Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-04-24 / 17. szám
is buzdítani fog, hogy róla meg ne feledkezzenek. A tudósitó megjegyzi: nem nagy az összeg, de a ki rögtön ad, kétszeresen ad, s bár csak enyit adnának mások is és ily készséggel, akkor sok nyomorgó látna jobb napokat. — Lapunk múlt 16-ik számának gazdászati rovatában közlött cikk 2-ik hasábja ő-ik bekezdésének 8-ik sorában „alkalmaznák“ helyett „oltalmaznák“ olvasandó. Vegyes hírek. c) mert a sűrít leveles kukorica erős árnyékot tartván, e miatt a nap melege a talajt kellően nem érheti, s az uj erőszerzést e részben nagyon gátolja, és épen ez az egyik oka annak, hogy az ilyen földben a búza gyökér lefelé nem terjeszkedhetik, hanem gyökérhálo- zatával a felszínen marad. d) legtöbb mindenféle dudva nő a kukorica vódár- nyéka alatt, mert magvaik ősszel leszántatván tavasszal kikelnek, a vetést elnyomjuk, ha csak drága napszámossal ki nem gyomláltatjuk. Szeretik ugyan ezen hátrányok ellenében érvül felhozni, hogy azért kell kukorica után vetni a búzát, mert a föld jól meg volt munkálva, s a gaztól megtisztítva. — Egy Arad-szöreghi vasútvonal mielőbbi kiépítése érdekében Csanádmegve földbirtokosai és kereskedőiből egy consortium alakult, mely az említett vasútvonal kiépítetni szándékszik. — Arad megye eleki kerületének birtokosai s értelmisége, a törvényszékek elrendezését e kerületre nézve sérelmesnek látván Eleken april 25-én nyilvános értekezletet tart. — A budai városkapitányság egész tolvaj-bandát fogott e! hús vét napján, mely csupán a szegényebb sorsnak lakását törögette fel s azok vagyonkáját orozta el. A lopott holmi is majd mind megtaláltatott s természetesen az orgazdákra is rátaláltak. — Marinaros-Szigeten — mint a „Hon“ irja — nagy-pénteken délelőtt 12 órakor, midőn a r. katb. egyházban már csak néhány hivő volt jelen, a templom közepén felállított, több százakat érő, szines kristály üveggyöngyökkel kirakott ur-koporsója meggyuladt s leégett. A szentséget az ott őrtálló egyik honvéd vette le helyéről s mentette meg a lángoktól, valamint az ur testét ábrázoló öntvényt is. A magas boltozatig felcsapó láng, a templomból kitörő füst az egész piacot — hol élénk hetivásár volt — rémületbe ejté s oly nagy volt a zavar, hogy a templom tornyában a harangokat félreverték. — Lónyay Menyhért pénzügyminíster a közös pénz- iigyminifiteri tárcát máj. hő 2, fogja átvenni. — A „Pester Correspontlenz“-ben a következő kuriózumot olvassuk : „Haynald érsek kihallgatáson volt a pápánál; esdve kérte a pápát, hogy térjen el a pápai csalhatatlanság szerencsétlen eszméjétől. „Szent atyám, ne vesse a viszály magvát az eddigelé hivő kedélyekbe : gondolja meg, mily békételenség keletkezett már eddigelé az uj dogma miatt, úgy hogy még a sehismától is félni kel!.“ A pápa szokott mosolyával igy válaszolt: „Épen azért, hogy a kedélyek megnyugodjanak, hogy a békétlenségnek vége legyen, szükséges a csalhatatlanság dogmájának kimondása; látod fiam akár hované- zesz, viszályt látsz az emberek között; számtalan kérdés van; mely íölött az emberek nciu tudnak megegyezni. Most még nem volt senki, a ki ily esetben nyilatkozatával eloszlathatván a kételyeket, megszüntethetné a viszályokat; ha egyszer a pápa csa[hatatlansága el lesz ismerve, minden égető vitás kérdésben Péter utódja fog ja kimondani csalhatatlan Ítéletét s a kedélyek meg fognak nyugodni; tudni fogják, melyik félnek volt igaza-“ Erre Haynaldnak természetesen nem volt válasza-“ Grazdászat, ipar, kereskedelem. Hogyan gazdálkodjunk vidékünkön okszerűen és célirányosan? (Vége) írjuk le most számokban táblákban az imént emlitett kettős és hármas vetésforgást, és vizsgáljuk meg közelebbről. A) , B) kettős hármas 1. kukorica 1. kukorica 2. búza 2. búza 3. árpa vagy zab. Bátran kimondhatni mind kettőre a kárhoztató ítéletet. Ugyanis: A búza, miből nálunk még mindig legbiztosabban pénzelhet a gazda, — rosszul következika kukorica után; mert a) a kukorica, mint zsaroló növény már a föld nedvét, zsirját anticipando jól megdézsmálta. b) mert a kukorica, kivált a nagycsÖvü magyar kukorica, rendesen későn érik, törése, csövének, szárának eltakarítása sok időbe kerül, s e miatt az őszi búza vetés kellő időben csak ritkán történhetik annyira, hogy octóber közepe helyett, sokszor még december végén se birjuk a buzavetóst bevégezni, mint ez épen a múlt évben túl a rendén is bebizonyult. Azonban e tétel sem áll egészen; mert épen a kukorica földeken látni nálunk legbujább gazt, dudvát, melyek, mint épen az imént is emlitém, magvaikat elhullatják, s a búzával együtt alá szántatván, tavasszal kikelnek, midőn az okokat nem ismerő gazda álmélkod- va kérdi: „hol veszi magát ez a sok gaz és dudva ebben az én jól mivelt tiszta földemben??“ Lehetne még bővebben taglalni ama két, és három fordulós ősrendszert, s több oldalról ostromolni, de a helyett célszerűbbnek tartom egyenesen rámutatni a jobb, az okszerűbb vetésforgások példákbani előterjesztésére. Osszuk fel egy gazdaság szántás alá tartozó területét — leszámítva a megfelelő állandó herést — 6 vagy 5 egyenlő kiterjedésű táblára, ily gazdaságnál ajánlok három féle, a föld külömböző minőségének megfelelő vetésforgást, nevezetesen: 1 1. a fekete ugar 4. árpa 2. búza 5. zöld takarmány 3. kukorica 6. búza II. 1. ugar 4. kukorica 2. repce 5. zöld takarmány 3. búza 6. búza III. 1. búza 4. búza y2 árpa 2. kukorica 5. zöldtakarmány 3. mohar (Esparsette) Az I. és II. számú vetésforgást ajánlom nehezebben növelhető, kötőttebb földekre, melyeken az erősebb trágyázásnak inkább van helye, s ugyan azért a zöldtakarmányhoz egész, a kukoricához mérsékeltebb trágyázást okszerűen alkalmazhatni. — A III. számút, melyből az ugart szándékosan hagytam ki, könnyebben növelhető, és erőtlenebb földeken lehet inkább alkalmazni, s mivel itt a föld gyengébb, és sok trágyázást, s ennek kedvéért sok állattartási is igényel, két szakaszba tettem a zöld takarmányt, s arra az esetre, ha a lucerna nem nőne azon a talajon elég jól, ajánlom helyette próbául a takarmány baltacímet (Esparsettet), mely ugyan nálunk még csak nem egészen szokatlan, de másutt sok helyen igen jónak bizonyult. De vegyük már boncolás alá vetésforgásaink egyes szakaszait, például az I-ső száméit. Ebben az első szakasz a fekete ugar, mely ellen szó sem lehet; mert itt a földbe semmi nem vettetvén, semmi nem is fogyasztja táperejét, nedvességét, sőt a többszöri ekével forgatás, jószággal járatás által többféle utón. uj erőt és táplálékot nyer ilyen valósággal tiszta és jó földben. A 2-ik szakaszban kitűnő j ó helyen lesz a búza vetve, mert a föld fel is mélyült, ki is tisztult, bő táperő- hez jutott az ugar által — továbbá könnyen és legjobb időben lehet bele vetni a magot, mely gyorsan csírázhatván és nőhetvén bátran dacolhat, mélyen lemenő gyökereire támaszkodva a hideg és meleg ellen egyformán s alapos reményt jogosít előre is a gazdag terméshez. A 3-ik szakaszban ismét maga helyén van a kuku- r i c a; mert a kukuricát a tavasziak közt legkésőbben kelletvén bevetni, a megugarolt buzatarlóra van módunk időnk a trágyát kibordatni ősztől késő tavaszig; sőt az őszit még fényedén le is forgatni. A 4-ik szakaszban ismét jó helyen áll az árpa; a kukurica tarlót kedvező ősszel igen jó legelőül használhatjuk jó ideig, olykor fel is szánthatjuk, a jószággal törethetjük; továbbá a felszínen maradt dudvamagok télen jó részben megfagynak, a megmaradtak tavasszal kikelvén, a szántás által elpusztulnak; — végre jó helyen van még azért is, mert az árpa a kapált s pórha- nyós földet igen szereti s- a kukurica után kimélöbb utó- veteményül tekinthető. Az ő-ik szakaszban mintegy kikerülhetlenül jön a zöld takarmány. Értem ez alatt a legjókorabb használható rozsot, a kasza alá sűrűn vetett kukuricát (csalamá- dét), melyekből természetesen csak az időnek szükségéhez mért mennyiségben kell vetni; továbbá a bükkönyt, mohart, kellő tekintettel arra: hogy egymást felváltva folyvást bővében legyen az el nem vénült zöld takarmány. Mivel a zöld takarmány ebbe fris trágyázás, utána pedig ugariás jön, azért igen jó elökészitöje lesz a 6-ik szakaszban ismét oda illő búzának. Ellenvethetné itt valaki, hogy a búza egyrészt e szakaszban mégis gyenge helyen állana, értem a legkésőbben levágott takarmány helyén, mert száraz nyárban az ugariás célszerűen nem történhetik meg? Erre az a válaszom : meg kell lesni az alkalmas időt, s mihelyt uj sarjadása kezd lenni a tarlónak, akkor nyomban kell igyekezni megejteni az ugarlást, mely eképen lefordított zöld trágya által nedvet és tápot kap a föld; ha pedig valami kis részben az ugarlas mégis elmaradna, hagyjuk a kimaradt részt tavaszi búza alá. A Il-ik számú vetésforgást, mely hasonló természetű az I-hez, hagyjuk itt újabb elemezés nélkül érintetlenül és szóljunk röviden még Ill-ik vetésforgásunkról. Mint előre is jelzém, e vetésforgás a kiélt, erőtlenebb talajhoz van tervezve. — Ide sok trágya kell, tehát marha is több, mint más fordulókhoz; a mi pedig nálunk épen ellenkezőleg van. Nálunk sokan azt mondják : „hogyan tartsunk még több marhát, mikor a kevesebbet se birjuk jól tartani?!“ Elhiszem; mikor kizsarolt földjeinkből is alig, de alig juttatunk takarmánytermelésre egy parányit; és ott fukarkodunk elég meggondolatlanul, hol legkevésbé volna szabad! Meg kell még emlitenem, hogy a sovány, könnyű föld szereti a gyakori, de akkor vékonyabb trágyázást. Ne vesse senki ellenem, mintha itt kevés tért engedtem volna a nekünk oly fontos búzatermelésnek, mert a belterjes mivelés mindent kipótol; a zöld takarmány, melynek célunkhoz képest kedveznem kellett, mint jó előnövény a közvetlenül rá következő búza termés fokozásában adja meg a gazdag kárpótlást. — Szivemből óhajtom, hogy ezen példákban tett rövid fejtegetéseimnek legalább annyi hatása lehessen, hogy ajánlataimmal próbák tétetnének; mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a próbák után az eredmény nem lesz jelentéktelen. ' —m —a. A békésmegyei takarékpénztár első negyedéves forgalmi kimutatása 1870. évben. Bevétel. Pénztár maradvány dec. 31 ........................... 34442.87 Be tételekböl .................................................. 158493.43 Kö nyvecske dijakból ................................. 31.65 Let éti dijakból.................................................. 8. 9 Leszámítolt váltók visszafizetéséből . . . 175103.— Jelzálogi kölcsönök „ ... 67990.— Előlegek „ ... 3875.— Váltók kamataiból....................................... 3545.19 Je lzálogi kamatokból ................................. 3701.58 El őlegek kamataiból....................................... 214.32 Irásdijakból............................................ • • 2488.94 Ré szvény átírási dijakból............................ 5.50 Késedelmi kamatokból................................. 11.73 Mag yar vasúti kötvények eladásából . . 41217.39 Magyar hitelbankrészvény kamataiból . 200.— Angol magyar bankrészvény kamataiból 96.20 Alföld-fiumei vasúti részvény „ 30.12 Magyar vasúti kötvények „ 166.62 Első magyar ált. bizt. társulattól . . . 10000.— Észak-keleti vasúti részvény kamataiból 601.25 Értékpapír nyereség ....... 1132.61 Összesen 503355.49 Kiadás. Betétek visszafizetésére.................... 182275.45 „ folyó kamataira............... 231.51 Les zámítolt váltókra ........ 178285.— Jelzálogos kölcsönökre.................... 2300.— El őlegekre.......................................... 7690.— Tiszti és szolga fizetésekre . . . •. . 544.92 Irodai szükségletre......................... 5.60 Adó é s bélyegre.............................. 400.— Ve gyes költségekre......................... 56.31 Napi biztosi dijakra......................... 108.— Os ztalékra.......................................... 560.— Első magyar bizt. társulatnak .... 697.45 Békési fiók-pénztárnak.................... 53610.— Orosházi „ „ ................................. 47720.— Pén ztármaradvány mart. 31............. 28841.25 Összesen 5 03355.49
