Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-05-01 / 18. szám

noratiorok s honvédek részéről egyforma buzgósággal láttunk kifejtve. Ha a szervezkedés stádiumában levő tüzoltókar már tettleg is fenállana : bő alkalma lett volna rendszeres közreműködésével magát érvényesíteni.

— A torna iskolának máj. 1-re hirdetett megnyitása közbejött akadályok miatt később, valószínűleg e hó 10- vagy 15-én fog megtörténni. A megnyitás némi ün- nepélyeségekkel lesz egybekötve, melyek részleteiről elő- legesen is értesíteni fogjuk olvasóinkat.

— Follinus János jól szervezett sziutársulatával Aradról csakugyan városunkba jön s május közepe táján az előadásokat megkezdi. Részletes jelentését közelebb fogja közzé tenni. — Örömmel jelezzük a körülményt, mert sok éven át csak nagyon alárendelt képességű színtársulatok élősködtek körünkben s igy nagy ideje, hogy valahára egy jó társulat (Follinus ur igazgatói neve ezt engedi remélnünk) előadásait is élvezze közönségünk.

— A helybeli elemi főiskola múzeuma april havában a következő adományokkal gyarapodott:

O h e r o 1 y János torna-egyleti művezető 3 db északamerikai ezüst pénzt s V. Ferdinand király 1830. évi koronáztatása 2 db emlékpénzét.

Szilágyi László megyei várnagy a helybeli tornatelep felállítása alkalmával talált Báthory Gábor erdélyi fejededelem 1 tí 13-ki 2 db ezüst pénzét.

Örley-Szirch Borbála úrnő János-György (Mansfeld) örgróf 1671-ki ezüst forintos és Sándor (brandenburgi őrgróf) porosz fejedelem 1770. évi ezüst 20 kros pénzét.

— A jó csabaiak sem tudhattak a dolgot mire vélni, midőn tegnap egy hete a gyulai honvédséget „mit sack und pack“ városukba berukkolni látták. A honvédség e kis gyalog excursiója azért rendeztetett, hogy a legénység az eféle menetekhez hozzászokjék s e célból jövőre is időközönként hasonló kirándulások fognak tétetni.

— A „Darázs“ cimü szegedi élclap napról-napra élénkülő számaival egyre ajánlóbbá teszi magát. Ezen igazán elmés lap ugyanazon modorban szerkesztetik, mint a hires „Borsszem Jankó“, azzal a különbséggel, hogy inkább a vidékre terjeszkedik ki. Ajánljuk olvasóink figyelmébe annyival inkább, mert — mint tudjuk — jövőre időnkint megyénkbeli dolgokat is fog adni. Előfizetési ára 5 frt, félévre 2.50 kr, negyedévre 1.25 kr. Az előfizetési pénzek Burger Zsigmond könyvkereskedésébe Szegedre küldendők.

Hirdetmény. Folyó 1870. évi május hó 1-sö napján d. e. fi10 órakor Gyulán a városháza tanácskozási termében a gyulai torna- és tűzoltó-egylet közgyűlést tart, melyre az egyleti tagok meghivatnak. Tárgy: a lelépett igazgató alelnök helyébe uj választás eszközlése. Az 1870. évi költségvetés megállapítása. Több rendbeli kiadások utalványozása. — Kelt Kétegyházán 1870. apri! 24-én. Almássy Kálmán, egyl. elnök.

Felhívás. A „b.-gyulai torna- és tűzoltó-egylet“ mindazon tagjai, kik dijaikat a folyó félévre többszöri felszólítás dacára még be nem fizették, felkéretnek, hogy azokat alólirt pénztárnoknál 10 nap alatt az egylet érdekében befizetni szíveskedjenek. — Filláry János egyl. pénztárnok.

Vegyes hírek.

— A képviselöház a húsvéti szünnapok utáni első ülését apriihó 25-én tartotta meg. A ház Somsich Pál elnök rövid megnyitó beszéde után, a szünet alatt beérkezett kérvények bejelentését, ezek között Csaba városáét, a békésmegyei törvényszéknek Gyuláról Csabára leendő áthelyezése tárgyában hallgatta — meg. A legközelebbi napirend megállapítása után az ülés csakhamar szétoszlott.

—• Az úrbéri viszonyok rendezésére vonatkozó törvény javaslatok, mint a „Reform“ értesül, ö felsége által már jóváhagyattak, s az igazságügyi minister ur már legközelebb szándékozik azokat a képviselöház elé terjeszteni.

— Gróf Miké Imre közlekedési minister, ezen állásától ö felsége által felmentetett s hü szolgálatainak elismeréséül a Lipótrend nagy keresztjével diszittetett fel. A lelépett minister tárcája ideiglenesen Gorove István közgazdászati ministerre bízatott.

— A községek és törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatokat april 27-én terjesztette a kormány a deákpárt elé. E két törvényjavaslat tárgyalására nézve elhatározta az említett párt, hogy azokat még oly időben fogja az osztályok tanácskozása alá bocsátani, hogy még ezen ülésszak alatt a képviselőház tárgyalásainak minden stádiumán keresztül jussanak.

G-azdászat, ipar, kereskedelem.

Békésmegye bizottmányának múlt 1869. évi sept. hó 13-án tartott közgyűlésében Thaisz Gyula bizottmányi tag indítványt tett, miszerint tekintettel arra, hogy a m. kir. ménlótelepek mind ez ideig katonai közegek által kezeltetnek, s azoknak ily módoni kezeltetése a tnig egyrészt

tetemes anyagi áldozatokat igényel s igy államháztartási szempontból nem helyeselhető, másrészről kormányunknak e tekintetbeni szabad rendelkezhetési jogkörét is érinteni látszik : a közgazdászati ministerium e most fennálló kezelési rendszer megváltoztatása iránt kéressék fel.

A közgyűlés ez indítványt egyhangúlag elfogadván, egy, Urszinyi Andor, Kis Péter, Farkas Béla és az indítványozó Thaisz Gyula b. tagokból álló bizottságot küldött ki a végből, hogy az indítványnak megfelelő javaslatot készítsen s ezt a megye közönségének mutassa be.

A bizottság javaslatát a legutóbbi — márt. 28-ki — közgyűlés elé beterjesztvén, az azt egész terjedelmében elfogadta s annak értelmében intézett felterjesztést a kormányhoz.

íme a javaslat egész terjedelmében:

A meghagyásnál fogva alólirt bizottság tisztelettel jelenti, hogy jóllehet a megyei végzés csupán az álladal- mi méntelepek katonai kezelésének megváltoztatására vonatkozik, indítványozó Thaisz Gyula bizottsági tag azon megjegyzésére, miszerint indítványa nemcsak az álladal- mi méntelepek, hanem az álladalmi ménesek és méngazdaságokra is kiterjed; de különben is, miután a jelenlegi tényállás szerint mind a móntelepek, mind pedig a ménesgazdaságok katonailag kezeltetnek: a kiküldött bizottság célszerűnek vélte mind a három kezelési ágra nézve — ennek homogén természeténél fogva — véleményét együttesen a következő pontokban kifejteni.

1) Az álladalmi méntelepek, ménesek és ménesgazdaságok külön kezeltessenek szakértők által.

2) Ebből kifolyólag önként következik, hogy a gazdaságot nem célszerű katonai egyének által kezeltetni, hanem hogy a gazdaság kezelését kizárólag szakképzett és ezen pályára hivatottabb polgári egyénekre kell bízni.

3) Miután a földmivelési minister az álladalmi méntelepek és ménesgazdaságoknál alkalmazott katonai egyének felett csupán diseretionalis, törvényben nem gyökerező, a magyar kormány önrendelkezési jogát korlátozó activitással bir, mely engedmény azon utón, melyen a közös hadügyminister részéről adatott — visszavonat- hatik: annálfogva alólirott bizottság oly véleményben van, miszerint a méntelepek, úgy szinte a ménesgazdaságok kezelése részint honvédekre, részint polgári egyénekre bizassék, kik a magyar ministerium közvetlen rendelkezése alatt állanak; mely intézkedés által minden kellemetlen és káros súrlódásoknak eleje vétetnék és a hazánkra nézve oly nagy fontosságú lótenyésztésre és okszerű gazdászatra nem idegenek, hanem hazafiak ké- peztetnének.

4) A mennyiben pedig a jelenleg alkalmazott katonák között a méntelepek és ménesgazdaságoknál oly kitűnő szakképzett egyének volnának alkalmazva, kiket pótolni nehéz lenne: az ily katonai egyéneknek a honvédséghez való áthelyezése eszközöltessék.

5) Miután kivált a köznép a katonai szolgálattól még mindig irtózik; miután a katonai egyének a társadalmi viszonyokra, a közegészségre oly lényeges befolyást gyakorló családi életet nélkülözni csaknem kénytelenek, — miután továbbá az állam legégetőbb érdekében áll a katonaságot nem csak nem szaporítani, hanem ennek létszámát a lehető legcsekélyebb mérvre leolvasztani, s igy a magas kormány igen lényeges feladatához tartozik, hogy a tisztán polgári természetű foglalkozásokra — minők az álladalmi méntelepek és ménesgazdaságok kezelése — katonai egyéneket ne alkalmazzon, miután az olcsóság és a fegyelem, mely a katonai kezelés mellett főérvül hozatik fel .— illusorius, —■ miután végre polgári egyénekből keletkeznek a katonák és ezek a hadkötelezettségre kiszabott évek után ismét visszalépnek, illetőleg léphetnek a polgári állásba s igy az alólirt bizottság lehetetlenséget abban nem lát, sőt annak célszerűségéről meg van győződve, hogy a többször érintett 3 kezelési ág, úgy mint az országban és a külföldön létező számos magán ménes polgárilag kezeltessék : alólirott bizottság legcélszerűbbnek vélné, miszerint mind az ália- dalmi méntelepek, mind a ménesgazdaságok katonai kezelése megszüntetvén, polgári kezelés alá vétessenek. Kelt Csabán. Urszinyi Andor, Thaisz Gyula, Farkas Béla, Kis Péter.

Programmja a békésmegyei gazd. egylet által 1870. jun. 18-án Békésen rendezendő állatkiál- litásnak.

A rendezőség áll Mezey Balázs elnöklete alatt Nagy Ferenc, Belentha János, Tóth István és Banner Antal urakból.

Kiállítási hely a város szénáskertje, a vásártér közelében. A kiállítandó állatok a tulajdonos nevével és lakásával együtt előre a rendező elnök Mezey Balázs urnái jelentendök be.

Kiállittatik : szarvasmarha, juh, ló és sertés. A bíróságot a helyszínén, minden osztály számára külön, a rendező elnökség egyetértve az egyleti elnökséggel alakítja meg. A bírálat 18-án reggeli 8 órakor kezdődik s annak befejezte előtt a kiállított állat el nem vihető. A megtörtént bírálatról az illető osztályok jegyzői írásbeli indokolt jelentést adnak be, mely közhírré tétetik.

Takarmányról az illető kiállító gondoskodik.

Dijastatni fog:

I. A szarvasmarhánál

1) a legjelesb magyar fajú tenyészbika arany éremmel vagy 5 arannyal, a 2-ik ezüst éremmel vagy két arannyal;

2) a legjelesb magyar fajú tenyésztehén arany éremmel vagy 5 arannyal, a 2-ik ezüst éremmel vagy két arannyal;

3) a legjelesb magyar fajú borjú 3 évig, nemi különbség nélkül ezüst éremmel vagy 2 arannyal, a 2-ik ezüst forinttal ;

4) a legjelesb idegen fajú marha, nem, faj és kor különbség nélkül, bronz éremmel.

A 3 első számnál a biráló bizottság a dijakat, a meghatározott mennyiségen belül, szükség szerint változtathatja, és azonkívül dicsérő oklevelekkel is rendelkezik

II. A juhoknál, még pedig

1) á finom gyapjasnál a legszebb kos és anyakülön- külön ezüst éremmel, a 2-ik bronz éremmel;

2) a fésűs gyapjasnál a legszebb kos 3 arannyal, a 2-ik egy ezüst forinttal, a legszebb anya 2 arannyal, a 2-ik 1 ezüst írttal.

Azonkívül a biráló bizottság dicsérő oklevelekkel is rendelkezik. Dij áthelyezés a fésűsnél megeugedtetik.

III. A lovaknál

1) a legjelesb csödőr ezüst éremmel vagy3 arannyal, a 2-ik bronz éremmel vagy 1 arannyal;

2) a legjelesb kanca ezüst éremmel vagy 2 arannyal, a 2-ik bronz éremmel vagy 1 arannyal;

3) a legjelesb csődör csikó 3—4 évig ezüst éremmel vagy 3 arannyal, a 2-ik bronz éremmel vagy 1 arannyal;

4) a legjelesb kanca csikó 1—4 évig ezüst éremmel vagy 2 arannyal, a 2-ik bronz éremmel vagy 1 arannyal.

Azonkívül dicsérő oklevelek is osztathatnak. Dij áthelyezés megengedhető.

IV. A sertéseknél

1) a legjelesb kan ezüst éremmel vagy 3 arannyal, a 2-ik bronz éremmel vagy 1 arannyal;

2) a legjelesb koca ezüst éremmel, vagy 2 arannyal, a 2-ik bronz éremmel vagy 1 arannyal;

3) a legjelesb malac ezüst éremmel vagy 1 aranynyal, a 2-ik bronz éremmel.

Dicsérő oklevelek itt is osztathatnak s a dijak áthe- lyezhetők.

Aranyak alatt mindenütt 4 frtos uj aranyak értetnek.

Kelt az egylet ig. választmányi üléséből

Gyulán 1870. mart. 28.

Mokry Sámuel, Lacay József,

titkár. ig. alelnök.

Gözekeverseny B.-Csabán.

A békésmegyei gazd. egylet tudomására jővén annak, hogy a gözekék gyártása jelenleg már a gyakorlat igazolta kellő tökélyre fejlett és meggyőződve lévén arról, hogy hazánk igavonó marháinak hanyatlott létszámánál fogva a gözekék használata a nagyobb uradalmak és bérletek gazdaságában hova-tovább elutasithatlan szükséggé válik : ismertetés céljából a f. évben B.-Csaba határán egy gözekeversenyt rendezend, melyre mig egyrészről a gépgyárosok figyelmét felhivja, másrészt nagy birtokosainknak minél nagyobb számban leendő megjelenését reméli. A verseny ideje és programmja későbben közzé fog tétetni.

Gerendás april 22. 1870.

Mokry Sámuel,

egyl. titkár.

Hetivásári tudósítás.

Gyula april 29. Az eső sikossá tevén az utakat, meg is zavarta, elrontá a mai csekély piacot. Gabonafélét alig 60—70 szekéren hoztak. A fogyasztó közönség vette a mi jutott s úgy a hogy lehetett, mert tájékozni magát nem egészen tudhatta s igy történt, hogy mig az egyik ember 5.20 kron is birt kukuricát venni, a másik 5.80 krt is adott. A legnagyobb rész 5.60 krral fizetvén köblét. A piaci készlet ki nem elégítvén a fogyasztók igényeit, hazulról sokan vettek kukuricát.

A búzának ilyen mohos kelete nem volt, bár belőle jóval kevesebb jött. A kereskedők közül egy pár szekér kétszerest vett egy helybeli feltűnő mérsékelt áron. A mutatókból árulók kevesen álltak kinn, vásárt nem is tettek. A búza ára egy kissé emelkedett. Árpa, zab hiányzott. A kereskedők e hét folyama alatt is a nagybani vásárlásnál tevékenyek voltak, a helybeliek a ku- kuricára fordítottak nagy figyelmet, ezekből több ezer köbölnyi mennyiség kelt el a közel vidéken emelkedett áron, 5—5.30 krig köblönkint. Kendermag 8—10 frtig kelt köblönkint, csupán egy szekéren lévén többecske. Nád már csütörtökön este sok érkezett, de rá rósz vásár volt.

Zöldségnek jó kelete volt. Halmágyról egy pár oláh szekeren volt jó kormos alma és kis zsákját 5.20 kron a kofák rögtön megvették, darabonkint 2 kron adogatván ők el, az egyes szépeket, pedig 3 kron. Szén, fa kevés érkezett. Halat egy tárcsái kupec hózott, mit gyorsan elkapkodták 35 kron fntonkint.

Bárány alig volt 2 szekeren 15—16 db s 1.60—3.20 kr és kivételkép 4 írtjával gyorsan mind elkelt, még sok elkelt volna, de nem volt.

A marha, ló, sertés vásár igen mérsékelt terjedelmű, minden kelet nélkül. — Az eső esik. Sz. L.

Szerkesztői üzenet.

Szarvasra S. S.-nak. A költeményt megkaptuk, de szabadjon remélnünk, hogy jövőbeni szives közreműködésére nem lesz hatással, ha azt — bár sikerültnek tartjuk — mint nem lapunk keretébe valót, fel nem használjuk. Ismeretterjesztő tárcacikket köszönöttel fogadnánk Öntől.