . . . 41728.43 Összesen 179031.16 Kelt Gyulán junius hó 1-én 1870. Kratochvill József könyvvezető.
